Dunántúli Napló, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-22 / 19. szám
naplö na jantjar a. FORDÖZÖK HARKÁNYBAN A legnagyobb Hidegben is keile- mese n fürdőzhet- nek a vendégek a harkányi télifür- dobén. Naponta mintegy 350—400 vendég, köztük sok jugoszláv ér- kezik Harkányba. (Foto: Erb) Érvénybe léptek a tsz nyngdí»renr>eletek A nyugdíjkérelmet az SZTK-hoz kell benyújtani Hogyan lehet éveket igazoltatni? 16 okirattal igazolhatja nyugdíjéveket. b) Abban az esetben, ha termelőszövetkezetnek 1957. január 1. napját me előző időre vonatkozó ered« nyilvántartásai nincsenek mt vagy megsemmisültek, és í; a termelőszövetkezeti tagsá ról, illetve munkaegység t* jesítésről egyéb hiteles ir nem áll rendelkezésre, ú az 1957. január 1. napj megelőző termelőszövetke» nyugdíjéveket a termelés; vetkezet vezetősége — al közvetlen tudomás, akár termelőszövetkezeti tagok 1 núnyilatkozata alapján — ij zolhatja. A tsz-vezetőség i! zolása csak akkor fogadhs el, ha a) az illetékes járási i nács végrehajtó bizottságán mezőgazdasági osztálya i| zolja, hogy az alatt az 1 alatt, amelyre vonatkozólag nyilvántartások megsemmisi tek, a termelőszövet ke; működött, vagy megnyugti tanácsi adatok hiányában b) a Magyar Nemzeti Ba illetékes fiókja igazolja, he a termelőszövetkezet az ál la igazolt időre vonatkozó z; számadást annak idején fiókhoz benyújtotta. (E2 igazolásra megfelelő nyomt vány áll rendelkezésre.) Összegezve az eddigiek a termelőszövetkezeti nyt díjéveket igazolni lehet, ill ve figyelembe kell venni: a) a társadalombiztosít szervek nyilvántartásai ah ján, b) a termelőszövetkezet e deti nyilvántartásai alapjá c) az 1957. január 1 na: előtti nyugdíjéveket a terr lőszövetkezet vezetőségéi igazolása alapján, ha a jái tanács mezőgazdasági ősz lya, vagy megnyugtató ada hiányában a Magyar Nem; Bank illetékes fiókja igazo hogy a termelőszövetkezet igazolt időre vonatkozó z számadást annak idején mutatta. Tanúvallomás ן Ezen igazolási formál kívül még tanúvallomással lehet bizonyítani nyugdíj szükséges időt. Ezt a 30/1! (XII. 24.) korm. sz. r. 29. a következőképp hatáno meg: ״A nyugellátásra jc sultsághoz feltétlenül szül ges nyugdíjévéi; egyötöd( — üzemi baleset, vagy fog kozási betegség alapján j nyugellátás esetén két ny díjévnél — hosszabb időt e a társadalombiztosítási s: vek nyilvántartásai vagy teltérdemlő egykorú oki bizonyítékok alapján lehet számítani,” A fellebbezés elbírálása után a Termelőszövetkezeti Nyugdíjügyi Bizottság másod- fokú határozatot hoz. E hatá- rozat ellen a kézbesítést kö- vető naptól számított 60 na- pon belül a jogosultság kér- désében keresettel lehet fór- dúlni a járásbírósághoz. A kereset elbírálására a pécsi I járásbíróság az illetékes, í Tehát, nem minden ügyben lehet a bírósághoz fordulni keresettel. A Termelőszövet- kezeti Nyugdíjügyi Bizottság másodfokon hozott határoza- ta általában jogerős. A kere- setet csak a jogosultság kér- désében lehet előterjeszteni. ״Nem lehet keresettel fór- dúlni a járásbírósághoz kü- lönösen: a) a nyugellátás ősz- szegszerúsége kérdésében, b) a keresőképtelenség, a rok- kantság és a foglalkozási be- tegség fennállásának, a rok- kantság, illetőleg a munka- képességcsökkenés