Dunántúli Napló, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-19 / 43. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek I Dunámon napio _________Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja________ 1 967. FEBRUAR 19t VASÄRNAF w₪₪₪₪K₪₪₪₪₪am₪₪a₪₪₪₪₪mmm Ara 80 fillér XXIV. ÉVFOLYAM, 43. SZÁM 4₪₪mmm₪₪₪₪m₪₪₪m Koszigin fogadta az amerikai nagykövetet Líewellyn Thompson, •8 Egyesült Államok moszkvai nagykövete szombaton tel• kereste Alekszej Koszigint, * Szovjetunió Minisztertaná* csának elnökét. A szovjet kormányfő megbeszélést foly* tatott az amerikai nagykő* vettel a két telet érdeklő kérdésekről. A KSH BARANYA MEGYEI IGAZGATÓSÁGA JELENTI Másfél milliárdos állami beruházás 1966-ban Ot százalékkal nőtt az ipari termelés Kétezren felül a munkás-átlagkereset — 2219 új íakás lehetővé tette az 1966. évi előirányzat 9—10 százalékkal való túlteljesítését. Az év fo- lyamán javult a munkák kon- centrációja is, és a termelés növekedése csaknem teljes (Folytatás a 3. oldalon.) A Lenin-sapkások ünnepe Élő és élő emlékű embe- rek képviselik itt a folyama- tosságot. A padsorokban ülő munkásőrök között van olyan ember is — az ősz bajuszú Gr einer Márton bácsi —, aki vörös katona volt annak ide- jén. A munkásőr zászlóaljat is egy olyan volt vörös kato- náról nevezték el, aki — tíz egynéhány évvel ezelőtt, ami- kor még élt — nekem is me- sélt a Lenin-fiúkról. Kréth Imre bácsinak nevez- te őt mindenki Siklóson. A felesége és lánya odafönt ül az elnökségben. Kréth néni túl van már a hetvenen, csak bottal tud járni, s elérzéke- nyülve hallgatja, hogy Lukács János, a Megyei Pártbizottság, Rapai Gyula elvtárs nevében köszönti a férjéről elnevezett zászlóaljat. S amikor a Tán- csics Mihály Gimnázium tíz KISZ-fiatalja megjelenik, amikor egy matrózblúzos kis- lány egyenesen az özvegy felé tart, amikor átnyújtja a vörös szegfűcsokrot és megcsókolja őt, amikor száz és száz tenyér tapsol, akkor már nem bírja tovább. A szeme elé kell, hogy kapja a kezét. Magukba mélyedve ülnek a férfiak is. Hiába, nagy idő az a tíz év, ami elszállt. É® nagyon szépen beszélnek az emelvényen. Dr. Szabó József például épp a munkásőr fe- leségeknél tart. Azt mondja, bár az asszonyok nem vesz׳• nek részt a kiképzésben, mun- kájuk, segítségük mégis ben- ne van a kiképzési eredmé- nyékben. Felkelnek, segítenek a férjüknek, ha éjszaka riadó- ra szólítják a munkásőröket, Aggódnak értük, amikor a megáradt Drávával küzdenek (mert ilyen is volt), ők azok, akik meleg vacsorával várják a fárasztó kiképzésről hazaié• rő élettérsukat. Vezényszavak harsannak. Gulyás József zászlóaljpa- rancsnok előtt felsorakozik hetvenhárom ember. Ott van- nak a Kréih-fivérek — a név- adó Kréth Imre két fia —, Valkai József, az ősz Szeli bácsi a lányával, csupa olyan személy, aki már tíz éve szol- gál a munkásőrségben. Duga József megyei munkásőrpa- rancsnok lép eléjük, s szol- gálati érdemérmet nyújt ne- kik át. Később megjelennek a szendvicses lányok. Sörösüve- geket nyitogatnak, falatoznak az emberek. Kréth néni is ott ül a munkásőrök között és felsóhajt: — Csak élne még a férjem! De kár, hogy nem érhette ezfe meg! Majdnem ötven éve, még a Magyar Tanácsköztársaság idején éltek a Lenin-fiúk. Most pedig egyre többször hallom ezt a két szót: Lenin- sapkások. így történt tegnap is, a siklósi határőr lakta- nyában, ahol a munkásőr zászlóalj jubileumi ünnepségét tartották meg. Lukács János, a Megyei Pártbizottság tagja és dr. Szabó József, a Járási Pártbizottság első titkára be- szédében is elhangzott: a Le- nin-sapkások. Nem a szavak véletlen, hangulati rokonsága ez. A Le- nin-fiúk elszánt forradalmárok voltak, a luk mindig odamen- tek, ott termettek, ahol a legnagyobb veszély fenyegette a Tanácsköztársaságot. A munkásőrök is akkor fogtak fegyvert, amikor még puska volt az ellenforradalmárok kezében. Munkásőrnek lenni akkor annyit jelentett, mint szembenézni a bujkáló orvlö- vészekkel. stb.) jóval többet termeltek ' az előző évinél. Az ipar által