Dunántúli Napló, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-15 / 295. szám
I960. DECEMBER 15. napio 3 Ülést tartott az Oktatási Tanács Tegnap, szerdán délelőtt a Megyei Tanácson ülést tartott a Megyei Oktatási Tanács. A bejelentés alapján a tanács tagjai tudomásul vették, hogy dr. Nagy Gyula helyett Takács Gyulát, a Megyei Tanács elnökhelyettesét nevezték ki az Oktatási Tanács elnökévé, titkárává pedig Bemics Ferencet, a művelődésügyi osztály vezetőjét. A tanács új tagja lett dr. Heim György és Gombás Lukáesné Ezután tájékoztató hangzott el a megyei és a városi beiskolázás jövő évi helyzetéről, a szakmunkásképzés fejlesztésének lehetőségéről, az oktatási intézmények helyiségeivel és a pedagógusok munkaidejével való gazdálkodásról. Végül a tanács jóváhagyta a jövő évi munkatervet. Negyven évig lesz itt munka A pogányi útépítők A pogányi tsz építi az FIV1 kísérleti útjait — Más isz-ekben is vállalnak munkát — Kapacitásuk máris le van kötve Október végén egy pénteki napon zajlott le a pogányi Tavasz Tsz útavató ünnepsége. A tv-nézők milliós tábo- | ra a szombat esti híradóból Ezt az elhatározást a leg- . rendelőjük a szalántai tsz nagyobb örömmel fogadták a I volt, mely 1300 méter hosszú Földművelésügyi Miniszté- j bekötő útját velük akarja el- riumban. A műszaki fejlesz- . készíttetni. Szalántának 700 000 tési főosztály' mérnökei j forintja van erre a célra. Az értesült az eseményről: egy .ugyanis a tsz bekötő utak or- állami vállalat ebből mindkis baranyai tsz 1400 méter j szágos problémájának megöl- hosszú kövesutat épített ma- ; dására négy-öt féle olcsó és gának minden külső segítség . még olcsóbb úttípus tervét nélkül olcsón, kifogástalanul. ' dolgozták ki, csak éppen vállalkozót nem találtak, aki a kísérleti utakat elkészítette volna. Az avatást követő napokban Pogányba érkezett a főosztály vezetője s egy-kettőre létrejött a megállapodás. Az FM kísérleti útjait Pogány építi fel, természetesen a tsz területén. Mivel kísérletről van szó, a tsz-nek egy fillérjébe sem kerül. Az FM adja a gépeket Mi is történt tulajdonképpen? A rendkívül rossz útviszonyok között gazdálkodó pogányi tsz, mivel semmi kilátása nem volt rá, hogy a szűk kapacitással rendelkező Útépítő Vállalat belátható időn belül sorra veszi, maga látott hozzá majorbekötő útjának elkészítéséhez. S miután ezt remekül megoldotta, elhatározta, hogy összes be- kötőútját maga építi meg a jövőben. Talajtani laboratórium Debrecenben Debrecenben épült fel az or25 km-es körzetben Ez a kísérleti ügy azonban csak egy részét képezte az akkori tárgyalásoknak. A pogányi tsz ott határozta el végleg, hogy útépítő részleget létesít, ebben a tevékenységében a minisztérium teljes támogatását élvezi. Csak megyénkben 200 kilométer tsz majorbekötőútra volna szükség, s nem is a pénz hiányzik, hanem az, aki elkészítené. Az Útépítő Válalat évente alig 10 kilométer tsz- utat tud vállalni. Kerek két évtizedet kéne várni, míg a 200 kilométer út elkészülne. A tsz olcsóban is épít, mint a vállalat. A vállalat egy kilométer utat belsőségben egy millió forintért, majoron kívül 800 ezer forintért vállal, össze 400—500 métert tudott volna kihozni. Érthető, miért fordultak Pogányhoz. Az első évben 10 kilométer utat tudnak elvállalni. Kapacitásukat máris lekötötték mintegy 50 százalékban. A Pécsi Állami Gazdaság úgy jelentkezett náluk, hogy minden felesleges kapacitást kössenek le a gazdaságban. Ahová nem jutnak el, ott egyéb segítséget adnak műszaki irodájuk révén. Ha egy tsz-nek van kőbányája és maga akarja rendbehozni íöldútjait, ott a pogányiak elvállalják az útépítés tervének elkészítését, egyéb szervezési és szakmai tanácsot adnak bárkinek. — Tudjuk, hogy nagy munkába fogtunk bele — mondja