Dunántúli Napló, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-09 / 290. szám

IfllQg proletárját, egyesüljelek I Dunántúli naplö Az MSZMP Bqrangq megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja XXITL ÍVTOLIAM, SML SZÁM ARA §G PILLÉR Í9«6. DECEMBER 9., PÉKTE* A magunk em berségf bői A Panaszost aándenütt >61 ismerik. Naponta megje­lenik a személyzeti irodák­ban, a vállalati igazgatóknál szerkesztőségekben, a tömeg­szervezetek funkcionáriusai előtt, a tanácstagok irodái­ban és a kiskereskedelmi üz­letek félig raktár félig iroda szellőzetlen helyiségeiben. A Panaszos új embertípus, mű­faj a civilizáció egén. Látszó­lag rengeteg van belőle, e né­ha hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy külön réteget képviselnek a társadalomban. Erről persze szó sincs. Pa­naszosnak lenni inkább csak állapot, bárkivel előfordulhat Az ember egyik pillanatban tanácstag, a másikban már panaszos. Előfordul, hogy a Panaszos nem találja hivatalá­ban az igazgatót, mert az el­ment panaszt terűn, mondjuk a kéményseprők főnökéhez, mert házának kéményeit vélet­lenül hónapok óta nem. tisztít­ják ... Az is előfordul, hogy a Panaszos megjelenik az il­letékes elvtárs előtt es el­mondja, hogy vele hogyan bántak el itt meg ott. Az ille­tékes elvtárs erre fölényes mosollyal néz, aztán megke­ményedik az arca és hirtelen lecsap: „Ez mind semmi” — mondja és sokkal tetszetősebb, érdekesebb visszásságokat *>- tol. fel, mint a Panaszos, pa­naszkodnak egymásnak egy félórácskát, aztán mindketten megnyugszanak és hazamen­nek ... Néha az embernek már egé­szen furcsa gondolatai támad­nak ... Úgy tűnik, mintha a Panaszos a társadalmi munka- megosztás egyik különös ter­méke lenne. A borbély lenyír­ja a fűszeres haját, de ha a borbély véletlenül tanácstag ss, akkor a fűszeresnek ke­letkezik egy második minő­sége, előbb vagy utóbb meg­jelenik a borbélynál, mint Pa­naszos ... Mit akarnak a Panaszosok? Minden esetben valamit kapni ... Lakást, vagy igaz­ságot, fizetésemelést vagy jobb árut... A Panaszos lényegét tekintve fogyasztó, aki szük­ségleteit akarja jól kielégíte­ni. A tanácstagi és minden más fogadóórákon fogyasztó­panaszosok jelennek meg túl­nyomó többségben és a konst­ruktív javaslattal, tenni aka­rással érkezők száma cse­kély. A fogyasztó érzései sze­rint, az íróasztal második ol­dalán üldögélő embernek a másodlagos társadalmi munka- megosztás értelmében az ado­mányozás, a javak osztogatá­sa, kiutalása a feladata. Ez néha valóban így van, de na­gyon ritka esetben. De akár Tgy van, akár nem, adomá­nyozni csak a megtermelt ja­vakból lehet. Ha a megter­melt javak mennyisége kevés, akkor a fogyasztó keveset kaphat. Ez egy reális társa­dalmi tudat egyik mértéke is lehetne. Csakhogy... A Pana­szosnak nem reális társadalmi tudata van, hanem fogyasz­tói tudata ... Nem veszi tu­domásul, hogy osztani csak a megtermelt javak arányá­ban lehet. A fogyasztó a tár­sadalmat titokzatos „szerken­tyűnek" véli, amiből egy kis jóindulattal mindig lehet la­kásokat, magasabb bért és jobb áruellátást potyogtatni... A társadalom azonban nem elvont csodaszer, hanem reá­lis szerkezetű építmény, me­lyen a fogyasztó rosszul vég­zett munkája állandóan érez­hető.. 4 A fogyasztói tudat a városi lakosság nagy többségében könnyen és észrevétlenül ki­alakulhat. Megszületik, és a jól felszereli kórházból taxi­val hazaszállítják. Tipegő ko­rában megtanulja, hogy csak egy gombot kell megnyomni és világos lesz. egy kart eJ kell fordítani és akkor a po­hárba víz folyik és október közepén azokból a „fehér izékből’ meleg kezd áramla- ni. így nő fel. Ezek után, ha külön családot alapít és lak­ni akar, a házépítés lehetősé­ge eszébe sem jut. Bead egy' kérvényt a tanácshoz és vár­ja a lakást, aarűt a társada­lom köteles neki adni... Ha jól dolgozik, a munkájával feltéüenül elősegíti az eloszt­ható társadalmi javák elő­állítását __ De ha nem dol­g ozik a legjobban, hézag ke­letkezik ... Baj van a laká­sokkal. A fogyasztó egész életében kiskorú marad, akiről mások­nak kell gondoskodni. Két éve egy idősebb úr leszállt az autóbuszról és egy gödörbe lépve a lábát törte. Pert indí­tott és megnyerte. Az autó­buszokról behunyt szemmel lelépünk és elvárjuk, hogy a lábunk alatt fényes aszfalt terüljön szerte. Ezért fele­lős a társadalom. Ha valami rendellenesség történik, pa­naszra megyünk, mert nekünk „jár” az aszfalt. A civilizáció­ban nem érheti baleset az embert, ha éri, akkor azért felelőssé teszünk valakit. Nesn. tudom, hogy a hajdani prém­vadászok kihez mentek pa­naszra, ha a lábukat törték, -/agy megtámadta őket egy medve? A napokban megjelent _ a szerkesztőségben egy fiatal férfi és a felesége. Vas me­gyei faluból származtak Pécs­re. A szülői házat, kertet és a földjüket otthagyták. A ház most már düledezik, senki sem lakik bent. Iparban dol­goznak mindketten, jó, meg­bízható munkások. Lakást akarnak. Harminc kérvényt adtak be, de hiába... A falu azért biztosabb egzisztenciát nyújtott — mondogatom neki, de hiába. „Elegem volt a fa­luból ..." — mondja határo­zottan és izzó szemekkel vár­ja, hogy kihúzom a fióko­mat és egy titkos, direkt ilyen alkalomra tartogatott lakás- kiutalást előveszek és átnyúj­tom neki. Nincs kiutalásom se erre a külön célra, se má­sikra. Csak ülök értetlenül és eszembe jut egy Hjalmár nevű prémvadász, akiről va­lamelyik útleírásban olvastam. Hjalmár senkinek sem adott be kérvényeket. Letelepedett a Kenai-tó közepén terpesz­kedő egyik szigeten és ge­rendákból épített magának és családjának házat. A civili­zált világtól több hetes csó­nak és szán út választja el, de nyolc képeslapot járat, há­rom könyvtárnak a tagja, há­za köré tervszerű farmergaz­daságot telepített... És min­dent maga, a két kezével. Ez a szegény magyar ember pedig kérvényeket írogat. Ez az életműve. A tevékeny, önálló embert egyre inkább felváltja a má­sokra. a közösség erejére ha­gyatkozó. fogyasztó embertí­pus. A közösség ereje nerr tekinthető varázsszernek Me« bízható erő, de nem o1'-’*' meg mindent, mindenki he­lvett automatikusan. Aki fo­< Folytatás & 2. oldalon.) 4 Szovjetunió és Franciaország a vietnami eseményekből sok mindent egyformán értékel‘ Mim beszéie a francia televízióban Összeül a szovjet parlament Moszkva; December 15-én a Kreml' ben összeül a Szovjetunió Legfelső Tanácsa, bőgj meg­vizsgálja és jóváhagyja a* 1967. évi népgazdasági (érv és költségvetés tervezetét. Beszámoló hangzik el »«. ülésszakon az 1966, évi költ­ségvetés teljesítéséről, Az (966—79, év? ötéves tervidőszak első évét a várt­nál jobb eredménnyel r.