Dunántúli Napló, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-28 / 24. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek l Dunámon napio ■ 1 ■» —— ■ ■■■ 1 ■ 11 — ■-.■■n ,,.r ■ ■■ ■«.-■■nnm, ■...■■■ —■ יו ! 1 ■ ״ .... Mי ..ו■ ■ יו ״ ll.l ■ ■ > ■יי——־ ■■ ■ Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja _____ XXIV. ÉVFOLYAM, 24. SZÄM ARA 50 FILLÉR 1967. JANUAR 28., SZOMBAT Bisskn Béla expozéját mondj* 70! tartották magukat # közös erőfeszítésektől Ez a realitás ad tartalmat a szocialista nemzeti egységnek úgy, ahogyan az ma felvető■ dik. Hasonló a helyzet a szx> cialist^ demokratizmus fej■ lesztésével, az ezzel kapcsola- tos, mai igényekkel és teen■ dokkéi is. Egyesek, bár lelke■ ser. üdvözlik a párt ilye® irányú munkáját és törekvő- seit, megjegyzik, hogy már előbbre tartanánk, 11a ezt ré* gebben is így csináltuk volna. Itt azonban megint csak a reálpolitika alfájáról és ome■ gájáról van szó, mindent a maga idejében. Mindenekelőtt szembe kell szállni a 7.7a ו a tévedéssel, amely szerint mintha mi most vetnénk meg a szocialista demokrácia alap- jait. Ez nem így van. Nálunk eddig is demokrácia volt, a szocializmust építő nép de- mokráciája. Mindaz, amitépí- tettünk és elvégeztünk, a né- pet szolgálta, a nép javára történt. A kérdést ez dönti eL Az elért fejlődés magával hozta, hogy eljött az ideje a szocialista demokratizmus to- vábbfejlesztósének. A párt az egész dolgozó néppel együtt keresi ennek újabb formáit és módozatait, és sok mindent kezdeményez ennek érdeké- ben. Ezzel a törekvéssel kapcso- latban sok minden érlelődik, így az a gondolat is, hogyan növekedhetne az országgyűlés szerepe, hogyan fejlődhet- ne az országgyűlési képvise- lök munkája. tervgazdálkodásunkat. Mindez lehetővé tette, hogy 1966-ban átfogó reformtérvezietét dől*ózzunk ki és fogadjunk el, amely komplex módon átfog- ja egész népgazdasági irá- nyitási rendszerünket. Az életben nemcsak art íe- nyegeü kudarc, aki ,elkésik, hanem azt 'is,' aki :elsiétí - a dolgokat és nem találja el az alkalmas időt. A feltételek alapos vizsgálata, a tenniva- lók elmélyült megfontolása, a megfelelő időpont kiválasztó- sa a gazdaságirányítási re- form sikerének biztosítékai közé tartozik. Más összefüggésekben is ta- lálkezunk némelykor ezzel a visszakérdezéssel: Ezt már ré- gebben is megtehettük volna. Van, aki például ezt mond- ja: helyes és bölcs dolog, aho- gyan ma a szocialista nemzeti egység kérdését felvetjük és ezrt az egységet kovácsoljuk, de már régen megtehettük volna. Azonban ez sem így áll. A párt lényegében évtizedek óta a nemzeti összefogás ki- kovácsolásán dolgozik. En- nek a munkának különböző fázisai voltak a történelmi fo- lyamatban. A nemzet! egység minden- kori tartalmát és fokát azonban az határozza meg, hogy az adott időben hol tartott fejlődésében a társa- dalom. Valamennyien Iát- juk, s tapasztaljuk, hogy ma azok az emberek is ké- szék beilleszkedni a szoria- lista nemzeti egységfrontba, akik — mondjuk — hat- nyolc évvel ezelőtt még táFejlesszük tovább az országgyűlés szerepét! úgy véli, hogy ez igen Je- lent ős eleme lehet a szocia- lista demokratizmus sokol- dalú továbbfejlesztésének. Amikor a párt azon van« hogy a szocialista dem ok- rácia szellemében még több dolgozó embert vonjunk be a közüyyek eldöntésébe és intézésébe, magától értető- dó az országgyűlés szerepe megnövekedésének igénye. ügy