Kislaki László tsz-elnök, — s legkevésbé attól félünk, hogy elfogy a munka. Negyven évig lesz mit csinálnunk. Mert ha elkészülnek csak a legfontosabb majorbekötő utak, akkor következnek a fő leágazó földutak. Vegyük csak a mi tsz-ünket. Kökénynek ugyan van Málom felől egy kövesútja, de ha innen a pusztáról valaki haza akar menni, 13 kilométert kerülhet Pécsnek. Ide kéne egy 3,5 kilométeres összekötő út. Po- gánynak nincs még kövesútja, csak idáig a majorig, innen még két kilométer a falu. a pogányi tsz ezzel szemben | Pécs {eiől is j^ne Pogányba majoron belül utat 800 ezer, egy út az i5 kilométer. — külső utat 600 ezer forintért pécsudvard felé és a németi képes előállítani A Földmű- erdő fe]é is kéne egy fő je- velésügyi Minisztérium gé- vezető út. Ha csak ezeket a pékét, egy ároknyitót, egy szág legkorsze- j úthengert, valamint 1 szkré- rűbb talajtani la- I pert ad teljesen díjtalanul a boratóriuma. Az í tsz használatába mindaddig, Országos Mező- míg arra egyáltalán szüksége gazdasági Minő- lesz. ségjavító Intézet i A pogányiak szeretik a új laboratóriumá- gyors munkát, máris megbán a Tiszántúl kezdték a szervezést. Kijelöl- szikes, meszes és ték az iroda helyét, ahol egy homokos talajá- útépítő mérnököt, egy tech- nak javítási lehe- nikust és három útmestert tőségeit vizsgál- fognak alkalmazni. Úgy tér- tanak. Világos, hogy egy tsz ják. i vezik, hogy egyszerre három útépítő vállalkozás ehhez nem — A képen: A j helyre vonulnak fel. Egyelőre laboratórium ter- j 25 kilométeres körzetben vál- me. ' lalnak munkát. Az első megnagyon fontosakat összeadjuk, már ez is kitesz 16 kilométert, és ez csak egy kis tsz a sok közül. 2500 km földút Baranyának több, mint 2500 kilométer földútja van még, olyan földutak, melyeken száraz időben szállítást bonyolielegendő. A pogányiak példája azonban minden bizonynyal követőkre talál. Élő történelem ..... feljegyzi az utókor. Ez volt a nemzedék, mely legyőzte a báláit I” (Benjámin László) — Az eszperantó mozgalomról nagyon szívesen beszélek önnek. Nem is tudja., mennyire fontos ez a nyelv — ahogy Lenin elvtárs nevezte, a proletariátus latinja — ma is a munkásmozgalom számára. Mondom, erről szívesen beszélek, mert szívügyemnek tekintem. Magamról? Nincs, sok mondanivalóm. Meg nem is igen tudok szóban fogalmazni. Írásban, az más. Könnyebb. Meg már sokat is felejtettem A pártbizottságon kerestem fel Prassnig Irén elv- társnőt, munkahelyén. Hiába ment már 1955-ben nyugdíjba, szinte mindennap itt dolgozik, mint társadalmi munkás. És hogv ez mit jelent, azt percről percre tapasztalom. Nehéz vele beszélgetni nemcsak szerénysége, tartózkodása miatt, hanem azért is, mert közben Is dolgozik. Keresik, hol ‘elefonon, hol személyesen és ő készségesen válaszol, telefonál. ..átszól” X vagy Y elvtárshoz ebben vagy abban az ügyben. Pedig még tán húsz perce sem vagyok itt. Végül egy kicsit elcsendesedik a szoba. „Az eszperantóról szívesen..." — Hogy lássa az eszperantó fontosságát: én is ennek kapcsán kerültem a mozgalomba. Apám szociáldemokrata vasmunkás volt. Esténként, otthon sokmindenről esett szó. Te nem tudod, hogy mi az igazság a Szovjetunióval kapcsolatban — mondta egyszer. Tanulj meg eszperantóul és levelezz. Sok mindent hallhatsz, jóval közelebb kerülhetsz az igazsághoz ebben is, másban is. — Megtanultam a nyelvet, leveleztem vagy tíz szovjet elvtárssal. Hát így kerültem a mozgalomba — meg első ízben börtönbe is. Ezért a levelezésért ítéltek el 1932-ben kilenc hónapra. A börtön után került kapcsolatba az illegális kommunista párttal. Összeköttetésük volt Pesttel, onnan kap tak különböző anyagot, röplapokat, könyveket. A Vörös Segélv számára gyűjtött, a bányászsztrájk alkalmával élelmiszert szerzett be számukra. Tagja volt a Szociáldemokrata Nőbizottságnak. — A kommunista mozgalom igen nagy kiterjedésű volt itt Pécsett, különösen a bányászok körében. A Szociáldemokrata Párton belül az eszperantó csoport volt a kommunisták illegális fedőszerve. Hogy milyen volt a kapcsolatunk a szociáldemokratákkal? A baloldali elvtársak mindvégig összetartottak velünk, az értekezleteken, gyűléseken is mellettünk szólaltak fel. Viszont a jobboldaliakra jellemző, hogy maga a párttitkár küldött be közénk egy spiclit, aki le is buktatott minket. Ekkor újból elítéltek. 