Dunántúli Napló, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-18 / 42. szám

napló

1MT FEBRUAR 18.

Fehér Rozsa Érdemrend , Kodály Zoltánnak

Kekkonen finn köztárs»- sági elnök a Fehér Rózsa 1. fokozata parancsnoki érdem- rendet adományozta Kodály Zoltán akadémikusnak, a ma gyár és a nemzetközi zenei élet nesztorának, a világhírű komponistának és zenetudós- nak. Érdem Olavi Raustila, Finnország budapesti nagy- követe pénteken ünnepélyes aktus keretében nyújtotta át a legmagasabb finn kitünte- tést Kodály Zoltánnak a nagykövetségen.

A kitüntetés átadásakor mondott beszédében méltatta Kodály Zoltán elévülhetetlen érdemeit amelyeket a finn kultúra megismertetése, a magyar—finn kulturális kap- csolatok elmélyítése terén szerzett. Kodály Zoltán vá- laszbeszédében köszönetét mondott a magas kitünteté- sért és a finn tudomány és művészet magyarországi hat- tását méltatta.------------3

e

meletes lakóházát. Ahogy majd ״megparancsolják” neki: fölemeli az öttonnás panel- elemet, balra fordul és szépen ráereszti a helyére. Olyan pontosan, olyan alázattal, ahogy majd a kezelője, fönt a fülkében akarja. Egészen föl, a tizedik emeletig. És ak- kor az épület még mindig ״fölnéz” a darura, mert a daru 53 méterig emel, a tíz- emeletes lakóház pedig ״csak” 32 méter 45 centiméter ma- gas lesz. Ezt a gépet etetni is kell: egyetlen óra alatt — ha egyhuzamban üzemel — annyi villamoseijergiát igé- nyel, amennyit egy — háztar- tási gépekkel jól felszerelt — háztartás fogyaszt másfél hó- nap alatt.

De nemcsak áramot kér a daru. Munkát is. Munkát és munkát, minél többet. ״Világ- ra jöttének” költsége másfél- millió forint volt. A daru ak- kor szolgálja meg ezt a pénzt, ha dolgoztatják.

Rab Ferenc

FIGYELEM!

A GELKA

MÄGOCSI

SZERVIZE

megnyílt!

Javítunk rádiót, télé- víziót, lemezjátszót, magnetofont és egyéb híradástechnikai ké- szüléket, garancia időn belül és túl.

Helyszíni kiszállás! Címünk:

Mágocs, Szabadság u. 40. SK.

A győztelek

EURÓPA-SZERTE NAGY A KERESLET

Korlátlan lehetőségek

zöldségexportra

Beszélgetés dr. Somos András akadémikussal

— Miért nézi?

— Csak. Ha fölnézek, olyan mintha a csúcsa imbolyogna.

— A felhők mennek.

—־ Mi lenne, ha feldőlne?

Simon, a brigádvezető ko- mikus arcot vág:

— Ez? Soha! Huszonnégy tonnányi öntöttvas tömbökkel van ellensúlyozva.

— Mit tud ez a daru?

Azt mondja Simon Ferenc,

hogy ez 10/100 tonnaméteres daru. Vagyis, hogy 10 méte- rés gémállással 10 tonnát emel egyszerre. Ha hosszabb a gém- állás, akkor az emelőképessé- ge természetesen csökken. 25 méteres gémállásnál már csak j 4 tonnát emel. Három műve- j létet végez egyébként: fór- dúl, emel és ״jár”. Jár, egy széles sínpáron. Az Építőipari Gépgyártó Vállalat hattagú brigádja szerelte fel ezt a da- I rut, körülbelül hat nap alatt I Ujmecsekalján, az első 10 j emeletes panelház építésére. I Ebből a daru típusból körül- ■ belül tíz-tizenkettő van az or- szágban, többek között Pes- e ten, Balatonfüreden, Dunaúj- ! r városban. f

— Mi a neve? (

— Mostastal. r

Van Pécsett Mostostal-daru t

több is, de azok 80 tonnámé- s teresek. Évekkel ezelőtt sok ! - panasz volt ״rájuk”. Most j f mondja Wolf István építés- j, vezető, hogy a dolgozók emiatt el is keresztelték a Mostostalt [ ״Most is áll”-nak. e

A fiatal villanyszerelő, Bus 3 ! László, védelmébe veszi a da- £ ;rukat: 1:

— Csak kezdetben volt hi- *׳ ba a nyolcvan tonnásokkal. a

! Az elektromos berendezéssel r ; volt többnyire baj.

— És ezekkel?

