Dunántúli Napló, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-17 / 41. szám
3 napló mn. rmnvAn n Űj típusú kereskedelmi mérleg A Magyar Mérleggyárban elkészült a forint-gramm táblázat- tál ellátott kereskedelmi mérleg. Az újtípusú mérleg remél- hetőleg sok vitát szüntet majd meg, mert a vásárlók a tá'jlá- zatról a súllyal együtt 5 dkg-től 5 kg-ig terjedő méréshatáron belül — az árat is leolvashatják. מ Francia44 bor Villányban Vetélytársuk támadt a ha- gyamányos villányi vörös boroknak, az oportónak és a kadarkának. Az új bor: a Cabernet franc. A vessző- két 1962-ben kapta a gaz- daság a franciaországi Montpellier-ből és körűibe- lül kétszáz holdat telepített el a belőlük készült oltvá- nyokkal. ősszel már szűre- teltek is a Cabernet franc- ból és most 15 hektolitert őriznek a hordókban. A szakemberek nagy érdeklő- déssel várták a második fejtést, amellyel kialakult a bor végleges ״arculata”. A Cabernet franc megfelelt jó hírének. A gazdaság pince- mesterének véleménye sze- rint ״fűszeres, bársonyos, mint a gall nyelv”. Emel- lett igen jó a színanyaga — szép, sötét színe felveszi a versenyt a történelmi bor- vidék bármelyik vörös faj- tájával. Á pályaválasztás gondjai A lánykérdés Háromezer lány hagyja el az általános iskolát Könnyűipari üzemek kellenek — Nincs értelme a válogatásnak Szeded ú| arca: Az olajváros Gazdagabb a dunántúli medencénél — Gá/fák lyák a határban Szaporodnak a termelő kutak — ״Felhőkarcoló1־‘ épül Szegeden gyáraikat. A hódmezővásár- helyi új műszaki porcelán- gyárban, a szegedi új tégla- gyári alagútkemencében föld- gázzal fognak égetni. A laká- sok fűtésében is mind több helyen használják a gáztüze- lésű konvektorokat. A medencében az idén szin- te gyorsított ütemben folyik a kutató munka. Nemrégiben átadták a 10-es számú kutat a termelő vállalatnak. Ma már egyre nagyobb mennyiségű olaj hagyja el a szegedi me- dencét: vasúton és víziúton szállítják a kőolajat a feldől- gozó helyekre. Ebben az év- ben 90 kutatófúrást végeznek, s ezt a feladatot augusztus végére kívánják befejezni, hogy elkészítsék földtani zá- ró jelen fésűket a szegedi me- dencéről. Egymillió tonna olaj A kutatási program során annyi máris kiderült, hogy a szegedi medencében 1970- tői évente egymillió tonna kő- olajat és egymilliárd köbmé- tér földgázt nyerhetnek. A beruházás eredményekép- pen Szeged új arcot is ölt, igazi olajvárossá ;fejlődik. A beruházás sürgető és gyorsí- tott ütemet követel, hiszen a késlekedés milliós veszte- ségekkel is jár. A tervek sze- rint Algyő térségében terme- lő üzemeket építenek, felépül a mező olaját és gázát ősz- szegyűjtő és elszállító rend- ;zer. egy 500 millió forintba kerülő ipartelep, vasúti töl- főállomás, a hajduszoboszlói- hoz hasonló, de annál na- gyobb kapacitású földgáz- üzem, utak és hírközlő bérén- iezések. Ami a városfejlesztést il- éti, Szegeden épül fel a me- ience központja: egy iroda- ־láz, egv 300 személyes mun- íásszálloda és közel ezer la- sás. Az épületek helyét a vá- ״ősi tanács már kijelölte, s izok szervesen beiPeszkednek 1 kialakuló városképbe. Szin- ;e egyedülinek számít az on> izágban az a 23 szintes épü- et, amely a jelenlegi új áruház mellett épül majd fel. A oronyház, — de hazai vi- zonvlatban akár felhőkar- :ólának is nevezhetjük — te- éjén presszót és panoráma :!látót helyeznek eL 1 «־ kit sem szomorftott el a hír, hogy víz helyett kőolajkincs- re leltek. Hat kilométere» mélységig? A szegedi medence vezető mérnöke, Hingl József el- mondta, hogy a