előállított tér- mékek közel 5 százalékát vet- ték át a külkereskedelmi vál- lalatok, ami 17 százalékos többletet jelent 1965. évhez viszonyítva. A megye export- termelésének növekedése két- szerese az országos exportnö- vekedésnek. A vállalatok nagy része ar- ra törekedett, hogy inkább termelékenységgel, mint lét- számnöveléssel fokozza tér- melését. A termelékenység 4,1 százalékkal növekedett, s így a termelésnövekedés nagyobb részét, 83,7 százalékát a tér- melékenység növelésével ér- ték el. Kedvező jelenség, hogy az alkalmazottak száma az elő- ző évhez képest kismértékben csökkent. A munkaerőhelyzet terén viszont gondot jelentett a megszűnő üzemek munká- sainak elhelyezése. A munká- sok átlagkeresete az elmúlt évben 2197 forint volt, 4,5 szá- zalékkal meghaladva az előző évit E viszonylag nagymérvű béremelkedés egyrészt az év- eleji bérrendezésekkel függ össze, másrészt azzal, hogy a létszámmegtakarítások során lehetővé tették a megtakar!- tott összegnek teljes felhasz- nálását az átlagkeresetek nö- velése céljából. Ierjed, a panel A megyei székhelyű építő- ipari vállalatok és szövetke- zetek építési-szerelési mun- káinak értéke mintegy 10—11 százalékkal növekedett, ami flz üzemi demokrácia pillérei A Központi Statiszt’kai Hí- vatal Baranya megyei Igaz- gatóságának jelentése szerint a megyében települt ipari tér- melőegységek 1966-ban 4,9 százalékkal termeltek többet, mint az előző esztendőben. A Pécsi Hőerőmű hatodik gépegységétől és a Mohácsi Farostlemezgyár bővítésétől eltekintve lényeges kapacitást növelő ipari beruházás nem történt, sőt, az év első felé- nek végén leállították a hida- si lignitbánya és a lignitbri- kett üzem termelését és ki- kapcsolták a termelésből a mázai bányaüzemet is. Öt százalékon export A szocialista iparon belül nagyobb mértékben, 10,1 szá- zalékkal növekedett a tanácsi vállalatok termelése, míg a szövetkezeti ipar csak 3,5 száI zalékkal növelte az év folya- mán termelését. A tanácsi és szövetkezeti ipar lakosság né- szére végzett javító, szolgálta- tó, termelő tevékenységének értéke 5 százalékkal emel- kedett az előző évhez mérten. A fontosabb termékek tér- melése az év folyamán job- bán igazodott a kereslethez. Feketeszénből a szénbányák ugyanannyit termeltek, mint az előző esztendőben. A meg- figyelt fontosabb termékek nagy többségénél viszont nö- vekedett a termelés. Egyes termékekből (például villa- mos energia, színeit farostle- mez, konzervfélék, tej- és tej- termékek, egyes bőrféleségek, bútorok, kőzúzalék, cement FIATALÍTJÁK AZ ORSZAC/WTAT re érdemes szólni arról a várható veszélyről, hogy a nagyobb nyereség oltárán egyes vezetők ״feláldozzák” a munkakörülmények javí- tására, a szociális ellátottság fejlesztésére szánt összegeket. A szakszervezeti mozgalom- nak ezért jól fel kell készül- nie az előrelátható teendők- re. A szakszervezeti mozga- lom reneszánsza előtt állunk, amelynek politikai-emberi feltételeit a lehető Iegjob- bán kell megteremteni. A társadalmi-politikai fel- tételeket a gazdasági mecha- nizmus reformja hozza lét- re, miután társadalmi vonat- kozásokban is új helyzetet teremt. Az emberi feltételek pedig aszerint valósulnak meg, hogy milyen embereket választanak meg a szakszer- vezeti testületekbe vagy ép- pen bizalminak. A választás lebonyolításá- bán is kifejezésre jut, hogy korszerűbb utakon kell jár- nunk. A jelölő bizottságokat már a választás előtt meg- választották, hogy azoknak módjuk legyen jó előre tájé- kozódniok: kiket látnának legszívesebben a dolgozók szakszervezeti tisztségviselők- nek. Még az így összeállított listák sem kötelezőek, a vá- lasztás során megváltoztat- hatók. A titkárt és az elnö- köt nem a műhely-, illetve szakszervezeti bizottságok je- lölik ki, hanem közvetlenül a tagság választja meg tit- kos szavazással. Ez a körül- mény a szervezett dolgozók felelősségét hangsúlyozza, hogy józanul, tárgyilagosan adják le ״voksuk”-at azokra a társaikra, akiket példa- mutató munkájuk, életfelfo- gásuk és magatartásuk