érj» a szovjet népgazdaság. As Ipari termelés idei növeke­dése meghaladja a 8 száza­lékot. a mezőgazdasági ter­melés a <0 százalékot. Miután 1.9€6-ban kitűnő eredményeket értek el az új tervezési és ösztönzési rend szerre átállított vállalatok* 1967-ben folytatódik a re­form kiterjesztése most mái egész iparágakra is. Az új összetételű Legfelső Tanácsnak ez lesz a válás»- tások óta a második ülés­szaka. Párizs: Koszig!», a sdow- jet Minisztertanács elnöke csü­törtökön beszédeit mondott a francia televízióba» A szovjet kormányfő rámu­tatott: Az ezekben a napok­ban szerzett benyomások, meg­szilárdították bennünk azt a meggyőződést, hogy Francia- ország és a Szovjetunió kap­csolatainak fejlesztése egy­aránt szolgálja a szovjet és a francia nép érdekeit. Ezt bi­zonyítja a franciáik magatar­tása országunk iránt, az a jó­indulat és vendégszeretet, amellyel franciaországi kőr­útunk során mindenütt talál­koztunk. A Szovjetunió és Francia-1 ország belső állami rendszere! különböző, de ez nem akadá-. lyozza, hogy közöttünk szé­leskörű együttműködés bonta­kozzék ki. Mi ebben a békés együttélés megvalósulását lát­juk — országaink közeledése nem átmeneti jellegű, nem függ átmeneti szubjektív té­nyezőktől — mondotta a to­vábbiakban Koszi gin. Ma, amikor bizonyos körök ismét élezni próbálják az euró­pai feszültséget — folytatta — nekünk egyesült erőfeszítések­kel kell megakadályoznunk a háborút és biztosítanunk a békét. a Vietnams kérdésben kicse­réljük sézeteankei. Tökéletesen elégedettek va- gyunk a tárgyalások meneté­vel és az eredményekkel. To­vább juthatunk a sokoldalú együttműködés útján politi­kai, gazdasági és más síkon, még fokozottabban erősíthet­jük a szovjet—francia kap­csolatokban lévő bizalmat és kölcsönös megértést — mon­dotta végezetül Koszdgín Konzuli egyezmény Rambouillet: Tegnap konzu­li egyezményt kötöttek a Szovjetunió és Franciaország között. Az egyezményt szov­jet részről Andrej Gromiko szovjet, francia részről M Couve de Murville francia külügyminiszter írta alá. Felépüli fi cser kik ti gépjavító állomás Az ország legkorszerűbb mezőgazdasági gépjavító ál­lomása kezdi meg üzemelését 1967. január elsejével Mecsek- aija-Cserkúton. Az építkezést két lépcsőben végzi az ÉM Építőipari Vállalat. Az első lépcsőben felépítették magát az állomást, melyet 1966. de­cember 31-ével fognak átadni. A második lépcsőben bővítik az üzemet, ezek a munkála­tok 1968-ban fejeződnek be, s akkor Pécsett lesz az or­szág legnagyobb kapacitású mezőgazdasági gépjavító ál­lomása. Az első lépcső építési hjp kálatai a napokban befeje­ződtek. Az állomás felépült* a kivitelező vállalat most már csak a helyszín tereprende­zését, a műhelyek közötti utak betonozását végzi. Ezek má? az utolsó simítások, s bár a csapadékos időjárás lassítja a munkát, minden remény megvan rá, hogy a műszaki átadás december 31-ével meg­történik. Az új gépjavító ha­talmas csarnokot, jól felszerelt műhelyeket kapott, melyek lehetővé teszik a legkülön­félébb javítási technológiák alkalmazását. & kínai köfdüttsége! megfosztanák az SIVSZ ülésszakán falé részvétel Imáiéi Nem lehet tartós bőké Európában, ha a politikát olyan illuzórikus számításokra építik, mint a jelenlegi euró­pai határok felülvizsgálata és Európa területének átszabása, ha nem veszik tudomásul a kontinensen végbement alap­vető történelmi változásokat. Ilyen politika, különösen ak­kor, ha azt azzal akarják alá­támasztani, hogy Nyugat-Né- metország számára hozzáfér­hetővé teszik a nukleáris fegyvereket, a béke ügyére nézve veszélyes következmé­nyekkel járhat. A szovjet kormányfő ezután a vietnami háborúról beszé)T, Hangsúlyozta: A Szovjetunió és Franciaország a vietnami eseményekből sok mindent egyformán érlékel. Az Egye­sült Államok Vietnam ellen? gressziója a fő akadály a ■emzetköz -zültség enyv ősének, az államok kő’*' ' tartós békés kapcsolatok ki­alakításának útjában. Meg T; lapodtunk, hogy áHásfoglalá- supkat tovább mérlegeljük 4s A Szakszervezeti Világszö­vetség Főtanácsának XVI. ülésszakán, a csütörtök dél­előtti ülésén a kínai küldött­ség továbbra is arra töreke­dett, hogy akadályozza az értekezlet normális munkáját és megzavarja a tanácskozás rendjét. Amikor Louis Saillant főtitkár előterjesztette az SZVSZ szervezeti szabályza- 1 tának módosításáról szóló re- | ferátumát a kínai küldöttség | a hozzászólási lehetőséget is arra használta ki, hogy rágal- | mázzá a szovjet szakszerveze- i teket, a Szovjetuniót. Az el- I nők — az elfogadott ügyrendi ; szabályzat értelmében — is- ! mét megvonta a szót a kínai I küldöttől, aki ezúttal sem volt hajlandó elhagyni a szó­noki emelvényt, s megakasz­totta a tanácskozás tovább munkáját. Hosszas szünet után sz el- .ökség nevében Louis Saillant iőtitkár határozati javaslatot terjesztett az ülésszak elé, amely kimondja, hogy mivel a kínai küldöttség a legdur­vább módom lehetetlenné teszi a tanácskozást, s mivel a fő­tanács rendes megválasztott kínai tagja nincs is jelen, az ülésszak részvevői megfoszt­ják a kínai delegációt a ta­nácskozáson való további részvételi jogától. A vita után — amelynek során számos küldött felhá­borodottan ítélte el a kínai delegáció vezetőjének és tag­jainak magatartását — a ta­nács nagy többsége elfogadta az elnökség javaslatát. A pekingi „vörösgárdis­ták” jelentései szerint Kíná­ban letartóztatták Peng Csent a Kínai Kommunista Párt Po­litikai Bizottságának tagja* Peking polgármesteréi, Var I.i-t, Peking pol gármes terhe - ivettesét és több más sze­mélyt. A „vörösgárdisták” ’ dióié - -ak egyik köziemén-.-. ­december 4-én „saját bar­langjában elfogták s sötét banda főkolomposát” Peng Csent. Rajta ás Van Lin kíő vül Lin Mo-han és Hszic jen volt művelődésügyi miniszter­helyettesek és Tan Han, a kínai drámaírók szövetségének elnöke szerepel a letartózta­tottak listáján. Pekingben egyébként újabb összetűzésekre került sor munkások és „vörösgárdis- ták” között. Csungcsing város egyik gyárának munkásai és a „vörösgárdista” csoportok közötti összecsapás december 4-én 11 ember életébe került* Kétszázan pedig megsebesül­tek. Vuhszi városában ugyan­ezen a napon a „forradalmi diákság” a városi pártbizott­ság védelmére mozgósított munkásokkal csapott össze. Tizenhármán életüket vec’tet­ték — főként munkások — ás 180 ember megsebesült Sanghajban december 3-án ás 4-én a Jiefang Ribao című ap munkásai és a ..vörösgás^ disták” összetűzése nyomán heten haltak me*. i l i * Lem Karpinszkij, a Pravda szerkesztő bizottságának tagja, rovatvezető és Vlagyimir Ge- raszimov, a Pravda magyarországi tudósítója dr. Csendes tajos, a Megyei Pártbizottság titkárának társaságában tegnap a Dunántúli Napió szerkesztőségét látogatta meg, aho< ' belpolitikai kérdésekről beszélgettek a Dunántúli Napló, a Pécsi Rádió, a Mecseki Bá­nyász és a Magyar Távirati Iroda megyei szerkesztőségének vezetőivel, munkatársaival.

Next

/
Oldalképek
Tartalom