— Semmi. Mi szereltük fel az összes száztonnásokat, de meghibásodás egynél fordult

ן elő, Balatonfüreden.

; Körbejárjuk. A tízemeletes : panelházból egyelőre egy eme- let áll. A darura várnak. A daru is várja a műszaki át- adást. Ez már bonyolultabb, felelősségteljesebb ügy. Húsz tonna túlterhelést ki kell bír- nia: ez a vizsga. Hogy aztán hogyan vizsgázik? ״Ki tud- ja?” — mondom félhangosan. Simon bosszús:

— Nem bízik benne?

— Mit mondjak? Félelmetes egy masina ez.

— Ez?! Ugyan! Olyan, mint egy gyerek. Mint egy okos gyerekóriás. Azt teszi, amit az ember parancsol neki.

Eltűnődtem egy pillanatra. Amit most Simon mondott, azt hiszem, az a nagyszerű ebben a gépben. Ez a gép fel fogja építeni Pécs első tízTávolból nézem, karcsú gémjével felrajzolódik a kora reggeli, opálos égboltra. Köny- nyűnek, áttetszőnek tűnik ez a szép és félelmetes gép- monstrum. Csupa ellentmon- dás: szép és félelmetes, vagy kecses, de mégis idézi a kis- fejű és meghökkentően hosz- szúnyakú őshüllőt? És amikor átbotorkálok a hulladékokkal teli fagyos úton, amikor már ott állok alatta és kezemmel megérintem a sínen álló acél- kereket, szépsége szertefoszlik. Talán, mert mégis van benne valami, erre rájövök, minél tovább ámuldozom. Azt hi- szik, nem szép? Nem illik e jelző egy ilyen gépóriásra, mert minden porcikája durva vas, acél, sodrony és kábel és mert kisebb alkatrészei is félmázsániál kezdődnek és tón- nákban végződnek?

All mozdulatlanul, ebben a reggeli hidegben.

választás önmagában is cső- dát tehet. Azonos körűimé- nyék között a Kecsekemeti 42-es paradicsom 80 mázsával adott többet holdanként, mint a Bíbor. Helyes, ha a tér- mesztők a Budai korait előny- ben részesítik a Kecskeméti merevvel szemben. A műtrá- gya is csodákra képes. Felül kell vizsgálni a korábbi numuszelméletet. __ Nagyüzemi

k

ísérletben szerkezet nélküli homoktalajon a csak műtrá- gya-tápoldattal kezelt föld — 14 mázsa vegyes műtrágya holdanként — több termést adott, mint az a tábla, ahová holdanként 1000 mázsa istálló- trágyát adtunk műtrágya nél- kül.

— Mi a véleménye Bara- nya megye zöldségtcr- mesztési lehetőségeiről?

— A megye adottságai rend- kívül jók, de egyelőre nem él ezekkel a lehetőségekkel. Feltétlen érdemes folytatni, sőt kiszélesíteni itt a korai szabadföldi termesztést, amely egy-két hét nyereséget jelent. Emellett felhívnám a figyel- met a fóliás hideghajtatásra, amely két-három hét előnyt biztosít, amellett igen olcsó, nem igényel nagy beruházást A szemlélet e téren jó a me- gyében. A műanyagok fórra- dalmasítják az egész zöldség- termesztést. 19<56-ban egymil- lió négyzetméter fólia alatt termesztettünk zöldséget az országban. 1967-ben már 1,8 millió négyzetmétert haszná- lünk fel. Ez azonban még az ipar, illetve a behozatal függ- vénye. A fóliaágyak és a vas- tagabb falú poliészter-növény- házak vázszerkezete is mű- anyagból készült, s nem szűk- ségesek hozzá olyan hagyomá- nyos anyagok, mint a vas, acél, alumínium. Fólia eseté- ben egy négyzetméter beim- házási költsége mindössze 40 forint, növényháznál 2800 fo- ; rlnt. a tsz-eiknek az előbbi el- ! érhetőbb.

— Rné—í

így kell csinálni!

Főzési bemutató a Megyei Tanács konyháján

teken délután. De van-e titka?

— Van. Főzésnél nem sza- bad felhasználni a fagyasz- tott marha csontját és fagy- gyúját A húst ki kell csőn- tozni, a faggyút le kell fej- teni róla. Másik titka: mi- után a hűtőből kivettük a fagyasztott húst, azonnal használjuk fel, mert külön- ben elszíneződik és nedves- ségtartalmából is veszít, te- hát értéktelenebb lesz, mint annakelőtte.

