Dunántúli Napló, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-26 / 22. szám
3 napló I&CTi JANT7ÄR 2«. Döntsön a tudás, a képesség, a hajlam és a rátermettség! Segítés és felelősség a pályaválasztásban ötletgazdag, szép rendezés Országos újí kiállítás Pécsett céknél gyakori volt a selejt a hirtelen fellépő nyomás- csökkenés következtében. Ezt korábban egyszerűen nem le- hetett megakadályozni, hiszen nem volt műszer, mely a vál- tozást jelezte volna. Az újító egy membrános gáznyomás- érzékelő felhasználásával 01- dotta meg az automatikus jel- zés problémáját. Ezt a készü- léket Pécsett már évek óta eredményesen alkalmazzák és a kiállítástól remélik, hogy az országban is elterjed. Még néhány érdekes újítás: fotocellafej alkalmazása gáz- tüzelésnél, gőzkemence gáz- tüzelése, Rielló automata lég- szűrése, olajtartályok automa- tikus töltése... A kiálutás iránt városszerte nagy az érdeklődés és ebben a rendkívül gondos, esztétikus rendezésnek is szerepe van. Nyomdai termékkiállítás Szerdán délután a Nyomda- ipari Tröszt Eötvös utcai épü- !etében Kimmel Emil, a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszerveze- tének főtitkára megnyitotta a nyomdászok múlt • évi verse- nyének eredményeit szemlél- tető kiállítást. A versenyben kiváló eredményt elért nyomda szók közül 7-nek a Könnyű- ipar kiváló dolgozója akiévé- let, 23-nak a ״Szép könyvért" i oklevelet nyújtották át. Az újítások többsége a szállí- tási és anyagmozgatás, a liszt- tárolás és előkészítés, a tész- takészítő berendezések, a ke- nyértészta osztó- és alakító- gépek, illetve a szerelés és karbantartás legégetőbb prob- lémáihoz kötődik. Pécs városát érte az a meg- tiszteltetés, hogy ezt a rend- kívül gazdag anyaggal bővel- kedő kiállítást vidéken első- ként itt mutatták be. A pé- csiek ötletgazdasságát és lel- kesedését dicséri, hogy az or- szágos anyagot több helyi újí- tással egészítették ki, sőt egy nagyméretű tablón — az ÉDOSZ archivumának közre- működésével — még a sütő- ipari dolgozók munkásmozgal- mi tevékenységének megyei vonatkozásait is összegezték. Érdemes megemlíteni néhá- nyat külön is a kiállított anyagból. A kiegészítő bérén- dezések közül kétségtelenül a pécsi Bacsó Mihály gáznyo- másjelző csengője váltotta ki a legnagyobb érdeklődést. A működő berendezés •— hatal- más gázláng lobogott a szé- pen dekorált terem közepén — lényege: gáznyomáscsökkenés esetén egy csengő megszóla- lása figyelmezteti a személy- zetet. Mint az újító elmon- dotta: a gáztüzelésű kernenTegnap délelőtt 11 órakor nyitották meg az ötödik orszá- gos sütőipari újítási kiállítást Pécsett a Tudomány és Tech- nika Házának dísztermében. A megnyitón a Baranya me- gyei és pécsi sütőipari szak- embereken kívül megjelent Vókány Béla, az Élelmezés- ügyi Minisztérium sütőipari főosztályának vezetője, dr. Bi- czó János, minisztériumi ősz- tályvezető, a megyei és városi pártbizottság képviselői, Pécs város és Baranya megye Ta- nácsának ipari osztályvezetői. A megnyitó beszédet dr. Né- meth Lajos, a városi tanács elnökhelyettese tartotta. Han- goztatta, hogy a sütőipar gond jai és fejlesztésének problémái a szakembereken kívül a la- kosság legszélesebb tömegeit is érdeklik. A kiállítás anyagát az or- szág legjelentősebb