Dunántúli Napló, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-08 / 289. szám
Kfcui jfcJ’&O 3 A taggy ülésektől a kongresszusig: Körültekintő humanizmus Kt feiet fis a szi ikóziüéri ? — A „mel éküxem“ nem megoldás Napirenden a rok an* bányászok helyzete — Egyelőre csak a tervekről, elképzelésekről lehet beszélni. Az új gazdasági mechanizmus kétségtelenül sok új lehetőséget csillantott meg. Trösztünknek sok olyan területe van — fűrésztelep, javító műhelyek, villamos üzemek, — melyek — amennyiben erre törvényadta lehetőségünk lesz — más vállalatok részére is végezhetnek munkát. A kapacitás ezt már ma is megengedné. Ezekben az üzemekben sok csökkent munkaképességű bányászt tudnánk hasznosan, produktív munkakörben alkalmazni, ami azt is lehetővé tenné, hogy bérük változatlan maradjon. A kérdés napirendre került — Emellett természetesen napirenden tartjuk azt a kérést, hogy a szilikózissal kap- csolatós kártalanítás terhét a társadalombiztosító szervekre hárítsák. Igazságtalan lenne a kártalanítás millióit a termelő tevékenységet folytató ezrek nyereségrészesedéséből levonni. Még egyszer hangsúlyozom, ma még csak a viták és tervezgetések stádiumában vagyunk, azt azonban bizton állíthatom: a kérdés napirendre került, a bányászat valamennyi szerve fontos feladatának tekinti a becsületes munkában megrokkant bányászok helyzetének emberséges rendezését. B. 8. Mtjv4s7Í bú^oroV n 'la' á«han Sirfo’e’ek — A Feste december t-én pénteken kiadja a „Magyar festők alkotásaiból” elnevezésű, hét értékből álló bélyegsorozatot és 10 forintos bélyegblokkot A bélyegeken Barabás Miklós, Benczúr Gyula, Sztnyed Merse Pál és Munkácsy Mihály 3—2 híres festménye látható. — As Ágoston téri iskola Tenkes-őrs tagjai december 6-án délelőtt felkeresték a kesztyűgyári óvoda gyermekeit és kis műsor keretében ajándékokat adtak át, amit ők maguk készítettek. Iparművészek által tervezett kisszériásán gyártott bútordarabokat hoz forgalomba a Képcsarnok Vállalat. A legújabb kisbútorokból a pécsi Kossuth Lajos utcai bolt is kapott a napokban. Ezekből a Mikó-féle sorfotclokat mutatjuk be olvasóinknak. A külön-külön is használható fotelokat egymás mellé rakva, kanapé állítható Össze. Nagyobb üzem, főbb lehetőség Érdemes összefogni Miért egyesült a nagyhajmási és mekényesi tsz? A nagyhajmási és a mekényesi tsz nem volt rossz szövetkezet. Mindkét tsz több mint tizenötezer forintot fizetett ki pénzben és természetben annak a tsz-tagnak, aki egész éven át, rendszeresen dolgozott. A mekényesiek és nagyhajmásiak tehát megvoltak önmagukban is, s mégis, a két tsz tagsága nemrég kimondta az egyesülést Nyilván, nyomós okaik lehettek arra, hogy így cselekedjenek. Dehát mik voltak azok az okok? Ezzel a kérdéssel fordultam az egyesített tsz vezetőihez és Szabó István elvtárshoz, a sásdi járási párt- bizottság mezőgazdasági osztályának vezetőjéhez, aki éppen Nagyhajmáson tartózkodott. Korszerűsítés 1500, illetve 1200 holdas, tehát kicsiny termelőszövetkezetekről van szó. Ez a terület- nagyság lehetővé tette, hogy a termelést az egyéni gazdálkodáshoz képest korszerűsítegymás mellett volt, hogy bizonyítsák: éd a Kommunista Párt és harcod. Munkanélküli tüntetéseket szerveztek, házi agitá- ciókat tartottak. Ebben szimpatizánsok is részt vettek. — Megbeszéltünk egy időpontot, kinéztünk egy proli lakta bérházat. Előtte találkoztunk. Ebbe a házba mindenki bemehetett, de ki már senki sem jöhetett. Egyik elvtársunk felment az első emeleti folyosóra és elmondta beszédét, igy a lakók kénytelenek voltak meghallgatni nézeteinket. Persze voltak, akiknek ez nem tetszett, de tán többen, akiknek igen. Gyorsan múlik az idő igaza van Szántó elvtársnak, nem lehet mindent elmondani, ez napokig tartana. Szó esik vöröszászlós angyalföldi tüntetésről, a KIMSZ akcióiról. — Egyik megrendítő élményem volt — ez már itt Komlón történt a felszabadulás után —, amikor egy munkásmozgalmi kiállttá n néztem meg és a képek közi ismerős arcra bukkantam Akkor tudtam meg, hogy az egyik elvtárs, akivel illegális kapcsolatban álltam. Rózsa Ferenc elvtárs volt. Látja ilyen erősnek kellett lennie a konspirációnak. Nem tudhattuk, mikor és hol csip le ránk a rendőrség, azt sem, hogy ki hogyan állja a vallatást, a kínzásokat. Jobb volt nem tudni a neveket, a címeket. A világháborúról beszélgetünk. Ahányszor csak bevonulás volt, Szántó elvtársnak mennie kellett Nemigen lehetett a hadseregben mást tenni, mint végső soron megszökni. Éppen egy ilyen akció szervezése alatt sikerült — különleges szerencse folytán — leszerelnie. Ekkor kerül szó a családról, Szántó elvtárs feleségéről is. — Nem egy tüntetésnél tapasztaltam, hogy a férj jött volna velünk, de az asszony, a család visszatartotta. Látja, nekem ebben fel sem mérhető szerencsém volt. En a feleségemet a mozgalomban ismertem meg. Az is nagy szerencse, ha egy asszony nem gátolja a férfit az olyan veszélyes munkában, mint az enyém volt. De ezerszer az, ha az ember segítőtársra talál. De talán erről beszéljen ő. Nem együtt kezdték a munkát. Szántó elvtársnő Keszthelyen volt férfiszabó segéd. Ott kapcsolódott oe a szakszervezeti munkába. Egy sztrájk szervezésének felgöngyölítésekor bocsátották el. Sokáig nem kapót) munkát, a szakszervezet helyezte el Pesten. Ekkor találkoztak. — Nem együtt kezdtük, de miután találkoztunk, együtt, mindig egymás mellett, egymást segítve dolgoztunk. Így könnyebb volt. Mi sokan voltunk testvérek, hamar megismertem a nyomorúságot. Egyik bátyám vöröskatona volt, 1919-ben kivégezték. Az 6 emléke meg életem folyása egyenesen vezetett el a mozgalomhoz. 1939-től a Vörös Segélyben dolgoztam. Sajnos, nem sokáig. Idegbénulást kaptam, sokáig feküdtem betegen. A felszabadulás után — ahogy egészségi állapotom engedte — bekapcsolódtam a szakszervezeti és a pártmunkába. Számítottak rám, megbízatásokat kaptam. Most is pártbizottsági tag vagyok. Nehéz volt sokszor, de ha újból kezdeni kéné, újból vállalnám. Mert megérte, ügy érzem, fáradozásunk meghozta gyümölcsét. — Sok szó esett mostanában — úgy baráti körben — a hibákról, problémákról — veszi át a szót Szántó elvtárs —, nem mondom, hogy nincsenek. De nem zz a feladatunk, hogy nyargaljunk a hibákon, problémák meg mindig lesznek. A lényeges az, segíteni kell a megoldásban. Nekünk idősebbeknek. nekik, a fiataloknak. Es akkor eredményes lesz az ő életük is. — Nézze meg Komlót' Persze, maga más szemm •' nézi, mint én, hisz én 19 IC óta ismerem. Ez sem kis eredmény. A további át nagy részét már nélkülünk járják be. De úgy érzem, hogy egy kicsit mindig velünk. Sok mindennek ez ad értelmet. És ekkor pontosan megfogalmazódott bennem, hogv mi volt az az érzés, ami - beszélgetés alatt eltöltött. A tisztelet. Sződy Szilárd sék és fellendítsék. De mi évekkel ezelőtt számítani le hetett arra, hogy azokat a le hetőségeket, amelyek az ilyei nagyságrendű gazdaságbal rejlenek, hamar kimerítik, nem marad más választásuk mint az egyesülés. Az idő az előrelátókat iga zolta. Miközben a megye töb bi tsz-e kombájnt vásárolt, il letve azokkal aratott, a nagy hajmási és mekényesi szövet kezet kénytelen volt meg elégedni az aratógéppel vág: a kölcsönkombájnnal, mer 250—300 holdas kombájnara tásra alkalmas területre nen volt kifizetődő kombájnt vá sárolni. Erre csak most, a; egyesülés után nyílik lehetőség, mert 500—600 holdoi már kihasználható a kombájn Hasonlót mondhatnánk a siló kombájnról és egyes nehé: traktorokról is. Mekényesnek 33 holdas halastava van. A halastó völgye nagyhajmási területér folytatódik, a patak, mely £ tavat táplálja, Nagyhajmás területén folyik át Már régebben is eszükbe jutott, hogy a nagyhajmási részen is létesíteni lehetne egy — mintegy 35 holdas — halastavat, de mindig szembetalálták magukat azzal a problémával, hogy ezesetben összefüggő tórendszer keletkezne, mely egységes kezelést kíván. Korábban kissé körülményes lett volna ez — most már nem probléma. A nagyhajmási tsz-nek 62, a mekényesinek pedig 66 tehene volt. Az állatok elhelyezése nem volt korszerű. Ennek ellenére sem nyílt alkalom építésre, hiszen a 100 férőhelyes istálló — ez ma az általános típus, erre adnak hitelt — mindkét helyen nagy lett volna. Az egyesített szövetkezetben már szükségszerű. Hasonló példával szolgál a sertéstenyésztés is. Nagyhajmáson a kocák 2, a süldők 3, a hízók egy helyen vannak elhelyezve. Mekényesen is korszerűtlenek a sertésólak. Mindkét tsz-nek építeni kellett volna, s sokkal olcsóbb lesz együtt építeni, mint kü- lön-külön. Szakosító* Korábban mindkét tsz-nek mindennel kellett foglalkoznia. Most lehetőség nyílik a termelés szakosítására Az egyik faluba koncentrálják a fejőtehenészetet, borjúnevelést és sertéstenyésztést, a másikbar a sertés- és marhahizlalás és a növendékmarha nevelés kap helyet. Nagvhajmás kedvezőb’ közgazdasági viszonyokkal rendelkezik mint a szomszédja, mert közelebb van a vasúthoz. Mivel a természeti adottságok nagyjából mindkét községben azonosak, a köz- gazdasági viszonyok kedvezi volta indokolttá teszi, hogy Nagyhajmásra központosítsál» a cukorrépa- és burgonyatermesztést A termelés szakosítása nemcsak igényli a fejlettebb agro- és zootechnika alkalmai* zását, hanem lehetővé is teszi azt. Ennek kulcsponti kérdése a szakember ellátottság. Az egyesített tsz-nek már elég ereje volt ahhoz, hogy Nagyhajmásra vonzza Horváth'. Pált, a szarvasmarha tenyész- .^ téséről neves gerdei tsz korábbi főállattenyésztőjét. A» egyesített tsz-nek már megéri^ hogy egy újabb személyt állítson be, illetve képeztessei» ki a tehenek mesterséges termékenyítésének bevezetése, il-* letve meghonosítása céljából.' Ma még 80 százalékos az ellési eredmény, száz tehén közül tehát csak 80 ad borjút. Ha a mesterséges megtermékenyítés uralkodóvá válik* ez a szám 90-re emelkedhet* s ezzel nemcsak a borjú lesz több, hanem a tej is. Százezre* meg takarítások Magától értetődik, hogy a nagyüzemi termelésben rejlő előnyök jobb kihasználása, a termelés szakosítása, a fejlettebb agro- és zootechnika alkalmazása tetemes gazdasági előnyökkel jár. Szabó István pártmunkás, Bencze Józseí tsz-elnök, Bock Géza főkönyvelő, Horváth Pál főállattenyésztő és mások számításai szerint a takarmánykeverő üzem felállítása körülbelül 100 ezer forint évi megtakarítást jelent a tsz számára.' A kombájnaratás bevezetés^ mintegy 60 ezer forint megtakarítást ígér. Ha a cukorrépa* és burgonyatermesztést Nagyhajmásra, tehát a vasúthoz közelebb koncentrálják, körülbelül 62 vagon nyers ipari áru szállítási útvonala öt kilométerrel megrövidül. Ez is több tízezer forint. Vagy százezer forint tiszta jövedelmet eredményezne a Békés Jövőnek! az új halastó is, melyet minimális költséggel lehetne megépíteni. Nem beszéltünk még az öntözési lehetőségekről éfl sok-sok másról. Lisicza István nagyhajmási* Kocsis István mekényesi párttitkár, s a két tsz vezetői ilven tényekkel, adatokkal érveltek a tsz-tagság előtt, amikor a3 egyesülés szóba került. Kz ilven érvelésnek nem lehet ellenállni, a két falu népe ma meggyőződéssel vallja, hogy összefogva többre viszik, mint korábban. Magyar László J A nagy érdeklődéssel kíséri kongresszusi vitában hangzotl el Rapai Gyula elvtárs, a Megyei Pártbizottság első titkárának javaslata: vizsgálják meg az illetékes szervek a :öld alatti munkában megrokkant bányászok helyzetét, a Intézkedésükkel biztosítsák, hogy az egyén és a népgazdaság számára egyaránt megnyugtató módon alakuljon további életük. Ki rieelie a terheket? Mint köztudott, a bányamunkások jelentős része tíz- tizenöt évi munka után — "-zilikótikus és egyéb foglalkozási betegségek követlezté- ben — alkalmatlanná válik a föld alatti munkára. Ez, az esetek többségében, jelentős jövedelemcsökkenésül jár a megbetegedett bányászok számára, ugyanakkor azonban az üzemeknél is súlyos terhet jelent az improduktív munkások egyre növekvő tömege. Rapai elvtárs felszólalása osztatlan örömet váltott ki a bányászok között, s új lendületet adott a megoldás ceresésének. Erről beszélgetünk Bachmann Mátyással, a Mecseki Szénbányászati rröszt főkönyvelőjével. — A vezetőségválasztó taggyűlésekről indult el a kér- iés, hogy gondjaink pártunk egm&gasabb fórumán is kapának hangot A foglalkozási betegségekben szenvedők jövőjének biztosítása a bányádat egész területén problé- nát jelent, a mecseki szén- röszt üzemeiben azonban — íz átlagosnál nagyobb szili- cózisveszély következtében — :z a gond is nagyobb az át- agosnál. A dolgozók egészség- sérelmeiből származó károk negtérítésével kapcsolatban 964-ben új rendelet lépett íatályba, melynek értelmében i kártérítési kötelezettség a nunkáltatót vétkességre való ekintet nélkül terheli. Uze- nednkem a szilikózisban izenvedők nagy száma mint- :gy 40 millió forint kártérí- ési összeget tenne szükségeséi. A kártérítés jogosságát mi valamennyien elismerjük. A rérdés csak az: ki és milyen tlapból fizesse ezt az össze- ;et? Közismert, hogy tröszt tünk, felsőbb szervei segítsé- t gével, a szilikózisveszély el- hárításában, lokalizálásában- európai hírre tett szert. Mil- : Iiókat áldozunk porleköt, sre i Rendszeresítettük az injektá■ lást, vizes fúrást, mindez azon- i ban még nem biztosít teljes , védelmet. A tudomány mai ■ állása mellett ez egyszerűen ■ lehetetlen. A mecseki szénme■ dence szene liaszkori, erősen porlik. Mindezekből egyértelműen kiderül, hogy trösztünk a megbetegedések magas számát illetően nem mondható vétkesnek, és így, a kártérítés reá hárítása sem méltányos. Ez egyébként valamennyi dolgozóra kihatással lenne: a kártérítési összegeket ugyanis a vállalati nyereségből lennének kénytelenek biztositani. — Jelenleg mi a helyzet, mi történik azokkal, akik az orvosi vizsgálatok eredménye alapján alkalmatlannak minősülnek a megerőltető föld alatti munkára? A jelenlegi helyset — Két lehetőség van: vagy a napszinten keresünk számukra munkát, vagy a csapatnál maradnak, és társaik vállalják helyettük is a terheket. Mindkét megoldásnak komoly hátrányai vannak. Az első esetében csökken a bér — és ennek megfelelően a nyugdíj is — a második esetében a bér ugyan nem szenved csorbát, de a már amúgy is beteg dolgozó egészsége tovább romlik, a csapat veszteségéről nem is szólva. — Az ország néhány bányászati vállalatánál érdekes kísérletekbe fogtak a csökkent munkaképességűek foglalkoztatása érdekében. Tatabányán kertészetet, Borsodban gombatelepeket létesítettek... — Néhány ember számára valóban sikerült ezekben a melléküzemekben munkát biz j tosítani, megnyugtató megol- ; dást azonban ez sem ad. A j kertészethez, gombatermesztés- I hez szakemberek kellenek, ! külön adminisztráció, speciá- | lis eszközök. Tatabányán tu- ! domásunk szerint tíz százalé- ! kos a ráfizetés. — Mindezek alapján véleménye szerint milyen módjai vannak a kérdés méltányos rendezésének?
