Dunántúli Napló, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-29 / 25. szám
Jelenet ״A helytartó” cls6 felvonásából FILMHÍREK Uj jugoszláv produkció: A SZOMJAS CÄR. Mika Djuka- novics filmjét Splitben forgat׳• ják Szlobodan Novak novellá- iából. A tragikomikus film té- mája bizarr: egy prostituált; miután megöregedett, azt kö- veteti, hogy az állam nyugdi- jat folyósítson számára. A film főszerepét Mira Sztupicá játsz- sza. Budapesten is jól isme- rik:. ő alakította a belgrádi Modem Színház vendégszerep- J lése alkalmával a Dundo Ma- roje női. főszerepét. . Kiadták a belga kritikusok dijait. Az 1966-os év nagydíját Hiresni Tseshigahara japán rendező A homok asszonya cí- mű filmjének ítélték. Kitüntet- ték az Elfelejtett ősök árnyai című szovjet, az Egy szöszi sze reime című csehszlovák fii- met. az ismert francia alko״ tást, Resnais A háborúnak vége című művét és egy ugyan csak francia produkciót, mely- nek címe: Ki vagy, Polly Magoo? Mi készül a szovjet filmgyárakban? háború idején. Jurij Rajzman új filmjének címe ״Félelem és remény órája”. A Gabrilo- vics forgatókönyve nyomán készült film hősei olyan em- berek, akiknek élete a Szov- jetunió legfontosabb történél- mi eseményeivel állott szó- ros kapcsolatban. Az észt filmstúdióban Vilo Asper rendező .,Léárty feke- tében” címmel készít lélek- tani filmdrámát. A tadzsik filmstúdió a Nagy Októberi Forradalom 50. évfordulója t'szteletére készíti ״Árulás” cimű filmjét, amely a szov- jet hatalom kezdeteiről szól• Közép-Ázsiában. A dokumentumfilmgyár ״Szenzációk nélküli krónika” címmel montázsfilmet készít Liszakovics rendezésében. A film a Szovjetunió történeté- nek legfontosabb politikai, gazdasági, kulturális és társa- dalmi eseményeit regisztrálja. Sóik érdekes új témával foglalkoznak a szovjet film- művészek. A moszkvai és a szövetséges köztársaságokbeli filmgyárakban ismert rende- zök és elsőfilmesek új film- jei készülnek. A Moszfilm stúdió rövidé- sen megkezdi Jurij Nagibin ״Távol a háborútól” című filmjének forgatását, A film két fiatal szerelméről szól, akiket a sors messze a hát- orszába vetett Szetgej Uruszevszkij, a hí- rés operatőr, a ״Szállnak a darvak” -s az ״El nem kül- dött levél” világhírű filmek operatőre ezúttal rendezőként debütál. Kingiz Aftmatov re- gényéből készít filmet Tér- mészetesen az operatőr is ő lesz. Bobrovszkij rendező mángoi filmesekkel készít kopro- dukciós filmet. A film az orosz és mongol katonák kö- zös harcairól szód a polgárÁ feszültséggel teli témák vonzanak Vázlat Pleidell János festőművészről — Legfőképpen az igazán monumentális dolgok vonza- nak. Azt szeretem, ha a téma dekoratív, de egyúttal feszült- séget teremt. Ez magyarázza, hogy tájaimnál a fénypontok azok, amelyeket észreveszek és megörökítésre érdemesnek tartok. A népi életben nem a hétköznapi közvetlenség iz- gat, hanem mindig az ünnep;־ a ritkán felöltött népviselet, a karnevál. — Tervek? — Annyi minden gyülemlett fel bennem a pár évtized alatt;• annak örülök, ha mind feldől- gozom. — Mind? ׳ — Igen, mind. Az ember nem tud megalkudni, hogy az élmények egy részéről utólag lemondjon. Mind akarja. Et- tői ember. Csak a lé.: :a a földre ér, s ez köti! Földessy DéM• Háromszor kapott római ősz- töndíjat, háromszor indították helyette útnak a keleti front- ra. Előtte párizsi ösztöndíjat nyert, s végig utazta Párizs, Rouen, Le Havre, Brüsszel, Amszterdam, Rotterdam, Bér- lin, Drezda, Bécs városokat. Aztán közel két évtizednyi csendes alkotó munka és 1962-ben saját pénzén kimegy Rómába. — Akkor azt mondtam: végre. S valóban, Ráma