Dunántúli Napló, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-15 / 13. szám

ít'tLEXlKON

Rögzített, maximált és szabad árak

A gazdasági meehaaizmns re- formjáról szóló pártüatárczat szerint a reform egyik lettreges eleme az árrendszer átalakítása.

Az új árrendszer kialakítása két lépcsőben történik. A termeiéi árrendszer kidolgozása már a múlt év elejen megindult és ez cv közepéig előreláthatólag be is fejeződik. Ez szükséges is, mert az új mechanizmus terve- zési és pénzügyi rendszere több vonatkozásban is csak az Új árak ismeretében határozható meg (pl. a vállalati nyereség). Müvei; feladatokat kell megöl- dani a termelői árak rendezése során? Termelői árrendszerünket közelebb kell vinni a ״termelési típusú” árrendszerhez. (Lásd erre vonatkozóan a megelőző kislexl- !:ónban mondottakat.) Az ára- kát tebát közelebb kell vinni a tényleges termelési költségek- -hcz. Ez nemcsak az iparon be- lül teszi szükségessé az árará- nyok megváltoztatását, hanem in- dokolt és szükséges a mezőgaz- dasági és ipari árszínvonal to- vábbi fokozatos összehangolása is és a mezőgazdaságon belül Is a helyes aráo.vok Kialakítása. Az árreformnak ezenkívül létre kell hozni a belföldi árak szerves össze függését a külkereskedelmi árakkal.

Az ú.i árrendszerben a követ- kezd három fő árszabályozási

tormát alkalmazzák mind a tér- melői árak, mind á fogyasztói

árak esetében:

a) Rögzített (fiz) hatósági árak.

Ezeket az alapvető fogyasztási rlfc

A szállítási szerzoriesekroi

Tervezés és fantázia

aar, ha számol a helyi adottSágokkal, amiket a szövetke- 2eti gazdák ismernek 1 égj ob- ben nem pedig a termeltet® vállalat, vagy valamelyik .á- rási. megyei kiküldött. Egyél- talán; ideje lenne hozzá szóét- nunk, hogy gazda mód jár» tárgyaljon a tsz a vele kapcso- latban álló intézmények meg־ bízóttaival, s tagjai is gazda- módra viselkedjenek a köz-״ gyűléseken.

Ez nagy és komoly felelős- séget jelent mindenekelőtt! Közösségi felelősséget. — Szemléletünkben pedig azt j• lenti, hogy tartsuk szem előtt a népgazdaság igényeit A számtalan kötöttségből ma már igen sok megszűnt, vagy megszűnőben van. Érvény- ben van ugyanakkor az a kö* telesség. hogy az ország szé- mára szükséges kenyérgabfj- nát a magyar mezőgazdaság nak kell megtermelni. AkiM ebben az önállóság bizonyé• korlátozását látják, gondolja«! nak arra, hogy a technikai mai állása szerint a gabona*• termelés is jövedelmező, s kft- l.önösen a munkaerőhiánnyal küzdő termelőszövetkezetek- ben az egyik leggazdaságo: sabb üzemággá fejleszthető.

A közgyűléseken rendsz»* rint szóbajön az abraktakar• inány szükséglet beállításánál, hogy a háztáji állatállomány részére is tervezzünk elegendő mennyiséget. Még tavaly h» túlzásokkal találkozhattunk. Voltak, akik csalj a közös áb> lományt tartották szem előtti mások pedig kizárólag a ház- táji szükségletet emlegették. Egyik véglet sem helyes — az egyensúlyra kell vigyáz- nunk — a jó szövetkezetek példája tanít bennünket erre.

