Dunántúli Napló, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-08 / 289. szám
DuncmiQii napló Az MSZMP Barqnija megyei Bizottsága és a Meglel Tanács lapja TXfU. ÉVFOLYAM, S89 SBAM ISA 89 ftIXÉB 19«. DECEMBER A, CSfSTÖRTÖK ^barátságokról — Ez ki? — A barátoín« _ És az a másik? — Az is a barátom. , — Mi van a barátoddal? — Semmi. Nem barátom többé. — Es az a másik fiú? ■— Abból is elegem van. Az egészben az a' különös, hogy egyetlen évszak se múlt el a két beszélgetés között. A fiatalember el szokta mondani a gondjait nekem. Nem barátság ez, de több mint puszta ismeretség. Mégha beszámítom' is a nyári barátságok múló voltát, jó két hónap alatt elfogyasztotta ezt a két barátot (miként őt is valószínűleg „elfogyás ztót- ták”) és most a dolgok rend- je\ szerint új barátok után nézett. Kevés malidéval számítva: tavaszig el fognak Tartani ezek is, gondoltán. Akkor esetleg ismét találkozunk, és könnyen előfordulhat, hogy a fenti beszélgetés szinte receptszerűen meg fog ismétlődni. De hát barátságok-e ezek »siójában? Ólvastam egyszer, valaki a barátságot a szerelemhez méltó érzéshez hasonlította, és nem is nagyon tévedett. A barátság nemesen fénylő, szép példáit megírták a legszebb regényekben, a háború borzalmai és más veszélyek között emlékezetes, örök barátságok szövődtek. A megpró>-. báltatás órái, a hősies helytállás kényszere nagyon sok jó és. igaz .barátságot,, alakított ki. Akire azi mondják:' nincs ennek barátja — nagyon szomorú ember ,az.' Barátra és barátságra szüksége van az embernek, hisz vannak az életében olyan mozzanatok, talán intimitások is. amik kizárólag csak egy igaz barátra tartoznak. Ezek a barátságok az egymás iránti bizalomra épülnek, egymás őszinte megsegítésére, és nem elvtelen megértésére. De hát az előbbi párbeszédben emlegetett fiatalember Is azt mondja könnyű fajsúlyú kapcsolataira: a barátom, az is a barátom. Anélkül, hogy a szó súlyát figyelembe venné. Sőt, hogy a ■ példa még szélsőségesebb legyen: a bírósági pulpitus előtt álló, garázdaságáért felelősségre vont fiatalemberek a legtöbbször egymás barátságára hivatkoznak, ha a banda egymáshoz való viszonyáról van szó. szinte gondolkodás. nélkül rá vágják: - barátom volt, bárátok voltunk . .. Természetesen nem kell - barátságot elmisztifikálni. A kissé romantikusan kifénye Sédéit barátságokat, a baíát* ság fogalmát nem kell még jobban kifényesíteni, de azét" a. barátságnak vannak alapéi vei, vannak olyan, kötelez. * fő vonásai, amelyek . nélkül nem lehetnek barátságok, len feljebb csak haverságról kö zelebbi ismeretségről leh® beszélni. A barátság tulajdonképpen korosztályonként módosul, hiszen más jellegi az. iskolai barátság, más kamaszbarátság, mezipt. má- a felnőttbarátság, de bels" lényegét tekintve csak egyfajta barátság van: ami ,íz őszinteségre, a bajtársiassÚH- ra, a becsületességre alap": Ugyanakkor nem jelenti äz hogy hiányzik belőle a jó ér telemben vett haveri, bará- cinkosság, nem hiánvzik belőle a bátorság, de mindezet humánus fokon valósulnak meg. Hogyan lesznek az emberek barátok? A történelembe» és a regényekben sző (Folytatás a 2 oldaton.) A nagyobb önállóság eredményes fogadás a magyar sajtó napja alkalmából Cy orsilii* hatékonyabb beruházások A Mecseki Szénbányászati Tröszt beruházási tevékenységében lényeges változást hozott ez az év: módosult a hitelek forrása és kezelése. Korábban minden beruházási hitelt — a jóléti jellegűek kivételével — központi keretből, úgynevezett költségvetési juttatásból kapott a