két évtized után kárpótolt a há- borúért Tulajdonképpen egy évre mentem. De két sikeres kiállításom volt Az egyik a busósorozatból, s valósággal robbanó hatást váltott ki. Mindenki megdöbbent, hogy a keresztény múltú Európá- bán hogyan maradhatott fenn ilyen egzotikus, pogány masz- kos játék. Ott a helyszínen valamennyi busóképemet el tudtam volna adni. A két ki- állításhoz jött egy nemzetkö- zi első díj is. A harminckét ország négyszázhetvennégy művésze között rendezett tájnagyszerűbb alakjává növeli Riccardo Fontanát. — Hau■ mann Péternek, Gerstein meg- személyesítőjének nehezebb dolga volt. A történeti figura, akiről alakját az író mintáz- ta, máig is csupa rejtély és titokzatosság. Német tiszt, aki az SS egyenruhájában a fa- siszták ellen harcol. Haumann kitűnő orgánumú színész, de a merevségből ki kellene sza- badulnia. Neki azt is pótolnia kell, amit az író elmulasztott a figura fölvázolásakor: a2 összetett alak folytonosságát megteremteni. — Iványi Jó- zsefet szívesen láttuk olyan szerepben, ahol tehetségét va- lóban érvényesíteni tudja. Ű a történetben a Gonosz meg- testesítő] e, a Doktor. Az első felvonásban még csak jelzései vannak erre, kissé lágyak a színei, az auschwitzi jelenet- ben azonban döbbenetes. Itt az alak diabolikus erejét, szá- mító gonoszságát, lelketlen ci- nizmusát maradéktalanul visz- sza tudja adni. — Padi László- nak a Bíboros szerepében há- látlanul sok szöveget kell mon- danía. A humor inkább csak árnyalhatná a figurát, a fő- szólamot nem veheti át. Az alakot markánsabbá, erőtelje- sebbé kellene tenni. — Amint Baracsi Ferenc XII. Pius 3ze- repében törekedett erre: ha jobbára külsőségeiben is, de egy jelentős történeti személyi- séget visszaadni. Hőse jégcsap־ ember, rideg államférfi, aki erkölcsi parancsok helyett csak diplomáciai érdekekre tekint. — Várady Szabolcs idősebb Fontana grófja sajnos ugyan- csak nem elég súlyos: a pápai udvar belső tanácsosa helyett kisvárosi ügyvéd, madárfütty- perekben. — Galambos György három teljesen különböző ala- kot (Eichmannt, Rendfőnököt, Római gyárost) árnyaltan, szí- nesen kelt életre. Villanásnyi idő alatt is karaktert tud adni figuráinak. — Az egészében átgondolt, kitűnő előadás ér- tékéhez Fülöp Mihály (Római német rendőrfőnök), Bősze György (Jacobson) és Bakos László egyéni vonásokkal já- rul hozzá. — A praktikus, né- hol inkább csak dekoratív, máskor képzeletindító díszle- tekért Pintye Gusztávot illeti dicséret. TÜSKÉS TIBOK A felelősség és a helytállás drámája Hochhuth műve a Pécsi Nemzeti Színházban XII. Pius: Bar ácsi Ferenc. — Hogyan kerülhet egymás mellé ez a két név? Eugenio Pacelli 1876-ban született. 1939-ben pápává vá- lasztották. 1908-ban halt meg, Rolf Hochhuth, fiatal nyu- gathémet íré 1962-ben A hely- tartó címmel drámát írt XII. Pius.־ól. A német ősbemutatót 1963- bán tartottá); Berlinben. A da- rabot a nemrég elhunyt nagy aémet rendező, Piscator állí- tolta színpadra. A helytartót azóta számos országban játszották. Ma már terjedelmét többszörösen meg- haladó irodalma van: kritikák, interjúk, vitairatok, anti-hely- tartók, pamfletek. Hochhuth művét magyar színpadon az elmúlt évadban a budapesti Thalia Színház mutatta be először. A darabot Kalász Márton fordította magyarra. A kitűnő fordítás azóta könyvalakban is megjelent. A helytartót 1967-ben a Pé- esi Nemzeti Színház is mű- sorra tűzte. A pécsi előadásban XII. Pius: Baracsi Ferenc. * A nézőnek, aki a pécsi nt- eán a falragaszon meglátta egymás mellett ezt a két ne- vet, néhány aggodalmat el ,kell aszJatnia magában. Az egyik