Dunántúli Napló, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-11 / 292. szám

Babonák évadja Ahol a „Fiai-124 *'-ei gif ártják... Az új személygépkocsi, amelyet a Togliatti városban épülő gyár bocsát ki, már megtekinthető. Igaz. egyelő­re estik fényképen. A mo­dern vonalú új kisautó nagy érdeklődésre tarthat számot az autósok körében. — Az új autógyár kolosszá­lis méretű építmény lesz — mondotta Dmitrij Jeremejev mérnök, akit az autógyár építésével bíztak meg. — Együttesen 230 kilométer hosszú. Futószalagjairól na­ponta kétezer kiskocsi gör­dül majd le. Az üzem fő épülete 80 hektárnyi terüle­tet foglal el. Az építőknek először hatalmas ipari bázis­ról. nagyteljesítményű hő­erőmű-központról kell gon­doskodniuk. — Röpke idő alatt — je­gyezne meg Dmitrij Jereme- jev — a kujbisevi tenger­partján üvegből, betonból és acélból csodálatosan szép várost építünk, amelyben több lakóház lesz, mint a jelenlegi Togliattiban. Idő­vel az autógyári város össze­olvad Togliatti várossal és olyan település alakul, ameiy lakosai számát tekintve, akár egy megyeközponttal is ve­télkedhet. Az építkezésre kijelölt he­lyen jelenleg kujbisevi, szá­rát ovi és baskiriai mérnökök végzik a felméréseket. Hama­rosan megérkeznek az építő­munkások, mert 1969-ben a gyár kapuján ki kell futni az első gépkocsiknak. A szovjet utakon most vizs­gázik a Fiat-124 típusú kis­autó — az a prototípus, amelyből a Togliatti autó­gyár évente 600 000 darabot gyárt majd. A Szovjetunió a gyártáshoz szükséges ipari berendezéseket több olasz cégtől, s elsősorban a fővál­lalkozó Fiat-cégtől vásárolta. A négyszeméleys Fiat-124- esbe 62 lóerős, négyhengeres vízhűtéses motort építenek, amely 147 km/ó maximális végsebességet ad a jármű­nek. 100 kilométerenkénti fogyasztása 8,1 liter szuper- benzin lesz. A kocsit tárcsás fékberendezéssel, csavart hordrugózással látták el, cso­magtere rendkívül tágas. A képen: a Fiat-124-es pró­bád ton. Megröntgenezik” a Kcfren piramist Az Egyesült Arab Köztár­saság és az Egyesült Államok közös kutatócsoportja enge­délyt kapott, hogy megvizs­gálja a gizehi Kefren pira­mist. Ebben a négy és félezer éves síremlékben a feltétele­zett rejtett folyosókat és fül­kéket akarják megtalálni. A „röntgenezést” — jobb híján használjuk ezt a kifejezést — úgy végeznék el, hogy igen érzékeny elektronikus mérő­műszerekkel mérik a pirami­son áthatoló sugarak mennyi­ségét és sebességét. Másfélmillió halász-jármű A legzsúfoltabb város Nem Tokió és nem New York, hanem Párizs a világ legzsúfoltabb városa. A fran­cia fővárosban kereken 32 000 ember jut egy négyzetkilomé­terre. a japán fővárosban en­nek fele. New Yorkban pedig „mindössze” 13 200. „Csomagolás" folyékony nitrogénben A gyümölcs- és főzelékfélék szállítása sok gondot okoz. á könnyen romló és sérülő árt. kát az Egyesült, Államokban kísérletképpen folyékony nit­rogénben szállítják, arra meg­akadályozza a gyümölcsök és főzelékek megromlását és frissen megőrzi Ízüket Naptár-lapozgatás közben a november 30-i András, majd a december 13-i Luca- naphoz érve, sokakban fel­rémlik valami a két dátum­hoz fűződő babonás szoká­sokról. Ezek és a „jeles” na­pokhoz fűződő hagyományok makacsabban őrződtek mer mint az időponthoz nem kö­tött babonák sora. Az, hogy a babonás napoé zömmel a téli időszakra es­nek. elsősorban az ókori idő­számítás következménye. A természet körforgásának év­ezredekig tartó megfigyelése nyomán, — ide értve a Honi alakváltozásainak ismétlődé­sét, a Nap és a Hold viszony