Év közben a munkacsúcsa* idején — s főleg ősszel, hi- szén lassan már ez az egyet- len igazi munkacsúcs a me~ zőgazdaságban — ■ok he- lyütt találkozhatunk kiseob- nagyobb torlódással. Ilyenkor a szakemberek rendszerint megnézték a munkaerőmér ie- get, s kiderült, hogy a hibát még a tervezésnél követték él az illetékesek. Ezért hangsú- lyozzuk, emlékeztetőként, hogy a munkaerőmérleg összeállí- fásánál különösen józanul aró báljuk számbavenni adottsá- gainkat. gondolva a minden évben felmerülő váratlan fór- dulatofera is,

E NÉHÁNY kiragadott Déldával szerettük volna azt én■ zékeltetni, hogy a fantázia a tervezésnél nélkülözhetetlen, dé csak akkor hozhat ered- ményt, ha mihdig józan, s fnegmarad a realitás talaján. Fentebb szóltunk már a helyi adottságok pontos számbavé- telének fontosságáról. Ez a reális tervezés egyik biztosi- téka. A másik: az állami sá- mogatást szabályozó rendel- kezesek, a különféle kedvez- mények és könnyítések egész sorának alhpos ismerete, ־•mely a szó szoros értelmében ״nil- liókat hozhat minden tsz izá- mára. Kovács Imr■

AZ AZ ÉVEKRE SZOEÓ,

rendkívül bíztató útmutatás, amit a IX. pártkongresszus a termelószövetkeztek számára adott, már az 1967-re vonat- kozó tervek végleges el'készí- tésénél érezteti majd kedvező hatását. A nagyobb önállóság révén számítani lehet az em- berek alkotóerejének az eddi- ginéi teljesebb kibontakozá- sára. Az állami támogatás továbbá szélesítése, differen- ciáltabbá tétele, az anyagi ősz tönzőknek még inkább az áru- termelés fokozását szolgáló korszerűsödése, a kereskedel- mi módszerek előtérbe állítása a gazdálkodásban egész sor új lehetőséget nyújt a közös gaz- daságok számára. Most tehát a szövetkezeteken a sor. A tervkészítés, majd a tervek megtárgyalása az első alka- lom, úgy is mondhatnánk vizsga, amikor bebázonyoso- dik: tudnak-e élni és meny- nyiben ezekkel a lehetőségek- kel a tsz-közösségek.

Évekig tartotta magát az a szemlélet, hogy a tervek el- készítése kizárólag ״az iroda- beliek” dolga. A tagság a leg- több helyen még akkor se na- gyen szólt hozzá a tervekhez, ha erre egyenes bíztatást ka- pott a vezetőségtől. De még a vezetőségi tagok is az él- nőkre és a főkönyvelőre bíz- ták a gazdálkodási elképzejé- sek összeállítását, így aztán a terv áttekinthetetlen szám- tenger maradt a közgyűlés résztvevőinek többsége előtt, afféle unalmas napirendi pont, amelyen jobb minél előtt túl- esni.

Ez az, aminek az idén már

nem lenne szabad előfordulni

sehol. Ugyanis:

— a nagyobb önállóság több kockázattal jár, amit csak aa a vezető képes vállalni, aki maga mögött tudja a tagság cselekvő támogatását. Vége van annak az időszaknak, ami kor — némi ügyeskedéssel — minden baklövésért az állam- ra lehetett hárítani a kocka- zatot;

— az áru viszonyok előtérbe kerülése a termelésben párán- csolóan megköveteli a gazda- ságosság állandó szem előtt tartását. A fillérekért is har- colni kell ha az önköltség leszorításáról van szó. Ezt csak az egész közösség együtt tudja sikerrel vállalni és vég- hez vinni;

— a gazdálkodás körének kiszélesítésénél szükség van 'an lázi ára, a jó ötletekre, el- gondolásokra. Az a vezető, aki etekintetben örökké csak magára van utalva, élőbb- utóbb kimerül, szüksége van ,utánpótlásra”, a tagság fan- táziájára is.

*TERVEZÉS ÉS FANTÁZIA

Két fogalom, de egyik a má- 3ik nélkül el sem képzelhető. S bennünket sok keserves ta- pasztalat győzött meg arról, hogy milyen jelentős értékek létrehozását akadályozta meg sokszor a fantáziaszegénység, s arról is, hogy a fantázia csak akkor működik hasznonyabb elemmé válhat. Uj in- tézkedés az, amely szerint a kötbérnek csak a fele jár, ha a szerződésszegő azt az ese- dékességtől seámitott 30 na- poa belül megfizeti.