kérdés: lehet-e, tzabad-e történelmi alakot, s éppen egy pápát színpadra állítani? A másik probléma: történeti . tárgyú műveknél milyen mér- lékben befolyásolja a dráma értékét a történelmi hiteles- »ég? Általában: mi a viszony a művészi és a történeti igaz- Ság között? Az első kérdésre könnyebb válaszolni. Nemcsak Napóleon- ról, Galileiről, Bánk bánról születtek drámák, hanem pá- páról (például VII. Gergelyről), sőt szentként tisztelt embe- fékről (például Johannáról) is. Amikor emlékeinket és is- méreteinket a színpadon Iá- tott valósággal szembesítenünk kell, óhatati'nul belebotlunk a máilk kérdésbe: milyen ősz- szeftiggés van művészi és tör- téneti igazság közt? Egymást föltételező, nélkülöző vagy ki- záró fogalmak-e ezek? Egy fiatal marxista törté- aész nyilatkozatából idézzük (ugyancsak történeti dráma, Németh László Görgeyről szó- ló művével, az Árulóval kap- csolatban mondta): ״Persze a dráma irodalmi értéke szem- pontjából még nem döntő, hogy a keretül választott tör- ténelmi témát helyesen értei- mezi-e az író, vagy sem. Schiller Stuart Máriá-jának történelmi koncepciója hibás, ennek ellenére kiváló alkotás.” Mit jelent ez a kérdés Hoch- fcuth művével kapcsolatban? ״Ma... a történelmi drámá- nak csak akkor van létjogo- sultsága, ha az író a törté- nelmet csupán vázlatként ke- zeli, amelyből megszerkeszti a mi korunk emberének viselke- dését” — mondta Rolf Hoch- huth. ־ A helytartó művészi monda- wavalója a figyelmeztetés, az ember erkölcsi felelősségének hangsúlyozása. A kiontott vér bosszúja azokat is eléri, akik hallgatnak. A dráma megren- dít és fölráz. A vért a néző agyába kergeti, ujjait görcsbe rántja. De a dráma meg is tisztít. Azzal, hogy az áldozat, ■a hősi helytállás példáját is odaállítja a néző elé. Az áldó- zat értékét és értelmét hirdeti. A kortárs íróktól — például Babits Mihálytól — már a Gonosz első megjelenésekor megfogalmazott gondolatot: ״vétkesek közt cinkos, aki né- ma” — Hochhuth egy adott történelmi helyzet fölelevení- lésével vési a néző emlékeze- lébe. 1942-t mutat a naptár... A fasiszta Németország ostor- ral ártatlan emberek ezreit küldi gázkamrába. Európában az emberiség történetének ed- i digelé legszörnyűbb gaztetteit követik el... A Harmadik Bi- 1 rodalmat és a Vatikánt kon■ kordátum köti össze. A szer- . ződés ׳ felbontása, XII. Pius ■ tiltakozása, a hitleri kegyetlen. • kedés pápai elítélése, a szerző , szerint, talán még megmenthetné a szenvedőket... Hoch■ huth két magatartást, két ■ szemléletet ütköztet össze drá■ májában. A ״nem hatáskö■ röra”, a ״nem vagyok illető- kés”, a hallgatás, a diploma1 tikus célzások álláspontját es ■ a szenvedőkkel sorsközösséget . vállalók, a tiltakozók, a cse- , lekvők, a márlíromságot vál- . ialök magatartását. Hochhuth magát hivő pro- testáns embernek vallja. Is- 1 meretes, hogy művének elő- ; adását a népi demokratikus országokban különféle feltété- : lekhez kötötte. 1 Művének központi mondanir valója az ember erkölcsi fe- lelősségének és a helytállás kötelességének hangsúlyozása azonban olyan gondolat, amely- ben hivök és nem-hivők egy- aránt érdekeltek. Hochhuth történeti dóka- mentumok, okmányok felhasz- nálásával írta művét. Nemcsak a pápa, hanem a darab né- hány más szereplője is való- ságos történeti személy. A tör- téneti hitelességre való tőrek- vés azonban a darabra terhet is rö: az írói—művészi mon- danivalót — m lelkiismeret drámáját — a bizonyító anyag nem mindig hagyja ér- vényre jutni. Mintha a mű költött, vágy áttételesen meg- mintázott alakjai íróilag hite- lesebbek, élőbbek lennének, mint a történeti személyek. A mű terjedelme — a teljes sző- vég csaknem négyszáz nyom- tatott oldal —, az ajánlások, mottók, idézetek, szövegközi magyarázatok is inkább olvas- mánnyá teszik a művet. Mindez persze csak növeli annak a színháznak a szere- pét, amely a mű előadására vállalkozik. Az előadás, egyet- len este, csak húzásokkal old- ható meg. Az író azt is kíván- ja, hogy a félszáz szerep közül többet egyazon színész játsz- szón el. A darab szerkezete, fölépítése sok tekintetben a nézőt aktivizáló brechti szín- pad játékstílusát kívánja meg: az erőteljes, szenvedélyes, pub- licisztikai hangvétel illik A helytartó hoz. Ugyanakkor az eszményített hősök, az emel- kedett költői nyelv a román- tikához fűzi a művet A pécsi előadás rendezője, Babarczy László megtartotta a történet konkrétságát, a realista kör- nyezetet, ugyanakkor moder- nebb formai lehetőségeket is alkalmazott. Az első felvonás- bán talán. még kötötte kezét a túlságos szöveg-tisztelet; itt jobban kellett volna tömöríte- nie. Kitűnő rendezői megoldás azonban a második felvonás- bán a két közjáték filmszerű ״bevágása”. A rendezői inven- ció — bár nem előzmény nélkü. li — remeklése az auschwitzi jelenet-sor. A rendezői beavat- kozásnak ezt a mértékét és módját szívásén láttuk volna a dráma más helyein is érvé- nyesülni. Arra, amire a tör- ténést inkább epikusán elgon- dőlő, s nem annyira képben látó Hochhuth sem ügyelt, tudniillik az alakok mozgatá- sára, Babarczy sem fordít gondot: a figyelmet mindig az éppen beszélő szereplőkre összpontosítja. Az előadás meglepetése a ן Riccardo Fontana szerepében | színrelépő Bálint András. AI néző előtt változik át, nő hős- I sé. Az egyéni elhatározás és egy sorsszerű szerep vállalá- sának mozzanataiból rakja össze a figurát. Akkor sem passzív, tehetetlen ember, ami- kor rebben és nélkül ül a szé- ken és hallgat. Az íróilag is hiteles figurát színészileg is hitelesíti játéka. A dráma legA Balaton alatt ül, kajlaba- júszásán, szájában szivar. A Balaton ott függ a falon, tes- tes fénynyaláb lóg a vizéfbe, a fények mögött hegyek. Egry Józsefre emlékeztető szép táj, de tömör táj, nem lebegő, úszó, hanem itt teste van a fénynek, súlyos, határozott teste. Ahogy gusztálom ezt a ba- latoni pikturát, Pleidell Já- nos kinéz az ablakon, ki a budai kert fölé, a téli egekre: — Keresem a kéket. Szere- tem a kék színeket a téli égen. Léváin Is hegyek vannak, mint Budán, ott is nézte ben- [ nük a kéket. I — Ott születtem. I Aztán Komáromban járt gimnáziumba, majd Prágába került festőnövendéknek. — De csak két évet vé- geztem ott, aztán Budapesten folytattam tanulmányaimat. Aba-Novák növendéke volt. Díjakat nyert, fiatal fejjel si- kerei voltak, elnyerte az Aka- démia kitüntető aranyérmét képfestő versenyen megkap tam az első díjat. Mindezekér olasz állami ösztöndíjban ré■ szesültem, s az egy évből két- tő lett. — Es a busók? — Rokoni alapon kerülterr velük ismeretségbe. Nővére■ méket a háború után Bara- nyába telepítették át Lévá■ ról. Hozzájuk jártam látoga- tóba, le Majsra, majd Mohács- ra, ahová unokaöcsém kerüli tanárnak. Az ő apósa, Mohos tanár úr éppen készülődött, hogy megszervezze a busó- kát egy filmforgatáshoz. A filmet Raffai Anna forgatta, s én közben negyvennyolc lap- bői álló akvarell-sorozatot festettem róluk. Ezek nagyré- szét állítottam ki Rómában. Újabb busóképeket mutat. Idegennyelvű könyvkiadónk, a Corvina, olasz és francia nyelvű albumot tervez be- lőlük. Erőteljes, éles színek, félelmetesen, vaskosan állnak, mennek, ölelnek, ijesztgetnek rajtuk a busók.