sze- rint a legalkalmasabbnak tar- tanak e fontos társadalmi vezető funkcióra. TTj vonása a mostani vá- 1 ászt ásóknak az is, hogy első ízben választanak szak- szervezeti tanácsokat, íme• lyek a megszűnt üzemi ta- nácsok jogkörével, illetve a megnövekedett szakszerve- zeti jogkörökkel élhetnek. Az idei választás tehát megte- remti a feltételeit annak, hogy a dolgozók a korábbi- nál jobban, hatékonyabban vehessenek részt a vállala- tok irányításában, vezetésé- ben. ״Ki mint vet, úgy arat”: nem túlzás az az állítás, hogy az idei szakszervezeti választások sorsdöntőek a mozgalom további fejlődése szempontjából. Ha a műhe- lyi, üzemi, vállalati kollek- tívák jól élnek a választás lehetőségeivel, az egész szak- szervezeti mozgalom, a szó- cialista demokratizmus meg- erősödését segítik elő. T ázás tevékenység folyik ■*־* ezekben a napokban mind a vállalati szakszerve- seti bizottságokon, mind a szakmai központokban, Vá- lasztások vannak a szakszer- vezetékben — s nem hat ru- tínfordulatnak, ha azt mond- juk, hogy a mozgalom e ki- emelkedő eseménye sajátos körülmények között zajlik le. Mint ismeretes, ebben az esztendőben készülünk fel 1968-ra, a gazdaságirányítási reform első évére. A szak- szervezetek növekvő társa- dalml-politikai szerepe csak aláhúzza a választások je- lentőségét. A véleményezési, egyetértési, önálló döntési és vétójog megsokszorozza majd a vezetőtestületek, a szak- szervezeti tisztségviselők iránti igényeket és felelős- Bégüket is. A vállalati ön- állóság növekedésével meg- teremtődik a valódi szak- szervezeti önállóság is, pon- tosabban fogalmazva: a na- gyobb önállóság lehetősége. Azért fogalmazunk feltételes módban, mert a lehetőség még nem egyenlő a megva- lósulással. A gazdasági, tár- sadalmi élet bonyolultsága, összetettsége nem tűri a sab- Ionokat, esetenként ״eredeti” válaszokat, állásfoglalásokat kell produkálnia annak, aki meg akar felelni a ma kö- vetelményeinek. Napjainkban csak az képes a gazdasági-termelő munká- bán, a dolgozók élet- és munkakörülményeit jelentő- sen befolyásoló intézkedések- nél helyesen dönteni, csele- kedni, aki önállóan gondol- kodik, van érzéke a számta- lan jelenség között felismer- ni a legfontosabb vonásokat, aki rendelkezik azzal a ké- pességgel, hogy megfelelő szintű elemző munka során a lehető legpontosabban kife- jezze a társadalmi és egyéni igényeket, érdekeket. A szakszervezeteknek pe- dig egyszerre ״kettős lel- kük” van. Egyszerre kell az‘ egész munkásosztály és az egyes csoportok, vállalati kollektívák, az egyének ér- dekeit képviselniök, illetve a kettőt közös nevezőre se- gíteniök. Esetenként nem könnyű elvágniok a gordiusi csomót, talpraesettség, lele- ményesség, hozzáértés kell hozzá. A szakszervezeteknek módjuk van — és méginkább lesz — hallatni hangjukat a gazdasági-termelési kérdések- ben, amely lehetővé teszi a nagyobb jövedelmezőség, a nagyobb nyereség elérését. Ugyanakkor a dolgozók élet- és munkakörülményeit meg- határozó ügyekben nem le- hét majd dönteni megkérde- zésük nélkül. Sőt, már jóelőKiállítás a jubiláló munkásőrségről Kivágják az elöregedett eper fákat a pécs—harkányi országút mellett, s helyükre facsemetéket ültetnek. képviselője, a Munkásőrség országos és budapesti parancs- nokságának több vezetője. Részt vettek a szovjet hp.dse- reg magasrangú képviselői is, élükön Sz. A. Andrjuscsenko altábornaggyal. A március 30-ig nyitva tar- tó kiállítás megtekinthető — hétfő kivételével — naponta délelőtt 10-től este 19 óráig, vasárnap 10-től 14 óráig. Anyagát később vidéköl is bemutatják majd. Budapesten Tíz éves a munkásőrség címmel szombaton a Belügyminisztériumnak a Népköztársaság útja 55. szám alatti kiállító termében kiál- lítás nyílt. Az ünnepélyes megnyitón jelen volt Fehér Lajos, a kormány elnökhelyet- tese, az MSZMP Politikai Bi- zottságénak tagja, Borbándi János, Sándor József és Tóth Mátyás az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetői, valamint a társ-fegyveres tes- fületek számos magasrangú a