A felelősségi rendszerben a szubjektív elemek a koráb- biaknál jobban előtérbe ke- rültek. A korábbá szabályé- zás szerint a szerződésszegő akkor mentesült a kötbéríi- zetési kötelezettség alól, ha bizonyította, hogy véletlen volt, a kaiért való felelősség alól pedig akkor, ha bizonyltot- ta, hogy a kárt elháríthatatlan erő, vagy a károsult maga okozta. A polgári törvény- könyvvel összhangban, az új szabályozás szerint a szerző- désszegő akkor mentesül (mind a kötbér, mind a kár- térítés alól), ha bizonyítja, hogy a szerződés teljesítése érdekében úgy járt el, ah-ogy az ״a szocialista szervezettől az adott helyzetben általában elvárható”. Nem mentesít a felelősség alól az a körül- meny, hogy a szerződ ésszé- gést az irányító szerv intézke- désc, vagy mulasztása okoz- ta. Viszont az ilyen irányiíó- szervi beavatkozás anyagi vr natkozásait végsősoron a be- avatkozónak kell viselnie.

A termelő vállalatok és a külkereskedelmi vállalatok kö- zötti viszonyban a külkeres- kedelem objektív felelőssége- nek növelése már régóta ki- vánatos volt. Ezt a szállítási szerződése• erői szóló jogszabály aiymódon rendezte, hogy a külföldi eladó, vagy vevő 1״־ tézkedése vagy mulasztása okozta szerződésszegés miatt a külkereskedelmi vállalat fe- lelősséggel tartozik.

IJj szerződési formák

Néhány új szerződési fórma bevezetésével a kereske- delmi módszerek, előtérbe ke- rültek. A szoros értelemben vett szállítási szerződésen mellett mód nyílik a vállaló- toknak a termékforgalom le- bonyolításában egyéb szerző- déses kapcsolatokat alkalmaz- ni. A mór fentebb említett raktárról való beszerzés mel- lett ilyen a bizományi szer- ződés, amely a felesleges kész letképzödés megakadályozásé- nak egyik alkalmas eszköze lehet. A kapacitáslekötési szer zödéssel a megrendelő hosz- szabb időre biztosíthat a ma- ga számára termelői kapaci- tást olyan időpontban, amikor a gyártandó termékeket még nem tudja specifikálni. A nép gazdasági szintű tervezés és beruházás szempontjából lehet elsősorban hasznos az úgyne- vezett fejlesztési szerződés* amelyben a felek egy-egy mű- szaki fejlesztési feladat végre- hajtásában való kölcsönös együttműködés feltételeit rög- zítik.

A szállítási szerződések rendszerének új szabályozó־ se kedvező gazdasági hatáso- kát eredményezhet már a ha- tálybalépéskor. Funkcióját egészében azonban nyilván- valóan csak az új gazdasági- irányítási rendszer teljeskörú kiépítettségének körülményei között fejtheti ki.

Dr. Meskó Andor

Az ár a szerződés része

Ugyancsak a vevők pozíció- jónak az erősítését szolgálja az az intézkedés, amely szerint a korábbi szabályozástól eltérő- en, a szállítási szerződés tel- jesítése ott történik, ahol a szállító, illetve a fuvarozó a terméket a megrendelőnek át- adja. Korábban a szállító sa- ját telephelyén történt átadás- sál tett eleget kötelezettségé- nek. Nem fűződött tehát köz- vetlen anyagi érdeke ahhoz, hogy a termék (áru) megte- lélő csomagolásban, megfelelő fuvareszközön és szállítási út- vonalon jussom el a megren- delőhöz. Ugyanis' az ellenér- tőiket már beszedhette, te- kintet nélkül arra, hogy a szállítmány milyen időpont- bán és milyen állapotban ér- kezett a megrendelőhöz. Ez a rendszer a megrendelőre há- rított olyan gazdasági követ- kezményaket, amelyek elhatá- rozásétól és tevékenységétől függetlenek voltak. Az eddigi szabályozás megváltoztatásai az önálló elszámolás elvének fokozott érvényre juttatása is indokolja, mely szerint a ká- rok és a költségek elsődleges viselője az legyen, akinek ér- dekkörében azok felmerültek. Az új szabályozás a szállítót nyilván arra■ ösztönzi, hogy a terméket, vagy az árut oly- módon juttassa el a megren- delőnek, ami a legkevesebb költségráfordítással jár, s már- is a legbiztonságosabban ét a leggyorsabban kerüljön ren- deltetési helyére. A kárveszély ugyanis csak az átadással száll át a megrendelőre, a fu- varazás során keletkezett ká- rókát nem a megrendelőnek kell viselnie.

