Dunántúli Napló, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-13 / 293. szám

1968. DECEMBER IS. nopiö k« n.ro.1 « .IBII JILVÍHYT KAP\ Ma este a lechniha Házában Alig egy hónapig tartó mun­ka után még ezen a héten el­készül a tv-toronyhoz vezető út. A körülbelül 300 méter hosszú út építése közel egy­millió forintba került, s elő­feltétele volt annak, hogy a tv-állomás beruházását meg­kezdhessék. Ugyancsak a héten kezdi meg az Aszíalútépítő Vállalat a Megyeri út javítását. A Me­gyeri utat tavaly januárban vette át a Városi Tanács a KPM-től. Vele együtt körül­belül 28 kilométer hosszúságú lit került a tanács felügyelete alá. Ezek az utak nagyon rossz állapotban vannak. A Megyeri út teljesen az alapkőig lerom­lott. Az út építési költsége 4,6 millió forint. Egyelőre hat mt-iei ,/éies asr.falburkolaiú utat építenek. ■ melyet a ké­sőbbiek soré:. déli iparvá­ros fejlődésével 12 méterre SZ(si*eflenek A Pécsi-víz fe­lett létesülő hidat — melyet ugyancsak az út építésével egyidőben készítenek el — 12 méter szélesre építik. Hasonló a helyzet az Engels út építésénél is, melynek kor­szerűsítése a jövő feladata. A beépített területeken 6 méter széles aszfalutat építenek, a külső részeken pedig 9 méter széles lesz az Engels út. A Pécsi Tervező Vállalatnál je­lenleg készülnek a két hídra vonatkozó tervek, amelyek a Lámpás és a Káposztásvölgy­ben is 9—9 méter szélesek lesznek. Az Engels út építé­sére 8,5 millió forintot fordí­tanak, de ebben az összegben nem szerepel a hidak felújí­tási összege. A harmadik nagy munka lövőre a Szabadság út korsze­rűsítése lesz. Ez az út a meg- övekedett terhelést már nem bírja, s évente körülbelül 300 ezer forintot vesz igénybe a karbantartása. Felújítása elő- -eláthatóan 7.5 millió forintba kerül. U erich György kovászt ” készít. Az élesztőt fél vödör vízben morzsolja el, majd az egészet egy 300 lite­res csészébe löttyinti. Ebben már benne van a liszt. Most vizet enged hozzá a tartály­ból. A víz pontosan 34 fo­kos, erről önműködő szabály­zó gondoskodik. Még egy ma­roknyi tegnapról maradt tész­tát adagol: a liszt besűpped az apró darabok nyomán, a víz elnyeli őket. A tegnapi tészta tejsavat tartalmaz, ettől lesz ízesebb a kenyér. Egy gomb­nyomás és működik a keverő­gép. Herich György meg-meg- állítja a forgó csészét, vissza- 'orgatja, majd szakértőén meg tapintja a masszát. Kész. ösz- zesen hét perc telt el. — Nos, hogy tetszik? — kérdezi. Büszkén mosolyogva mutatja az üzemet. Mit mondjak? Mindenütt isztaság. És színek. A hatal- nas hófehér csészéket, gépe­ket. a sárga kemecéket fehér és inyz'úd csempékkel bo­rító ’sic tágas -endbefoe­;ák, a pasztell!«“ mélvedé- sekben vajszínű fűtőtestek gubbasztanak. Szép — mon­SZABOLCSI SÜTÉS danám, ha ez nem lenne ke­vés egy korszerűen berende­zett üzem jellemzésére. — Osztrogonácz István üzemve­zető mögöttem áll, ő segít ki a bajból. — Nem látta a régit — mondja Herich Györgynek. Az felhúzza a szemöldökét. — Az más! Akkor nem tud­ja. Ha nem látta, nem tud­hatja. Itt minden rossz volt, a kemencéktől az alapzatig, az egész. Alacsony és füstös. Most élvezet dolgozni. A Pécsi Sütőipari Vállalat szabolcsfalui sütőüzeme ta­valy októberben állt le, idén november 14-től indult meg újra a termelés. A rekonstruk­ció — legszívesebben azt ír­nám: csodát művelt, de a rekonstrukciónak feladata a csodatevés. így csak azt mon- 1om: — befejeződött. — Kézzel úgvszólván nem avulunk a kenyérhez — mondja Osztrogonácz István — minden megváltozott. A régivel csak a kemence-mun­ka egyezik. Persze az sem. Régen kosárba rakták a