Dunántúli Napló, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-25 / 21. szám
:3 napló »ST JTAmTÄR SS, Ml ÉPÜL 1967-BENI A szombathelyi pártszékház Az ország egyik legnagyobb tsz-ében Margita-szigeti változások Három erős szövetkezet összefog — Előtérbe került az öntözés és szarvasmarha-tenyésztés — Visszatérnek a fiatalok D Központi Statisztikai Hivata jelentése a népgazdaság 1966. évi fejlődéséről i cikkforgalmon belül — átla- got jóval meghaladó mérték- ben — kb. 20 százalékkal emelkedett a tartós fogyasz- tási cikkek forgalma. 1966-ban a lakosság szolgál- tatásokra kb. 6 százalékkal fordított többet, mint egy év- vei azelőtt A viteldíjak fel- emelését követően, 1966 má- sodik félévében a lakosság helyi közlekedésre — a szá- mításba vett 33 százalék he- lyett — összesen kb. 20 szá- zalékkal költött többet, mint 1965 második félévében. Az év végén a magán-személyautók állománya elérte a 100 000 db- ot, 21 százalékkal volt több, mint 1965. végén. 1966. évben tovább javult az egészségügyi helyzet. A gyógyintézeti ágyak száma 1900-zal, az orvosok száma mintegy 800-zal emelkedett 10 000 lakosra az év végén ?8 kórházi ágy és mintegy 20 orvos jutott. Az orvosi kör- zetek száma 61 új körzettel bővült. A bölcsődei férőhe- lyek száma 1400-zal emelke- dett Művelődé8 Hőerőmű újabb 50 mV/-os gép- egysége, a Tiszai Vegyi Kom- binát új karbamid üzeme, a Hajdúszoboszlói Földgázüzem, a ״December 4” Drótművek új betonacélhuzal gyártó üze- me, a Csepeli Nagypontosságú Szerszámgépgyár, a Magyar Kábelmúvek új üzemrésze, a Szolnoki Papírgyár IV. számú papírgépe. Átadták a forga- lomnak a Szerencs—Nyíregy- háza közötti villamosított vasútvonalat, és a távbeszélő- kapacitást Budapesten mint- egy 24 000 új főközponti álló- mással bővítették. Ezenkívül új szállodákat (pl. a buda- pesti Sport- és a siófoki Eu- rópa szállodát), számos új üz- letet építettek és karszerűsí- tettek. Elkészült az új csepeli állami áruház. Több új beru- húzással bővültek az egészség- ügyi intézmények (pl. a kom- lói és a vásárosnaményi kór- házak) és a sportlétesítmé- nyék (pl. elkészült a Népsta- dión fedett játékcsamoka). 1966־ bán mintegy 55 000 la- kás épült, lényegében annyi, mint 1965-ben. Az állami épí- tőipari vállala tok 19 600 la{Folytatás az 1. oldalról) leatnékekből együttvéve kb. 8 százalékkal többet vásárol- tak fel, miht egy évvel ko- rabban. Am élelmiszeripar A* élelmiszeripari termelés 1966-ban ugyancsak kb. há- róna százalékkal haladta meg mz egy évvel azelőtti szintet. A mezőgazdasági és az élei- ®!)szeripari termelés növeke- dése fedezetet nyújtott a la- fcneság élelmiszer-vásárlásai- nak kb. 4 százalékos és a me- tógazdasági ée élelmiszeripari •xport kb. 11 százalékos nö- ▼eléséhez (összehasonlítható árak alapján számítva). A fokozódó áruforgalomból •dódó szállítási követeimé- ínyeknek a közlekedés eleget tett, 1966-ban a vasút áru- ■zállítási teljesítménye 1965. évhez képest 3 százalékkal, a tehergépkocsiké 8 százalékkal nőtt A távolsági személyszál- lítás teljesítményei ennél ki- aebb mértékben, kb. 2 száza- lókkal emelkedtek. hét a vizet Margita-sziget vízrendszerének az irányítása most három helyett egy kéz- be került, mód nyílik komoly öntözéses szakemberek beállt- tására is. A szigeten idáig kettőszázholdas kertészet mű- ködött. A kertészet területét most négyszáznyolcvan holdra növelik meg. — Ahol öntöznek, ott na- gyobb mérvű a trágyafelhasz- nálás is — mondja Papp Já- nos elnök — így az állatte- nyésztésünket arányosan fej- lesztjük. Jelenleg négyszáz hízómarhánk van és kettőszáz tehenünk, valamint négyszáz kocánk és háromezer-kilenc- száztíz sertésünk. Állattenyésa- téssel külön-külön minden tsz foglalkozott, most mód nyílik a korszerű fejlesztésre. A szarvasmarha új felvásárlá- sí ára kedvezően befolyásolja a gazdálkodást. — Nem lehet olcsó mulatság a Dunán át szállítani ... — A három termelőszövet- kezet révköltsége összesen 5—600 ezer forint volt évente. Ebben az évben a szigeten lé- tesítünk egy korszerű tápke- verőt, így a Danán 600 vagon áruval kevesebbet kell átszál- lítanunk, ami a költségeinket legalább húsz százalékkal csők- kenti majd — mondja Simo- novics András. ínfeszül az összetorlódott jég- nek és pengések, recsegések közepette átküzdi magát a I másik partra. Mikor indul a komp vissza? — A hajósok újra a vizet bámulják, és sem- mi biztosat nem tudnak mon- dariá. A sziget belsejébe vezető utak már kevésbé gödrösek mint egy fél éve, de a jégből képződött bakhátak minden, kocsisnak, sofőrnek megnehe- zítik a dolgát. Az új termelőszövetkezet majd az egyik útkereszteződés- nél épít magának irodákat, egyelőre a volt újmohácsi II. Rákóczi Ferenc Termelőszö- vetkezet helyiségeit használja központnak. Az egyesült szövetkezetek közül még csak Ujmoháeson volt meg a zárszámadás, de ebben a hónapban Sárháton és Homorúdon is sort keríte- nek a nevezetes eseményre. Az eredmények azonban már ismeretesek. Prémiummal együtt egy munkaegység Sár- háton 65 Ft-ot, Homorúdon 50 Ft-ot, Ujmoháeson pedig 47 Ft-ot ér. Az új gazdasági év- ben mindhárom kerületben egységes, havi készpénzfizetés- re épülő bérezést vezetnek be. Az egyes kerületek a jövőben is önálló béralappal és elszá- molással dolgoznak majd. 3. Az új elképzelések, tervek mind a gazdaságosságot igye- keznek növelni. Az új gazda- sági évben egységes koncepció alapján dolgoznak majd a növényvédő brigádok, egysé- ges irányítás alapján használ- ják fel a gépeket, melyekből így egy kézben végre elég lesz; Az elmúlt gazdasági évben egy dolgozó átlagkeresete Sár- háton kb. 22 000 Ft volt, Uj- mohácson 15 200, Homorúdon pedig 16 000. Ezek a számok nem tartalmazzák a harmados művelésből származó jövedel- met. A készpénzfizetés a fiata- lók számára is vonzó. Ujmo- hácsra az elmúlt évben 49 fia- tál tért vissza. Az emberek teszik dolgu- kát, a havas mezők között szüntelenül járnak a vonta- tők, emberek igyekeznek egyik majorságból a másikba, uta- sításokért. döntésekért. A Du- nán át még hordjál!: a tápot, a zetorosok, rakodók birkóz- nak a gépeikkel, szállítma- nyukkal és a téllel. Még a Révcsárdában iszogató embe- rektől is azt hallottam, hogy bíznak Papp Jánosban, az új vezetőkben, saját masukban és Margpa-sz'get földjében, mely a mohácsi oldalról nézve va- lóságos földrésznek tűnik. Bertha Bolen■ 2. A tízezer holdas gazdaság vezetői már az íróasztal mel- lett ülnek, számolnak, terve- két készítenek. — Miért egyesítették a há- rom szövetkezetét? — Margita-sziget földrajzi- ! lag önálló egységet alkot, j mely egészen a Csele patak j torkolatáig terjed. Viszonylag i egységes csatornahálózata I van, lehetőségei, mi több, ko- rábbi termelési ágazatai is hasonlóak voltak. Az egyesi- tés alapján mód nyílik az' egységes öntözéses gazdálkodás! I megteremtésére, öntözéses ta- j karmánytermelésre, ipari nö- \ vény termelésre, valamint a kertészet kibővítésére. Ebből