gondoljuk, nagyobb hangsúlyt kell kapnia az or(Folytatás a 2. oldalon) Ha az országgyűlés négy esz- tendei tevékenységét áttekint- jük, megállapíthatjuk, hogy jó munkát végzett és jelentős szerepet töltött be e fontos időszak feladatainak megöl- dásában. Az országgyűlés által alko- tott új választójogi törvény alapján márciusban új válasz- tósokat tartunk. Jó alkalom ez arra is, hogy vizsgáljuk: hogyan fejleszthetnénk to- vább az országgyűlés szere- Pét és munkáját? A párt Gazdaságpolitikánk minden tekintetben megfelel a magyar nép érdekeinek Az országgyűlés pénteken folytatta munkáját taink önállóságra, megjavul- jón termelékenységük, s or- szagunk gazdasága az eddi- ginéi jobban álljon helyt a nemzetköz! muakamegosz- tásban, A reform révén el akarjuk érni, hogy emelkedjen az élei/־ színvonal, a szocialista bére- zés elve hatékonyabban érvé- nyesüljön. Szeretnénk, ha a társadalom számára többet és jobbat nyújtó egyének éskol- lektívák a megtermelt javak- ból is többet kapjanak. Jóllehet még sok részlet- kérdésről vita zajlik, és a konkrét tennivalókat most dolgozzák ki, az új gazdasági mechanizmus elvei már vilá- gosak és közismertek. Ez az év a reform gondos előkészítésének időszaka. Ez bizonyos vonatkozásban már a most tárgyalt költségvetés- ben is tükröződik. Pénteken az 1967. évi állam! költségvetésről szóié törvényjavaslat tárgyalásával folytatta tanácskozását az országgyűlés. Az ülésen Pólyák János elnökölt. Az első fel- szólaló Biszku Béla vall Biszku Béla elvtárs felszólalása zásra, hogy javasolja a gaz- daságirányítási rendszer átfo- gó reformját Alapos elemző munka előzte meg a reform kidolgozását A párt legjobb közgazdászaink és szakembe- reink sokaságára támaszko- dott. A reform legfőbb célja, hogy erősítse szocialista rendsze- rünket, s meggyorsítsa a szocialista társadalom tel- jes felépítését, hogy tovább fejlessze a szocialista tulaj- donyiszonyokat és a terme- lőerőket. Az is fontos cél, hogy növekedjék váUalaA gazdaságpolitika fő iránya nem változik gyobb lehetőségeinket, meg- gyorsítsuk haladásunkat A reform intézkedéseit át- gondolva sokan azt mondják: ezek helyes, ésszerű és ma- gától értetődő lépések, miért nem dolgoztunk már régeb- ben is így? Azért, mert az új gazdasági mechanizmustól csak komplex voltában vár- hatjuk a fejlődés ütemének általános meggyorsulását, vi- szont a reform átfogó beve- zétésének korábban nem vol- tak meg a feltételei. Most, amikor megértek a feltételek, bevezetjük a reformot. A gazdasági munkában 1957 óta fokozatosan több nagy je_ lentőségű változást vezettünk be. Eltöröltük a begyűjtést, áttértünk a felvásárlásra, a szerződéskötések rendszerére. Más területen a népgazdaság más ágaiban tökéletesítettük A gazdaságirányítás reform- jának időszerűségéről és szűk- ségességéről az érdekeltek nagy többsége meg van győ- ződve. Amikor a párt ezt a kérdést felvetette voltak, akik arra gondoltak, hogy va- lamj gyökeres irányváltozás- ról van szó, hogy a párt a korábbitól eltérő utat válasz- tott a népgazdaság problé- máinak megoldására, hogy a gazdaságpolitika fő iránya vál- tozik. Azóta már világossá vált, hogy nem erről van szó. A párt e nagy horderejű kezdemé- nyezésének az az értelme hogy a szocializmus építő- sénck módszereit az élet követelményeinek színvona- iára emeljük. Ez a feltétele annak, hogy kiaknázzuk a fejlődés során kivívott na׳azt beosztja