meg­sült kenyeret, most futószalag viszi a raktárba. — Termelékenység? — Még nem dolgozunk tel­jes kapacitással. December 14-ig tart a próbaüzemelés A régi üzem azonos létszám­mal 30 mázsát termelt napon­ta, most 48 mázsa lesz a kö­vetelmény. Egyelőre 16—20 mázsánál tartunk, kezdünk belerázódni — Minőség? — A kenyér. íze kifogásta­lan, de a héja néha megrepe­dezett, és súlya eltért az élő- mástól. Az adagoló és a sod­rógépet kellett javítanunk. Az elmúlt hetekben kikísérletez­tük a megfelelő technológiái és felállítottuk a diagrammo* melytől nem szabad eltérni Herich Gvörgyné 1951 lolgozik az üzemben. — Látni kellett volna a ré­git — mondja ő is. Az új öl­tözőkről, a fürdőről mesél, áa legjobban a fűtésnek örül. Munkája a raktárhoz köti* ahol pedig a múltban — ... csak a friss kényéi melegített. Ha kiürült, fá»- tam. A raktár polcain sorakozó kenyereket már nem adják el. Selejt. Friss kenyérillat vesz körül, s mert a repedezett héjúakat különösen szeretem, nem állom meg kóstolás nél­kül. ízletes. Puha, pedig teg­napi sütés. Ez a fűtött helyid ség páratartalmától van. A szomszédos fűszerboltban Juhász Jánosné boltvezetőtől érdeklődöm: — Hogy ízlik a vevőknekT — Viszik, mint a cukrot Amióta az új sütést kapjuk, nem fogy a fehér. A 2 kilós­ból eddig 70—80 darabé -‘ej­tünk el naoonta, most r'0 sem elég. Kezdetben i­kerültek, de most már napok óta gyönyörűt kaptunk A. G, teljesíti tervét a Tröszt Zobák az élen A széntermelő üzemek ver­senyében Zobák-akna az idén Önzetlenül a közrendért Fiatal Közgazdák Klubja alakul Nemrég beszélgetésre jöt­tünk össze a szerkesztőség­ben tucatnyi fiatal közgaz­dásszal. örömmel nyugtáz­ták, hamarosan megalakul a fiatalok klubja. Akkor még a szervezés időszakában volt a dolog most itt fekszik a meghívó az asztalomon. A Magyar Közgazdasági Társa­ság Baranya megyei Cso­portja december 13-án dél­után 17 órai kezdettel tartja a Fiatal Közgazdák Klubja alakuló ülését a Technika Háza Széchenyi klubiában. A megnyitót dr. Nagy József elvtárs, az MSZMP megyei Bizottságának titkára tartja, majd a klub vezetőségének megválasztása előtt máris ér­dekes programra, filmvetí­téssel egybekötött élménybe­számolóra kerül sor. Demonstrálnak a fiatalok. A szervezethez való tarto­zás bizonyára megnöveli majd önbizalmukat. Mert beszélgetéseink során fel­elevenítettük azt a régi „sé­relmet”, amely néhány év­vel ezelőtt egyetemi berkek­ben nemegyszer téma volt. A szakma sérelme. A közr tudatról van szó. amely kis­sé mostohán bánt a közgaz­dászokkal. nemigen tartotta őket számon a diplomások között. Az orvos az orvos, a mérnök az mérnök, világos, de hova tegyék őket. A kö­telező tervutasítások muta­tószámrendszer idején a vál­lalati közgazdászok alkotó munkájára nemigen volt szükség, utasításokat kellett végrehajtaniuk, sokan közü­lük kimondottan adminiszt­rációs munkát végeztek. Most pedig, hogy mindenütt kezd tért hódítani a közgaz­dasági szemlélet, egy széles­körű közgazdász-közvéle­mény van kibontakozóban. Mosolyogva mondta el egy fiatal vállalati közgazdász, többen fordultak e szavak­kal hozzá: „Milyen ió lesz neked az új gazdasági me­chanizmusban. megcsináltad a karriered ezzel az egye­temmel” Miért is fontos a köztu- dat? Nemcsak az óhajtott elismerés, megbecsülés fok­mérője, A fiatalok azt mond­ják, a közgazdászról alkotott kép a munkára, a jelen le­hetőségeikre is hatással van. Többen otthon munkaidő után tanulmányozták példá­ul az új gazdasági mechaniz­mus irányelveit. Miért? Mert vannak olyan munkahelyek, ahol nem lehet újságot, szakfolyóiratot olvasni, nem