újításaiból állították össze, melyek az el- múlt négy év alatt készültek, illetve vezettek be. A váloga- tókataz a törekvés vezérelte, hogy olyan javaslatokat gyűjt senek össze, amelyek a leg- több sütőipari vállalatnál al- kalmazhatók, csökkentik a balesetveszélyt, könnyítik a fizikai munkát, importanyag- megtakarítást jelentenek és olcsóbbá teszik a termelést. AZ ÚJÍTÁS SCHMIDT JÓZSEFÉ történt az 1-es nyersmalom nagyjavítása, hat munkanap alatt. Ezt követte a 2-es nyersmaiamé, — a 2-es ke- mence nagyjavítása jelen- leg folyik. Négy hónap alatt végig mennek az összes je- lentős berendezésen, má- jusban kerül ismét nagyja- vitásra az 1-es nyersmalom, de akkor és szeptemberben már csak 3—3 nap kieséssel. Ennél a gépegységnél tehát pontosan felére csökkent a nagyjavítás ideje, körűibe- lül ez a helyzet a többinél is. És mindez a hejőcsabaiak nélkül. Az üzemegység ké- résére a vállalat nyolc fő- vei emelte a karbantartó lót- számkeretet, a fent leírt módon ez a nyolc dolgozó képes pótolni a nyolcvan vendéget. — Ez a megoldás már emlékeztet arra a bizonyos tervszerű karbantartásra, ami a ״nagykönyvben’‘ meg van írva — mondja az igazgató. * Schmidt József techni- kus, személyzeti vezető, aki- vei a párttitkári tanfolyam szünetében sikerült találkaa- nunk, csak ennyit mond: — Ha már elvégeztem az iskolát, alkalmazni is akar- tana a tanultakat Kéri Tamás ütemezésben idézett elő szinte áthidalhatatlan, és a nagy fogyasztókat érzéke- nyen érintő nehézségeket hanem természetszerűleg je- lentős termeléskieséssel is járt Ehhez jött még, hogy a nagyjavítás időtartamára minden évben igénybe kel- lett venni a Cementipari Gépjavító Vállalat nyolcvan dolgozójának segítségét ősz- szesen 20—22 ezer munka- órában. Ezek a dolgozók az ország másik végéről, He- jőcsabáról érkeztek Bere- mendre, utazási és kikülde- tési költségük a gyáregysé- get terhelte. Néhány nap eltelt mire megszokták a munkakörülményeket meg- tanulták, hol a raktár, a szerszámkiadó, mire találtak maguknak valamiféle szál- lást egy-egy parasztháznál. S mivel nem tudtak megfe- lelő körülményeket biztosi- tani számukra, úgy igazán nem is számíthattak műn- kájukra. Előre fáztak a nagyjavítástól a karbantar- tásban nem érdekelt bere- mendi szakmunkások is, mert ez a hónap csak fize- tett munkanélküliséget vagy segédmunkát ígért Az újítás lényege az, hogy a nagyjavítást 4 hónapos periódusban — tehát éven- te háromszor —, részleteire bontva kell elvégezni. Január első hetében tneS■ zet, de ne mondd, hogy tólem tudod. Kiáll szemtől szembe, érvel, vitatkozik. * ״Schmidt József techni- kusnak a SZOT és a KISZ KB által meghirdetett Ki- váló ifjú technikus — Ki- váló ifjú mérnök mozgalom keretében készült tanulmá- nyát a gyáregység újítási ja- vaslatként is elfogadta, és 1967. január elsejétől üzem- szerű leg alkalmazza.” — így kezdődik a Cementgyár ajánlása, mely elkíséri ezt a 14 oldalas, műszaki raj- zokkal alátámasztott dolgo- zatot a megyei KISZ Bizott- ságra, majd az országos ér- tékelésre. (A megyei KISZ Bizottság a legjobb megyei pályamunkákat küldi to- vább, Schmidt Józsefé ezek között van). Az újítás várhatóan 2 millió 300 ezer forinttal fogja növelni a termelési értéket, és mintegy félmii- lióval csökkenteni, szintén éves