és felhasználja. Gazdaságpolitikánk minden tekintetben megfelel a ma- gyár nép érdekeinek; célja a termelőerők és a szocia- lista tulajdonviszonyok fej- lesztése, a munkásosztály, a parasztság, az egész dől- gozó nép élet- és munka- körülményeinek szüntelen javítása. Pártunk, a Magyar Saocia- lista Munkáspárt reálpolitikát folytat. Ez a politika szünte- lenül nyomon követi az élet változásait. Olyan korszakban élünk és dolgozunk, amelynek bonyolult összefüggéseiből folyton űj jelenségek és ten- denciák alakulnak. Pártunk a i leghaladóbb tudomány: a mar- í *izmus—leninizmus fényköré- ben állandóan kutatja, vizs- gálja és elemzi ezeket a je- lenségeket. Az ebből adódó tanulságok és következtetések adnak indítékot a párt kezde- ményezéseáhez. Tisztelt Országgyűlési Az előttünk fekvő 1967. évi állami költségvetés összhang- bán van gazdaságpolitikánk eéljaival és a szocialista épí- tómunka idei feladataival Előirányzatai biztosítják az 6 feladatok !pegvalósításához szükséges fedezetet és orszá- gunk háztartásának pénzügyi egyensúlyát Ez jó és meg- nyugtató, mivel valamennyien átérezzük azt a felelősséget, amellyel országunk gazdáié- nak, a dolgozó népnek tartó- zunk a pénzével való helyes, meggondolt és takarékos gaz- dálkodásért Minden forint » éoigozó emberek becsületes munka- jának, fáradtságának és erő- feszítésének az eredménye. Ez pedig mindenkit arra kötelez, hogy minden fo- *iníla! gondosan, felelősen, S legcsekélyebb könnyelmű- ség nélkül bánjon, amikor Az 19640 évi decemberi határozatot igazolta az élet meghozott intézkedések nyomán növekedett a munka termelékenysége, lassú, de biztató ütemben emelkedett a termelés, minőségi változása- kát értünk eí a termelés szerkezetében és műszaki színvonalában, végeredmény- ben pedig a szükségletek jobb kielégítésében. A fejlődés követelményei- nek és a lehetőségeknek mély- reható vizsgálata alapján ju- tott a párt arra az elhatároTárgyal az országgyűlés Emlékeztetem a Tiszteit Országgyűlést: két és fel, há- rom évvel ezelőtt kedvezőt- len jelenségeket tapasztaltunk a gazdasági életben. A jelen- ségek mélyreható elemzése alapján a Központi Bizottság 1964 decemberében határosa- tót hozott a kedvezőtlen ten- denciák megváltoztatására E határozat az 1965. évi nép- gazdasági tervről és a gazdái- kodás hatékonyságának javí- tásáról, az ötéves terv ered- menyes befejezéséről intézke- dett, s legfontosabb elemei voltak: a termelékenység, az ön- költség minél nagyobb ja- í vitása, az egész népgazda- ■ ság külkereskedelmi telje-; sítményének emelése, a; munkafegyelem, a takaró- kosabb gazdálkodás, az el-; ért életszínvonal szilárdítá- sa és jövendő emelésének jobb megalapozása. Akkor elhangzottak aggá-' lyok is, hogy a párt elhatá- rozásai bizonyos területeken' a viszonyok stabilitását érín-! tik. Á párt szerepe, a reál- j politika azonban nem . az, j hogy tétlenül szemléljük a fej- j lődő élet szövevényéből fel- ; bukkanó jelenségeket és ten-; denciákat, hanem az, hogy' a társadalom, a szocialista; építőmunka céljaiból kiindul-; va, kedvező irányú változá- i sokat kezdeményezzünk. A bá- j tor kezdeményezés olykor po-; litikai kockázattal is jár, de! ezt is vállalni kell. Az 1964.1 évi decemberi határozatot is j igazolta az élet, a fejlődés, j akkor — átmeneti időre — j csökkenteni kellett a terme- lés ütemét. Ez azonban he- j Ívesnek bizonyult, mert a ■