A szállítási szerződések ka- rabbi szabályozása idején * hatósági árak szerepe csak- nem kizárólagos volt, 8 egyéb ként is az akkori szemlélet- ben a tervfeladat teljesítésé- nek nem lehetett akadálya a konkrét ügylet gazdaságtalan- sága. Ezért az ár a szerződés- nek nem volt lényeges kellé- ke. Most már az árban a fe- leknek meg kell egyezniök, 8 he arra gondolunk, hogy * megegyezéses ár várható «1- terjedése, a gazdaságos tér- melésrre ösztönzó árrendszer kialakulása, az anyagi érdé- kéltség fokozása előtérbe ke- rül, ennek indokoltsága nyíl- vánvaló.

Kötbér, kártérítés

A szerződésszegés esetére szóló felelősség fokozása az új szállítási szerződési rendszer- ben az anyagi érdekeltség ősz tönző hatásán keresztül érvé- nyesül. Ezé* között említhető az előszállítási díj, valamint hibás teljesítés esetén a meg- rendelőt a vételár tekinteté- ben megillető viasza tartási jog Ugyancsak a szigorítást kép- viseli a mindkét oldalon ható negatív anyagi ösztönzők kö- ziil főként a kötbérkulcsok ra- dikális (100 százalékos) eme- lése, ami azzal a várható in- tézkedéssel, hogy a nyereség- részesedési rendszer a kifize- tett, illetve beszedett kötbé- rek alakulására az eddigiek- nél jobban reagáljon, hatékoFontosabb cikkek termelése

Megnevezés

1ato•

évben

CjIUZU 1־ V

%־ában

Feketeszén

10001

4 360

100,0

Villamosenergia

MWó

1 349 139

147,2

Városi gáz

1000 m3

39 309

102,2

Ügetett mész

t

68 633

95.4

Egetett tégla

1000 db

111 066

105,8

Porcelánszigetelő

t

2 118

83,2

Nyers farostlemez

ms

40 386

98.7

Felsőbőr

1000 m»

:02 ל

109,5

Bőrlábbeli

pár

888 790

105,1

Bőrkesztyű

1000 pár

2 174

110,2

Szivarka

mill. db

4 278

119.3

Sör

1000 1

37 445

103.5

Gyümölcskonzerv

q

43 507

85,3

Tej. helyi eladásra

1000 1.

16 875

!21.3

Sajt

t

2 875

213,8

felelősséggel és kockázatván«- lássál is jár. A megrendelő előnyösebb pozícióiénak biztosítását szolgálja az az intéz- kedés, hogy konkrét szerző- déskötési kötelezettség a meg- rendelőt nem terheli, ami pe- dig eddig közvetlen folyomá- nya volt a jóváhagyott terv- nek. Szerződéskötésre a meg- rendelő dön főbizottság! úton sem kötelezhető.

Az új szabályozás lehetővé teszi az úgynevezett ״raktár- ról történő” teljesítést az adás-vételi szerződés szabá- lyai szerint a prompt igények gyorsabb kielégítésére. Ennek a raktárról történő értékes(- tésnek, illetve beszerzésnek gazdasági előnyei nyilvánva- lóak. Szá molni kell azonban azzal, hogy ez a módszer csak megfelelő gyártó kapacitás, ütemes szállítás és kellő mér- tékű árukészlet esetén funk- darálhat eredményesen.

A szerződéskötési kötelezett- ség kérdésében természetesnek látszana a szerződési kény- szernek a szállítói oldalon va- ló megszüntetése, hiszen ez le ■e összhangban az új gaz- dasági irányítási módszerrel. Mindaddig azonban, amíg a termelés legfontosabb terüle- tein a szűk kapacitás jellem- ző, — annak ellenére, hogy ez a jelenség gazdasági struu- túránknak nem szükségszerű velejárója — s amíg az új irányítási rendszer által létre- hozandó anyagi ösztönzők ki nem alakulnak, az árukapcso- latok létrejöttét termékek izé- les kategóriájánál a szerző- déskötési kényszer erejével a szállítói oldalon kell biztosi- tani. Ez ugyanis kizárja an- nak lehetőségét, hogy a szál- Utó a szerződéskötést haló- gassa és végeredményben a saját érdekeinek megfelelően befolyásolhassa a szükségletek kielégítését.

Ti 08 az előszó lílás

Annak érdekében, hogy a szállítási szerződés mindenkor valóban a szükséglet hordo- zója legyen, a megrendelő számára biztosítani kellett azt a jogot, hogy szerződési nyi- latkozatát a szerződés létrejöt- téig bármikor visszavonhassa és a már létrejött szerződés- tői is egyoldalúan, költséglé- rités mellett elállhasson. Elő- fordulhat ugyanis, hogy a megrendelő az ajánlat kérése- kor, vagy szerződéskötési nyi- latkozatának megtételekor nem mérte fel helyesen a szükségleteket, vagy hel/ fei- mérés ellenére újabb objek- tív körülmények okoztak változást. Méltányos viszont, hogy ilyen esetekre a száll;- tót a felmerült költségek (rá- fordítások) erejéig térítés 11- lesse meg a megrendelő részé- ról.

Mint ismeretes, a szerző- dések éves és negyedéves kö- telező rendszerében az a gya- korlat alakult ki, hogy a szál- lítók a késedelmi kötbér ei- kerülése érdekében nem vál- laltak ütemezést, hanem_ tel- jesítési időnek a tervidőszak végét kötötték ki, előszállí- tási jog kikötése mellett. Az idő előtti szállítás a megren- delénél gyakran okozott sá- lyos problémákat (raktározási, készletezési gondok, sftb.) Az új szabályozás az előszállítási általában tiltja, kivéve, ha a megrendelő előzetes beleegye■ zését adta. Ha enélkül törté- nik előszállítás, a megrendelő csak felelős őrzésre tartozik a leszállított terméket átvenni a vételárat azonban a szerző- dés szerinti teljesítési határ- idő előtt nem kell megfizet- ni és ezen felül — mintegy a felelős őrzés ellentéteként — napi fél ezrelék előszállítási díjat igényelhet, ami az ór- zéssel előállott költségek as károk összegén felül jár.

Amikor a gazdasági irányi- tási rendszerünk jövőbeni fej- lődésével kapcsolatos elgondo- lásou körvonalai némileg már kirajzolódtak, felmerült an- nak szükségessége, hogy a termékforgalom lebonyolító- sának eszközét — a szállítási szerződések rendszerét — az új elvek alapján felül kell vizEgálni. Az ezzel kapcsola- tos elgondolások egyik leg- fomtosabbika az volt, hogy a szállítási szerződési rend- szert a szocialista áru- és pénzkapcsolatok fejlesztésen alapuló, a vállalatok nagyobb önállóságára épülő gazdálko- dó.sí rend eszközévé kell tor- múlni.

A szerződés és a népgazdasági terv

A fentiekhez képest jogi eszközökkel olyan közgazdasá- gi célokat kellett megközelíte- nie a szállítási szerződésekről készült szabályozásnál;, mint

— a szükségletek kielégítése,

— a írrtgrendelői (felhasználói) érdekek előtérbe helyezése,

— az árukapcsolatokban keres- kedelmi módszerek alkal- mazása,

— az anyagi ösztönzők foko- zása,

— a szerződésszegések esetére a felelősség növelése és vé- gül

— néhány új szerződési forma bevezetése a vállalatok egy- másközti kapcsolatában.