Hogyan juthat hozzá a vásárló csont és faggyú nél- küli fagyasztott marhahús- hoz? A kérdésre ugyancsak Kalamár Györgyné válaszolt:

—• Az Élelmiszerkereske- delmi Vállalat vezetősége utasította a húsboltokban dolgozókat, hogy a jövőben a vásárlók kívánságára fagy- gyű- és csontmentesen szol- gálják ki a fagyasztott mar- hahúst. A 18 forintos mar- haelejéből így 27 forintos, a 27 forintos rostélyosból pe- dig 34 forintos színhús lesz. Az így előkészített fagyasz- tott húsból bármilyen pe- csenye és mártásos-szaftos étel készíthető, semmiféle mellékize, szaga nincs.

A konyhavezetők, miután valamennyien megkóstolták a ״fagyasztott pörköltet”, he- lyeslően bólintanak rá.

H. SL

Huszonhárom üzemi kony- ha vezetői és dolgozói gyűl- tek össze tegnap a Megyei Tanács konyhájában, ahova finom pörköltillat csalagot- ta már kora délután az ér- deklődőket. A szakácsok sü- rögtek-forogtak, s három óra tájban már fel is tálal- ták a párolgó ételt. Finom kis fintorokból, óvatos ízlel- getésből lehetett csak kö- vetkeztetni: nem akármilyen hús főtt a fazekakban és a jelenlévők valamilyen kísér- letnek a tanúi.

— Valóban így van, — vallotta be Kalamár György- né, a Megyei Tanács keres- kedelmi osztályának élelmi- szer főelőadója. — A főzésre azért került sor, mert sok panasz hangzott el az üzemi konyhákon a fagyasztott marhahúsból készített été- lekre. És azért a Megyei Tanács konyháján végeztük el a bemutató-főzést, mert bár itt ugyanolyan mérték- ben használják a szakácsok a fagyasztott marhahúst, mint egyéb helyeken, eltérő technológiájuk miatt, min- dig Ízletesek az ételek és főzés után a legtapasztal- tabb háziasszonyok sem tud- nak különbséget tenni a friss és a fagyasztott húsból itt elkészített ételek között.

A népes sereg tehát a fa- gyasztott marhahús elkészí- tésének titkát kutatta pén- 1

Szovjetunió. A nyugati piaca- kon elsősorban primőrjeink- kel vagyunk versenyképesek. Kiemelném a paradicsom ala- kú étkezési paprikát, melyre igen nagy megrendeléseink vannak. A nyugatnémetek ki- magvazva veszik át tőlünk, s ez igen jó üzlet számunkra. De egyre kedveltebbek zöld- ségkonzervjeink is. A magyar csemegeuborka például foga- lom a nyugati ״iacokon. E piacok jellemzője, hogy álta- Iában olyan zöldségféléket vesznek fel — spárga, uborka stb. —, melyek előállításához gépesítésük megoldatlansága miatt sok élőmunka szüksé- ges.

Legfőbb bázisunk mégis a keleti piac. Nem tudunk any- nyi zöldséget termelni, ameny- nyit fel ne venne most is, s a jövőben is. Az elmúlt évi zöldségexportunk 17 ezer va- gon volt. Ez alatta maradt a keresletnek. A cél: mielőbb elérni az évi 20—22 ezer va- ganocs exportot. Kibővített konzervgyári kapacitásunkat főieg ezek a piacok kötik le, s persze a belföld.

— Piaci lehetőségeink te- hát nagyok. Ahhoz azon- bán, hogy versenyképe- sek maradjunk, egység- nyi területen többet és olcsóbban kell termel- nünk. Mit javasol erre vonatkozólag?

— Annak, hogy a zöldség ma drága, egyik fő oka a magas élőmunka-ráfordítás, ami a gépesítettség alacsony foka- ból ered. Gépesíteni viszont igen nehéz, mert az üzemek 10—15 féle cikk között apróz- zák fel területükéi Országo- san hat fő zöldségünk van: paradicsom, a paprika, a hagyma, az uborka, a borsó és a zöldbab. Ez a hat nö- vény foglalja ei zöldségterü- létünk 85 százalékál Ha azt mondom, hogy egy üzem ná- ram-négy fajjal foglalkozzon, máris sokat mondtam. Minél kevesebb a fajok száma, gé- pi termesztésük annál köny- nyebben megoldható.