nézik jó szemmel ezt, ha­mar rásütik az illetőre, hogy „lóg”. Pedig gondolom, a szaksajtó tanulmányozása is szorosan munkaköriikhöz tar­tozik. belefér a munkaidőbe Vagy: kissé kesemvésen említette valaki, munkahe­lyén felvételkor megkérdez­te, nem lehetne több a fi» zetés? — Mit szólnának ak* kor a mérnökök? —« hárították el a kérdést a vál­lalat vezetői. Pedig a köz­gazdász semmivel sem ki­sebb. mint a mérnök. A fiatal közgazdászokkal folytatott beszélgetéseim ié- maköre természetesen ezzel nem merült ki, sok minden­ről szó esett. Ezek közül tu- ragadnék egyet. Úgy gondo­lom nem a szakma, az egye» tem belügye. A társadalmi ösztöndíj-rendszerről van szó. Kissé merev, lehetne másmilyen. Az egyetemre való felvétel előtt vagy •*!- sós egyetemista korában ál­talában azért köt vaiaKi szerződést egy vállalattal vagy intézménnyel, hogy „megéljen”. Ezt nemigen kell bizonyítani. Később aztán jönnek a bajok. Sok fiatal­nak később homlokegyenest más szakmai érdeklődése alakul ki, mint ami jővén dí munkahelyén reája vár. Jö* vendő munkaköre számára terhessé, idegenné válik. Ki­került az életbe, s eleve ki­ábrándultán kezd. Viszont az ösztöndíjat felvette, aa ösztöndíj köti. Alig várja* hogy leteljen a szerződése, s aztán más munkahely után néz. Közben félgőzzel dolgo­zik, értékes évek ménnél* veszendőbe. Legyen a társadalmi ösz­töndíj valóban, a szó szoro­sabb értelmében társadalmi; Olyan értelemben, hogy egy központi alapból társadalmi ösztöndíjat kapnának az ar­ra érdemesek, később, -mű­kor kialakult a szakmai éiv deklődésük, mehetnének oda* ahová igazából kedvük tart­ja. A vállalatok — az ad­dig folyósított ösztöndíjai* „nagykalapba” való átutalá­sa ellenében aztán >— „megválthatnák” őket. Mope felelő érdeklődéssel így meg­felelő helyre. munkakörbe kerülnének a végzett fiata­lok, saját maguk és munka­helyük legnagyobb hasznára. Ez főként olyan fiatalok vé­leménye, akik társadalmi ösztöndíjjal végezték az egyetemet. Véleményük azt tükrözi, hogy elmélyült al­kotó munkát kívánnak vé­gezni munkahelyükön, nem pedig „adminisztrációs muQ- kát”. E kitérő után végezetül új­ra csak ismétlem: kezd tért hódítani a közgazdasági szemlélet; közgazdász-közvé­lemény van kialakulóban* Az új gazdasági mechaniz­musban egyre inkább a köz­gazdászokra irányul a kö&i véleménv figyelme. Minden­ki várakozással tekint mun­kájuk elé. (M. Z.) szinte az év valamennyi hó­napjában az elsők között volt, s egész évi egyenletes munkája eredményeképpen éves tervét is elsőnek fejezi be. Az üzem dolgozói decem­ber 10-ig 13,5 napos előnyre tettek szert, s a jelek szerint már 14-én napszintre szál­lítják a tervév utolsó csille szenét. Eddigi többletterme­lésük 20 800 tonna. Pécs és a pécsi járás ön­kéntes rendőreinek csoport- parancsnokai, valamint kiváló önkéntes rendőrök tegnap dél­előtt Pécsett a Fegyveres Erők Klubjának nagtyermében ta­nácskozásra jöttek össze. A tanácskozás elnökségében fog­lalt helyet Ambrus Jenő. a Városi Pártbizottság első at­kára, a Járási Pártbizottság, a Városi és a Járási Tanács, va­lamint a Megyei Rendőr-föka- I pitányság képviselői. Az önkéntes rendőrök mun- | káját dr. Bemátb János al- I ezredes, a Városi Rendőrkapi­tányság vezetője értékelte. A beszámoló méltatta az önkén­tes rendőröknek a közrend, a közbiztonság érdekében vég­zett munkáját. A város és a járás területén több mint száz önkéntes csoport tevékenyke­dik. Munkájukhoz segítséget kapnak a párt, állami és tár­sadalmi szervektől, de egyre jobban a gazdasági vezetők s támogatják őket. A Húsipari Vállalat, a Bőrgyár, a Sör­gyár