Dunántúli Napló, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-10 / 8. szám
1M1. 10. Ű i. Fúrják a vil ányi Temp om-hegyet A Villány feletti Templom- hegyen fúrógépekkel kutatják a hegy gyomrát Előkészülete ez egy nagy munkának, mely- nek során alagutat építenek a hegy alatt. Az alagút az álla- mi gazdaság jelenlegi pincé- szeléből indul majd ki és a hegy másik oldalán, a vasút- állomás közelében lesz a ki- járata. Hatalmas palackozó- üzemet állítanak itt fel. A teljesen automatizált üzemben évente 200 ezer hektolitert palackoznak majd a híres vil- lányi vörösből. A vasúttól iparvágányt vezetnek ide és Lgy az évi 3 millió palack bort közvetlenül a vagonokba rakhatják. Az alagút — az előzetes számítások szerint — 270 méter hosszú lesz. Üjdonság az új évre FotsfiRFálHtás Zatoewrsjepen Át árrendazis követ ׳ezménve Néprajzi fotókiállítást hir■ detnek Zalaegerszegen. A pá■ lvázaton az ország néprajz hagyományait, annak kibonta kozó új hajtásait művész szinten kívánják bemutatni, t pályázat kiterjed település építkezés, berendezés, népvi seiet, népművészet, népszoká sok, népi munkafolyamatok valamint ezek hel'ébe lépő ú szokások, kialakulóban lev hagyományok művészi mee.ie lenítésére. A tárlatra fekete fehér és színes képet eg.varár lehet küldeni. Határidő: 196' július 10. A rendező bizottsá a legjobb öt felvételt égvén ként 600—600 forint díjba részesíti, ezenkívül öt külön böző szerv ad ki különdíia Részletes tájékoztatást a Zb la megyei Tanács Végrehajt Bizottságának Művelődés Osztálya ad. A beküldött ki pékből 1967. aug. 6־tól 20- Zalaegerszegen, szeptemtx 3-tól 17-ig Nagykanizsán ki állítást nyitnak. A Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyárban 1966 utolsó napjaiban készültek el a mindig új konstrukciókon töprengd szakemberek a FEF—335-ös eke mintapéldányával. Ez a télig függesztett kivitelű, 50 lóerős traktorra alkalmas eke 3 testű; 35 cm szélességű fejekkel dolgozik. A gyár újdonsága tökéle- tesen aláforditja a talajt. A kísérlett típus nullszériája 1968- bán készül el. Juhexport ezerszám ' Újra fe' endütt a juhién* észtés a baranyai gazdasá okban Már tavaly két és fél ezerrel gyarapodott a tenyészállatok száma, az idén pedig legalább ötezer anyajuhot vásárolnak majd a gazdaságok. Az ár- rendezés hatásának tulajdo- nítható az is, hogy a juhászok gondosabban végezték a múlt évben a gyapjú nyírását és kezelését. Ily módon — a 22 ezres nyírószám csökkenése ellenére — csupán negyven mázsával volt kevesebb az át- vett gyapjú mennyisége, s eb- ben az évben már ismét el- éri, sőt előreláthatóan túl is haladja a korábbi évek szint- jét. Az új árak messzemenően ösztönzik a gazdaságokat a juhhizlalásra, kiváltképpen exportra való hizlalásra. Ba- ranya megye juhászatai az elmúlt évben harmincezer hí- zott állatot értékesítettek és ennek kétharmadát külföldre szállította a Gyapjú forgalmi Vállalat. Ez volt az első év, amikor az exportra került hí- zott juhok száma elérte a 2C ezret. 1967-ben már 25 ezres exportkerettel számolnak a szakemberek. A juh é® a gyapjú fel vásár- lási árának 1966 januárjában történt rendezése már az el- ső évben éreztette kedvező hatását: újra fellendült a juh- tenyésztés a baranyai gazda- Ságokban. A korábbi években ezrével kerültek vágóba az állatok, mert a termelőszövet- kezetek úgy látták, hogy nem kifizetődő a juhtartás. Ennek következtében egyik évről a másikra ezerrel csökkent a nyíró-le .azám a megyében. A megfelelő árszínvonal ki- alak tása után ismét megbe- csült állattá vált a juh. Több termelőszövetkezet, amely fel akarta számolni a nyájait, megváltoztatta elhatározását és növeli a juhállományát. ben folyó különböző tan- folyamok szervezéséről. — ösztönzik az embereket a tanulásra, s ki az, aki en• nek hasznosságát tagadja! Nincs is náluk szakmun káshiány, sőt mint például a vasipari szakmában — túltelítettség jelentkezik. So kan végzik el a techniku■ mot — ez örvendetes, dí ami a végzettek foglalkoz• tatását illeti, ez már nerr a legszerencsésebb. Arró van szó, hogy X. vagy Y elvégzi a technikumot, az• tán — nincs mit csodálkoz• ni — technikusi munkakör ben szeretne elhelyezkedni De nincs elég technikus munkanely. Kék, sárga, piros tábláza tokát tesznek az asztalra tanulmányt készítettek i káderállományról. várhati változásairól. Erről ״be szélnek״ a színek. A vona iákból és a színekből kidé rül többek között, hogy mi kor mennyien menne! nyugdíjba, a műszakiak a adminisztrátorok közül Ev ről évre pontosan kimutat ták, hány fő utánpótlásiár lesz szükség. A személyzeti osztály ve zetője dossziéba rendezget a kimutatásokat, aztán szekrénybe teszi az iratokai — Ilyen ״titkokat” őrzün! — mondja. És a ״szigorú szemű ká derest״ nem találom sehol Garay if^rea lásáról gondoskodni. A fő- mérnök mellett már egy fél éve dolgozott egy fiatalem- bér ő állt a helyére. Az utóbbi időben az af- rikai államok mind több szakembert kémek Magyar- országról. Nemrég Algírból érkezett kérés a Mecseki Szénbányászati Tröszthöz: ״Egy bányamérnököt tud- nánk alkalmazni tanács- adónaK, különösen, ha a francia nyelvet is beszél- né...” A dossziék ״mutat- tak” erre alkalmas embert, aki néhány nap múlva — családjával együtt — két évre utazik Algírba. Egyre több szakemoert kémek és ezért elhatározták, hogy nyelvtanfolyamokat is szer- veznek. Törődés az emberek fej- lődésével — ez a munkájuk gerince. A tröszt 24 ösztön- díjasa tanul Különböző egyetemeken. Havi 600—800 forint ösztöndíjat kapnak, ennek ellenében kötelezik magukat, hogy az egvetem elvégzése után 5 évig a trösztnél dolgoznak. Figye- lemmel kísérik tanúimé- nyaikai, ha kell. segítenek — ez is a káderképzés egyik formája. Gondoskod- nak a szakmunkásutánpót- lásról: mind az iparitanuló képzésről, mind az üzemekhisz a dossziék csak olyan anyagot (minősítést, egyebe- két) tartalmaznak, amelye- két annak ״tulajdonosa’* nemcsak látott, hanem alá is írt. Általában egyetérte- nek az emberek a róluk itt található véleményekkel. Ez a minősítés színvonalának emelkedését is bizonyítja. Véleményt a közvetlen fe- lettesei mondanak, azok, akik munkáját, magatartá- sát a legközelebbről isme- rik. S ha valaki mégsem ért egyet a róla alkotott állás- ponttal, megírja és ez a pa- pír is ugyanabba a dosz- sziéba került. ״Fizetésével nincs teljesen megelégedve” — írta egyik beosztottjáról a főnöke. A ״beosztott” el- olvasta a véleményt, aztán megjegyezte a papír alján: ״A teljesen” szó törlendő, úgy egyetértek vele”. Mintegy ezer emberről készült minősítés az évek során. A káderfejlesztéshez szükséges