Dunántúli Napló, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-09 / 290. szám
1W5. DECEMBER 9m napio j December 22 ■cn kezdődik a téli szünet A tanév rendjéről szóló miniszteri utasítás értelmében az általános és a középiskolákban, valamint a dolgozók iskoláiban december 22-tól január 7-ig tart a téli szünet. A szünet utáni első tanítási nap 1967. január 9-e, hétfő. A szülőket ezen a napon értesítik — az ellenőrző könyv után — arról, hogy a tanulók az oktatási év első felében melyik tárgyból, milyen osztályzatot értek el. A téli szünet alatt is mesz- ezemenően gondoskodnak az iskolákban a napközis tanulókról, akiknek jól fűtött termeket biztosítanak, megszervezik felügyeletüket, ellátásukat ugyanúgy, mint a tanítási napokon. Miiéi rendezés a Észtekben A járásokban már döntőitek — Újabb lépés* az önállóság növelésére — Autószerviz Harkányban. Elkészült a harkányi autószerviz-állomás terve. A szervizt a B. m. Autójavító Ktsz építi fel, 1,2 millió forintos költséggel. Az építkezést 1967. I. negyedében kezdik el. Néhány nappal ezelőtt kormányhatározat jelent meg a tsz-hi telek rendezéséről. A rendelet eioírja, 'toyy az 196S. december 31-t hitelállományból törölni kell azt a részi, amelynek nine» még az állóeszköz fedezete. Mindemellett lehetőséget nyújt arra, hogy további törléseket hajtsanak végre a termelőszövetkezeteknél. Segíteni kellett A baranyai tsz-ek adósságai nem mai keletűek. Már a megalakulás idején arra kényszerültek, hogy mintegy 150 millió forint hitelt vegyenek fel. A tsz-be lépő parasztoknak ugyanis ki kellett fizetni az átvett állatok, szekerek, ekék és más munkaeszközök ellenértékét. Bár e munkaeszközök többsége már nincs is a termelésben, a régi adósság még most is nyomja a tsz-ek vállát. Hitelre volt szükségük a termelőszövetkezeteknek ahTöprengés — Szokolai felvétele hoz is, hogy megkezdhessék a gazdálkodást. A megalakulás idején ugyanis egyetlen isz sem tudott volna elegendő gépet, 'enyészallatot vásárolni, istállót építeni a maga erejéből Ezzel és ilyen tényezőkkel magyaraznató, hogy ma még a legerősebD tsz-ek is viszonylag nagy o---.zegeKi.el lui toznak az államnak. A hitelbe vásárolt gépek, berendezések, épületek érteke az idők folyamán csökkent. Mindez azonban nem jelentkezett a tsz-ek nyíl van tartásában, mert nem volt amortizációs alap. Az állóeszközök 1966. év eleji újraértékelésénél például kiderült, hogy a baranyai tsz-ek birtokában levő 2245 traktor mintegy fele már idősebb öt évnél. Ennek ellenére, valamennyit úgy könyvelték, mintha vadonatújak lennenek. Ezért mondják a közgazdászok és pénzügyi szakemberek, l*ogy azoknak a hi leieknek, amelyeket a tsz-ek eredetileg e traktorok megvásárlása céljából vettek fel, már nincs meg a teljes fedezetük, illetve: a hitelek egy része fedezetlen. Ezen hitelek elengedése a kormányhatározat alapvető célja. Sokat adtak a tsz-ek A hitelrendezés azt a látszatot keltheti a városi lakosságban, hogy — ha közvetve is — megint pénzzel tömik a mezőgazdaságot, a falut. Kt.- ségtelen, hogy a rendezés nagy terhet vesz le a tsz-ek válláról. Mindezt azonban újabb pénzinjekciókkal azonosítani tévedés. Közismert, hogy az idei árrendezés előtt a mezőgazda- sági termékek ára alacsonyabb, az ipari cikkek ára viszont magasabb volt az indokoltnál. Ez a körülmény rendkívüli mértékben közrejátszott abban, hogy a tsz-eknek ma, viszonylag nagy adósságuk van. Ugyanis gyakran olyan helyzet alakult ki, hogy a hitelek csak azokat a hiányzó összegeket pótolták, amelyeket a tsz-ek termékeikért az alacsony árak miatt nem kaptak meg. A hitelrendezés tehát nem pénzinjekció. A hitelrendezéssel azt nyilvánítjuk ki, hogy az állam a korábbi összegeket visszaadja a termelőszövetkezeteknek. Az egyoldalú ítélkezés már azért sem volna helyes, mert a tsz-ek az elmúlt évek alatt bebizonyították, hogy méltóak voltak a társadalom bizalmára és támogatására. A magyar mezőgazdaságban sohasem volt annyi