szénhidrogén keletkezésének egyik elenged- hetetlen feltétele a minél na- gyobb vastagságú üledékes ré- tegösszletek jelenléte, mivel az üledékes összlet vastagsá- gával egyenes arányban áll a szénhidrogén alapanyagául szolgáló elpusztult különféle élőlények, élőszervezetek mennyiségi felhalmozódása. A szegedi medence ebből a szempontból az Alföld legked- vezőbb területe. A kutatófúrások általában 2—3000 méteres mélységig hatnak a föld gyomrába, de a szeizmikus mérések alapján még 6000 méter mélységben is feltételezhetőek üledékes rétegek. Lehet, hogy egyszer elérik majd ezt a mélységet is? Lehet. A szegedi medence készle- teiről ugyancsak Hingl mér- nők adott tájékoztatást: — Összehasonlítási alapul elmondhatom, hogy a. jelenlegi kutatási stádiumban az is- mert készletek nagysága föld- gázban meghaladja az ország- bán legnagyobbnak ismert haj- iuszoboszlói gázmező készle- tét, kőolajban pedig mégha- :adja a lovászi—budafai kő- olajtárolók készletét. Országos viszonylatban a szegedi me- ience rendelkezik összességé- ben a legnagyobb kőolaj- és földgázkészlettel, s ezek a részletek még várhatóan to- vább bővülnek. Ma már közismert a szegedi szénhidrogén medence léte. A gyorsan szaporodó kuta- tófúrások a legvérmesebb re- menyeket is túlszárnyalják. Anekdota számba megy az az eset, amikor a Szeged mel- letti Tápé község termelőszö- vetkezetében a kertészetben termálvíz után fúrtak, s a legnagyobb meglepetésükre I melegvíz helyett fekete olaj I öntötte el a kelkáposztákat és ' paradicsom táblákat. De senben részesülhetnének. Ezt a pénzforrást üzemen belüli szolgáltató egységek (üzletek, fodrászat) és gy ermekvédeImi intézmények (ovoda. bölcsőde) létesítésére lehetne felhasz- nálni, ahol újabb női munka- erő felvételére nyílna lehető- ség. Kékköpenyes munkakörök S mit jelent a lánykérdés a szülőknek? Először is azt, hogy a Iá- nyokat ihkább küldjék közép- isikolába, mint a fiúkat, még- pedig elsősorban a szakközép- iskolákba. A napokban pél já- ul annyi üzem írt a Leöwey Gimnáziumba és kért mun- kaerőt a most végző női szabó szakközépiskolai osztályból, hogy az osztály valamennyi tanulóját azonnal el tudják helyezni. Sőt budapesti mun- kalehetőségre is van kilátás. Gimnáziumba csak a valóban kiváló tehetségű leányok mén- jenek, akiknek van reményük az egyetemi felvételre. Lehetőleg minden alkalmat meg kell ragadni, hogy a Iá- nyok bejussanak a szakmán- kástanuló-iskolákba. Ebinek egyetlen járható útja: leszáll- ni a magas lóról, a ״fehér- köpenyes” szakmák helyett nem szégyenleni a kékköpe- nyes munkaköröket sem, mert azok még mindig kisebb kel- lemetlenséget jelentenek, mint majd férjhez menő, esetleg családanya korban a# üres erszény. Földessy Dénes — A Pécsi Liszt Ferenc Kőrus és Filharmonikus Zene- kar szombaton este fé] 8 órai kezdettel a budapesti Zene- akadémia nagytermében ven- dégszerepel Antal György ve- zényletével. Műsoron Händel és Bach művei szerepelnek. Ipari tv az iskolában >'Átadták .5 a 10-es kutat A szegedi határban gázfák- lyák világfának. A feltörő földgáz jelentős része ma még a levegőbe megy. Bár Szeged városa gyors ütemben készül a földgáz hasznosítására. A városban levő üzemek és in- tézmények egyre inkább át- alakítják kazánjaikat gáztü- zelésűre, ugyanakkor a városi gázmű is nap mint nap na- gyobb mennyiségű földgázt fogad az algyői térségből. A szomszédos városok is földgáztüzelésre tervezik új Tulajdonképpen mi az a *lánykérdés”? A válasz így hangzik: mi legyen a sorsa annak a mintegy 800—1500 tizen négyéves pécsi és bara- nyai kislánynak, aki évente befejezi az általános iskolát anélkül, hogy középiskolába, szakmunkásképzőbe vagy egyéb iskolába felvennék, s ugyanakkor megfelelő állandó munkahelyet sem talál? De ebbe a kérdéskörbe tartozik ez . a mintegy évi négyszáz leány is, aki viszont leérett- ségizett, de felsőfokú intéz- *nényben nem tanul tovább a ugyancsak nem talál meg- felelő munkahelyet. Ez tenát « ״lánykérdés”. Mi lesz az idén? A megyében idén 2100, Pé- esett 1000 leány fejezi be az általános iskola nyolcadik osztályát. A megye területén 550-et vesznek fel középis- kólába, 560 juthat be a szak- munkástanuló-intézetekbe — közülük 230 a mezőgazdasá- giakba, 80 a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmákra —. az egyéb iskolákba negyven kerülhet, munkába p>edig mintegy ötven állhat majd. A számítások szerint körül- belül háromszázötvenet fel- vesznek pécsi középiskolákba is. Marad tehát munkaerőtartaléknak 620. Hozzájön mintegy száznyolcvan érett- ségizett leány is, a végered- mény tehát 800 fő. Pécsett? Ezer lány közül 285 számára van szakmun- kástanulói hely, 90 a gyors- és gépíró iskolába iratkozik be, néhányan az egészségügyi «zakiskolába — szülésznőkép- zó idén sajnos nem indul! —. valamint 781 leánynak van helye a pécsi középiskolák- bán. Utóbbiból azonban le kell vonni mintegy három- százötven megyei kislányt. Az ezerből tehát 224-ről kellene gondoskodni, de tavaly szép- tember végén még 183 leány állt iskola és munkahely nél- kül, s az idén is számítha- tunk mintegy 200-ra. A lány- kérdést tehát az idén várha- tó an 424 pécsi leány okozza majd. Mi lehet most már a meg- oldás? S ezzel kapcsolatban mi a feladata a gazdasági és igazgatási szerveknek, s mi a ilőknek? három különböző irányból, mert a tv-készülékek ernyő- jéré három, távvezérléssel irányítható ipari kamera közvetíti. Pécsett iskolai oktatásra először alkalma- zott ipari tv-kamerát a kö- zelmúltban helyeztek üzem- be a Felsőfokú Vegyipari Gépészeti Technikumban dr Buvári András tanszékve- zető irányításával. A kapilláris hiperbolát, a gyerekkéz nagyságú műszer skáláját a hallgatók kát nagyképcsöveis tv-készülék ernyőjén felnagyítva láthat- ják a pécsi Felsőfokú négy- ipari Gépészeti Technikum matematika—fizika tanszé- kének előadótermében. Az előadóterem hallgatósága a tanár által bemutatott kisér- leteket egyszerre nézheti tek, ahol exportárut készítet tek volna elő. Ez a beruh á zás 1967-re húzódott át. Mind össze a Mecseki Állami Pince gazdaság és a Faipari Kts ׳ létesített új üzemrészt s vet fel 32, illetőleg 10 nőt. A ki tartó szervező munka és végrehajtó bizottságok segít sége révén tárgyalások kéz dódtek a Mechanikai Műszer gyárral, a Habselyem Kötött árugyárral és az Elektronika Mérőkészülékek Gyárával, l Hazai Fésűsfonógyár 110 mii lió forinttal rendelkezik eg; vidéki üzem létesítésénél Most áll a versenyfutás N vír egyháza és Pécs között. Mind két város magának szereto az üzemet. Pécs párt- és ál lami vezetői viszont erősérv vei rendelkeznek: az egyéb ként is nagy pécsi női mun kaeró-tartalékot tovább nőve lik majd a Borsod megyébő áttelepítendő bányászok fele ségei, ezért Pécset illeti a üzem. A komlóiak számár: pedig jó hír, hogy a Buda pesti Elektroakusztikai és Vil lamosipari Ktsz 1969-ig na gyobb üzemet fejleszt ki Ken derföldön. Ott m!ár az idéi negyven nő dolgozhat, s ez 1 szám később 160—180-ra nö vekedhet, Kommunáiig adó Mindez persze nem elegen- dő. Szükség volna még sok más segítségre. Például égj védő jogszabályra, mellyei azokat a városokat, ahol nagj létszámú a női munkaerő-tar- talék, óvnák az egyoldalú in- tézkedésektől. Nem keilen« például megengedni azt, hogj éppen ilyen városokban szün- tessenek meg könnyűipari üzemet. Erre legutóbb a Koz- metikai és Háztartásvegyipari Vállalat szolgáltatott példái Pécsett. Aztán le kellene ál- lítani a könnyűipari telepi- test olyan városokban, mint például Szeged, ahol az Idén végzett valamennyi leány számára elegendő munkahely van. Ahogy lehetőséget adtak arra, hogy a pécsi munkaügyi osztály elzárhassa a megyei lányok elől a pécsi szakmun- kás-iskoláikat, ugyanúgy az említett jogszabályra is szűk- ség lenne. Pécsett egyébként nemrég felmérést végeztek a nőd be- dolgozói rendszer fejlesztése, valamint a fél napos munka- körök létesítése céljából. Ki- derült: a Ruhaipari Vállalat- nál és a Minőségi Ruházati Ktsz-nél még az idén egyen- ként 50—60 nőt alkalmaznak bedolgozónak, s ehhez az anyagi feltételek már rendel- kezésre állanak. A Pécsi Fa- tömegcikk Ktsz fejlesztési tervében szerepel egy export- üzem, amit a Mohácsi úti volt téglagyárban létesítené- nek és 100 egész vagy pedig fél napos beosztású nőt alkal- maznának benne. Ez most már az OKISZ-tól függ, anol a pótkeretet engedélyezhetik hozzá. Ugyancsak fejlesztés lesz a Sellyéi Háztartásvegy- ipari Ktsz-nél, s ennek során 60 egész vagy 120 fél napos foglalkozású asszony vagy leány számára tudnának mun- kát adni. Ha Pécsett megfe- lelő helyiséget kapnak, akkor itt telepítik az üzemet. Lehetőség rejlik abban a pénzügyi tervezetben is, ami. a gazdaságirányítási rendszer( reformjának során került szó-' ba. Ez a kommunális adó, amit a jogi személyek — vál- lalatok, járások, ktsz-ek stb. — fizetnének. Ennek során meg kellene állapítani, hogy minden vállalat termelése hány százalékban engedi meg a női munkaerő alkalmazását. Az ennél kevesebb nőt alkal- mazó vállalat büntető rendel- kezesképpen felemelt kom- munális adóval lenne sújtha- tó. Az így befolyt adót meg- felelő állami hozzájárulással kiegészítve női üzemek léte- fűtésére fordíthatnák. Továb- bi lehetőségek: a kellő arány- nál több nőt foglalkoztatók kommunális adókedvezményVersenyfutás ^yire gyházával Lássuk előbb a gazdasági és igazgatási feladatokat! A női munkaerőkérdés krónikus jellegéből nyilvánvaló, hogy időszakos megoldásokat nem lehet alkalmazni. Az orvos- lás csak átfogó hosszú időre szóló gazdasági intézkedések segítségével lehetséges. Pon- tosabban: könnyűipar telepi- lésével. A két tanácsi munka- ügyi osztály évek óta kemény harcot vív már ennek a cél- nak az elérése érdekében A helyzet különösen Pécsett ég ető. Igaz, a megyében több leány marad otthon, de ép- pen a falusi szokások miatt ott nem ilyen nehéz a dolog. A baranyai lányok túlnyomó többsége mezőgazdasági fog- lalkozású szülők gyermeke, faluban él, s így nem veszi üy tragikusnak, ha otthon kell maradnia főzni, háztartá- 5i munkát tanulni, s altcal- nanként segítő családtagkép- pen á tsz-ben dolgozni. De Pécs mégiscsak város, s ezért 1 tanács' munkaügyi osztálya *vek óta hihetetlen erőfeszí- ;éseket tesz női munkalehe- őségek megteremtésére. A feladat igen nehéz, első- :orban beruházási akadályok niatt Tavaly például a Me- rsekvidéki Üzemi Vendéglátó /állalat új üzemi konyhát ervezett ahol negyven nőt udott volna foglalkoztatni, innék megvalósítása azonban !!■maradt. A Kaposvári Ba- omfifel dől sózó Vállalat pécsi פ rendeltségé nél 80—100 nőt Űkalmazó üzemrészt tervez