tröszt, amit, ha december végéig nem használták fel, elveszett. A nagy beruházásoknál most sem változott a helyzet, azonban a kisebb, de a mindennapi termeléshez hozzátartozó, biztonsági célt szolgáló, munkavédelmi vagy szociális jellegű feladatok ezentúl a vállalatnál képződő hitelekből valósulnak meg, amit csak átmenetileg egészít ki bizonyos mértékig a minisztérium. A „vállalati beruházás” 1966-ban 80 millió torint összesen. Amit ebből nem költenek el, az lövőre is rendelkezésre álL Ez a változás együttjárt az igazgatói jogkör bővülésével: minden vállalati beruházás engedélyezése az 6 hatáskörébe került. Az új rendszernek számos előnye tapasztalható máris. A hitelelköltés kényszerűségének megszűnése sokkal meggondol tabb beruházásra, perspektivikusabb gondolkodásra ösztönözte a szakembereket. Nem a -hitel maradéktalan elköltését, tekintik, legfőbb ..feladaté nak, hanem a műszaki, gazdasági célkitűzés elérését. Ennek köszönhető, hogy az év folyamán mintegy 3 millió forintot takarítottak meg. Ez elsősorban a menet közbeni gazdaságosabb kivitelezésből adódott, de előfordult az is; hogy korábban elhatározott kirebb beruházást elhagytak és az erre szánt pénzt jövőre 'ontosabb feladatra fordítják. Meggyorsult a beruházás elhatározásának, engedélyezésének üteme. Ennek azért van nagy jelentősége, mert a gazdasági mechanizmus tervezett reformja a szénértékesítés területén már most bizonyos hatással jelentkezik. Ez évben például a darabc* szenet könnyebb eladni, míg a hosz- szú éveken át keresett apróbb, poros szenek értékesí tése nehezebb. A nagyobb önállóság lehetővé tette a gyors reagálást, a kis beruházások rugalmas alkalmazkodását a piac igényeihez. Vállalati beruházás keretében megfelelő átalakításokat, rekonstrukciót végeznek az osztályozó és mosóművekben. Ha a régi rendszer marad és az engedélyezés minisztériumi hatáskörben történik, a kivitelezés jó háromnegyed évet elhúzódik. Á régi 'bányászkolónia elöregedett házai szanálásának és új otthonok építésének esetében is hasonló a helyzet. A 228 lakás« program felülvizsgálata, engedélyesése három hónap alatt megtörtént, míg másik 98 lakásé a korábbi gyakorlat szerint több mint agy esztendőt vett igénybe. ’ Tegnap délután a magyar sajtó napja alkalmából a Megyei Pártbizottság, a Megyei és Városi Tanács, a megyei tanács nagytermében fogadást adott a sajtó Baranyában dolgozó munkatársai tiszteletére. A fogadáson jelen volt Rapal Gyula, a Központi Bizottság tagja, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára, Palkó Sándor, a Központi Bizottság tagja, a Baranya megyei Tanács vb-elnöke, dr. Csendes Lajos, dr. Nagy József és Novics János, a Megyei Pártbizottság titkárai, Horváth Lajos, a Pécs városi Tanács vb-elnöke, Földvári János, Nagy Gyula és Takács Gyula, a Megyei Tanács VB elnökhelyettesei, a Pravdától Baranyában tartózkodó vendégek, valamint a Dunántúli Nanió, a Pécsi Rádió, a Mecseki Bányász és a Magyar Távirati Iroda Baranya megyei szerkesztőségének vezetői és munkatársai. Részt vett # fogadáson a Pécsi Szikra Nyomda küldöttsége is. Palkó Sándor pohárköszöntője után a megjelentek hosszasan beszélgettek a sajtót érintő egyéb kérdésekről. Kénünkön- Palkó Sándor elvtárs. a Megyei Tanács v** " "’ c (középen) a Rádió, az MTI és a pécsi lapuk munkatársaival beszél--et. Új miniszterek a kormányban As Elnöki Tanács dr. Korom Mihályt igazságü^y-mi taszterré, Ssurdi Istvánt belkereskedelmi miniszterré választotta Versenyfelhívás az állami gazdaságok dolgozóihoz A Földművelésügyi Minisztérium Állami Gazdaságok Főigazgatósága, a MEDOSZ Elnöksége és a KISZ Központi Bizottság Titkársága felhívással fordul az állami gazdaságok dolgozóihoz, hogy a kongresszusi munkaverseny tapasztalatait felhasználva keljenek versenyre az 1957. évi gazdasági feladatok sikeres teljesítéséért. A gazdaságirányítás áj rendszerének fokozatos bevezetése már 1967-ben az eddiginél nagyobb önállóságot biztosít az állami gazdaságoknak, s a helyi adottságok, lehetőségek teljesebb kihasználásával, a hozamok növelésével egyidejűleg ösztönöz a költségek csökkentésére, a gazdálkodási eredmények javítására. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége ] szerdán délelőtt ülést tartott, • megtárgyalta és elfogadta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának a kormányban történő változásokra vonatkozó javaslatát. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa szerdán délben ülést tartott A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének együttes javaslatára dr. Nezvál Ferencet igazságügyminiszteri tiszte alól érdemei elismerése mellett felmentette és nyugállományba helyezte; ugyancsak érdemei elismerése mellett felmentette belkereskedelmi miniszteri tiszte alól Tausz Jánost, aki a jövőben más munkaterületen tevékenykedik. Az Elnöki Tanács dr. Korom Mihályt igazságügyminiszterré, Szurdi Istvánt belkereskedelmi miniszterré megválasztotta. A kormány új tagjai Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács Elnökének kezébe letették a hivatali esküt. Az ünnepélyes eskütételen jelen voltak: Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Kállai Gyula, a Minisztertanács Szovjet újságíró vendégek érkeztek tegnap kétnapos látogatásra Pécsre. L.en KaroinszkD elvtársat, a Pravda szerkesztő- bizottságának tagját, rovatvezetőt, és Vlagyimir Geraszimov elvtársat, a Pravda magyarországi tudósítóját tegnap délelőtt fogadta a Megyei Pártbizottságon Rapai Gyula elvtárs, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára. A beszélgetésen részt vett Palkó Sándor elvtárs, a Baranya megyei Tanács vb-elnöke és dr. Csendes Lajos elvtárs. a Megyei Párt bizottság titkára !s. k * t slnöke, Fock Jenő. a Minisztertanács elnökhelyettesei Nyers Rezső, az MSZMP KB, titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront országos tanácsának főtitkára ás Kiss Károly, az Elnöki Tat' nács titkára. Korom Mihály életrajza Dr. Korom Mihály 1927-bess született Mindszent községben, a felszabadulásig mező- gazdasági munkásként dolgozott. 1945-től különböző fcuszt^ ségekben a rendőrség állományában, majd 1951-től « Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének apparátusában tevékenykedett. Jogtué iományi egyetemet végzett 1946 óta párttag. Elvégezte íz SZKP három éves pártiő- iskoláját. Ezt követően a Bel“ igymimsztériumban osztályvezető, majd az 1960—83-as ívekben a határőrség országos parancsnoka volt vezér- őrnagyi rendfokozatban. Szvrdi István élelra/za Szurdi István 1911-bec szü- e tett Nagyszöllősön. A fel- szabadulás előtt különböző szemekben mint munkás, később mint technikus dolgo- ■ott. 1936-tól párttag. A fel- szabadulás után függetlenített Pártmunkásként tevékenyke- ’ett mind a mai napig, közien néhány évig a Körrnvű- oari Minisztériumban is dol- •ozott. 1948-ban a Magyar dolgozók Pártja Központi Bi- •ottság és az Állatngazdaságí Bizottság tagjává és a Központi Bizottság ipari osztá- vának vezetőjévé választod ík. 1963 decemberétől a Közs- Bizottság titkára. i