korszerű gép és major, a termésátlagok méj sohasem voltak olyan maga sak, mint most. A tsz-ek tehát már vissz., dták annak i nagyobb részét, amelyet beru háztunk. Végül a teljesség kedvéér meg kell jegyeznünk azt is nogy a hiteirendezes előnyo: hatása nem közvetlenül, ha nem csak közvetve érinti i tsz-parasztsagot. A hitelrende zes révén egy fillérrel sen emelkedik a tsz-tagok szemé lyi jövedelme, mert a rendezéssel felszabaduló erőforrásokat az amortizáció kiterjesztésére fordítják. i966. január elsejétől a gépek es gépi felszerelések pótlására képeztek amortizációs alapot; 1967. januar 1-től .az amortizációs alapképzés kiterjed az épületekre, öntözőberendezésekre, kertészeti telepekre, szőlő- és gyümölcsterületekre stb.-re is. Ezzel a termelőszövetkezetek önállóbb gazdálkodásának további feltételei jönnek létre. Tiszta lappal Mint mondottuk, a kormányrendelet lehetőséget nyújt arra, hogy a fedezetlen hitelek eltörlésén túl, további hiteleket engedjenek el a szövetkezeteknél. Hogy hol, mennyi az összeg, azt a járások ‘ mezőgazdasági vezetőiből alakult bizottságok döntötték el. Nyilvánvaló, hogy más volt a mérce a sombereki tsz- nél, amelynek mindössze 40 ezer forint fedezetlen hitele van és megint más a felsőmindszentinél, amelynek csupán a fedezetlen hitele eléri a másfél millió forintot. A járások egyébként már elvégezték a munkát, ma a megyén vizsgálják felül a döntésüket. Baranya megye 131 termelőszövetkezete 1967. január elsején már az említett adósságok, nélkül, tiszta lappal kezdi az új esztendőt. M. L. Amiia* építés* nem láthat tne^ Város fej lesztés közgazdász szemmel Az ország legkiválóbb szakembereinek részvételével konferenciát rendeztek Pécsett a Tudomány és Technika Házában „Közgazdasági és matematikai modellek alkalmazása a település.torvezésDen” címmel. A konferencián több előadás hangzott el, köztük dr. Perczel Karoly, a település-tudományok kandidátusa, az ÉM Településfejlesztési Főosztály vezetője és Kiss Dénes, a Pécsi Tervező Vállalat felelős tervezőjének előadása Pécs fejlesztési programjáról. Az elhangzottak alapján némi képet szeretnénk adni a közgazdasági és matematikai modellek alkalmazásáról. A városrendezési, -fejlesztési munka bonyolult sokrétűségét régebben nem ismerték fel. Régebben például a kisvárosok tervezését intuitiv módon végezték anélkül, hogy ismerték volna a lakosság számának jövőbeni alakulását vagy az ipartelepítés irányát. Ami azonban a kisvárosok esetében esetleg elegendőnek bizonyult, roppant kevés a nagyvárosok tervezéséhez. Itt kizárt az intuitív tervezés. Építészek, közgazdászok. matematikusok, demográfusok, egészségügyi szakemberek és mások együttműködésére, közös munkájára van szükség, hogy a jövő városa harmonikus feltételeket biztosítson lakói számára. Ne forduljon elő például, hogy az új városrész lakójának kilométereket kelljen utaznia munkahelyére. A különféle szakemberek együttműködésének kereted — ha ma még teljes egészében nem is nyertek intézményes formát —. kezdenek kinőni a gyermekcipőből. Régebben kétségbevonták g közgazdászok illetékességé^ részvételét a településterve, zésben, holott a dolog közgazdaság] tartalma vitathatat« lan. Még olyan gazdaságpolitikai döntés is, mint ami a IX. kongresszuson hangzott el a munkaidő csökkentéséről —^ hatással lehet a tervezésre Meghosszabbodik a szabad idő, gondoskodni kell a dolgozók pihentető elfoglaltságán női, üdültetéséről, szórakoztam fásáról, stb. Sőt! Itt aztán ÓM vábbi mérlegelésekre van szüli seg, csakhogy egy példát emu lítsiink: vajon milyen len 4 televízió. Idővel a színes televízió még nagyobb Mányi térhódításának hatása, menynyivel kevesebb mozit vagy színházat kell ennek követ* kertében a jövő városában építeni? Elfoglalták hivatalukat az új miniszterek Csütörtökön délelőtt a Belkereskedelmi Minisztérium vezető munkatársainak összejövetelén Fock Jenő, a Minisztertanács elnökhelyettese búcsúztatta a jövőben más munkaterületen tevékenykedő Tausz Jánost, méltatta a minisztérium vezetésében végzett munkáját, s beiktat« tisztébe Szurdi István belkereskedelmi minisztert Ugyancsak csütörtökön az Igazságügyminisztérium vezető beosztású dolgozói előtt Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese méltatta a nyugalomba vonuló dr. Nez- vál Ferencnek a minisztérium vezetésében végzett munkáját s beiktatta tisztébe ír. Korom Mihály igaaságügymi- nisztert tizenkét évvel ezelőtt kisiskolás korában játszadozás -*■ közben Görgényi Miklós kezében felrobbant egy háborús gyutacs, ami a legdrágábbat, szemevilágát ragadta el. Tizenhét év múlott el azóta. Tizenhét olyan esztendő, amelynek csodálatosképpen egyetlen órája, napja sem környékezte meg kétségbeeséssel. Kezdődjék hát a történet az ő hitvallásával: „Nem a látás teszi emberré az embert..." Mint bárki más... A mikor megbeszéltem vele a találkozást, hallani sem akart az általam ajánlott feltételekről. — Nem, szó sem lehet arról, hogy akár fél órára is másnak adjam át a telefonközpontot, — tiltakozott. — Tudunk mi beszélgetni úgy, hogy figyelmem fele a kapcsolótáblán legyen. A hosszúra elnyúlt beszélgetés alatt aztán végig az volt a benyomásom, hogy voltaképpen rég várt tolmácsnak tekint, akinek az lesz a feladata, hogy jóta- nácsokat továbbítson a címzettekhez. Üzenetet az országban élő. mintegy tízezer világtalan társához, mert jól tudja, hogy sok, fájdalmasan sok közöttük még a reményvesztett, hitehagvott ember Hogv is kezdte? — Én sohasem hittem és ma sem hiszek abban, hogy önszuegesztió, vaav valami csodabogár akarterő segíti át az embert a vál«*gokon. Ha van is ilven, az csupán kivételes alkatú emberek bűvész-attrakciója. . Többen vagyunk olyanok, akiket a dolgok egyszerű felmérése segít át a válságokon és ez a több kell, hogy példát adjon a sokaknak ... S miközben beszél, fürge újjakkal tapogatta végig a kapcsolótábla gombjait, ame lyek halk kattanással jelezték a vonalba lépőt. — Itt van például az én esetem. Nem mondom, nekem sem volt mindegy, amikor a szemoperációm után azt mondta anyámnak az orvos: „Hazaviheti a fiát asszonyom, egyelőre nincs mit tennünk.” És tudja, mi ragadott meg ebből a mondatból? Csak az. „egyelőre”. Attól a naptól kezdve erre alapoztam minden tervemet, cselekedetemet. Percre abbahagyja, mert telefon üzen etet kell átvennie. És amíg hangosan meg ismétli, ez az idő arra is elég. hogv pontírásos készülékével rKe-'+c- -,l7 íWenetet. — Sióval az első tervem óz volt, hogv egve!"re” elvérezzem a gimnáziumot méghozzá nemcsak azért, mert tudtam, hogy a tanulás, az elfoglaltság segit át a kezdeti nehézségeken, hanem ennél is messzebb mutató szándékkal. Úgy véltem, hogy a középiskola segít fel arra a magaslatra, ahonnan már könnyebben eligazodhat az eszével látó ember. A gimnáziumét Pesten kezdte, utolsó vizsgákat Pécsett, a Nagy Lajosban tette le. Ugyanis annak idején kapott állást az építők telefonközpontjában. — De az édesanyámról még nem is beszéltem, — rótta meg önmagát. — Pedig vele kellett volna kezdenem, róla kellett volna először elmondanom, hogy az első kritikus napokban mi mindent jelentett szá- mora az ö okossága, józansága. Mert akkor sem. azután sem rendezett kéztördelő jajveszékelést az anyám. De annál többet futkosol’ kilincselt. hogy ember1 lőjek az emberek között, .".fit mondjak még. Talán mindent elmondok róla azzal, hogy legnagyobb ajándékát, a józanságát plántálta belém ... És én, aki hallgatom, nem tudom megállni, hogy e jellemvonása mellé ne írjam oda kiegészítőnek az akaraterőt is, pedig az imént jegyeztem fel, hogy mi a véleménye erről. Vagy talán írjam csupán a józanság kontójára mindazt, amit csak úgy „mellékesen” mondott el a hosz- szúra nyúlt beszélgetés alatt? Azt, hogy nemcsak írja, olvassa, hanem társalgási, sőt műszaki színvonalon is beszéli az angol nyelvet? És azt is, hogy már évek óta rendszeresen levelez speciális angol