Dunántúli Napló, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-18 / 15. szám
VUág proletárja!, egyesüljetek 2 Dunámon napio ________Az MSZMP Baranya meggei Bizottsága és a Meggei Tanács lapja________ x xiv. évfolyam. 15. szám Ara: 50 fillér mi. január 1a, szerdj Gépáívétel az AGROKER pécsi lerakatán A zászló Br tán marad Nem csökken a széntermelés Műszaki konferencia a Széntröszl igazgatóságán Megkezdődött a mezőgazdasági gépátvétel az AGROKER péc lerakatán. A termelőszövetkezetek fokozatosan szállítják 1 az új gépeket. Erre a negyedévre előirányzott mennyiségbe az első szállítmányok érkeztek meg, köztük UE—28, D4—KI GT—124, MTZ, DT—54. típusú erőgépek és számos más mur kagép. Képen: S 293/5. típusú magasnyomású permezető-porc zó gép az eszközhordozó traktorra szerelve. számgazdálkodást illeti: a feladatokat a jelenlegi állomány- nyal kívánják megoldani, egyes kategóriák munkain- tenzitásának felülvizsgálásával, illetve ésszerű átcsoportosítá- sávaL A műszaki konferencia má- sodik napirendi pontjaként a múlt év negyedik negyedévé- nek munkaverseny kiértéke- lésére került sor. Kimagasló eredményei alap- ján ismét Béta-akna nyerte el a ״Legjobb bányakerü- let” címet, s így a zászló Ismét a komlói Özemnél ma- rád. Második Zobák lett, harmadik Szabolcs. A kisegítő és építő üzemek versenyét az új he- gyi mosó, illetve a pécsi épí- tési üzem nyerte. jövőben állandóan figyelem- mel kíséri majd: mikor és milyen minőségű szenet igé- nyelnek a fogyasztók, egyszó- val: a minőségi termelés a bányaüzemek létének alapja lesz. Tárgyalások folynak na- gyobb megrendelések tár- gyában a Dunai Vasművel, mely jelenleg még import- szenet is használ, 8 jugo- szláv szervekkel a mecseki szén £szak-Jugoszláviába történd exportja érdekében. A minőségi szenek arányá- nak javítását szolgálják azok a tervek is, melyek a kom- lói, illetve újhegyi szénmo- sók további korszerűsítését ír- ják elő. Erre mintegy 100 millió forintot fordít a tröszt a közeljövőben. Ami a létTelefonkapcsolat Eszékkel Magyar jégtörő hajók Jugoszláviában Dél-dunántúli Vízügyi Iga gatóságnál közölték, mindé: nap beszélnek Eszékkel ! kölcsönösen tájékoztatják es mást a dunai és drávai jé helyzetről. Ugyancsak a vízügyi egye ménynek megfelelően, tegn< 4 magyar jégtörő hajó indu el Bajáról Jugoszláviába, flotilla — melyben három 8 lóerós hajó, közöttük e! úgynevezett döngölő jégtö található — a magy országhatártól Dályáig, est leg Vukovárig fog műk désbe lépni, ha a szüks megkívánja. A jégtörők juf szláviai munkája a magj Duna-szakaszon is javít a jé helyzeten, s a jugoszláv! térítést fizetnek a tevéken ségükért. A gyorsan váltakozó jé helyzet megkívánja, hogy vízügy irányító szakembe! közvetlen rádióösszeköttet( ben álljanak a jégtörő hajó kai. Ezért — ugyancsak a t ország közötti vízügyi egy« ménynek megfelelően — Magyar Országos Vízügyi t igazgatóság rádiószerelő szí emberei URH-közvetitőáll mást szerelnek fel a jug^szl oldalon fekvő batinai hegye Tegnap délelőtt 11 órakor, a Kölked község alatt fekvő Gerechát pusztánál, valamint a határ jugoszláv oldalán összekötötték a jugoszláv és magyar telefonvezetéket és — Mohács közbeiktatásával — közvetlen telefonösszeköt- tetést teremtettek Pécs és Eszék között. Ugyancsak összeköt- tetést létesítettek Eszék és Baja között is. A telefonkapcsolat — mely- nek megteremtésére a magyar —jugoszláv vízügyi egyezmény nyújtott lehetőséget — haté- konyábbá teszi a dunai és drávai árvizek megelőzését célzó munkákat. Amint a Kutatóintézet vállalta a Dráva menti legelők rekonstrukcióját fejeződik be. E négy ér alatt — a legelőgazdálkodás szín- vonalát tekintve — évszáza- dókat lépnek előre a Dráva menti közös gazdaságok. Ha megvalósul a terv, négy-öt év múlva a legelők összes ho- zárná — szénaértékre számít- va — 600—700 ezer mázsával haladja meg a jelenlegi szín- tét. Már az idén körülbelül egymillió forintot fordítanak a termelőszövetkezetek a le- gelőterület felújítására, míg az állam a 3004/9 számú ren- delet alapján kétmillió