ez. Figyelemmel kísérik fejlődésüket, és adott esetben .,szóba kerül- nek.” Ide kell hirtelen egy főmérnök, oda egy üzem- vezető — nem is lehetne az utolsó pillanatban kapkod- ni: ki legyen az? Néhány hete nyugdriba ment egy főmérnök. Nem kétséges: helyette időben kellett pót- ' lEZETŐSÉGVÁL 4SZTÁ> A t ÖLD HŰI E'SZÖVET tiE/ETEKÍEM Közelebb a városhoz Új <tokQ' etek ós áruházak vidéken — Ver enyben az állami kereskedelemmel - Közvetlen árucsere Eszékkel? több mint 320 községének szolgáltatási helyzetéről. A vizsgálat során 15 szakma, illetve foglalkozási csoport által nyújtott szolgáltatást vettek figyelembe. Az adatok összegezése lehangoló képet mutat. Amíg ugyanis a nagy- községekben már kozmetiku- sok is találhatók, a megye közel 100, bekötő úttal nem rendelkező, kicsiny és eldu- gott községében sokszor még a legelemibb szolgáltatások is hiányzanak. Csak néhány ki- ragadott példát: Somogyhár- súgynak nincs szabója, aszta- losa, lakatosa és kovácsa, kő- művese. A jelenlegi helyzet csak ak- kor szüntethető meg, ha a MÉSZÖV szorosabbra fűzi a kapcsolatait a termelőszövet- kezetekkel és a KISZÖV-vel, közös tervet készítenek, ame- lyet következetesen végrehaj- tanak. A Baranya megyei Termelőszövetkezeti Szövet- ség, amely a termelőszövet- kezetek országos kongresszu- sa után, feltehetően a tavasz- szál alakul meg, már a lété- vei is nagyszerű lehetőséget teremt az erők koordinálá- sára. A legrátermettebb embereket Néhány hét alatt csaknem két és fél ezer vezetőségi ta- got választanak meg a helyi földművesszövetkezeteknél, az egyszerűbb szövetkezeteknél, illetve takarékszövetkezetek- nél, s mintegy 800 vezetőt a megye 41 fmsz és takarék- szövetkezeti körzetében. Az élet, az fmsz-ek előtt álló fel- adatok azt kívánják hogy a legrátermettebb emberek ke- rül jenek a földművesszövet- kezetek élére. A korábbi évek tapasztala- taiból ítélve arra lehet szá- mítani, hogy a 77 500 fmsz- tag túlnyomó többsége részt vesz a választási gyűléseken. A beszámolótól, s nem utolsó sorban az fmsz-ekben dolgo- zó kommunistáktól függ, hogy milyen lesz az aktivitás, s kellő nyomatékof kap-e az a tény, hogy a földművesszö- vetkezet nemcsak fogyasztási, beszerző és értékesítő szövet- kezet, hanem tömegszervezet is, s mint ilyen részt vállal a tudatátalakítás nagy mun- kájából. Magyar László A szobában két férfi ült egymás mellett a kisasztal- nál. Az egyik nagyot szip- pantott a cigarettából, az- tán a csikket a hamutartó- ba nyomta, jelezve, hogy a maga részéről befejezte a mondókáját. Zárszóként még hozzátette: ״Ez a véle- ményünk magáról.” — Ha ez, akkor nekem nincs mit hozzátennem — mondta a másik, aztán fel- kelt és valami köszönésfélét mormogva távozott Hosszú évek múltán a ״távozó’' ismét megjelent ״Volna néhány szavam az évekkel ezelőttiekhez. Igaz, akkor nem önökkel beszél- gettem, mások ültek itt” — mondta, aztán elővett táskájából egy kis iratcso- mót és bizonyított: nem a munkája, hanem ״személyi ellentétek” miatt váltották le régen ... A történetet a Mecseki Szénbányászati Tröszt sze- mélyzeti osztályán mondták el, ahol ma már nem a ״szigorú szemű káderes” légköre uralkodik, hanem a bizalomé. Még a szoba is bizalmat áraszt. A fehér be- épített szekrény egyik ajta- ja félig kinyitva, ■belül a polcokon katonás sorrend- ben a dossziék. — Ha valaki bejön és kéri: mutassák meg a mi- nősítését, teljesítik kérését? — kérdem és a dossziék fe- lé mutatok. Nem szokott előfordulni. vendéglő, sásdi és mágocsi étterem, a pécsi Szőlőskert. A legutóbbi öt évnek köszön- hető az is, hogy 28 eszpresz- szó és cukrászda van már a falvakban, közöttük olyan kis- községekben is, mint Ujpetre vagy Kölked. A korszerűsíté- seknek, a városiasodó keres- kedelmi hálózatnak minden bizonnyal része van abban, hogy 1962 óta a kiskereske- delem forgalma 38,4, a ven- déglátóiparé pedig 43 száza- lékkai nőtt a falvakban. Uj kezdeményezésnek szá- mit az 1966-ban י ' ^hozott mohácsi tsz-fmsz é. K kő- zös társulás is. A ״.rsulás formája nagyon szerencsés, mert a lakosság zöldség- stb. ellátásának gyors és haté- kony megjavítását teszi lehe- tővé, ezért megyeszerte felfi- gyeitek rá. A MÉSZÖV vezetői az él- múlt évben tárgyalásokat folytattak az Eszéki Gazdasá- gi Kamarával azzal az elkér»- zelésseü, hogy a Baranyában termelt árukért olyan termé- keket kérünk, amelyek ná- lünk hiánycikknek számíta- nak. Eszék bort, sört, bőr- árut, fenyőfűrészárut, olaj- kályhát és sok mást helyezett kilátásba, tőlünk pedig mész- követ (az eszéki cukorgyár- hoz a nagyharsányi mészkő- hegy esik a legközelebb!), sze- net, vetőmagot, tenyészállato- kát és egy seregnyi iparéik- két kért. A kölcsönös forgal- mát a tervek szerint a SZŐ- VOSZ külkereskedelmi válla- lata, a HUNGAROCOOP bo- nyolitja le. Ahogy Szegedi Ernőtől, a MÉSZÖV elnökhe- lyettesétől értesültünk, jelen- leg mindkét városban a kői- csönös árajánlatokat tanul- mányozzák, így feltehető, hogy még ebben az évben megin- dúl az árucsere. Az eldugott falvak gondjai A város eddig az állami, a falu pedig a földművesszö- vetkezeti kereskedelem terű- lete volt. A jövőben, az új gazdasági mechanizmus szel- lemének megfelelően megszű- nik a területi elhatárolás: az állami kereskedelem is árusít falun és az fmsz-ek is a va- rosban. Megindul a verseny, melynek legnagyobb nyertese a fogyasztó lesz. Az fmsz-ek ruházati szaküzleteket, ven- déglá tói pari boltokat kíván- nak nyitni Pécsett. Mivel a villanyrendőrnél lévő házi ké- szítmények boltja nagyon ked- veit, s a füstölt áruk kelen- dók, ilyen boltok létesítése is szerepel a tervekben. Megyeszerte folytatják a boltok szakosítását, az éttér- mek, kisvendéglők építését. Minden olyan községben, melynek lakossága meghalad- ja, legalábbis megközelíti az ezret, eszpresszót kívánnak létesíteni. 1970-ig 17 új esz- presszót adnak át, a mohá- esi járásban Versend és Ba- barc, a pécsiben Bükkösd és Egerég, a sásdiban Magyar- szék és Baranyajenő, a sik- lósiban Drávaszabolcs és Diós- viszló. a szigetváriban Nagy- dobsza és Kétújfalu kap a többi között ilyen létesít- ményt. A MÉK zöldség- és gyűmölcsaszaló és -szárító üze- met épít a tervidőszakban. A tojó hibrid szakcsoportok szá- mái 16-ról 25—30-ra, a nyúl- tenyésztő szakcsoportok sza- mát pedig 28-ról 35—40-1« kívánják felemelni az elkö- vetkező években. Sok tízezer tojást nyer így a megye, a 1e- lenlegi 7 vagonos nyúíhúster- melés pedig 10—12 vagonra emelkedik. Ugyancsak a har- madik ötéves tervben szere- pel, hogy újabb 2—3 ezer négyzetméterre] növelik a gombatermesztő terület nagy- sását, ami körülbelül 2—3 va- gon gomb=többletet eredmé- nyez maid. A MÉSZÖV és a KISZÖV. a Megyei Tanács irat! osztá- Ivának irányításával 1966-ban felmérést végzett a megva A SZÖVOSZ 1967 májusé- bán tartja VI. kongresszusát. Ebből az alkalomból újjává- lasztják a földmű vesszővel 1•־e- zetek helyi, körzeti és mcb _i szerveit. A helyi vezetőségva- lasztások már megkezdődtek. A boltoktól a tán csoportokig A földművesszövetkezeteik tevékenysége a legutóbbi SZÖVOSZ-kongresszus, tehát 1962 óta annyira kiszélese- dett, hogy nem is könnyű át- tekintést nyerni a munkájuk- ról. Ma is a kereskedelmi tevékenység dominál, a ba- ranyai fmsz-ek kezében van 703 falusi bolt, szaküzlet il- letve áruház. 14 gáz- és TÜ- ZÉP-telep, 15 falusi étterem és kisvendéglő, 401 büfé és italbolt, 28 cukrászda és esz- presszó. A MÉSZÖV égisze alatt dolgozik a MÉK, az is- mert zöldség- és gyümölcs- nagykereskedelmi vállalat is, melynek 50 zöldség- és gyű- mölcsboltja van Pécsett és Komlón. A MÉK mindeme!- lett savanyítóüzemet tart fenn Mohácson, mely több mint 100 ragon savanyúságot készít egy évben. Egyre jelentősebbé válik az fmsz-ek ipari és szolgáltató tevékenysége is. Az fmsz-ek 45 szikvíz- és üditőitalgyártó üzemet, 11 szeszfőzdét tarta- nak fenn a megyében. Szent- lőrinci vállfaüzemük több mint egymillió vállfát készít évente. A hidasi papírdobez- készítő üzem mintegy 50, a mohácsi és siklósi ládaüzem ugyancsak 50 személyt foglal- koztat. Mozsgón előszobafalat, Vókányban függönykamist, Öfalun gyermekbútort gyár- tanak, Bolyban szappanfőző Özemet tartanak fenn. A szolgáltató részlegek mintegy kétmilliós forgalmat bonyolítottak le a múlt év- ben. A képkeretezéstől kezd- re a szemfelszedésig szinte mindennel foglalkoznak. Ti- zenkét kölcsönző boltjukban a mosógéptől a lemezjátszó- ig. a lemezjátszótól a bukó- sisakig mindent lehet kölcsö- nözni. Huszonegy községben az fmsz-ek töltik be az ״IBUSZ-ki rendeltség” szere- pét is: másfélmillió forintos forgalmat bonyolítottak le 1966-ban. Az fmsz azonban nemcsak fogyasztási, beszerző és érté- kesítő szövetkezet, hanem tömegszervezet is. 1965-ben 257 ismeretterjesztő előadást rendezett a megye falvaiban közel három és fél ezer részt- vevővel. Az fmsz-ek 6 ének- kart, 3 színjátszó csoportot, 6 zenekart és 8 tánccsoportot tartanak fenn, illetve támo- gatnak, közöttük a neves má. gocsi Kodály-kórust, a szent- lőrinci színjátszó csoportot, a mohácsi kis-szimfonikus zere- kart, a szebényi népi együt- test. Éttermek a nagyközségekben A felsorolás talán minden- kit meggyőzött arról, hogy bármit tesznek az fmsz-ek, az nagyon sok embert érint a megyében, különösen a fal- vakban. Több mint 200 ezer embert érintett az a fejlődés is, amelyet a SZÖVOSZ leg• utóbbi kongresszusa, tehat 1962 óta elértek. Az elmúlt öt év a kereske- delem szakosításának és az eszpresszók térhódításának időszaka volt falun. Az utób- bi öt évben adták át a ru- házad, vas-műszaki és egyéb szaküzletek legtöbbjét, a szí* getvári áruházat. Az elmú't öt évben létesült az azóta már népszerűvé vált duna- szekcsői és szentlőrinci kis— Tizenkétezer forintén vásárolt berendezést a nag״- kozári községi tanács a hoz- zátartozó bogádi régi tanács- épületben létesítendő klio- könyvtár számára. TITKOK NÉLKÜL