viszonylatban az ön- költséget, körülbelül 3000 terma cement és ezer tonna mész többlettermelést tesz lehetővé. Korábban minden évben egy hónapra, a nagyjavítás idejére teljesen leállt az üzem. A negyvenhárom főbb gépegység, az összes technológiai berendezés nagyjavítása nemcsak m hatáséiból adódnak. A szülők gyermekük képességétől füg- getlenül ki akarják vereked- ni gyermekük egyetemi fel- vételét. Az ״életre” rosszul felkészített vagy egyáltalán fel sem készített fiatal ״megpró- bálja” az egyetemre való be- jutást. ״Célja” csak annyi, hogy bejutni az egyetemre, mindegy, hogy melyikre. Találkozunk olyan fiatallal, akit nem vettek fel a szín- művészeti főiskolára, hát fel- vételét kérte az orvostudomá- nyi egyetemen, olyannal, akit elutasítottak a testnevelési fő- iskolán, ő jelentkezett egy felsőfokú technikumba. E problémacsoportban az előb- biek mellett mint cinkostár- sak ott vannak az iskolai ״jellemzések”. Tisztelet a ki- vételnek, de ezek a jellemző- sek többnyire elvtelen boáján- lások. Az említettek összha- tása úgy jelentkezik, hogy a középiskolát végzett fiatalok egy része nem találja meg helyét, munkát nem vállal, cselleng és évekig kísérlete- zik, hogy valamelyik felsőfo- kú intézménybe bejuthasson. Tudatos választás A pályaválasztás komoly, felelősségteljes feladat. A szü- löknek, gyermekük tökéletes megismerésével, hosszú éve- ken át tartó felkészítésével kell készülni rá. Pedagógu- saink pedig az oktató-nevelő tevékenység folyamán kísér- jék figyelemmel a gyermek tehetségének, képességének, hajlamának kibontakozását, tapasztalataikat ismertessék a szülővel, a tanulóban pedig keltsék fel a képesség, a haj- lám, a rátermettség által meg- határozott érdeklődést a leen- dó és lehető pálya szeretetét. A tanulóknak — mindenek- előtt a középiskolásoknak — viszont meg kell érteni, hogy a pályaválasztás nem annyi- bői áll, hogy én ״ezt akarom” vagy ״nem akarom”, ״meg- próbálom, hátha”. A pólya- választásra tudatosan, szór- galommal, és kitartással kell készülni. A skála széles, fi- zikai munkától a szellemi munkáig terjed. Az emberi értéket pedig nemcsak az szabja meg, hogy ki mit dől- gozik és hol, hanem az is, hogy hogyan, milyen ered- ménnyel. Csorba Tivadar Schmidt József tizenkettődik éve dolgozik a Beremendi Cementgyárban. Egyszerű esztergályosként kezdte, aztán munkája és KISZ-titkári funkciója mel- lett elvégezte a Gépipari Technikumot, ma párttitkár és személyzeti vezető. Műn- kanapját azzal kezdi, hogy végigjárja az egész üzemet, csak azután ül le íróaszta- la mellé. Egy névtelen vé- lemény szerint kissé a fizi- kajakhoz húz, nem tud tel- jesen pártatlan lenni. Ez talán nem is baj egy párt- titkárnál. Távollétében Sán- dór Józseffel, a Cement- gyár igazgatójával beszél ge- tünk róla. ö maga Siklóson párttitkári tanfolyamon vesz részt. — Minden ember problé- máját sajátjának tekinti, nincs olyan téma, ami ne érdekelné, jóindulatú és segítőtkész. Csak a ״csomag»- láshoz” nem ért..; Vagyis, nem tudja szta- niolba csomagolni a véle- ménjét. — Pedig elég sok olyan kérdésbe is beleszól, ami nem is az ő dolga lenne. S általában igaza van... — Gyakran olyan gyári rend- ellenességeket is felfed, amit azok sem jelentenek, akiknek kötelességük vol- na. És nem úgy jön ha«־ zára, hogy ez és ez a bdyszakemberigénye. A tovább- fejlődés törvényei azonban — ma már — korlátokat állíta- nak, nem a továbbtanulásnak, hanem bizonyos iskolatípu- sokba való áramlásnak. Min- den területen a tényleges igé- nyéknek megfelelő számban képezhetünk. Ez a valóság, ez határozza meg lehetőségein- két. Persze erről már beszél- tünk, leírtuk többször is. HU- lenségeink most nagy aktivi- tással. a valóságot eltorzítva arról beszélnek, hogy a fia- talok tömegei számára nem tudjuk biztosítani a tovább- tanulás lehetőségét. Lehetőségeink Nem kell védekeznünk a közöttünk forgó ellenséges rá- galmakkal szemben. Nyűgöd- tan leírhatjuk, iskoláztatási politikánk változatlan. Az irá- nyúlás ugyan szigorúbban ke- retek közé szabott, de minden fiatalnak biztosított a tovább- tanulás. Ezt bizonyítják az alább felsorolt beiskolázási tervszámok is. A megyében (és Pécsett) 6158 VIII. osztályos általános iskolai tanuló van; bdskolá- zási lehetőségünk pedig: gimnáziumban 1360 szakközépiskolában 505 ipari technikumban 400 mezőgazd. techn.-ban 120 közgazd. techn.-ban 80 mezőgazd. szakmun- kásképző ísk.-ban 300 iparitan. isk.-ban 4190 keresk. szakisk.-ban 193 összesen: 7148 A valóság tehát az, hogy a beiskolázási keretszámunk na- gyobb, mint a megyében je- lentkező tényleges igény, a különbözet más megyékből, illetve a középiskolát végzett szakmunkásképzésben részt- vevőkkel egészül ki. Tagadba- tatlan, hogy pillanatnyilag gondot okoz az általános is- kólát most elvégző lányok to- vábbtanuláss lehetőségének biztosítása. A 3119 végzős leány számára 2435 továbbta- nulási férőhelyünk van. Nem valószínű, hogy az igény lé- nyegesen meghaladná a lehe- tőséget —, ha mégis, akkor intézkedünk annak érdeké- ben, hogy az általános isko- lát most elvégző leányok fel- vételi arányszámát növeljék a beiskolázó szervek és intéz- menyek. Minden ötödik Alapjában kielégítők lebetőségeink a középiskolát ei- végzők esetében is. Pécsett és a megyében összesen 2136IV. osztályos középiskolás van. Ezek közül 1062 tanuló vala- milyen szakmai képesítéssel, 1074 pedig érettségi bizonyít- vánnyal hagyja el a középis- kólát. Tapasztalati adatok alapján kb. 400 fóré tehetjük azoknak a számát, akik vala- melyik felsőfokú tanintézet- ben tanulhatnak tovább —, 300—100-ra tehető azoknak a száma, akik a középiskola be- fejezése után szakmát tanul- nak, a többi képesítőzött, il- let ve érettségizett szakmája- nak megfelelően munkát vál- lal, elhelyezkedik. Itt ismét pályaválasztással találkoztunk, mégpedig olyan kifejlett formájával, amely a korábbinál konkrétabb, fe- lelősségteljesebb döntést ki- ván. A szülői ház és az is- kóla felelősségén túl, itt már meghatározó a képesítőzött, érettségizett fiatal hivatás- tudata, önismerete is. Ezutób- bit külön aláhúzzuk. Ha a szülő figyelmen kívül hagyja az ismételten pályaválasztás előtt álló fiatal képességét, szorgalmát, rátermettségét, magának a fiatalnak kell be- folyásolni helyes irányban szüleit, sőt végső soron ma- gának kell döntenie A fel- adat nem könnyű, helyesen dönteni csak az önismeret talajáról lehet. Sok konfliktus elkerülhető lenne, ha így fog- ná fel szülő, tanár és fiatal egyaránt felelősségéi Legfőbb problémáink itt is a szubjektív tényezők negatív Ilyenkor a tanítási év fél- idejében évről évre visszatérő izgalom keríti hatalmába azo- kát a szülőket és tanulókat, akiknek most első ízben, fe- Idősséggel pályát kell válasz- tani. Az izgalom érthető, ta- Ián éppen most válik először nagyon konkréttá a szülői fe- Idősség, talán most kell el- vetni egy hosszú éveken át dédelgetett ״tervet” a rajon- gáság szeretett gyermek ״eg- zisztendájárói”, talán most vetődik fel először, hogy ״mi lesz, ha nincs hajlama, ké- pessége” a kiválasztott pályá- hoz. talán most jutott el elő- szőr a tudatig az a kérlelhe- tetlen gazdasági törvénysze- rűség, hogy a szakemberkép- zésben nem léphetjük túl a népgazdasági igények reális határait. Az élet igényei ükről tanácskoznak mosta- nában a szülők a pedagógu- sokkal, a hivatásukat szerető pedagógusok egymás között. Mostanában sok segíteni a ka- ró újságcikk, brosúra, tájé- koztató jelent meg. Foglal- koznak a kérdéssel a maga- sabb pórt- és tanácsi szervek, mert segíteni akarnak, mert tudják, hogy a pályaválasz- tás, a szakemberképzés, a to- vábbtanulás az egyéni érdé- kékén és felelősségen túl tár- sadalmi érdekké, társadalmi felelősséggé szélesedett Tagadhatatlan, hogy van Egy sor nehézség, de bajokról Bem lehet beszélni. Elsősor- han a középfokú beiskolázást Behezíti az, hogy iskoláink befogadóképessége korláto- eott Problémát jelent az is, hogy a továbbtanuló fiatalok előképzettsége még mindig hallatlanul differenciált, más oldalról nézve nagy még a száma a hátrányos helyzetű tanulóknak Tagadhatatlan, hogy nehéz leküzdeni ezeket a problémákat, de sok és hat- hatos intézkedést tettünk el- hárításukra az utóbbi évek folyamán. A továbbtanulás- han és a pályaválasztásban a Bő problémát inkább a szab- jektív tényezők — az dőlté- étek, az eleve dhatározás, a szülők és a tanulók előkészí- tétlenségé, az iskolák inakti- ritása — jdentik. A gyermek ,deve” nem születik orvos- iák, mérnöknek, tanárnak. A gyermek fejlődése folya- nán, szorgalmi és tanulmányi ■redménye, gyakorlati tapasz- alatai alapján válik alkal- nassá arra, hogy villanysze- ־dó, bolti dadó, orvos, tanár ra!gy technikus legyen. Az is zalóság nálunk, hogy a szü- ők egy része emberségében tálé megaláztatásnak tartja, 1a gyermeke nála ״nem vin- lé többre” vagy a másik ol- iáiról, ha a gyermek nem ane d olyan ״egzisztenciát”, nint a szülők. Tudom, ezeknek a ténye- löknek egy részét a múltból *Tököltük, egy részűk pedig t mi szocialista társadalmunk érméké Ebben az irányban látott az is, hogy a megelőző évtizedekben szinte kielégít- leteüen volt népgazdaságunk Rajtakapott tolvajok Az Országos Onológiai In- Szét dolgozóinak fizetését 450 zer forintot mentett meg Né- rietb István, ötven éves kerti aunkás, az intézet alkalma- ott ja. Az összeget a fizetést negelőző napon borítékolva Ihdyezték a pénztárhelyiség láncélszekrényében. A pénz- ár melletti helyiségben Né- íeth István vigyázott a dől- őzök fizetésére. Éjszaka Né- íeth a folyosóról zajra lett igyelmes, majd szembetalál- a magát az éjszakai ״látoga- ókkal” akik elmenekültek. A rendőrség 24 óra alatt !fogta a tetteseket: Lukács ászló 31 éves, többszörösen )Öntetett előéletű betegszál- ítót és Pénzes Gj׳ula 28 vés, ugyancsak bűntetet elő- Jetű betegszállítót. á. A