forint- tál támogatja ezt. Zárszámadó közgyűlés Mohácson UiHonstfgofc a Szegedi Konzervgyárban Fagylalt beffittes üregek b en je, dr. Abrahám Antalné el- mondta, hogy más előnyöket is jelent a konzervgyárban készített, azaz előregyártott fagylalt Először is kiváló mi- nőséget biztosít, mert minden készítménybe a norma szerin- ti anyagokat használják fel. A gyári termelésben a leg- nagyobbfokú higiéniát bizto- sít ják, így elkerülhető a gya- kori fagylaltmérgezés. Ugyan- akkor a cukrászdáknak állan- dóan a rendelkezésükre áll a legszélesebb körű választék, csak a raktárból elő kell hoz- ni és a fagyasztó gépbe ön- teni. Gondoltak a háziasszonyok- ra is, akik a hűtőgépek zúz- mara készülékével ״gyárta- nak” fagylaltot. Az előregyár- tott fagylalt 5 literes, 1.2 li- teres és 8 deciliteres üvegek- ben került forgalomba. A sze- gedi gyártol máris száz va- gon fagylaltot rendelt a ke- reskedelem, de azt tervezik, hogy ebben az évben 300 va- gonnal gyártanak, a követke- ző esztendőkben pedig évi 1000 vagon fagylaltot kíván- nak készíteni. A Szegedtt Konzervgyár eb- ben az esztendőben 4000 va- gon terméket készít, mintegy kétszáz féle változatban. Je- lentősen növelik a Szeged környékén termő őszibarack feldolgozását. Ennek érdeké- ben egy modern barackíeldol- gozó gépsort vásároltak Hol- landiából, amely autamatiku- san meghámozza, kettévágja a gyümölcsöt és eltávolítja a magját A gépsor naponta 4 —5 vagon barackot dolgoz fel. A gyár termékei között új- donságokat is találunk: ilyen lesz a szegedi specialitásnak számító fagylalt és a bólé. A szegedi fagylalt készítése va- lószínű forradalmasítja a ha- gyományos feldolgozást, mivel akár egy esztendeig is eláll. A fagylalt valójában éppen olyan, mint a rendes mai szabvány: tejes és gyümölcs- készítmények. Mi akkor az újdonság? Az, hogy magas hő- fokon tartósítják és a lezárt üvegekben hosszú ideig vár- hat a felhasználásra. A Szegedi Konzervgyár fagy- laltjait 11 féle változatban készíti. A vállalat igazgatónőA Délkelet-dunántúli Mezőgazdaságj Kutatóintézet megállapodott a dél-baranyai tsz-ekkel, amely szerint vál- lalja a Dráva mente hatalmas legelőterületének felújítását. Több mint húszezer holdnyi legelő van itt, alig jobb álla- pótban, mint amilyenben a honfoglalás idején lehetett. Ennek megfelelően igen gyen- ge a legelők állateltartó ké- pessége is: éves szénahoza- műk mindössze hat mázsa holdanként, holott korszerű, öntözéses legelőgazdálkodás esetén 35—40 mázsás hozamot is el lehetne érni. A kutatóintézet munkatár- sai még a téli hónapok folya- mán elkészítik a Dráva menti legelők rekonstrukciós tervét, amelynek végrehajtásához ta- vasszal fognak majd hozzá. A terv szerint a tájegység köz- pontjában ■— Vajszlón — kéz- dik a munkát, ahol már ta- valy is volt mintalegelő. A Feketevlz partján elterülő le- gelót, amely jól reprezentál- ja az egész drávai területet, bemutató legelővé alakítják át, ahol a vidék szövetkezeti gazdái megismerkedhetnek a legkorszerűbb legelőgazdálko- dási módszerekkel, berendezé- sekkel. A nagy rekonstrukciós mun- ka előreláthatóan 1970-ben A mecseki szénmedencében nincs ״szénválság”, s ha az önköltségi és minőségi mu- tatók a tavalyihoz hasonló ütemben javulnak, nem is lesz — ebben a mondatban lehetne összefoglalni a Me- cseki Szénbányászati Tröszt tegnap délelőtt tartott, szó- kásos, negyedévi műszaki konferenciájának megállapi- tásait. A termelő és kiesegitő üzemekből összegyűlt párt-, gazdasági és tömegszervezeti vezetők előtt Garamvölgyi Já- nos igazgató távollétében Pozagai Károly trösztfömér- nők értékelte ax 1966-os évet hangsúlyozva: az el- múlt év sikeres esztendő volt a tröszt számára, hisz valamennyi előirányzatát teljesítette. A 4,3 milliós termelési tér- vet 10 ezer tonnával szárnyal- ták túl, amire a mind *zéle- sebb körű és mind alaposabb piackutató tevékenység te- remtett lehetőséget. A trö6zt az elmúlt esztendőben ugyan- is a központi kiutalások tel- jesitésési túl saját maga is keresett és talált piacokat, el- fősorban a közeli üzemek, 11- tetve termelőszövetkezetek fű- tési és energiaigényére alapoz- va. A szén minőségének javu- láva az eladási lehetőségek növekedése mellett az átlag- árbevétel terén Is éreztette hatását; az elmúlt évhez vi- szonyítva tonnánként 4 íorin- tos többletet eredményezve. 1966- ban tovább folytatódott a műszaki fejlesztés is, bár ennek nem voltak látványos eseményei. Az új gépek és berendezések helyett az új technológiák kerültek előtér- be. Vágat hajtás terén országos viszonylatban is kimagasló eredmények születtek a kor- szerű munkaszervezési mó- dók alkalmazásának követ- keztében. Csökkent a nyi- tott vágathossz, s ha még egyelőre szerények is az eredmények, de előrelépés történt a fejtésekben a gépi jövesztés terén. 1967- ben a termelés — mennyiségét nézve — szinte marad. A távlatokat nézve ez az állapot valószínűleg 1970-ig tart. 1970—75 között újabb termelésemelkedés vár- ható, az ország íeketeszénigé- nye erre az időre ugyanis a jelenlegi 4,3 millió tonnáról feltehetően 5,2 millió tonnára emelkedik. ■ Ennek azonban két fontos feltétele van: a piacok növelése és a gazda- ságosság fokozása. A tröszt a Köszöntünk Budapest! K“ várattamü toppantunk be a budapesti páiyaud- varok, aluljárók, körte- rek újságpavilonjaiba, — de bízunk abban, hogy idővel megszoknak és megszeretnek bennünket: vidéken megjelenő napi- lapokat. Egyelőre még csak kísérleti alanyok vagyunk. A posta vezér- igazgatóság ugyanis a 1• megyei lap közül csak hetünket tiszteit meg azI zal, bogy napi példa- nyóinkat a jelentősebb budapesti újságstando- kon áruba bocsátja és \ ezt mi — pécsiek, szege- ; diek, debreceniek, mis- :> kolciak, győriek és veszprémiek nagy meg- í üszteltetésnek vesszük. Őszintén szóivá kissé í félünk is, vajon félti- \ gyelnek-e ránk a sok rangos fővárosi laptest- ? vérünk között? Megyei jellegünkből ; következik, hogy basab- } jainkon elsősorban szű- '׳ kebb hazánk, megyénk, • városunk eseményeiről } tudatjuk olvasóinkat. Nyilván, hogy elsősorban azokra számítunk akik Pécsről. Baranyából származtak el a fává- rosti*. Biztosan érdekli majd őket, hogyan él, dolgozik, fejlődik, milyen gondokkal küzd szülőbe- lyük, hogyan élnek az ottmaradt rokonok, ba- rátok, ismerősök. Persze abban is bízunk, hogy rajtuk kívül a tősgyö- keres pestiek, is feifi- gyeinek a megyei la- pókra. Miskolc, Delire- cen, Szeged, Pécs, Győr, Veszprém, mind fonto- sabb szerepet tölt be az ország életében. A vidék gyors ipari fejlődése, tu- áományos, kulturális éle- tének eredményei, egyál- talán a magyar falu éle- te mégis csak közelebb- ről tanulmányozható a megyei lapokban. Sport- rovatunkban számos el- sőosztályú csapat, ver- senyző felkészüléséről, eredményeiről, olvashat- nak majd érdekes beszá- mólókat és ezekkel ki- egészíthetik » fővárosi lapokban olvasottakat. Általában szeretnénk hangsúlyozni ezt a ki- egészítő szerepet, hisz többre nem tudunk és nem is akarunk vállai- kozni. Igyekszünk íris- sek, érdekesek, szórakoz- tatóak lenni és nagyon örülnénk, ha a főváros- bán is megszeretnének bennünket. Százhuszonöt hekfó egyszerre öt százhuszonöt hektós nyerges tankautót vásárolt a pincegazdaságok országos vál- lalata. Ezekből kettő a vál- lalat export üzeméhez, egy- egy kocsi pedig a budafoki üzemhez, Szegedre és Pécsre érkezett. A 752 ezer forint ér- tékű tankautó a Mecsekvi- déki Borforgalmi Vállalat n»־ gyobb forgalmú pincészetei kő- zott bonyolítja le majd a szál- | lításokat. A hatalmas autó 25 hektós tartály rekeszeiben S ötféle bort tud szállítani. Foto: Erb Hétfőn délelőtt Moháest Bartók Béla Művelődési K báni tartotta 1966. évi . számadó közgyűlését az mohácsi 1L Rákóczi Term szövetkezet. Simonovics A rás tsz-clnök adott számo tagságnak az elmúlt évi g iálkodásról. A beszámolóból kiderült II. Rákóczi Tsz szép er ménnyel zárta le működ« nek eddigi szakaszát s az évben már a szomszédos ; iát! és homorúd! tsz-ek sgyesülve folytatja a gazt íodást. A tagok jövedelme k ;d tőén alakult, egy 10 ó nunkanapra átlag 88 furir űzettek ki.