mértéké- nek kérdésében és annak megállapítása ellen, hogy a termelőszövetkezeti tag mun- kaképességcsökkenése, illető- leg halála a balesettel (foglal- kozási betegséggel) összefüg- gésben áll-e.” ״Nem lehet keresettel fór- dúlni a bírósághoz az öreg- ségi, a munkaképtelenségi, va- lamint az özvegyi járadék- igényekkel kapcsolatos másod- fokú határozatok ellen.” A szakmunkáskedvezmény- nyel kapcsolatban felmerült vita elbírálását a jogszabály a következőképp rendezi: ״Ha a kereset elbírálása során vi- tássá válik, hogy a termelő- szövetkezeti tag szakmunkás kedvezményre jogosító mun- kakörben dolgozott-e, ebben a kérdésben a földművelés- ügyi miniszter, ha a vita munkaviszony keretében be- töltött munkakörrel kapcso- latos, a munkaügyi miniszter állásfoglalása az irányadó.” A jogszabályok a fellebbe- zési eljáráson kívül még bí- rósági eljárást is lehetővé tesz- nek a jogosultság kérdésében. I\yugdíjévek igazolása A nyugdíjévek igazolása ál- talánosságban a társadalom- biztosítási szervek nyilvántar- tásai alapján történik. Abban az esetben, ha a társadalom- biztosítási szervek nyilvántar- tásai tilapján nem igazolhatók a nyugdfjévek, illetve hóna- pok, akkor azok beszámítása az alábbiak szerint lehetséges: a) A termelőszövetkezeti tag a termelőszövetkezet vagy jog- utódja által az eredeti terme- lőszövetkezet! nyilvántartások alapján kiállított hiteltérdemFoglalkoztunk az eddigiek során a nyugdíjra való jogo- sultsággal, az egyes ellátások- kai stb. Most a megállapítás módjával, az eljárási szabá- lyokkal ismertetjük meg olva- sóinkat Az egyes ellátásokat igény- bejelentés alapján kell meg- állapítani. A kérelmet a pécsi Társadalombiztosítási Igazga- tósághoz kell benyújtani. Csa- tolni kell hozzá az igényjogo- sultság megállapításához szűk- séges adatokat és igazoláso- kát. Ezek alapján hozza meg a határozatot a Társadalom- biztosítási Igazgatóság. Rendkívüli közgyűlések Legfőbb célunk az alapos tájékoztatás — Vita a rendkívüli tsz-közgyűlések tapasztalatairól közgyűlését, márpedig egy hét alatt, 23 tsz-ben az ilyesmit nem lehet jól előkészíteni. i Fellebbezés Minden igénybejelentést ha! tározattal bírálnak eL Az el- I sőfokú határozat ellen a kéz- [ hezvételt követő naptól szá- ן mított tizenöt napon belül le- ! hét felszólalni, fellebbezni a ! Termelőszövetkezeti Nyug- díjügyi Bizottságnál. A fel- ; lebbezés minden esetben az [ elsőfokú határozatot hozó '< szervnél kell benyújtani, te- I hát a pécsi Társadalombizto- ! sitási Igazgatóságnál. A felieb- I bezés benyújtásakor hivatkoz- j ni kell az első határozat ügy- -iratszámára is. Ne kapkodjunk Ezért hangsúlyozta Földvári János, hogy ne kapkodjunk, ne siessük el a dolgot A formális munkának nincs ér- telme. Nem az a célunk, hogy munkatervünk egy pontját — miután a feladatot ״végre- hajtottuk” — kipipáljuk, na- nem az, hogy a tagságot tá- jékaztassuk. Országgyűlési va- lasztásakra készülünk, s a rendkívüli közgyűlés kiváló alkalom arra is, hogy a tö- megek és vezetők — a nagy esemény jegyében — kölesö- nos eszmecserét folytassanak egymással. Egyébként is — mint Czégény József is meg- jegyezte — a falusi választó- si agitációnak, beszélgetések- nek ez kell, hogy legyen az