A zöldségek szedése igényli a munkaráfordítás 40—60 szá- zalékát Technikailag világ- szerte nincs megoldva a sze- dés gépesítése, mert a zöld- ségek általában folyamatosan érnek, s a gépi szedéshez a termés legalább 80%-ának egy- szerre kell beérnie. Ilyen irá- nyú nemesítést munka nálunk is folyik. A zöldborsó gépi szedése technikailag megoldó- dotl A zöldbabnál is van már jó szedőgép, itt olyan fajta hiányzik még, mélynek hüvelyei nem alul, hanem a levelek fölött helyezkednek el. Az NDK-ban már van ilyen fajta. Káposztánál a gé- pi szedhetőség feltétele, hogy a föld feletti torzsahossz egyenlő legyen minden fejnél — legjobb a 10—15 centimé- tér —, különben a gép bele- vág a fejekbe. Paradicsomnál és paprikánál átmeneti meg- oldás a félautomata szedőgép, ilyenekkel már rendelkezünk. A nemesítés iránya paprika- nál az egyszerre érő csokros fajta, paradicsomnál pedig ki kell nemesíteni a determinált növekedési fajtát, amely egy virágzás után abbahagyja a vegetatív növekedést. Másik követelmény, hogy a bogyók a kocsónyról könnyen levál- janafc. Az Egyesült Államok- bán már van ilyen fajta je- lölt. Az uborka gépesítése a legnehezebb, itt tapogató gé- pakkéi kísérleteznek.

— Gyors eredményt úgy érhetünk el, ha a korszerű termesztéstechnikai módszere- két azonnal átvesszük, rövid tenyészidejű fajtákat alkal- mázunk és termesztő-beren- dezésünk korszerűsítésével csökkentjük az élőmunka-rá- fordítást. Kísérleteink bizo- nyitják, hogy a jó fajtamegNagy László és Kántor György harmadéves géplakatostanulók, a megyei iparitanuló verseny két győztese. Mindketten kom- lóiak. — Nagy László a Bányagépjavítóban, Kántor György pedig Zobák-aknán dolgozik.

A daru

K mezőgazdasági könyvhó- p megyei rendezvényeinek emelkedő eseménye volt Somos András akadémi- snak. a Kertészeti Főiskola !árának Mohácson, a Váró- Tanács nagytermében meg- főtt előadása. Ez alkalom- l készítettük a neves pro- szarral az alábbi interjút:

— Ismeretes, hogy a kar- madik ötéves terv idősza- kában országosan 35 ezer holddal emelkedik a zöld- ségtermelő terület, a kon- zervzöldség aránya pedig jelentősen megnő a friss zöldség rovására. Mi ín- dokolja ezt a területfel- futást és arányeltolódást?

— A felfutás valóban jeitős, de a piaci lehetősé- chez mérten nem túlzott területnövekedéssel 1970-re gyedmillió hold zöldségte- lete lesz az országnak. A lesztés lényegében a Du- ntúlt érinti, amely e téren >b adottságai ellenére el- iradt az Alföld mögött Ez megállapítás érvényes Ba- íyára is, sőt a lakosság imához viszonyítva Győr !gye után önöknél a legki- »b a zöldségterület. Ezért tétlen indokolt az a 3500 das felfutás, melyet az öt- 5 terv végére célul tűz- ki.- Hogy miiért nőtt meg a

iségtermelés és ezen belül sonzervzöldség szerepe az ötéves tervben —ezt az új dasági mechanizmussal »függésben népgazdasági npontból sok minden in- ólja. Mindenekelőtt az a anerés, hogy ipari nyers- agban és energiában sze- Y ország lévén, a gyógy- ׳-, az elektronikai és az mi szer-iparunkat kell el- orban fejleszteni. A zöld- élelmiszeriparunk egyik mtosabb nyersanyaga. A észeti területfelfutásra és )zamok várható növekedé- épült fel az új nyíregy- és békéscsabai konzerv- , és e program keretében tik a paksi, debreceni és ligetvári konzervgyárakat 1 hangsúly tehát a kon- löldségen van, a friss ég esetében a fejlődés 15—20 százalékos lesz.

— Milyen piaci lehetősé- teink vannak? Melyek 1zok a cikkek, amelyeket 1 legkedvezőbb feltételek- ׳el értékesíthetünk?

A zöldség óriási előnye

Itetvényekkel — szőlő, öles stb. szemben —, termelésszerkezete gyár- változtatható, s így ru- isabban lehet alkalmaz- a változó piacigónyék- A másik nagy előny, a beruházásokat igen Mi — három-négy hónap — téríti meg. Gyors a forgási sebessége — 5 háromszor-négyszer le- pénzt megforgatni —, s lehetőséget eddig ke- vettük figyelembe.

I a piacot illeti, a ma- zöldség iránt igen nagy esiet Európa-szerte. Leg- vásárlóink a szocialista óik, mindenekelőtt a