Dunántúli Napló, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-06 / 5. szám
»ff». JANUAR 6. napló Érdekes kísérlet Pécsett • • Ontö/őautóyal a hó ellen Két óra a all fórénál élt üm a hó M;laós megtakarítási lelte öseg Egyesíteni kell az erőket A többség érdeke Kiknek lenne elönyö* és kiknek hátrányos, ha a kisdér! tsz egye8ü‘ne a hamsaival? jelez, a készültségben tartott gépkocsik száma 30-ra, aa embereké pedig százra is fel- emelkedhet. A Köztisztasági Vállalat a* ősztől tavaszig teljedő idő• szakban, minden évben 1200—4 1500 köbméter sós homokot, illetve salakot kell, hogy ki- szórjon a pécsi utcákra. Ez az eljárás már azért sem mond- ható szerencsésnek, mert a nagytömegű homokot és sa- lakot a tavaszi hóolvadás után el kell takarítani. Még több problémát okoz azonban a homokba kevert só, amely erős korrodáló hatása követi keztében ősztől tavaszig, te- hát fél éven át pusztítja a közúti közlekedésben résztve- vő já művek alvázait. Orszá- gos adatok szerint csak mii- liós nagyságrendű számokkal lehet kifejezni a hazai gép- kocsipark ebből eredő karó- sodását, nem beszélve arról az ismert tényről hogy a já- rókelők lábbelijét Is kimarja a konyhasó. Ez a magyarázata annak, hogy az egész világon új hó- eltakarítási módszerekkel pró- bálkoznak, az NDK-bán pél- dául a magnézi umklon dog locsolás terjedt el. A német szakemberek — a hó vastag- ságától és a külső hőmérsék- lettől függően — megfelelő töménységű magnéziumklori- dós oldatot készítenek s azt öntözőautó segítségével a hó- ra permetezik, illetve locsol- ják. Ennek következtében a csóbb. Az a megtakarítás azonban, amelyet a hómaras, hólapátolás kiküszöbölésével hó elolvad és feleslegessé vá~ lik a hóeltakarítás klasszikus formája, a hólapátolás. Hat centiméteres hóvastag- ságig, illetve míniusz tíz íok hőmérsékletig a magnézium- kloridos hóeltakarítás 1,25 fa- rintba kerül négyzetméteren,• ( ként, tehát elég drága. A sós' homok kiszórása sokkal 01- elérünk, kiegyenlíti a szám- lát. Ehhez járul még az. nogy a magnéziumklorid nem ár- talmas az egészségre és nem okoz úgyszólván semmi kot- róziót. Az NDK szakemberei szerint ha a magnéziumklorid korróziója 1, akkor a desztil- Iáit vízé 3,9, a konyhasóé pe- dig 13. Tekintve, hogy lénye- gében véve az esővíz és hó is desztillált víznek tekinthető, könnyűszerrel megállapítható, hogy a magnéziumklorid még annyi kárt sem okoz a gépao- csak alvázában, a járókelők cipőjében, mint a fehér szűa hó. Ilyen elméleti ismeretek birtokában határozott Daioa József csopox-tvezető főmór- nők a kísérletek mellett s je- leniek meg az öntözőautoval a Kertvárosban, illetve a Me- esek oldalán. Mint várni !©- netett, az első nap nem veze- tett egyértelmű eredmények- re. Kertvárosban, a magnó- ziumkloridos öntözés hatása- ra, nulla fok höméi'sékletea, a 2—3 centiméteres hóvastag- ság 70—75 százaléka két órán belül eltűnt. Tekintve, hogy a szomszédos, nem permetezett területeken a hó mindvégig, megmaradt, az eredmény a- elégítenek mondható. A Me- -•sekben azonban, ahol mínusz Két fok volt s a hóréteg vas- tagsága elére a hat centimé- tért. csak a hótakaró felső, mintegy másfél centimé'eres részét kezdte ki a magnézium- kloridos víz. A többi sértetten maradt. Ez a ténv arra mu- tatott, hogy ott csak tömé- ! nyebb oldattal lehet megöl- ׳׳asztam a havat. Mivel a város legtöbb út■ ját időközben behintették sós homokkal, s a hó elolvadt, csak egy új hóesés után !ehet folytatni a kísérleteket, mely- nek legközelebbi színhelye a Szabadság utca. Mártírok út- ja és József Attila utca esz. A kísérletsorozat tanulságait i tavasszal fogiák összegezni. Ha az úi eliárár ,'״válik, a legközelebbi télen már mag- 1 néziumkloriddal takarítják él a város havát Feltűnést keltő esemény zajlott le szerdán Pécsett, a déli órákban. Szürke Skoda öntözőautó jelent meg a Kert- város néhány utcájában, majd pedig több mecseki úton, s — a látszat szerint — erős víz- sugárral kezdte locsolni a ha- vat. A locsolóautót elkísérte útjára Dalos József, a Pécsi Városi Tanács Építési és Közlekedési Osztályának cső- portvezető főmérnöke is. A főmérnök elmondotta, hogy ! újszerű hóeltakarítási kísér- létről van szó, amelyre azért van szükség, mert a jelenlegi módszer nagyon költséges. Az állandó hó- és fagyve- szély miatt ugyanis a Pécsi Köztisztasági Vállalat arra kényszerül, hogy legalább 10 tehergépkocsit és homokszó- rót, illetve legkevesebb 30 embert tartson állandó, éjjé- li-nappali készültségben. Azokban a napokban amikor a meteorológia erős havazást pestis ellen védi az álló- mányt. A tisztasági követel- mények szigorúak. Csak fehér köpenyben léphető át a tyúk- ház küszöbe. — Nem túlzott ez az óvatosság? — Nem. Kénye* jószág a ! oaromfi, így nagy tömegbe,׳ különösen. A fertőzés vészé- lye mindig fönnállhat. Most hallottam éppen, hogy Sza- lántán egy asszonynak — ugyanilyen fajta tyúkokkal foglalkozott — kipusztult az állománya. Le kellett ölni az állatokat és egy gödörben az állatorvos jelenlétében eléget- ni. Nagy kár ez. — Ez a fajta mikor éri el a ״csúcsot” a tojáshozamban'’ — Tíz hónap után már 30— 40 százalékkal esik a tojásho- zam. Tovább tartani már nem érdemes az állományt, mert nem gazdaságos. Nálunk ez az első év. Nem tudom még mi lesz, valószínű élősúlvban továbbadunk a tyúkokon és egy új generációt állítunk be. — Egy év alatt már ta- pasztalatokat is lehet szerez- ni. — Persze. Én például kis- sé korán, tizennyolc hetes ko- rukban tojástápra fogtam ״őket” holott még két-három hetet várhattam volna. A tyúkjaim ״megtermelték” a tojást, de aprókat, vékonvhé- jút. A termelőszövetkezet vi- szont — érthető módon — négy és fél dekán aluli tojást , nem vesz át. így aztán saját, ן káromon tanulva a körűimé 1 nvek rászorítottak a ״minő- <égre”. Hiába, a játékszabá- lyokat itt is be kell tartani e־־R— Téli táj Fotó: Erb kaptak is — többnyire két fo- rint ötven-hatvan volt az ára Az idei télen nincs tojás- hiány. Állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és ház- táji gazdaságok és mellettük a szerződéses tojástermelők bőségesen ellátják a piacot Zerényi László a magyart©- leki termelőszövetkezettől vá- sárolta a Chaver tyúkokat, körülbelül tizennégy hetes ko- rukban. A tojást a szálántaa termelőszövetkezet veszi át: — Szerződéses viszonyban állunk a szövetkezettel. A tápot ők adják, persze ezt megfizetjük és kötelezem ma- gam, évi 54 ezer tojás leadá- sára a megállapodás szerinti áron. Közben megnézzük a tyúk- farmot A látvány meglepő. 300 teljesen fehér tollú piros tarajú tyúk. Rendkívül szeli- dek, hívásra odatódulnak az ajtóhoz, bármelyiket meg le- hét simogatni, fölemelni, nem riadnak el. A gazdájuk meg- jelenik a tápszerrel, fölre- pülnek a vállára, fejére, kar- jára. — Gond van-e velük? — Ha lelkiismeretesen gon- dozza az ember az állományt, akkor van. — mondja 7.eré nyi László. — Pontosan be kell tartani az utasításokat. Tartani kel] a levegő hő- mérsékletét 15—17 fokon Há- rom hősugárzó biztosítja ezt Naponta legalább 17 órán át azonos fényt kell biztosítani az állománynak. Havonta egy szer Filazor vitamint kever nek a — különben állandóan cserélt — friss ivóvízb Négyhavonként pedig gyógy- I szert kapnak a tyúkok, amely I deke a fontos, s megpró- bálja rákényszeríteni akara- tát a többségre. Az egyesülést támogattuk A járási párt- és állami szervek eddig sem rejtették véka alá a véleményüket, ed- dig is azt vallották, hogy mindkét tsz-nek az egyesülés volna az érdeke. Most, hogy megyeszerte ez a téma a fal- vakban, s már 12 község la- kossága döntött az összefogás mellett, s újabb, legalább 12 községben latolgatják ezt, még inkább ki kell nyilvání- tani: azokat az erőket tá- mogatjuk, akik az egyesülés- re szavaznak. Lipcsik István, a pécsi Járási pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője Szalántán a 3Ú-es számú ház mellett keskeny ösvény vezet — ritkás erdőszegély és mély szurdok között — egy eldugott kis községbe. Bosta nem egészen két kilo- méterre esik Szalántától. A havas, jégcsapos fák között bújik meg a falu, s az utol- só házban laknak Zerényi Lászlóék. Nyolcán lakják ezt a szép kis portát: két ágon a két-két nagyszülő, aztán ״középső” Zerényi, aki a sza- lántaá termelőszövetkezetben dolgozik és annak űa felesé- gestöl. Ifjú Zerényi László felsőfokú kereskedelmi tanfo- lyamra jár és —, hogy amíg tanul, kereset nélkül ne ma- radjon — szerződéses tojás- termeléssel foglalkozik. Nem ó az egyedüli. Érdekes — s főleg nagyon hasznos — ״divat” ez manapság a me- gyében, de még Pécsett is. Hasznos, mert még a múlt évben is, de különösen az azt megelőző évek téli hónapjai- bán hallatlanul rossz volt a városi lakosság tojásellátása. Voltak olyan peremváros! élelmiszerboltok, amelyek gyakran másfél-két hónapon át sem jutottak tojáshoz, s ha forint, s ez is csökkenő ten- denciát mutat, míg Baksán 17 041 forint ez az összeg. Az önzés bizonyítékai A számok azt mutatják, hogy Kisdéren szinte minden- ki nyerne az egyesüléssel. (Amellett, hogy Baksa sem járna rosszul, hiszen az erők összefogása, koncentrációja, mindig hasznos). Nem először sejtik meg ezt azok, akik a legvilágosabban látnak Kisdé- ren, és mégis, bár évek óta téma az egyesülés, máig sem történt az meg. Az, aki látogatást tesz Kis- déren, s elbeszélget az embe- rekkel, meggyőződhet arról, hogy egy maroknyi kisebbség ellenzi az egyesülést, s tart hatalmában sok embert. Ez sem véletlen. Már a jövede- lemrészesedési rendszer is le- hetőséget nyújt erre. Kimon- dották ugyanis, hogy a tsz- tag minden elvégzett munka- egység után egy négyszögöl vörösherét, egy négyszögöl za- bosbükkönyt, egy négyszögöl rétet stb-t kaphat. Sok munkaegységgel tehát sok takarmányt lehet szerezni, a sok takarmányt viszont csak az tudja hasznosítani, aki megfelelő nagyságú istállók- kai rendelkezik. Akinek nincs istállója, kénytelen el- adni a takarmányt és el is adja négyszögölenként 2 fo- rintos áron. A tsz-től kapott kukoricát (40—50 mázsa ten- gerire is szert lehet tenni egy évben) is a nagy istállókkal bírók tudják leginkább fel- használni. Mindez arra vezet, hogy azok, akik valamikor a falu legmódosabb gazdái voltak, sok szerződött állatot tudnak tartani, míg mások csaknem teljesen elesnek et- tői a lehetőségtől. Ilyen és ehhez hasonló okok vezetnek arra, hogy még a tagság egyik felének be kell érnie 6—15 ezer fo- rint, illetve akörüli évi jőve- delemmel, addig egy-egy kis csoport a mellékjövedelmek- kel együtt 50—60 ezer forint- ra tesz szert egy évben! E csoportnak igazán nem fáj a feje azért, hogy a kisdéri tsz-ben alig növekszik a kö- zös vagyon, s szinte semmi remény sincs arra, hogy jö- vőre többet, legalábbis lénye- gesebben többet tud osztani a szövetkezet. Azzal sem tö- rődnek, hogy amíg a baksai tsz-tag 17 041 forint évi át- lagjövedelemmel megy majd nyugdíjba, a kisdéri tsz-tag csak 13 408 forinttal. E cső- portnak csak a maga önző érMost, amikor szinte min- den nap arról imák az új- Ságok, hogy egyesült egy-egy tsz, ismét előtérbe került a kicsiny szövetkezetek problé- mája. Nem véletlen ez. Anél- kül, hogy kétségbe vonnánk azt a közismert tényt, hogy az egyesülés még a nagy, erős. szövetkezetek számára is előnnyel jár, el kell ismer- nünk, hogy az erők összefo- gása mégiscsak a kicsiny tsz- eknek jelent a legtöbbet. Ez a helyzet a pécsi járás- bán is, ahol a 4—6 ezer hol- dón gazdálkodó tsz-ek a leg- erősebbek, míg a gyengék ׳ többsége a magára maradt | községekből kerül ki. Ezek közé tartozik Kisdér 800 hol- das szövetkezete is. Beszédes számok Bár Kisdér szomszédja, a baksai Ezüstkalász Tsz orszá- gos hírű szövetkezet, ne elé- gedjünk meg ezzel az ismert körülménnyel. A legfonto- sabb számok tükrében vizs- gáljuk meg azt is, hogy a két tsz hogyan gazdálkodik, kö- vétkezésképp vajon hátrányos volna-e Kisdér számára, ha egyesülne Baksával? Az 1965-ös adatokból idé- zünk, mert az 1966-osak még nem állnak rendelkezésünkre. Eszerint az egy szántóegység- re jutó gazdálkodási ered- mény Kisdéren csak 1707 fo- rint volt, a 2556 forintos bak- sai összeggel szemben. Kisdé- ren 228 forint 30 fillérbe ke- rült egy mázsa burgonya meg- termelése, míg a szomszédos Baksán 106 forint 75 fillér is elég volt ehhez. Amíg Baksán 3,77 forint volt egy liter tej önköltsége, Kisdéren 6 forint 53 fillér! Ezek után semmi meglepő sincs abban, hogy az állattenyésztés 65,4 forintos baksai költségszintjével szem- ben Kisdér 131,6 forintos költségszintet mutat fel, tehát ráfizet erre a termelési ágra! 1965-ben 5 millió 279 ezer forinttal nőtt a baksai tsz tiszta vagyona, míg Kisdéren 348 ezer forint volt ez a szám. Igaz, hogy Baksa több mint 3800 holdon gazdálkodik, Kisdér 811 holdjával szem- ben, de még így is igen nagy és indokolatlan az arányéi- tolódás a két tsz között. A két szám összehasonlítása ar- ra mutat, hogy a baksai tsz tagsága abszolút és relatív értelemben is egyre gazda- gabb lesz a kisdéri tsz tag- ságához képest A leírtak után már egye- nesen törvényszerű, hogy az egytagra eső részesedés évi átlaga Kisdéren csak 13 408 Modem kémfelszerelés a FEK-ben rőtekben mutatja be a külső és belső -Jlen- ség Magyarorszáe »leni tevéken׳ égéi il- letve a7 ellenük való védekezést. A képen: Modern kémfotóeszközök. f Pécsett a Fegyveres Erők Klubjában ma délelőtt 11 órakor ״Védjük " szocializmust építő államunk biztonságát” címmel kiállí- tás nyílik. A Belügvmin!s7<érium által ren- delkezésre bocsátott anyag tablókon és vitA játékszabályokat itt is be kell tartani Háromszáz tyúk a padláson A barom fitápot a tsz adja — O ven négyezer tojás évente Szigorú tisztasági követelmények A padlástéri tyúkfarm.