eredően mód nyílik korszerű gazdasági épületek, létesítmé- nyék építésére, korszerű állat- j tenyésztésre. A központi ma-1 jor építése megkezdődött. Hat- | száz férőhelyes istállórendszert építenek, melyből már elké- szült egy kétszáz férőhelyes rész, valamint a borjúnevelő és a korszerű tejház — mond- ják. A sziget esartonarendszere eredetileg a belvíz elvezeté- sére épült megfelelő szivaty- tyúrendszerrel. A szigetlakók aztán felismerték, hogy ezeken a csatornákon a szivattyúrend■■ szer segítségével nemcsak le- vezetni, hanem bevezetni is leNeve: Duna völgye Mezőgazdasági Termelőszövetke- zet, Margita-sziget, Mohács. Területe: Több mint tíz- ezer hold. V agy ona: ötvanikéitmillió fo- rint, melyből tehermentes har- minckét millió, valamint a biztosított takarmányalap és az általános termelési alapok. Tulajdonosok: 1241 terme- !«szövetkezeti paraszt, akik- bői nyolcszázam rendszeresen dolgoznak. Átlagéletkaruk 54 év. Vezetők: Papp János elnök, Simanovics András elnökbe- lyettes és Harmatos József főagranómua. 0 A Dunavölgye Mezőgazdasági Termelőszövetkezet három szövetkezet, Sárhát, Ujmohács és Homorúd egyesüléséből született néhány napja. Aki azt is szeretné megtudni, hogy ezek a termelőszövetkezetek miért egyesültek, s egyáltalán mi történik a szigeten, annak bizony át kell kelnie a Dunán, és már útközben belekóstolni a túlparton élő emberek nehéz életébe. A Duna zajlik, a ha- jósok minden átkelés előtt ta- nakodnak, vajon nekivágja- nak-e... A komp végül is neés idegenforgalom A kultúra és művelődés iránti igény az elmúlt évben is fokozódott Az 1966—67-es tanévben 375 700-an jáman középiskolába. Ez idő szerint az egyetemeken és főiskolá- kon összesen 89 500-an tanul- nak. 1966-ban mintegy 4700 könyv jelent meg, több mint 45 millió példányban. A na- pilapok évi példányszáma meghaladta a 600 milliót Az elmúlt' évben 105 millió látó- gatója volt a moziknak, kb. 1,5 millióval kevesebb, mint az előző évben, A televízió- előfizetők száma tovább emelkedett — egy év alatt 165 ezerrel — és 1967. év első napjaiban elérte az egy- milliót 1966-ban jelentősen fokozó- dott az idegenforgalom: 1,6 millió esetben keresték fél külföldiek hazánkat, és 1,4 millió esetben utaztak átkül- földiek az országon. A ha- zánkba látogatók száma 22 százalékkal, az átutazók szá- ma 74 százalékkal volt több mint 1865-ben. A külföldre utazó magyarok utazásainak száma csaknem egymillió volt, 7 százalékkal több, mint az előző évben. Budapest, 1967. január. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Üj fonócsarnok Hirden A Kenderfonó- ft Szövőipari Vál- lalat hirdi gyár- egységének re- konstrukciója so- rán új fonócsarno- kot építettek, amelyben most szerelik a gépe- két. Az olasz gyártmányú gil- fonógép a napok- bán kezdi meg a próbaüzemelését. Képen: Kovács Tános fonóműveze- tő az új olasz géppel ismerkedik. kást építettek. Külkereskedelem A külkereskedelmi forgalom is kedvezőbben alakult an- nál, mint amivel a terv szá- molt 1966-ban a kivitt áruk értéke 6 százalékkal, a beho- zatalé 3 százalékkal volt több, mint 1965-ben. Az 1966. évi külkereskedelmi forgalmunk globálisan aktív egyenleggel (kiviteli többlettel) zárult Külkereskedelmi helyzetünk javulásának zöme a szociális- ta országokkal való forgalom- bői adódott A tőkés arszá- gokból nagyobb volt a beho- zatal, mint a kivitek Beruházások A beruházásokra fordított feszég 1966-ban kereken 47 milliárd forintot tett ki, kb. T százalékkal többet, mint 1965-ben. 1966-ban számos új nagyobb ipari építkezést kezdtek meg, több fontos be- ruházás 1966-ra előirányzott Czerobehelyezése pedig ké- tóbbre húzódott, — ezért az flzembehelyezett beruházások értéke kisebb volt, mint az előző évben és a befejezetlen beruházások állománya jelen- Msen növekedett 1966-ban többek között Megkezdte termelését a Pécsi 1L A lakosság száma és életkörülményei A munkásak és alkalmazóttak egy főre jutó reáljövedel- me a tervezett 3,5 százalék helyett kb. 5 százalékkal nőtt 1965-höz képest. A munkások és alkalmazót- tak egy keresőre jutó reálbé- re (amelyben nem jut kifeje- zésre a foglalkoztatottak szá- mának növekedéséből, vala- mint a társadalmi juttatások — pl. nyugdíj, családi pótlék, stb. — emelkedéséből szár- mazó jövedelem-növekedés) a tervezett 1,5 százalék helyett 2—3 százalékkal nőtt az élő- ző évhez képest A munká- sok és alkalmazottak jövedel- meinek átlagos növekedésén belül 1966-ban a szokásosnál nagyobb eltérések voltak. Míg ugyanis egyes' — központi béremelésben részesült — né- tegek keresete jelentősen emelkedett, addig a béremé- lésben nem részesült rétegeké az áremelések és a progresz- szív nyugdíjjárulék követkéz- tében csökkent. A parasztság fogyasztásé- nak reálértéke valamivel na- gyobb mértékben nőtt 1966- bán, mint a munkások és al- kalmazottak reáljövedelme. A fogyasztói árak változása ugyanis a parasztság vásárlá- saában — a munkások és al- kalmazottak vásárlásaitól él- térő összetétel folytán — nem éreztette hatását. Áruforgalom A kiskereskedelmi forgalom — összehasonlítható árakon számítva — 1966-ban 7 szá- zalékkal volt több, mint az előző évben. Ezen belül az eladott élelmiszerek mennyi- sége 4 százalékkal, a ruházati cikkeké kb. 8 százalékkal volt több, mint 1965-ben. A vegyes iparcikkek forgalma —ugyan- csak összehasonlítható árakon számítva — mintegy 10—II százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. Az iparA■ Ország tah«1ipi.w11t mi. an 1967. január elsején 10 millió 197 ezer fő volt, 37 000- ■al több, mint egy évvel az- előtt. 1966-ban 138 000 gyér- ■nek született. A születések aáma és aránya az összné- pességhez képest némileg meghaladta az 1963. évit, de továbbra is alacsony volt. Hat százalékkal csökkent a halálozások száma. Ezért a lakosság természetes szaporo- dása 1966-ban nagyobb volt. mint 1965-ben. (Ezer lakosra számítva 3,6 ezrelék, az 1965. évi 2,4 ezrelékkel szemben.) 1966-ban 93 000 házasságot kö- töttek, 4 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. En- nél kisebb mértékben, de emelkedett — 2 százalékkal — a válások száma is: 1966-ban 20 700 házasságot bontottak fel. 1966-ban a lakosság összes pénzjövedelmei kb. 7 száza- lékkai emelkedtek az előző évhez képest. Ezen belül a munkabérek 5 százalékkal, a paraszti pénzbevételek 10 szá- zalékkal (ideértve a termelő- szövetkezeti munkaegység és munkabér, valamint a felvá- sárlási kifizetéseket) haladták meg az egy évvel azelőtti szintet. A nyugdíjak és a csa- ládi pótlék felemelése és ki- terjesztése következtében ilyen címeken 1966-ban mintegy kétmilliárd forinttal (kb. 22 százalékkal) többet fizettek ki, mint 1965-ben. A lakosság takarékbetét-állománya 1966 végén meghaladta a 23 mii- liárd forintot. Nőtt a reál jövedelem A fogyasztói árszínvonal 1,5—2 százalékos növekedése folytán a bérek és jövedel- mek reálértéke kisebb méi־- tékben emelkedett, mint a pénzjövedelmek. fMw Smkolal