könyvtárakkal? Vagy mondjam azt, hogy restelli magát, mert németül „egvelőre” csak két-háromszáz szót ismer? Azt is ő mondotta el, hogy legkedveltebb passziója a matematika, a geometria, amelvből rendszeres szerkesztéseket végez. Persze, van hozzá különleges rajz- felszeretase mesfelol" körzőkkel vonalzókkal. Közel né<zv*zó7 néldánvszámú saját könyvtára van. Legújabban a pécsi itWnnnvel- vű könyvesbolttal tart kapcsolatot. Socciális külföldi térképeket szeretne beszerezni. Hogy miért? — Idegesit, amikor a tv- ben, rádióban útleírásokat vagy külpolitikai híreket hallgatok, és nem tudom földrajzilag nyomon követni az eseményeket. Hát így rendezte be és így rendezi, szépíti tovább az életét, amelyhez teljes harmóniát nyújt fiatal házastársa és kétéves, makk egészséges fiacskája. — Látók között élek otthon, látók között dolgozom a munkahelyemen is. És, ha nekem jobb így, akkor ugyanezt tudom javasolni a sorstársaknak is. De, ha már mindezt megírja, akkor azt is tegye hozzá, hogy miért jobb így. Mindenekelőtt azért, mert így sohasem tunyu el az ember. Egyszerűen nem lesz rá ideje. Nem is lehet, mert a környezetem engem is arra inspirál, hogv oont.osan azt tegvem, ami' ők. Hogv nannnta dítsak valamit az élet szépségeiből iavail-óh — És. ha már ezt teszem akkor úgv élek én is, mint bárki más... Pálinkás Hcú, mi épCD és mflyeo épfl* tési eljárással, ebben az építészek döntenek. A közgas- dász feladata a gazdaságosság kritériumának érvényesítés®; Ismerkedjünk meg egy éri®, kés fogalommal, a telepítő er# fogalmával. Városunk feji At dését a múltban helyi tény®* zők határozták meg közvetH lenül. A szénbányászat azért re alapozott tókés, majd szocialista iparosítás, s végül aa uránércbányászat, melye® meghatározták Pécs lakossá* gát. E tényezők irányt szab* tak az építkezéseknek. lásd# az „uránon” új, hatalmas vá- rosrész nőtte H magát De mi lesz a jövőben Pécg fejlődésének elsőrendű okai Egy város tervezési program* jában mindenekelőtt erre kell választ adni. A közgazdasági modellek segítségével a pécsi tervezők alapos vizsgálatokat, számításokat végeztek. A te*w vezés nem egy végső állapoé- ra koncentrál: a grafikonokon a régmúltból a távoli jövőbb a XXI. század közepébe ív®* lő görbék szemléltetik a fejlődés átlagos ütemét. Felírtál többek között az általános városiasodást. a nemzeti jöv®* delem alakulását, a városias», dást Pécs vonzási körzetében, a népesség növekedését, at»* rtileti foglalkozási átrétegezA* dést, Pécs ipari népességének^ “gyéb foglalkozasd népességének. valamint területének és népsűrűségének becsült növekedését, a munkasűrűség változását stb. Ehhez a munkához természetesen rengeteg adatot kellett összegyűjteni. A számítások és elemzések eredményeként szögezték aztán le azt az alapelvet, hogy a város fejlődését elsődlegesen nem a városban jelentkező munkahelykínálat. tönern az országrész társadalmi munkamegosztásának forradalmi átalakulásából törvényszerűen eredő folvamatok határozzák meg. A munka te» melék<~nvsésének rohamos növekedése ugvanis a szódat»* ta iparban meggyorsította a népesség gazdasági és földrajzi átcsoportosulását A 'A* vőben az ennek következtében felszabaduló munkaerő ésszerű foglalkoztatása csali nagyobb településekben valA- títható meg. az elemi erővel kibontakozó általános városiasodás lesz tehát Péc» fejlődésének is elsőrendű oka, A városrendezés és -fejlesztés bonyolult munkájának elvégzéséhez ma már matematikai módszereket, elektronikus számítógépeket is has» "álnak. Matematikai módsz®- -ekke] — úgynevezett otrtt» műm-szám fi ásókkal — terv®, tík oéldául a jövő városának kővtakodásét. vízvezeték hálA. vatát stb. Az F.gvesült Államokban próbálkoztak ma* tí sztár mntemstikai mő-'sze* -okkel várost tervezni -v * vfeé-loi tel *os kudarccal iát* Az alkotó képzeletet ‘■erer/ -zetesen nem '~elvettetkh-M»*. a vének adatfeldolgozás" U*4n a követke7tefések levo-iása a* "mber feladata. Mlklósvári ZettAa i