latainak megújulását. — las­san lassan kibontakozott az évbeosztás első jelentős id" pontja, a téli napfordu- I ó. Ez egyben az év legrövi­debb napja. Ez a napforduló az ókori naptár szerint de­cember 25-e volt. s a külön­böző ősvallásokban ekkor ünnepelték a „meghaló és feltámadó” napisten születés­napját is. A mai naptárszámítást és évbeosztást megelőző idők­ben. — tehát a téli napfor­dulót, — mindenféle sorsfor­duló, elmúlt és várható ese­mény kiindulópontjának te­kintették a kor emberei. Olyan időpontnak, amelyet megelőzően és követően fel kell használni az elhaltak szellemének kiengesztelésére, a „gonosz” távoltartására, „a sorsot irányító szellemek megnyerésére, szándékaik ki- puhatolására”. Később, a keresztény nap­társzámítás néhány nappal eltért a téli napfordulóból kiinduló évkezdettől. A hoz- zá fűződő ősi szokások, kép­zetek és ünnepi szertartások azonban annyira beídegződ- tek. hogy ha némi módosu­lással is. de átplántálódtak az új számítású évkezdet kö­ré. Flínius feljegyzéseiből tudjuk, hogy a máig fennma­radt András-napi és Luea- napi ólomöntés és az évvégé­re időzített szerelmi varázs­lás a görög és a római nők körében sem volt ismeretlen. Sőt. akkor az ólomnak, — az öntés során felvett alakzatai­nak — többi között azért tul­ajdonítottak fokozott jelen­tőséget, mert még minden fém titokzatos eredetűnek számított, mágikus erejűnek vélték. A téli „jeles” napok hoa kapcsolódó babonás tevékeny­ségek sokaságát az évszak Icai járó kényszerű tétlenség és * hosszúra nyúló sötétség s magyarázza. A munkával le nem kötött képzelet elrugasz­kodik, s a titokzatos sötét­ségből hív elő olyan jeleket* amelyeket „a sorsot kor­mányzó jó és rossz szelle­mek” szándékaival azonosít, így lesz a téli éjszakai bagoly huhogásából valaki el­haltjának jelzése, süvít® szélből „gonosz szellem” stb. Az itt-ott még ma is dívá .kongózás”, a Luca és kará­csony közötti esték nagysza­bású zajverése, az ostorral;, kolomppal vert messzehang- zó lármázás, most mar in­kább csak szórakozás számba megy. Eredeti célzata azon­ban az, hogy az „ártó jzán° dékú szellemeket” az újabb év beköszöntése előtt messzi­re zavarják. A ház négy sarkát is azért kenték meg valaha büdösgyökérrel és fok­hagymával. hogyha a zaj nem. akkor a bűz űzze el a gonoszt a ház tájáról. De nemcsak védekező jei*> legű. szerelmes társat kíván­csiskodó. szerencsét megid é- zó szokások évadja a -é# kezdete, hanem a következő év terméskilátásait is ilyen* kor akarták kitudakolni. A! Luca-napi búzacsíráztatás ezS célozta. Ha ugyanis december 13-án csíráztatott búza as edényben a napfordulóig ki­zöld ült. bizakodva néztek a jövő elé. Ma már inkább csak a régi öregek „tudják” a téli napok „titokzatosságait”. Aa új nemzedék pedig, jó ha tudja, hogy miből .zármaa- tak ezek a képzetek, hiszen ' den ősi szokás egy-eg^ letűnt kor gondolkodásmód*} iát. ismereteinek színvonalál tükrözi vissza. Nyerges Ágnes A földön a különböző tenge­reken, tavakon, folyókon ke­reken másfélmillió kisebb-na- gyobb halászhajót. bárkát, csónakot tart nyilván a nem­zetközi halász-világszervezet. A nyilvántartásból az is ki­derül. hogy ezeknek a jármű­veknek 70%-a vitorlás vagv evezős bárka. A halász-világ­szervezet ezeknek a bárkák­nak oldalmotorral való fel­szerelését javasolja. KÉRÉSZ TIlEJ T VÉ N1 A színes televízió A múlt hetekben tárgyalták Moszkvában a szocialista tábor szakemberei a színes tele­vízió problémáját. Többnapos vita után a bi­zottság a francia SECAM-rendszer bevezeté­sét