1944. márciusa után ösz- szefogdosták a kommunistákat, a „gyanúsakat”, a szimpatizánsokat. Prassing elvtársnő ekkor került internálótáborba, először a budapesti toloncházba. majd Nagykanizsára, végül betegsége miatt haza, Pécsre, háziőrizetbe. — Ne haragudjon, de erről megint nem szívesen beszélek. Nemcsak azért, mert nem jó az ilyen dolgokat feleleveníteni, de tán azt is hiszik, hogy kérkedem vele. Voltak, akik súlyosabb dolgokat is kiálltak az eszméért, a pártért. — Képzel e el. hogy hét- nyolcszáz embert zártak egybe. Volt ott mindenfajta. Tolvajok, rossz nők. meg rengeted összeszedett cigány nő. Légiriadókor lezártak mindannyiunkat a föld alá. A mi szobánkban — később, az elosztás után volt ez — gyorsan megtudtuk, hogy ki miféle. Csak egy volt köztünk, aki nem volt kommunista. Sokat beszélgettünk. A képzettebb. Jc szemináriumot tartottak. Persze, sohasem tudtuk, hogy mire virradunk. Naponta jött a táborba a Gestapo. Egy csoport kommunistái el is vittek Dachauba. Meg ütötték is az embert. Borzalmas volt. Ne is haragudjon, de erről elég ... Pécsett háziőrizetben volt egészen a felszabadulásig. Szinte naponta mentek érte. De a betegség — az igen súlyos betegség — ez esetben életmentő volt. — A felszabadulás után rögtön felkerestek az elvtársak, Bekerültem az első kommunista vezetőségbe. Ettől kezdve, kevés megszakítással, a pártapparátusban dolgoztam 1955-ig. És most is, hiszen látja. Városi pártbizottsági tag vagyok. Az eszperantó továbbra is szívügyem. Hogy milyen fontos ez. a közelmúltban lezajlott kongresszus is bizonyította. Látja, ha még ráér, erről beszélgethetünk, meg a régi elvtársakról is No, de ne haragudjon, mégsem most, ez az elvtárs a Kertészeti Vállalattól engem keres. Ijesztgetve a számokkal? — Nem Számolva a realitásokkal Az 1965-66-0» tanévben Pécseit végzett fiatalok helyzete A Pécsi városi Tanács Munkaügyi Osztálya hosszú és gondos munkával felmérést készített az 1965 66-os tanév ben — tehát idén júniusban — Pécsett végzett tanulók helyzetéről, statisztikai adatokkal alátámasztott és a pályaválasztást megkönnyíteni kívánó észrevételeit a közeli napokban írásban küldik meg az érdekelt szerveknek. Az igen részletes elemzés kiterjed az általános iskolát végzett, a szakmunkásvizsgát tett., illetve az érettségizett fiatalok sorsának további alakulására. Felvettek 180-at örvendetes, hogy — az országgyűlés múlt év novemberi ülésszakán hozott határozatok értelmében — az általános iskolai tanulmányaikat befejezett fiatalok 61,2 százaléka szakképzettséget biztosító területen folytatja tanulmányait. (Technikum, szakközépiskola, szakmunkásképzés, gyors- és gépíróiskola.) Még kedvezőbb jelenség hogy ezen belül tovább javult a szakmát tanulók aránya a középiskolai oktatásban részesülők rovására. Csaknem 1200 fiatal tett sikeres szakmunkásvizsgát, elhelyezésük néhány szakma kivételével (fodrász, tv-szerelő stb.) zökkenőmentesen megoldódott. A megyeszékhelyeken érettségizettek helyzetének felmérésére kérdőíveket szerkesztett és küldött szét a munkaügyi osztály, visszaérkezésük után pedig gépi úton feldolgoztatta a válaszokat. Az 1965—66-os tanévben Pécsett 1351 fiatal érettségizett. Ebből 793-an gimnáziumban végeztek és semmilyen szakképzettséggel nem rendelkeznek. Közülük jelentkeztek a legnagyobb számban, 453-an továbbtanulásra, felsőfokú tanintézetbe azonban mindössze 180-an nyertek felvételt, ösz- szességében a felsőoktatási intézményekbe jelentkező fiataloknak mindössze 40 száza- ! lékát vették fel, ezt 100-nak ! tekintve, a következő megoszlásban: kitűnő és jeles: 32 százalék, jó rendű 36 százalék, közepes rendű 27 százalék és elégséges rendű 5 százalék. A továbbtanulást tervező fiatalok több, mint felének elElbúcsúzunk. Már az ajtónál vagyok, mikor utánam szól: — Egy pillanatra, ezt magának adom. Megköszönöm. Egv brossura. az eszperantó mozgalomról. képzelése tehát nem sikerült. Zömmel eredeti terveiktől eltérő munkaterületen helyezkedtek el és tevékenységüket ideiglenesnek tekintik. Nem volt létkérdés Sokat elárul a következő számadat: az érettségizett és továbbtanulni szándékozó fiatalok közül nem dolgozik: a közgazdasági technikumban végzettek 6,4; a szakközépisr- kolákban végzettek 8.9; az egyéb technikumokban végzettek 16,2 és a gimnáziumokban végzettek 27,6 százaléka. Ennek megfelelően a munkái vállaltak aránya a gimnáziumban érettségizetteknél a legalacsonyabb. Kétségtelenül közrejátszik ebben az a tényező, hogy a gimnázium semmire nem képesít, csupán az általános műveltség megszerzéséhez illetve a továbbtanuláshoz ad alapot. Mégsem szabad azt gondolnunk, hogy nem volt munkalehetősége ezeknek a fiataloknak. Jelentős részük már a könnyű fizikai munkái sem tartja összeegyeztethető- nek az érettségivel (így a Ruhaipari Vállalat 140 fŐ6 nőt létszámbővülését csak 11 érettségizett lány használta Id), a végzettek 61,5 százaléka nem fizikai munkakörben helyezkedett el. A nem dolgozók 22,7 százaléka azért maradt otthon, mert így nyugodtaö- ban készülhet a jövő évi egyetemi felvételi vizsgára... Ha a fiatalok elhelyezkedés® létkérdés lett volna, valamennyi fiú és jónéhámy lány munkát tudott volna vállalni. Feltűnő és a munkaügyi osztály észrevételeinek helyességét igazolja, hogy a nem dolgozók részaránya az értelmiségi és egyéb szellemi foglalkozású szülők gyermekeinél a legmagasabb. *ss Kedvezőtlen képet mutat aa érettségizett fiatalok érdeklődése a szakmai továbbképzés iránt még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy 41,3 százalékuk szakképzettséget nyújtó iskolában fejezte be tanulmányait. s náluk a munkába állás. Illetve a továbbtanulás természetes. Elégtelen bizonvitvánnva! A 793 gimnáziumban végzett fiatal közül ugyanis, mint erről már szó volt, 453 elsősorban továbbtanulásra jelentkezett, náluk a szakmai kép- zés iránti igény csak másodlagos lehetőségként merült fel. Eredetileg a középiskolát végzetteknek mindössze iO 4 százaléka választotta a szakmai továbbképzést. Ebből máj következik, hogv az 1966—67- es tanévben szakmát tanu.ő fiatalok középiskolai tanulmányi eredménye a három ítészét sem éri el. A közepes ás elégséges rendűén érettségizettek együtt a felvettek «4 százalékát adják, a szakmát tanulók 10 százaléka pedig elégtelen középiskolai tanul- ’ mányi eredménnyel „dicsekedhet”. (Csak zárójelben» nem lett volna érdemes n®- . kik és szüleiknek megspórolni a négy évi ruhakoptatást?) Közismert az érettségizett lányok elhelyezési problémája. Éppen ezért nehéz megérteni. hogy az egészségügyi ás gyors-, gépíróiskolák felvehető létszámának csupán 14 százaléka került ld az idén Pécsett érettségiző lányok közül.' Anakronisztikus ielenségek tapasztalhatók még a fiatalok Pályaválasztásában, a képességek és a lehetőségek reális I felmérése kórül. Jó, hogy * | Pécsi városi Tanács Műnk*) ügyi Osztályának fentebb fár- gyalt összeállítása ismét 'elhívta erre az érdekelte). 1Sződy Szilárd gyeimét Kéri Tamás rI
