Dunántúli Napló, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-11 / 9.. szám
3 nupiö mi. íajctAr n. A Budapest Szálló Január elsejével Pécsett megalakult az ország első, ön- álló, vidéki hőszolgáltató vál- lalata. Egy hét elteltével fel- kerestük a vállalatot, ahol az elmúlt nap>ok tapasztalatairól elbeszélgettünk a Pécsi Hő szolgáltató Vállalat igazgató- jával és főmérnökével. — Hogyan sikerült a rajt és mit tart a legfontosabb teendőnek igazgató elvtárs? — tettük fel a kérdést Bezensek Antal igazgatónak. — Vállalatunk beindításé- hoz eléggé rövid idő állt jen- delkezésre. Legfontosabb teen- dő a vállalat központi elhe- lyezése volt. Az Edison u. 2—4. szám alatti telephely látszott a legmegfelelőbbnek. Itt sürgős tatarozási munká- kát végeztünk. A szükséges irodabútorokat a Pécsi Gáz- műtől kaptuk. Második fon- tos feladatunk a megfelelő munkaerők kiválasztása volt. Sajnos, kissé messze va- gyünk a várostól, ezen a vo- nalon a buszok is ritkán köz- lekednek s nekünk mindössze egyetlen 1,8 tonnás tehergép►- kocsink van, de az sem tel- jesen üzemképes. Raktárhe- lyiségeink is egymástól távol esnek. Komlói telepünket, — ahol naponta van dolgunk — csak igen körülményesen tud- juk megközelíteni. Az anya- gok helyszínre történő szállí- tása a legnagyobb nehézsé- gekbe ütközik, így sok érté- kés idő megy veszendőbe. Pécs város Tanácsa szere- tettel és megértéssel karolt fel bennünket, mint a tanács legfiatalabb vállalatát. Szinte megható az a segítőkészség, melyben bennünket napon- ként részesítenek. Ha ehhez a segítséghez továbbra is páro- sül műszaki, fizikai és admi- nisztratív dolgozóink önálló- Ságunk első hetében tapasz- talt munkakedve, akkor ez évi 46 millió forintos terme- lési tervünk maradéktalan teljesítése elé nem gördülhet akadály. Sarkadi György főmérnök: — Az önálló hőszolgáltató vállalat alapításának idő- pontja tulajdonképpen egybe- esik a pécsi hőszolgáltatás megindításának ötödik év- fordulójával. 1962 őszén he- lyeztük üzembe az újmecsek- aljai távfűtő rendszert. A kezdeti 460-ról a távfűtött la- kások száma ez év végére kö- zel ötezerre emelkedik. Ebben a számban a vállalatunk ál- tál üzemeltetett tömbkazán- telepek és a komlói távfűtő- ses lakások száma is szere- pel. A távfűtőhálózat fejlődé- se, valamint az említett ka- zántelepek és a komlói hő- szolgáltatás, továbbá a pécsi ipari gőzhálózat üzemeltetése tették szükségessé, hogy a; 1962. évi 18 fős létszámot e; év végére közel 200-ra fej- lesszük. Végleges üzemi épület hiá- nyában. ideiglenesen a város■ tói távol, a Hőerőmű mellett barakképületben rendezked• tünk be. A Tüzér utcábar tervezett új épület elkészül- téig sajnos a közvetlen üzem vitellel és karbantartásba foglalkozó dolgozóink elhelvp zését is csak igen mostoha k& rülmények között tudjuk biz tosítani. Ugyanez a helvze Komlón is, ahol kirendelné günk az ideiglenes kazánház bői kialakított épületben mű ködik. A kedvezőtlen időjárási vl szonyok ellenére szerelőin! mindent megtesznek, hogy lakások és egyéb épületek hő ellátását biztosítsák. A meg felelő gépkocsipark kialaki fásáig azonban mozgási lehe tőségeink erősen korlátozót tak. Reméljük azonban, hős a fennálló nehézségeket ille tékes szerveink segítségéve hamarosan felszámolhatjuk é munkánkkal az üzemek teT melését és a két város lakói nak kényelmét szolgálhatjut — A Pécsi Kesztyűgyárba a közelmúltban üzemben« lyeztek egy bőrfarngó géoe amelvet a Német Szőve*־״ Köztársaságból impor+áltgj Ezzel a bőrfemaó mílb«lvh• megszüntethették az éjszaki műszakot. Január t-tn az építők befejezték a henger alakú Budapest Szálló betonmunkáit. A ISO szobás szál- lodát 1967. december Sl-én ad- }dk át. Minden családnak van biztosítása Milliárdos kártérítés Népszerűek a kombinált biztosítások— Veszél>es üzem a gépkocsi Kevesebb a* állat kár ben 700 ezer forintot fizettek ki 1966-ban a gépjármű-sza- vatossági biztosítással rendel- kezők álltai okozott károkra. 2,2 millió forintot tesz ki az az összeg, amit a biztosítót- tak által eddig okozott ka- rambolok áldozatainak vagy visszamaradt hozzátartozóina* járadékként fognak kifizetni. Az elmúlt években sok volt a gyermekbaleset. ezért ren- dezte meg az Állami Biztosi- tó az ״Úttörők a biztonságos otthonért”-mozgalmat, mely- ben 1500 p>écsi és baranyai diák vett részt. Mint Vámhi- di László elvtárs elmondotta, a háztartások gépesítésével növekszik a háztartási balese- tek száma is Ezért a közel- jövőben eljuttatják a DE- DÁSZ-szal közösen minden áramfogyasztóhoz háztartási érintésvédelmi tanácsadóju- kát. Az Állami Biztosító me- gyei Igazgatósága kármegelő- zési tevékenysége során szak- tanácsokkal siet a mezőgaz- dasági termelőüzemek segít- ségére. Sellye várja a paraszt fi a tál okát A holnap gépészei Három ér tanulás — Jól felszerelt iskola, kényelmes diákszállás A másodévesek már némi-! hanem mindenekelőtt a szülők képp realizálják is a fentebb anyagi gondjait könnyítik meg tanultakat, hiszen ők a tanév 1 lényegesen az említett jutta- felét már kint a ״életben”, tások. pontosabban a Bogádmind- szenti Állami Gazdaságban töltik, de ott is még tanáraik felügyelete mellett. Érdekes- sége még e foglalkoztatásnak az is, hogy az osztály másik fele ez idő alatt elméleti ok- tatásban részesül az iskolá- bán, s csak februárban vált- ják egymást a kintiekkel. Ez viszont azt a célt szolgálja, hogy végeredményben az egész osztály részt vegyen a már konkrét tapasztalatokat adó téli gépjavításban. A harmadik évfolyamosok hasonlóképpen hathónapon- ként váltják egymást, de ők lényegében ״otthon” töltik a gyakorlati hónapokat, hiszen mindenki a saját szerződtető gazdaságában ״elővizsgázik”. Itt azonban már nem áll a hátak mögé tanár, aki bele- szólna itt-ott még akadozó munkájukba. A vizsgáról még korai lenne beszélni, hiszen ahogy mon- dottuk, mindössze négy hó- napja kóstoltak bele a tanú- lásba a nagyon szép és nagy- szerűen felszerelt iskolában. Festői ősparkban lévő kastély- kollégiumban laknak, amely szinte minden szórakozási és pihenési lehetőséget megad a 83 fiatalnak. Minden tanuló- nak az iskola oktatásában, valamint a kijelölt gazdaság- bán eltöltött gyakorlati ide- jére — beleértve a karácsonyi, húsvéti és az év végi egy hó- napos szabadságát is — az is- kóla meghatározóit ösztöndí- jat fizet. Az első évfolyamo- sok egységesen 110 forint ha- vi ösztöndijat kapnak, de a másodikos, harmadikos tanú- lók már az előmenetelüktől fü׳־ ően havi 100—250. illetve 150—380 forint összegű ősz- töndíjbán részesülhetnek. A harmadikosoknak azonban már lehetőségük nyílik önálló ke- resetre is, amit tanulóbér cí- mén 650—800 forint összegben a szerződtető gazdaság bizto- sít a számukra. Ha mindezek- hez hozzátesszük, hogy az el- sőosztálvosok mindössze 66 fo- rintot, a másodikosok 70, a harmadikosok pedig 110 forin- tót fizetnek a teljes havi e!lá- tásért (napi háromszori bősé- zes és választékos étkezés, diákszállás, mosás, munkám- ha- és védőruha-ellátás), ak- kor ebhői nemcsak az követ- kérik, hogv az ösztön tflhól takaros zsebpénzre is futja. S egész röviden még a ta- nulók továbbképzési és kultu- rális lehetőségeiről. A végzett tanulók szakmunkás-bdzonyít- ványuk birtokában levelező tagozaton továbbképezhetik magukat a szakmájuknak meg felelő középiskolákban. Ami pedig a szakiskolások kultu- rális, illetve szórakozási lehe- tőségeit illeti, csak a fonto- sabbakat említjük meg. Kezd- jük a diákotthon 2500 kötetes könyvtárával és klubjával, ahol a tv-től, rádiótól kezdve a legkülönbözőbb társasjáté- kokig, minden egy helyen van, de a kapun kívül Is bőséges lehetőség nyílik a tanulók szórakozási igényeinek kielé- gítésére. Nyáridőben például a sellyei sportuszoda, a köz- ség modern filmszínháza, va- lamint az iskolai kulturális programba beiktatott tanul- mányi kirándulások és az or- szágos vetélkedők. Befejezésül csak annyit: új- ra gazdagabb lett a megve. és benne a falvak szakmát ta- nuló fiatalsága is. P. Gy. ״Kiássák״ a nagyp’acof Tegnap reggel úgyszólván ű״v kellett fciáKnt ־, hő alól a péc nagypiac ketonasztalait. Mutassuk be előbb az áj Intézményt, mely mindössze négy hónapja Sellyén nyitotta meg kapuit nyolcvanhárom ba ranyai fiatal előtt. A neve Mezőgazdasági Szakmunkás- képző Iskola. Létrehozását a szocialista útra tért mezőgaz- daság gyorsütemű technikai fejlődése tette szükségessé, sőt sürgetővé, hiszen köztudomá- sú, hogy a termelőszövetkeze- teink többségében szakadatla- nul folyó egyre korszerűbb gépesítés mind több szakem- bért követel. Ezek után mutassuk be Czupi Györgyöt, az iskola igazga- tóját is, aki gépészmérnöki oklevelével, tanári diplomájá- val s közel tizennégy esztendő« praxisával került az iskola élére. Rajta kívül nyolc okta- tója van az iskolának, akik kivétel nélkül gépészmérnö- kök, illetve agrármérnökök, de a tanműhelyek oktatói is sokéves gyakorlati tapasztala- tokkal rendelkező technikusok. Tehát jó kezekben vannak a közeljövő fiatal szakembe- rei. — Célunk az, hogy az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek részére olyan sokoldalúan képzett szaíkmun- kásokat neveljünk, akik lé- pást tudnak tartani a fejlődő technikával — mondta az igazgató. — Olyan szakembe- reket, akik nemcsak a modem gépek kezelését sajátítják el, hanem jártasak lesznek a leg- különbözőbb mezőgazdasági erő- és munkagépek szerelésé- ben, javításában és a növény- termesztéssel kapcsolatos technológiákban. Csak néhányat jegyeztünk fel a hároméves szakiskola tantárgyaiból. Az általános műveltséget nyújtó elméleti órák mellett számtan és mű- szaki alapismeretek, általános növénytan, állattan, technoló- gia, géprajz, munkaegészség- tan stb. ismeretek kaptak he- lyet a gazdag tematikában. Néhány szót az oktatás rend- iéről is. Az elsőéves tanulók elméleti óráikon kívül az is- kóla három tanműhelyében felváltva a következő gyakor- lati oktatásokban vesznek ׳•észt: az erőgépek indításának vezetésének, szerelésének és karbantartásnak valamint a lakatosmunkák alapismeretei* sajátítják «L nya. Ebből a legjelentősebb tétel a termelőszövetkezetek- nek jutott. Bár a károk szám- szerűségükben nem érték el a tavalyelőtti mértéket, ami- kor 63 millió forint került kártérítésre, mégis 32 millió forintot tettek ki. Az 1966-os év is súlyos jégveréseket, ár- vízkárokat és tüzeket hozott. A június 18-i és augusztus 20-i jégverések hatására Ba- ranyában 12 ezer holdon il- lapítottak meg a biztosító kárszakértőd 13 millió forint jégkárt. Különösen Mohácsi- szigetet sújtotta a jég, ahol a sárháti, homorúdi, új-mohá- esd és dunafalvi termelőszö- vetkezeteknek hétmillió forint jégkártérítést fizettek ki. A Dráva áradása is több tsz-nek okozott súlyos kárt. A három Dráva menü tér- melőszövetkezet, Drávasztára, Drávakeresztúr és Zaláta élt a lehetőséggel, hogy külön biztosítás keretében az árvíz okozta károk 80 százaléké- nak megtérítésére tartson igényt a szokásos 50 százaié- kos helyett. E három terme- lőszövetkezet részére 4,5 mii- lió forint árvíz-kártérítést fi- zetett ki a baranyai igazga- lóság. Ebből a drávasztárai Déli őrszem, mely a legna- gyobb veszteséget szenvedte, kiegészítő árvízbiztosítása alapján egymillióval többet, összesen 2,7 millió forint kártérítést kapott. A jó takarmányhelyzet, a javuló tenyésztőmunka ered- ményeképpien idén félmillió forinttal kevesebb állatkárté- ritést fizetett ki Baranyában a biztosító, mint az elmúlt esztendőkben. összesen 11 millió forintot utaltak ki a kényszervágott és elhullott állatok ellenértékeként. A ta- valyinál alacsonyabb kárté- rítési összeg nem a kárren- dezés szigorúbb voltát, ha- nem a termelőszövetkezetek jobb gazdálkodását jelzi. Kár- rendezési viták miatt 1966- bán egyetlen baranyai tsz sem indított kártérítési elja- rást a biztosítóval szemben. Országszerte milliós káro- kát okozott a tűz. Az 19660־« esztendő ״tüzes” év volt Ba- ranyában is. Leégett a bara- nyahídvégi tsz új istállója, amit Szalántán ugyancsak új istálló égése követett. Az épületkárokon kívül a nem megfelelően összerakott és a hideg levegős eljárással kel- lően nem kiszárított pillán- gós széna kazlak okoztak rend- re tüzeket. Az év végén 'e- égett a mozsgói Zrínyi Tér- melőszövetkezet gépszíne ‘s. A baranvai tűzkárok összege meghaladja a másfél millió forintot. Biztonságos otthon Az úgynevezett magánoagyon-biztosításban kártérítés címén 5.8 millió forintot fi- zetett ki 1966-ban az Állami Biztosító megyei igazgatósa- ga. Személybaleseti és haW- esetre vonatkozó biztosítások alapján több mint 8 millió forintot utaltak ki a károsul- tak számára. 1966-ban ismét bebizonyosodott, hogy a gép- jármű ״vészéivés iiz.em”. Hét iéve tették kötelezővé a gén- jármü-szavatossáai biztosi tást; azóta a blz+osftó 106 millió forintot fordított az ügyfelei által okozott károk megtérítésére. 1966-ban há- rom és fél millió forintot fi- ;׳ettek ki az országban a gén- jármű-szerencsétlenségek megrokkanta áldozatainak élet járadékként. gvógvkezelési ápolási költségekre, kieseti keresetük pótlására. BárányéFefcér Sándor, az Állam Biztosító vezérigazgatója teg nap tartotta szokásos évi saj- tóértekezletét Budapesten, a Magyar Sajtó Házában. Ez alkalommal azzal a kéréssel kerestük meg Vámhidi László elvtársat, az Állami Biztosító Baranya megyei Igazgatóságé- nak nemrég kinevezett veze- tőjét, hogy az országos ada- tokát egészítse ki Baranya megyeiekkel. 69 ezren a/ önsegélyző c «»portokban A vezérigazgatóság adatai szerint másfél máilió a bizto- sított otthonok száma, az élet- és balesetbiztosításoké közel két és fél millió. Az országban átlag minden ess- Iádnak van valamilyen bizto- sítása; igen soknak több is. Baranyában hasonló a hely- zet, sőt a 413 ezres lélekszá- mot és a megyében élő meg- közelítően 160 ezer biztosítót- tat alapulvéve csaknem két és fél megyei lakosra jut egy biztosítás. Ez meghaladja az országos átlagot. A megyében te nagy nép>- szerűségnek örvendenek a kombinált biztosítási formák. Az önsegélyző csoportokba tömörült biztosítottak száma például az 1965. évi 59 ezer- ről 69 ezerre emelkedett A 09 ezer önsegélyző csoporttag befizetett díjaiból a rendes szolgáltatásokon túlmenően évi 2,7 millió forintos szociá- lis alapot képeztek, amelyet gyógyüdül tetésekre. társasuta- zások, külföldi üdültetések szervezésére használnak fel. Az önsegélyző csopxortok tag- jai közül idén mintegy 800 főt ■visznek külföldi túrára a Szász-Svájcbe, Berlinbe és a jugoszláv tengerpartra. Ezen- kívül mintegy ezer főt üdül- tetnek és utaztatnak az or- *sságban. Január elseje óta kibőví- tett háztartási biztosítást, épii- leU és háztartási biztosítást vehet igénybe a lakosság. Lé- nyegesek a módosítások az új mezőgazdasági vagyis ház- táji biztosításokban is. Az új biztosítási formák népiszerű- ségére jellemző, hogy január első tíz napjában 300 bara- nyai termelőszövetkezeti tag dolgoztatta át eddigi háztáji biztosítását új mezőgazdasagi biztosításra. Még nagyobb ez érdeklődés a régi általános háztartási biztosítással ren- delkezők körében. Az új tnő- dozat érdekes vonása, hogy a biztosítás az együttélő csa- Iád minden tagjára és azon vagyontárgyaira is kiterjed, a víz- és gőzkárokat csórepie- dés nélkül (gondatlanság ese- tén is) térítik. Uj kockázat, hogy amennyiben árvíz, tű.־, földrengés miatt ki kell köl- tözni a lakásból, & biztosi te gyorssegélyt folyásit, illetve viseli az igazolt lakbértöbb- letet. Baranyában a régi ál- talános háztartási biztosítással rendelkezők közül eddig csak- nem háromezren jelentkez- tek új biztosítás iránti Igé- nyűkkel január elseje óta. nn ״ • * e a _ 1 u/, !ég. árvíz Fehér Sándor elvtárs, a bu- dapesti tájékoztatón elmon- dotta, hogy 1966-ba n egi/mil- lió káresetért egymiiliárd fo- ronitot fizetett ki az Állami Biztosító. Vámhidi László igazgató tájékoztatása szerint ebben az összegben 48.7 mi!- lió forinttal szerepel Bara— Több nyelvű prospektus. A Panoráma Idegenforgalmi Szerkesztőség több nyelvű, szí- nes, képes prospektust ad ki a mohácsi busójárásról. A prospektus előreláthatólag ia- nuár vége felé jelenik mes és azt a Baranva megv״! (íe gén forgalmi Hivatal hozz? majd forgalomba. — Megjelent a ״Hadtörté- nelmi Közlemények” 1966. évi 4. száma. Ez a Szigetvar 400 éves jubileumával kap csolatban Pécsett megtartott tudományos emlékülés any - gát tartalmazza. Ezenkívü! közli a Dunántúli Tudora* nyos Intézet szigetvári em- lékkönyvéről tartott vita •Avasát is. Egy héttel a rajt alán Az ország első vidéki hőszolgáltató vállalata