fogadta el. Ismeretes, hogy Amerikában — mintegy másfél évtizede — az ún. NTSC szines tévé- rendszer terjedt el. Ennek a bonyolult elekt­romos és mechanikai rendszernek az átvétele azonban nehézségekbe ütközött. Elsősorban is a szabványkülönbség okozott jelentékeny problémát, mivel Amerikában a televíziós szabvány 525 sor képenként, mig nálunk 625. Az NTSC és a német PÁL rendszernél a berendezés szinhordozása elég bonyolult fo­lyamat eredménye, mindamellett meglehető­sen nagy frekvencia pontosságot kíván. A színhűség tartásához tízmilliomod mp szük­séges: az eltérés már a szomszédos szín megjelenését eredményezi. A PÁL rendszer ugyan képes bizonyos mértékben kiegyenlí­teni ezeket a hibákat azzal, hogy a sorinfor­mációkat átlagolja, de ez a megoldás elég költségessé teszi az amúgyis méregdrága vevőkészüléket. Ezektől és még más hibáktól kívánt el­szakadni a francia SECAM, amely megoldá­sánál fogva a lehető legnagyobb üzembizton­sággal sugározza a valóságnak, megfelelő szí­neket. A rendszer a gyakorlatban ezt úgy valósítja meg. amit a „Séquentiem á memoi­re” utáni rövidítés is elárul, hogy a beérkező szinieleket bizonvos időegységig tartalékolja. Fontos körülmény, hogy alapelveiket te­kintve a ma használatos rendszerek egysé­gesnek mondhatók, csupán a színjelek átvé­teli módja különbözik. A képfelvétel és a leadás is azonos a fekete-fehér rendszerével, ami különben alapigény is volt, hogy a szí­nes adást a későbbiekben venni lehessen a hagyományos rendszerű vevőkészülékekkel. Ez pedig mindenképpen szükséges szempont a régi előfizetők jelentékeny száma miatt. A felvétel módjában sem lesz a maitól el­térő különlegesség, csupán megfelelő módon alkalmazzák az optikai és az elektromosság­tani törvényeket, más szóval: a továbbítandó képeket a kemarák az ismert alapszínekre bontják, mégpedig úgy, hogy a felvevő csö­vek optikája elé színszűrőt helyeznek. A fel­vevő csövek azután (az egyik piros-, a másik kék-, a harmadik zöld-színű jeleknek) meg­felelő rezgést állítanak elő; a rezgéseket a berendezés összegezi és továbbítja. A vevőgépben a képcső alakitja vissza az elektromos rezgést optikai képpé, az ún. te­rületi színkeverés segítségével. A világ színes televíziós rendszere most van kialakulóban. Európában különösen Hazánkban is előreláthatóan két éven belül sor kerül már a kísérleti adásra. Elképzel­hető, hogy a szines adás kezdeti szakaszá­ban. különösen a színházi- vagy a sportköz­vetítést a jelenlegi nagyadó csatornáján su­gározzák majd és az adásokat minden ké­szülékkel, a hagyományossal és színessel egyaránt lehet venni. Előreláthatólag 1970-ben kezdődik a rend­szeres színes tévé-adás. Szigeti Balázs a. isse. december 10-én — 7« éve — halt meg Alfred NOBEL svéd vegyész, a dinamlt feltalálója. Alapítványának kamatait öt rész­re osztják: fizikai, vegyészeti, or­vosi, irodalmi és béke-díjra, és minden évben halála napján oszt­ják ki. — Rejtvényünk vizsz. 2, függ 1., 10., 18., 19., 21. -S 41. SZ. soraiban a Nobel-díjjal kitünte­tett magyar tudósokra emléke­zünk. Vízszintes: 2. A katődsugarak területén végzett kutatásaival és az atom- elmélet új rendszerezésével emelke­dett világhírnévre, ö volt az első, aki az atomot még kisebbre, dynamidókra osztotta. 11. Német személyes névmás. 13. Még — angolul. 14. Angol segédige. 15. Á. P. E. 17. Azonos légnyomásé területeket összekötő vonal. 20. Kánaáni város. Itt ken­ték fel Dávidot Izrael királyává. 22. Vissza: Szénnel együtt (kép­lete — CS2) kellemetlen szagú, gyúlékony folyadék. 23. Oroszlán­név. 25, Szerelési anyag. 26. M. G. O. K. 27. Földtörténeti korszak 29. Elhasznált textilanyag (utolsó kockában kettős mássalhangzóval) 30. Attila hun király első felesé­gének neve. 32. Szalonnát jöveszt. 34. Ne túrd a földet! 36. Üres henger — régies helyesírással. 38. Molnár Ferenc egyik regényének címe. 40. Követségi gépkocsikon látható jelzés. 41. Bölcs — németül. 13. R. G. 44. Nem áll biztosan a lábán, (i = Y). 46. Külvilágnak a szervezetre történő behatása. 47. Kennedy állítólagos” gyilkosá­nak „valódi” gyilkosa. 49. For­tyog - másképp. 50. Kutya kro­nométerei! 51. Szorul a kisdiák, ha ezt visz haza az iskolából. 52.^ Ne vedd el az életét! 53. Műgumi. 54. Vissza: Folyó Spa­nyolországban. 56. Rossz, vacak — németül. 58. Lóerő rövidítése. 00. Két szó: európai nép és RR. 23. Betűk az ábécé elejéről. 64. Tlyen ,.kép” a sziluett. 66. Az elő­ző mondatban szerepelt! (i = j). 07 .............-fere 69. Király — fran­c ául. 70. Dob. 71. Kettős mással­hangzó — kiejtve. 72. Kopár. 73. \z 1906-os alkotmány szerint az ^rosz népképviselet neve. (A zsar­gonban sok. felesleges beszédet ielenl). 75. Feleségedre. 77. Ház- •áji föld. 78. Szeszes ital. 79. Ma­rának. 80. Helyhatározó névutó. 31. 1+4 szó. 82. . . . atán (Szövet­ségi állam Mexikóban). 83. Az •rás egysége! függőleges: 1. A kolloid-kémia terén tűnt ki munkásságával. O az ultramik­roszkóp feltalálója is. 2. Beetho­ven +Fidelio”-jának főszereplője. (ék. föl.) 3. Testrész (ék. föl.). 4. Klasszikus lég (ék. föl.) 5. Keres­kedelmi rövidítés. 6. Építőanyag. 7. az űrhajózás kezdete. 8. NSZK- beli városka a Dóllart-öbölnél. 9. Részesítsd előnyben! 10. Kutatá­saiban az égési folyamatok ké­miájával foglalkozott és jelentős felfedezést tett a paprika vitamin tartalmának vizsgálata terén. 12. Mozog ikerszava. 16. Csattanó. 18. Hallásélettani kutatásokat végzett. Felfedezésének lényege a fülcsigá­ban lejátszódó energiaátalakulás folyamatának tisztázása. 19. Az ő nevéhez végződik a hafnium ne­vű elem felfedezése 1959-ben az „Atommal a békéért” c. kitün­tetést is megkapta. 21. Orvostudós íülgyógyász. A háborús agysebé­szeti és a hallószerv élettani mű­ködését tárgyaló dolgozataiért kapta meg a díjat. 23. Igekötő. 24. Azonos magánhangzók. 27. Igen — oroszul. 28. Biztatőszócs- ka. 30. A Lilla-dalok költőiének kezdőbetűi. 33. Bárium vegyiele 35. Két szó latinul: 1 és 2. nem 36. Tíz — angolul. 37. Oksnia. 39 néphit szerint a bor- és szőlő­művelés védszentje (május 25.) 41. Két tudóstársával együtt részi vett az első atombomba előállt- tásának kikísérletezésében. A ré® szecske-szimmetria elvének felfe- dezésével és az atommag szerke­zetének felvázolásával, valamint a „mágikus számok” kérdésének tisztázásával ért el kiemelkedő eredményeket. 42. Sikerek. 45. IV« Béla unokája, aki két évig ma­gyar király is volt. 48. K-vai as elején török váltópénz. 55. Tág. 57. I. T. 59. Goncourt-dfjas fran- cia regényíró (1872—1922). Nevét a nagvpolgárságot és ari«7* Grá­ciát analizáló „Az eltűnt idők nyomában” c regényciklusa tette híressé. 61. Ruházati cikk. 62. Állatok kényszertartózkodási he­lye. 63. Hegy az örménv «r* ^zK- ban, ahol állítólag Noé bábája kikötött. 65. Francia ] & b*■' fü sd csapat. 68. Attila király nejének magyar változata. 74. T-vel a vé* •?án: orvos — németül. 76. Visz- *za- német kötőszó. 77. Leadó­áról ismert hegy. Megfejtésül beküldendő a hél -oagvar tudós neve december 16-ig. j • * f i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom