Dunántúli Napló, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-11 / 292. szám
196 <l. 11. nctpio 3 AlX^párt kongresszus szellemében Páfrány utcai kandeláberek ' Kiváló kommunista tudósokat kell kinevelni az egyetemeken Beszélgetés dr. ügyi Józsel egyetemi doceossel Dr. Tigyi József egyetemi docens részt vett Baranya megye küldötteként a IX. pártkongresszuson és a vita során felszólalt. Erről a lapok a terjedelem korlátozottsága f miatt röviden tájékoztatták az dlvasókat; Kádár elvtárs zárszavában figyelemre méltónak tartotta a tudósképzésről felvetett gondolatokat. Ezért Megkértük Tigyi József elvtársat, hogy fejtse ki részletesebben elképzeléseit. V ilágprobléma a ludósnevetés — Mi indította arra, hogy a tudományos élet problémáiról szóljon? — 1945 szeptemberétől, tehát huszonegy éve dolgoztán az orvosegyetem Biofizikai intézetében Emsl Jenő professzor mellett. Reszt vettem az intézet újjászervezésében, több egyetemi reform kidolgozásában és az utóbbi tíz évben a magyar biofizikai tudomány szervezésében. Most is , aktívan tevékenykedem az Akadémia munkájában. Eközben számos esetben bukkantam olyan problémákra, amelyeket eddig még nem sike- i rült megnyugtatóan megoldani. Ezek a problémák nem egyéniek, az egyetemen dolgozó kollékákkal és elvtársakkal már többszörösen megvitattuk. Most azt tartottam feladatomnak, hogy az ország legfontosabb fórumán, a kongresszuson felvessem é legégetőbb tudomány szervezési kérdéseket, melyék a magyar tudományos élét ' hatékonyabbá tételére vonatkozóan a leg- iéeyegesebbek, — Miben latja a tudós- j képzésben a fő problémát? ' — Szerintem a technika, va- ' lamint a tudományok gyors- i ütemű változásával nehezen tart lépést értelmünk fejlő- ciése és a tudomány művelését végző emberek nevelése. Nevelési rendszerünk konzer- . vativizmusból. illetve a hely- j zet megfelelő mélységű áttekintésének hiányából szárma- i zóan jelentősen lemaradt a tudomány és a technika gyors- I iraxríú fejlődése mögött. A tu- ; dományos káderképzés világszerte megoldatlan probléma, ínellyel az UNESCO és az í IUPAB a (Nemzetközi Biofizi- | kai Unió) is hatékonyan foglalkozik. Fontos szempont az is,' hogy amíg egy drága nyugati műszert egy-két éven belül meg tudunk szerezni, addig- az önálló tudományos munkára kezdő fokon alkalmas tudományos káder kikép- j. zéséhez az érettségi után még'; 10—12 évre van szükség, a tudományát magas szinten mű-' vélni képes tudós kiképzésé-1 héz pedig — a legtöbb természettudományban — mintegy* * *' húsz év. Ezt a világproblémát" módosítja nálunk az a továbhjjji követelmény, hogy társadat-^ műnk szocialista építésének' megfelelően nem egyszerűen jó tudósokra, hanem kiváló ! kommunista tudósokra van ; igény. Ez még további erő- : feszítéseket és meggondoláso- i kát követel tőlünk. j Reform az egyetemeken — A probléma megoldására több javaslatot tett. Az egyik az egyetemek szerkezetének megváltoztatására vonatkozik. — Bevezetőben hangsúlyoznám, hogy amikor a szóban- fprgó kérdést meg akarjuk oldani, ne az ifjúság magatartásában vagy a KISZ szervező munkájában, keressük a hibát, hanem vizsgáljuk meg ■ egyetemeink jelenlegi szerkezetét. Az egyetemi tanárok és oktatók sajat maguk területen és hatáskörében keresendő a ! dolog nyitja. Mint felszólalásomban is említettem, jelenlegi egyetemeinken a hallgatóság tanulási morálja és színvonala messze fölötte áll a felszabadulás előttinek és a szomszédos kapitalista államok egyetemi színvonalának. A tudósképzés megközelítését megkönnyítette az, hogy ez év szeptembereben jelent meg a KISZ KB állásfoglalása, amely helyesen elemzi az egyetemeken folyó oktatónevelő munkát a kommunista szakemberképzés szempontjából. Ezzel én egyetértek, de mivel az általános szakember- képzéssel foglalkozott, én pedig a tudományos utánpótlás képzését próbál ta rn kiemelni, ezért egyes kérdések még éle- sebben vetődtek fel. Egyetemeink többségének jelenlegi szervezeti formája elavult, nem tudja követni a természettudományok egyre gyorsuló fejlődését és átalakulását. Természetesen a biológiáról beszéltem elsősorban, amely az orvostudomány és a mező- gazdasági tudomány alapja és magam is ezen a területen dolgozom. Az a tény, hogy a három természettudományi karunk egyikén sincsen biokémiai és biofizikai tanszék, továbbá csak egy karon van genetikai tanszék, ez az élő tudományhoz kepest több évtizedes lemaradást bizonyít. A minisztériumok már nagyon sokat próbálkoztak, de mint a KISZ KB állásfoglalása is megállapítja: „Az egyetemek egybehangzó jelzéséi azt bizonyítják, hogy eddig még nem volt reform a szó teljes értelmében.” Indokolatlan túlterhelés Eddigi eredményeik — a reform terén — valóban nincsenek arányban sem a ráfordított munkával, sem a modern követelményekkel. Ez a helyzet nem kis részben egyetemeink „középkori as" szerkezetéből adódik. A kevés számú tanszék szervezetileg is nehezen képes követni jelenlegi formájában a tudományok fejlődését. Sokkal alkalmasabb lenne kisebb kutatócsoportok szervezése, amelyek rugalmasabban segíthetnék elő a legújabb tudományszakok művelését. Kissé groteszk helyzet, hogy a több professzor-rend- | szer, amely a Lomonoszov, de j a Harvard Egyetemen Is már régóta természetes, nálunk a KISZ KB állásfoglalásában még ma is csak követelményként szerepel. Orvosegyetemeinken, de a természettudcaná- ! nyi karokon még szemlél tetőében fennáll, hogy az ezelőtt ötven évvel még nagyon fontos, ám ma már viszonylag kisebb jelentőségű tan tárágyak oktatása túl nagy terü-k letet foglal el a modern tantárgyak rovására. — Az egyetemeken oktató, gyógyító és tudományos munka folyik. Hogyan látja az utóbbi helyzetét? — A tudományos káderképzés szempontjából elengedhetetlen az egyetemeken folyó tudományos munka. Elvként fogadhatjuk el, hogy az az egyetemi oktató, aki nem folytat aktív tudományos tevékenységet, az előbb-utóbb lemarad, oktató munkája tör-,, vényszerűen elavulttá válik, Ezért természetesen nagy,, örömmel üdvözöltük Polinszky. Károly miniszterhelyettesnek^ a Népszabadságban erről ki* fejtett nézeteit. Valóban, egyetemeken igen nagyszámú!1" kutatásra alkalmas tudósgárda van. Arra kellene törekedni, hogy egyrészt e tudósok oktatási túlterhelését csökkentsék : viszonylag kismértékű anyagi támogatással a tudományos termelést a legnagyobb gazdasági hatásfokkal lehetne fejleszteni. Orvosegyetemeink vonatkozásában különösen a klinikusok körében jelent nehézséget a kutatómunka szempontjáijól az igen nagy gyógyítási rutinmunka. Orvosaink túlterhelésén remélhetően az új megyei és városi kórházak rendszerének kiépítésé jelentősen fog segíteni. — E javaslatok megvalósítása az oktatók jelenlegi gondján enyhítene. Miként lehetne tervszerűbbé tenni az egyetemi hallgatók oktatását a tudományos utánpótlás fejlesztésével kapcsolatban? — A diákokat tulajdonképpen két tényező akadályozza a tudományos pálya felé való orientálódásban. Az egyik a túlterhelés, a másik az egy területen kiemelkedő hallgatók sablonos kezelése. A jó- szemű pedagógus már a közép-, de sokszor az általános iskolában is felismerheti a különös tehetséget. Sok helyes próbálkozás van ezen a területen, Pécsett Rapai elvtárs kezdeményezésére a legkiválóbb középiskolások rendszeresen bejárnak az orvos- egyetem elméleti intézeteibe. Persze, a középiskola tananyagának maximalista követelménye sokszor szegi szárnyát a kiválasztott tehetséges fiataloknak. Egyetemeinken viszont a tanszéki sovinizmus, a régebben fontos, de ma már nem a lényegét képző tárgyak vagy anyagrészek maximalista követelése miatt a hallgatók annyira túlterheltek, hogy csaknem kizárólag a felületes vizsgára tanulás egyetlen lehetősége tartja őket az egyetemi „ár” felszínén. Például, az' Eötvös Loránd Tudományegyetemen harmadéves szakbiológusai a megengedett harminchat óra helyett heti negyvennyolc órában vannak elfoglalva; a statisztikai felmérésből kiderült, hogy a választandó és őket elsősorban érdeklő szaktárgyuk otthoni művelésére átlagosan hetente kevesebb, mint egy óra jut. Egyetemeink jelenlegi szabályzatai, az ösztöndíj és a felvételi rendszer is megnehezíti az egyetemi évek alatti tudományos elmélyülést . Az átlagosan mindenből jó hallgató megbecsülése nagyon fontos, de helyes lenne az egy tárgyban egészen kiváló, másból esetleg közepes hallgatót is értékelni, hiszen ez később elvezethet egy kimagasló szakember kialakulásához. Ehhez kapcsolódik a tudományos diákkörök tevékenysége. Igen nagy jelentőségűnek tartom a tudományos diákköri munkát, mely kiváló előiskolája lehet a későbbi tudományos kádereknek. Sajnos, a diákkörök tevékenységét is nagymértékben korlátozza a hallgatók nyomasztó túlterhelése Kitartó politikai munka — Az oktatási reform alapvető követelményként jelöli meg a kommunista szakemberképzést. Hogyan ítéli meg a helyzetet és milyen feladatokat lát? — Az egyetemeken néha még két irányba ható erők léteznek egymás mellett. A párt- és a KISZ-szervezet, a marxizmus—leninizmus tanszék pozitív irányban tevékenykedik, viszont néhány tanszék nem éppen marxista szellemben oktat, a nevelésről nem is beszélve. A nallgatók számára ez utóbbi szabja meg a tananyag és a vizsga követelményeit. A fiatal kutató a pályaindulásnál a szaktanszék segítsége nélkül lehetetlen helyzetbe kerül. Itt még sajnos érvényesülnek bizonyos személyi és csoportérdekek, amelyet le kell küzdeni. A tudomány legmagasabb pozícióinak elfoglalása komoly és kitartó politikai munkát igényel. E harcnak egyik, első feltétele, hogy rendelkezésünkre álljanak politikailag jó, szakmunkájukat nemzetközi szinten művelni képes fiatal tudósok. Az említett problémák nem könnyen és nem egyszerűen oldhatók meg, csak a különböző szervek együttes munkája hozhat számottevő eredményt. A kongresszuson részt vett szakemberek közül többen kifejtették egyetértésüket és remény van arra, hogy a jövőben a kérdés lényegéhez tudunk majd hozzányúlni. Mint a kongresszus is hangsúlyozta, a tudomány termelőerővé vált, a tudomány művelésével foglalkozó kvalifikált értelmiségi réteg fokozott gonddal történő kinevelése nyilvánvalóan így függ össze a szocializmus építésével. Bocs: József Irodalmi és zenei est a Főiskolán A Pécsi Tanárképző Főiskola KISZ-szervezete a IX. pártkongresszus tiszteletére december 7-én a főiskola dísztermében igen jól sikerült műsoros estet rendezett Szabó László KISZ-titkár bevezető szaval után az Irodalmi Színpad tagjai leptek fél, majd a főiskolai vonóe- zenekar, a hangszeres szólisták 06 a IV. éves énékszakos hallgatóikba! alakult kamara- zenekar aratott osztatlan .tikért. Nagy meglepetést jelentett tiszta intonálásával, fegyelmezett, precíz játékával a Kovács András főiskolai adjunktus által vezetett vonós- zenekar. A szoioezámok után, kitűnt Horváth Gyöngyi. Hauptmann Agnes es Németh Éva hegedű-zongora triója. Az Irodalmi Színpad tagjai mai költők szocialista életünket tükröző verseiből mutálták be egy csokorra valót. Sok panasz tárgya volt tftmecsekaija több részén a közvilágítás. Az. új városrész déM utcáiban és háziközeiben a Banki Donét út és a Páfrány utca környékén megjavították a kandelábereket, illetve Higanygőzlámpákkal cserél ték fel a régi gyenge világításé villanykörtéket. Rövidesen átadják a hétemeleteseknél é- vő kandelábereket is. A sé- pen a Baranya megyei Építőipari Vállalat villanyszerelői; Horváth Antal és Kucska György beköti az utolré kandelábert is a Páfrány utcában. QLejw. outt az osztóit/nah Decsi kislány * nyár elején: — Nincs ismerőse a komlói gimnáziumban? A Kalmár-osztályból kellene valaki. — Nem értem.í — Egy (ás összeköttetés végett... Tetszik tudni, az egyetemi felvételhez. Mert Szegedre jelentkeztem, matematikusnak. Méghogy összeköttetes! És Komlón! És az egyetemi felvételhez! És Kalmár-osztály? Ezt kis K-val kell írni vagy naggyal? A rejtély most megoldódott. A . héten fehérhajú, jó ötvenes tanár úr lépett be a komlói gimnázium és köz- gazdasági szakközépiskola IWc. osztályába és a lányok így szólították— Professzor úr. Aztán meg így: — Laci bácsi! Vagyis Kalmár László, áld a Szegedi József Attila Tudományegyetem természet- tudományi karán a matematika professzora De a programozott oktatás és a kibernetika tudományában is ,jegyzik a nevét’. Most nézi a falon a képeslapokat, Leningrádban, Moszkvában. Szarevóban adta fel Komlóra. S a gyerekek idehaza elégedetten olvasták. — Nos, már tegez ben nünket! Mert előbb szigorúan nui gázódott Kalmár László, aztán az egyik kislány kérte: tegezze csak őket nyugodtan. De mit jelent ez, hogy „Kalmár-osztály” ? — Nincs még neve az iskolának, s talán innét származott az ötlet: válasszanaM maguknak névadót az osztályok — mondja Bernáth József igazgató. — Olyan nagy egyéniségre gondoltunk, akiknek neve mozgatja a gyerekeket, akinek emléket ápolhatják, anyagot gyűjthetnek róla, és akinek egyénisége, szelleme áthatja az egész osztályt. A mostani tíz osztály tehát a következő neveket vette ■ fel: Lenin, Anghi Csaba, Bartók Béla, Várnai Zseni, Madame Curie, So lohov, Vadász Elemér, Kalmár László, Anna Frank és Jenny Marx. A rapszódikut, sorban ez a nagy meglepetés, hogy éló személyiségeket is megkértek: adják nevüket egy-egy osztálynak. — Maguk a gyerekek választották ki, például titkos szavazás útján, hogy kinek a nevét kérik el. A gyerekek kapcsolata azóta fejlődik és lassan kialakul a kép: az egyéniségek szelleme válóban áthatja majd az osztályt. Várnai Zseni verset irt és komlói osztályának dedikálta, címe: Muzsikálj nekünk drága gép Madame Curie osztályának a Lengyel Intézet segít sokat, diafilmet, gazdag dokumentum-anyagot küldtek már le. Vagy például Vadász Elemér, a híres geológus régi mecseki kutatá sairól küldött eredeti kiad ványokat, s most mennek inajd fel hozzá, megnézik intézetét. Vadász prof essz >r jelmondata ott áll az osztály falán: „Lehetségesei azonnal elvégezni, a lehe tétlenhez némi türelmi idői kérni!” Szép jelmondat, elgondolkodtató, s a gyerekek hisznek az igazságában A legjobb a kapcsolat Kalmár Lászlóval. Á szegedi professzor az uj épület átadására még roman egyetemi tanár vendégét is elhozta. Meglátogatja ókét matematika és fizika órákon. Már érdeklődik pálya- választási szándékuk iránt, segíteni akar ebben. Lehetséges, hogy a nyáron. érettségi előtt eljön és korrepetálja az osztályt matematikából, fizikából. De mit kap ezért ó cserébe? Erre most ilyeneket kel lene válaszolni, tömegkapcsolatokat teremt, a tanárképzéshez középiskolai tapasztalatokat gyűjt, ellenőrzi, hogy jók-e a tankönyvek, elősegíti a matematika népszerűségét. Mindez persze igaz lehet. De a professzor úr valószínűleg vem titlakozik, ha olyan dolgokat is emlegetünk, mint „életkedv?’, az „ifjúsággal való együttíét derűje”, meg aztán néha kicsit irigykedve nézhetnek rá, ha elmondhatja: — Van egy osztályom Komlón. Tudjátok, hogy szeretnek ott engem? Ok választottak névadónak .. A legtöbb osztály egyébként névadójára szenteli " szokásos évi kirándulást Várnai Zseni gyerekei például az Írószövetségbe, a Bartók osztály — bartóki leiszava: Csak tiszta forrásból —, a Pécsi Tanárképző. Főiskolára a Bartók-kutató Székely Júliához. Ök egyébként zenei általánosból jöttek. Egyszóval az új komlói iskola egy szép. tíi kezdeményezéssel már emlékezetessé tette nevét, talán n magyar pedagogic történetében is. Földessy Dén->= * t.