egyik központi témája, hiszen — folyjék bárhol a választás — a tömegek . mindig arról akarnak hallani, ami közvet- lenül érinti ®tét, márpedig ez személy szerint érint minden tsz-tagot. Czégény József, illetve a bi- zottság javasolta, hogy a hát- ralévő közel 80 tsz-ben előbb tartsanak párttaggyűléseket, tsz-vezetőségi üléseket, előbb ott tárgyaljanak a témáról, hagyják érni és terjedni a dolgot, s csak utána tűzzék ki a rendkívüli közgyűlés időpontját Ha így történik, garantálni lehet a sikert Tekintettel a szigetvári já- rás különleges helyzetére, a bizottság javasolta, hogy ott a zárszámadási közgyűléseken még egyszer és aránylag be- hatóan foglalkozzanak a te- mával. M. L. Téli este Kozármislenjben Ez a címe annak a zenés műsornak melyet a Magyar Rádió Pécsi Stúdiója vesz fel nyilvánosan január 23- án délután 18 órai kezdet- tel a kozármislenyi Alkot- mány Művelődési Házban. Az est során fellépnek a Pé- esi Nemzeti Színház művé- szei, Dörömböző Géza és né- pi zenekara. A műsorban közreműködnek a helyi tér- melöszövetkezet tagjai és a község állami és társadat- mi vezetői. kor megtudták, hogy belátható időn belül átvehetik a sí- vülállák, különösen a város- bán lakók földjét, s nem kényszerülnek arra, hogy év- ről. évre tetemes összeget fi- zessenek ki számukra. Egy- hangú helyesléssel fogadták azt a bejelentést is, hogy a háztáji terület nagyságát nem a családhoz, hanem a család- tagok által végzett munkához kell kötni. Több tsz-ben kije- lentették, hogy ez új belépő- két vonz majd a szövetkeze- tekbe. Várják a kongresszust Igen jó visszhangot váltott ki a nyugdíjtörvény, sok kér- dés hangzott el ezzel kapcso- latban is. Magától értetődik, hogy voltak viták is, s szóba kerültek olyan bonyolult ese- tek is, amelyekre csak a tsz- kongresszus adhat választ. Sok helyen kijelentették, hogy nagyon kíváncsiak a kongresszusra. Majzik ]ere- miás, a Mohácsi járási Ta- nács elnökhelyettese elmon- dotta, hogy a dunafalviak ké- réssel fordultak a kongresz־ szushoz, illetve a kongresszus után megalakuló termelőszö- vetkezeti szövetséghez: tegyék lehetővé a tsz-tagok intézmé- nyes üdülését. Konkrét javas- latot tettek a tsz-elnökök ja־ vadalmazásával kapcsolatban is. A rendkívüli közgyűléseken 22 tsz-elnököt és 24 más tsz- tagot választottak meg a megyei tsz-tanácskazásra. Né- hány pártoló tag kilépett, egy seregnyi ember viszont felvé- telét kérte a tsz-be. Duna- szekcsán 17, Véménden 18, többnyire fiatal, jó erőben lé- vő ember lépett be a tsz-be, közöttük korábbi alkalmazót- tak is. Nem minden rendkívüli közgyűlés zajlott le azonban a kívánt módon. Több tsz-ben egyszerűen csak felolvasták a tervezetet, s nem, vagy alig fűztek hozzá valami kommen- tárt. Több helyen hiányzott az előkészítés, a tagság csak a rendkívüli közgyűlésen hal- lőtt az új dolgokról, de ott annyi mindent mondtak el, hogy hirtelen, rövid idő alatt képtelenség volt megemészte- ni. Az ilyen helyeken nem volt ideje a tagságnak arra, hogy gondolkozzék, illetve véleményt formáljon, ezért e gyűléseket a hallgatás jelle־ mezte. Különösen a szigetvári járásban találkozhattunk Ilyen gyűlésekkel, hiszen ott egy hét alatt rendezték meg a 23 Ttegnap délelőtt, a Megyei ,Tanács épületében összeült a Baranya megyei Termelőszö- ,vetkezeti Tanács munkabizott- ■ága, amelyet a márciusban megtartandó megyei termelő- szövetkezeti tanácskozás, illet- ve az áprilisra összehívott termelőszövetkezeti kongresz- ■na előkészítésére hoztak lét- se. Az ülésen részt vett Czé- gény József, a Megyei Párt- bizottság Mezőgazdasági ősz- táljának vezetője is. Amint Földvári János, a Megyei Ta- nács elnökhelyettese, a bízott- •ág vezetője megindokolta, a testület összehívására azért volt szükség, mert a megye 113 tsz־e közül 36-ban mar tjiegtartották a rendkívüli kül- dőttválasztó közgyűléseket, és alkalmunk nyílik az első ta- pusztaiatok értékelésére. Tetszett a tagságnak Egyhangú volt a megáHapítás: a 36 közgyűlésből ítélve a tagság nagy érdeklődéssel fogadta a tsz-ek új működési és gazdálkodási szabályzata- zol szóló tervezetet* s annak minden lényeges vonásával egyetért. Tóth Miklós, a Szi- getvári járási Tanács elnök- helyettese elmondotta, hogy sok tsz-ben megjegyezték: ®agyon jó, hogy munkavég- zéshez kötik a különböző tag- sági jogok gyakorlását, magát a tagsági viszonyt. így min- deníki arra lesz ösztönözve, hogy szorgalmasan dolgozzÓK, s teljesítse az évi minimális munkaprogramot. Ezzel kap- esolatban Szarka Árpád, a Siklósi járási Tanács elnök- helyettese megemlítette: már most is nőtt a tsz-tagság mun- Ikakedve, s mindjobban elő- térbe kerül az állandó fog- lalkozta tottság igénye. Fi- gyelmeztetett arra, hogy jó lesz felkészülni erre. Uj mun- kahelyek és munkaalkalmak tömegére van szükség, az ál- landó foglalkoztatottság bizto- *ítása, az azt megközelítő álla- pót elérése rendkívül nehéz feladatok elé állítja a tsz-ek vezetőit. Mint várni lehetett, a föld- kérdés volt a rendkívüli köz- gyűlések egyik központi té- mája. Földvári János az egyik bólyi tsz-tag példáját idézte, akinek a szülei 15 holddal léptek be a tsz-be. Az asz- szuny elmondotta, hogy több testvére van ugyan, de csak 6 dolgozik a tsz-ben. Azt kér- dezte, hogy ki lesz a fold örököse, s igen nagy öröm- mel fogadta a bejelentést: a föld örökös^ egyedül csak ő lehet, senki más. Tóth Miklós «elmondotta, hogy a szigetvári járás tsz-ei fellélegeztek, amiélvezetes munka volt. Egyszer kaptam egy engedélyt, hogy végigjárhatom a vá- rosi tanács 217 szobáját, vé- gig is jártam, sok szép hol- mit vásároltunk onnan is. Ma már a színháznak ko- moly bútorkészlete van. A BÁV-tól is sokat vettünk, egész garnitúrákat. A meg- lévőt aztán házilag kellett variálni, például nem elég, hogy van egy rokokó vagy egy biedermeier garnitúra, ha a tervező azt kívánta, színben hangoljuk át az el- képzeléseihez, akkor fogtuk és átkárpitoztuk. Mindezek mellett, pécsi színházi szolgálata 17 esz- tendeje alatt, megbízásból zongorákat szállított május 1-re, ő intézte a Szabadtéri Színpadon fellépő Mojszejev Együttes, az Állami Népi Együttes összes szállítási teendőit, a tettyei színpad és az eszperantó kongresz- szus esetében ugyanezt —, hogy csak néhányat említ- síink. — Értek kicsit a villany- szereléshez is — jegyzi meg és élvezi a hatást. Aztán elkocog, hóna alatt az eszperantó könyvvel, amelyből meg akarja ta- nulni a nyelvet, ״amit szín- tén nem árt tudni”... Hallania Erzsébet mint főtitkár szerepeltem. Az igazgatónak egy vasa se volt... De kész színházat vettünk át, azzal nem volt probléma. Csak a megfe- lelő szereplőket, színészeket kellett összeszedni. A diós- győri vasgyár néhány mű- kedvelőjével egészítettük ld a kórust és a statisztériái Az államosítás első éve Győrben találja. Ott kellé- késként dolgozik. — De volt egy kis v4- tánk, hát szedtem a sátor- fámat és fölmentem Pestre széjjelnézni. Ott tál álkoz- tam Szendrő Jóskával és Ütő Bandival, aki akkor a pécsi színháznál szcenikus volt. Kérdezték: mit keresel te itt? Mondtam: állást. Nem volna kedved Pécsre jönni főbútorosnak? Eljöt- tem, azóta itt dolgoztam, beléptem az ország első la- kásépítő szövetkezetébe, le- telepedtem. Régen, kellékes korában, kitanulta a gyűjtés techni- káiját. ״Praxis kérdése ez is.” Kezdetben egy pipája se volt, aztán gyönyörű kel- léktárat gyűjtött össze, két- szer is, mert két alkalom- mai elveszett. (Másodszor a világháború forgatagában.) Pécsett aztán rátért a bú- torgyűjtésre. — A beszerzés nem volt föltétien a kötelességem, de te a pianinót, a karmester, aki vendégszerepéit itt, ki- tört és kijelentette: senki más nem nyúlhat a zango- rához, csak a Koródi, kü- lönben ki se megyek a szín- padra. Mivelhogy tizenegy hang nem szólalt meg a pianinón. Hát persze Korú- dinál is előfordulhatott ép- pen, hogy egy-egy hang nem szólalt meg, de akkor Koródi szépen szétszedte a szerszámot és megjavította.״ — Ezt hol tanulta? — Ezeket, kérem, nem tanultam sehol. Erre szü- letni kelL Amennyit sikerült meg- tudni, Koródi Lajos még ért ezen felül az asztalos- mesterséghez, a kárpitozás- hoz, a díszletépítéshez, a bútorokhoz és stílusokhoz, természetesen a beszerzés- hez és mi ndenetefelett a szervezéshez. Szervezőkészségének egyik szép példája volt az 1944- es miskolci előadás. Az el- só a felszabadulás után. — December 3-án jöttek be a szovjet csapatok Mis- kolera. Én akkor már ott- hon voltam, óda valósi va- gyök ugyanis, ismertem a várost, engem is ismertek. Ezért megkértek, hozzam össze az első előa«iást. Ka- rá csőn y első napján nyitót- tunk a János Vitézzel. Ott —- Makón volt egy gáláns földbirtokos, a baloldali proszcénium páholy volt az övé, mindig csak oda kel- lett betenni a színlapot. Száz pengőt adott egy-egy alkalommal. Volt vagy négy autója, kibírta. ־. Kellékes voltam közben meg szín- padmester, akkoriban ezek a szakmák még nem váltak el egymástól, egyszóval mindenes. Úgy hívtak: a frak- kor színpadmester. Ugyanis sokszor nem volt időm le- vetni a frakkot, úgy húr- colkod tam az előadás alatt.״ Azokban az időkben a színpadmester dolga volt például a pakoltatás. Innen származik Koródi Lajos spe- ciális képessége és tapasz- talata mindennémű színhá- zi kellék szakszerű szállí- tásához. Ezt még manapság is, nyugdíjaztatása napjáig gyakorolta. — A hárfákat végig én szállítottam. Nem tréfado log ám egy hárfa! Volt itt 3000 dolláros darab is. Hal- lottam egy esetet, a Ma- dách Színház megjavíttatta az eleitett hárfát, mégis kár- térítésért perelte a tulajdo- nos, meg is ítéltek neki 50 ezer forintot. Nem dicsek- vésképp, minek dicseked- nék, így volt és kész — szó- val egyszer a Kamarában csak a színpadról emelték *