A szállítási szerződésekről szóló 10/1966. (II. 14.) Korra, sz. rendelet az említetteknek megfelelően híven tükrözi azt, hogy lényegesen módosul a szállítási szerződések és a nép gazdasági terv egymáshoz va- ió viszonya. A szállítási szer- ződés rendszere, amely eddig inkább te1־vutasítások végre- hajtásának, merev eszköze voit, a tervhez képest aláren- delt passzív szerepéből kiemel- ve, ha nem is egyenjogú, de párhuzamosán működő intéz- niénnyé vált, amelynek kere- tében a vállalatok a termő- kék forgalmának bonyolítá- sát az áruk értékesítését meg va'ósitják és biztosítják a 320- ci; sta piac szervezettségét

a szükségletek elsődlegesen a felhasználói (fogyasztói) ige- nyékben jelen tkíznek. A szer- zódé9 alapja a konkrét szűk- séglet, attól függetlenül, hogy az valamelyik szerződő fél tervfeladatáhan szerepel-e, vagy sem. Ebből következik a megrendelő kötelessége el- sösorban, hogy kellő időben gondoskodjék a szükséglet he- lyes felméréséről, a szállítóé pedig, hogy a megrendelő szükségletét korszerű, jó mi- nőségű termékkel kellő időben kielégítse. A szükségletkilégí- tési elv kívánta azt, hogy az új szerződési rendszerben a szerződéskötés időpontját és tartalmát eltérítsék a naptári értől, illetve a tervidőszakok- tói és azt a szükségletekhez kössék. Ezért az új jogszabály nem írja elő a szerződéskötés Időpontját, a szerződési időtar- tamot nem a tervidőszaktól teszi függővé és a szerződé- sek év végéig nem teljesített részének meghiúsulását sem mondja ki.

Eiőnvbena megrendelő

A szállítási szerződések k»״ rabbi rendszere előnyös pozi- ciót biztosított a szállíjó ré- szére. A szükségletkielégítési elvből következik, hogy az új jogi szabályozás a megrende- lói (fogyasztói, felhasználói) pozíció > erősitését kívánta megoldani. Hiszen a fo- gyasztóval közvetlen kap- csolatban álló, tehát az igé- nyék reális felmérésére első- sorban hivatott megrendelő van abban a helyzetben, hogy a szállítási szerződésen kérész- tül a termelőt, illetve szállítót a konkrét igények kielégítésé- re alkalmas termelésre, szol- gáltatásra ösztönözze. A meg- rendelő számára biztosított előnyös pozíció természetesen

bekre, seolgáltatásokm litasta-ij

=ák, valamint • fontosabb ipa4 alapanyagokra és főbb mezőgata dasági termékekre.

Hatósági megkötéssel n*W gő, megállapodásos árak, melyetr* Bél az árak a megadott alsó éa felső határ között, vagy csak a felső határig mozoghatnak. Ida fog tartozni a széles választékéi fogyasztási cikkek jelentős kör«■ bizonyos nyersanyagok, épitaipa» rt tevékenység ■Ili.

<* Szabad árak, melyeknél nem less hatósági előírás. Ide fog

tartozni s fogyasztás! etkk egy bizonyos hányada, beruházási gfr- pék, kooperációs félgyártmányok• alkatrészek.

rőt iTtaUkHSars le m k״ mí

sodlk felében letárgyeléere e le- gyásztól árrendszer. Bár a deV> gőzök széles rétege« kétségtelen n01 ez s kérdés foglalkcetatja leg élónkebben, nyilvánvaló, begy er- ről ma még keveset. Inkább alap elveket lehet mondani, *étaégte־ len azonban, hogy se árváltó״ zás alapvetően a termelői ár rendszeren belül fog lebonyolódó 11, csak Igen ki• — iegsaOksége »ebb — mértékben történik tón a fogyasztói árak változására. Ka- Bek alsó lépcsője UM. év ele» lén egyrészt már megtörtént, mán részt az árváltozások IM. Janóén 1-gyel csak oly mérvgek lesznek* hogy a fogyasztói árazta ve•»! egyensúlyét ne frimsék.