és még számos üzem vezetője ellenőrzi önkéntes rendőreit, a jó munkát vég­zőket megjutalmazza. Az ön­kéntes rendőri csoportok él­vezik a lakosság támogatását és bizalmát is. Bernáth elvtárs több tör­ténettel példázta azt a helyt­állást, amellyel a különböző csoportok kitűnően megoldot­ták feladatukat. Az önkéntes rendőrök ebben az évben több mint 19 ezer esetben tel­jesítettek önálló szolgálatot köze] 5000 esetben pedig rend­őrökkel közösen vettek részt a munkában. Az önkéntes rendőrök önzetlenül, a társa­dalom javára személyenként nem kevesebb mint 24 mun­kanapot dolgoztak 1966-ban. Az áldozatos munka eredmé­nyéről néhány adat: ebben az évben az önkéntes rendőrök önálló intézkedésének ered­ményeként 14 esetben bűn­tetten érték a tettest. 44 eset­ben nyújtottak segítsége a bűncselekmény ismeretlen tet­tesének elfogásához, több mint száz esetben állítottak elő különböző, a közrendet, a köz­biztonságot veszélyeztető sze­mélyeket. Jó szolgálatot tesz­nek a cselekmények jelzésé­ben is: ebben az évben 113 esetben bűnügyben, 415 eset­ben pedig szabálysértési ügy­ben adtak jelzést. Megelőző intézkedésük száma több mint 400. Az ifjúságvédelem, a köz- iekedésrendészet és a társa­dalmi tulajdon védelmének te­rületén több mint 100 propa­ganda-előadást tartottak. A beszámoló külön foglal­kozott azzal, hogy a Városi és Járási Rendőrkapitányság if­júságvédelmi csoportja mellett öt csoportban működnek ifjú­ságvédelmi önkéntes rend­őrök. Elismeréssel szólott mun­kájukról, utógondozási kör­nyezettanulmány! és egyéb tevékenyeségükről. Ugyancsak elismeréssel szólott a közle­kedési önkéntes rendőrök munkájáról is. A fegyelmi helyzet, a szak mai oktatás ismertetése UM« a következő évi feladatokat ismertette Bernáth elvtá^s. majd köszönetét mondott a részvevőknek munkájukért. A beszámoló után több ön­kéntes rendőr mondta el ja­vaslatait, észrevételeit. Fel­szólalt Wieder Béla. a Városi Pártbizottság titkára, dr. Pusz­tai József, a Pécsi járási Ta­nács elnökhelyettese Kor­mány József alezredes, a Me­gyei R»ndőr-főkaoitányság ve­zetőjének helyettese. A tanácskozás végén több mint száz kiváló önkéntes rendőrt oklevéllel, illetve aján­dékkal jutalmaztak. A meg­beszélésen közölték, hogy az önkéntes rendőröket jelvény­nyel látják el. Árhullám a Dunán A Duna bajorországi és ausztriai szakaszán áradás kez­dődött. Vasárnap reggelt*] hétfő reggelig Kremsnél 134 centiméterrel duzzadt meg a Duna. Az árhullám eleje már elérte a magyar határt s Do- naremeténél 18 centiméterrel emelte a folyó vízszintjét. A vízügyi szakemberek számítá­sai szerint az ausztriai 140— 160 centiméter helyett csak egy méter körüli árhullám várható és nincs szükség ár­vízvédelmi készültség elrende­lésére. Második helyen Béta-akna áll, mely ugyancsak folya­matos termelési szintet pro­dukált egész év folyamán. Többletük 14 800 tonna; a tervteljesítés a jövő hét első napjaiban várható. Harmadik Vasas-bánya, többlete 5400 tonna. A tröszt tervteljesítése egyébként előreláthatólag most már zavartalan lesz. December 12-ig 14 000 tonna többletre tettek szert, mely az év utolsó napjáig 16—17 ezerre emelkedhet. A bánya­üzemek közül egyébként csak Széchenyi-akna nem tudja feladatát maradéktalanul tel­jesíteni : rendkívül bonyolult geológiai helyzetben kényte­len folytatni a munkát. A tröszt teljes termelési terve 4 millió 350 ezer tonna, a szén jó minősége azonban lehe­tővé teszi a túlteljesítést is. Uj út vezet a tv-hez JŐÍ ORb KÖRÖZI RU'ITIK A MbGYbRL A SZ4B4ÜSAG AZ bfiiGbLS LlAl

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom