Dunántúli Napló, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-04 / 286. szám

1969. DECEMBEK L s napló A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusának határozata (Folytatás az £ oldalról) / felelőssége a gyakorlati dön­tésekben és azok végrehajtá­sában. A legutóbbi éveikben erő­södtek az államhatalom és az államigazgatás szerved, s ezek mentesíteni tudják a pártot olyan operatív jellegű gazda­sági, kulturális és egyéb fel­adatoktól, amelyek a háború, az ellenforradalom utáni idők­ben szükségszerűek voltak, de .elvonták ereje egy részét a tudományos elemzó, elvi, poli­tikai, irányító munkától. Időszerű változtatni azon a gyakorlaton, hogy azonos gaz­dasági és kulturális kérdé­sekkel párhuzamosan és lé­nyegében azonos módon fog­lalkozzanak a párt- és az ál­lami, szakigazgatási szervek. A feladatok helyes megosztá­sa erősíti a párt Irányító te­vékenységét, növeli az állam- hatalmi és államigazgatási szervek önállóságát és felelős­ségét. Küzdeni kell a töme­gek igényeivel szembeni kö­zönyből, a lélektelenségből és a rossz szervezésből szárma­zó bürokrácia ellen. Pártunk a nocMlanttt felépítését az egész tár­sadalom ügyének te­kinti. Társadalmi fejlődésünk, a szocialista építés mindenna­pi feladatainak végrehajtása fokozott mértékben igényű a dolgozó tömegek sokoldalú, aktív közösségi tevékenysé­gét Ezért a párt nagy figyel­met fordít a dolgozó tömege­ket tömörítő szervezetek és mozgalmak, különösen a szak- szervezetek és a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a Hazafias Népfront, a nőmozgalom mun­kájára, és úgy véli, bogy nö­velni kell a tömegszervezetek és mozgalmak önállóságát is. A tömegszervezetek magasabb fokú önállósága azt is jelenti, hogy ebben a viszonylatban is megszűnik & pártszervezetek mindennapos operativ gyám­kodása és a párhuzamosság, A szakszervezetek, mint a demokrácia fontos szerved al­kalmasak arra, hogy széles dolgozó tömegeket vonjanak be az őket érintő legfonto­sabb döntések meghozatalába. A bérből és fizetésből élők azt várják a szakszervezetek­től, hogy tegyenek nagyobb erőfeszítéseket igényeik kielé­gítésére és őrizzék törvény­ben biztosított jogaikat. A tömegszervezeteknek és mozgalmaknak a szocialista építőmunka feladatainak meg­oldásában önállóbban, bátrab­ban kell kezdeményezniük. Segítsék a pártot a társadal­mi, gazdasági és kulturális életünkben keletkezett ellent­mondások feltárásában és fel­oldásában. Vegyenek részt a párt politikájának alakításá­ban a dolgozók körében ösz- szegyűjtött tapasztalatok és igények tolmácsolásával és azok helyes képviseletével. A tömegszervezetek szerve­zeti önállóságát elősegíti an­nak az elvnek a következe­tes valóraváltása, bogy a párthatározatok csak a párt­tagságra és a KISZ szerveze­tedre vonatkoznak. A párt a tömegszervezetek­ben dolgozó kommunisták út­ján is erősíti kapcsolatait a tömegekkel. Ezért szorgalmaz­ni kell. hogy minél több párttag folytasson aktív te­vékenységet a tömegszerveze­tekben és mozgalmakban. A párttagoknak ezt a tevékeny­ségét a párt a pártmunka szerves részének, más párt­munkával egyenlő értékűnek ismeri el. Az itt dolgozó kom­munisták, különösen a vezető beosztásúak, felelősek azért, hogy szervezetük tagjai a párt politikájának szellemében, an­nak megvalósításában mun­kálkodjanak. A népgazdaságban élért # eredményeink a párt­szervek és a pártszerve­zetek tevékeny közreműködé­sével születtek. A párt veze­tő szerepe a gazdaság terüle­tén a politikai irányításban, a koordinálásban, az erők összefogásában, mozgósításá­ban és az ellenőrzésben nyil­vánul meg. A központi veze­tő szervek feladata elsősor­ban a gazdaságpolitikai irány­elvek és célkitűzések kidol­gozása és megvalósításának biztosítása. Az alsóbb párt- szervezetek munkájának súly­pontja a központi irányelvek megvalósulásának, a helyi problémák megoldásának elő­segítése, anélkül azonban, hogy átvennék a gazdasági szervek közvetlen vezetését. A pártszervek és a párt- szervezetek ellenőrző tevé­kenysége elsősorban a gazda­sági egység összmunkájának vizsgálatára irányul. Nagy gondot kell fordítanunk a dol­gozók véleményének, javasla­tainak összegyűjtésé« és elemzésére. A pértmunka erő­sítse a gazdasági vezetés ön­állóságát, egyszemélyi felelős­ségét, mellőzze az aprólékos beavatkozást a gazdaság gya­korlati irányításába. A párt gazdaságpolitikai céljainak megvalósítása nagy­mértékben függ a gazdasági vezetők, káderek munkájától. A pártszerveknek és pártszer­vezeteknek aktív, kezdemé­nyező szerepet kell vállalniuk a gazdasági vezetők kiválasz­tásában, nevelésében, munká­juk segítésében, szükség ese­tén a gyengének mutaíkozók lecserélésében. Következete­sen érvényt kell szerezni an­nak az elvnek, hogy a funk­ciók bizonyos körében mind a kinevezésnél, mind a levál­tásnál az Illetékes pártszerv Jóváhagyását, Sietve véle­ményét kell kérni. A vállalatok önállóságának és felelősségének növelése szükségképpen együtt jár a pártszervezetek önállóságának és felelősségének növekedésé­vel. Az új gazdasági mecha­nizmus kedvező feltételeket teremt a szocialista demok­rácia érvényesüléséhez az üze­mekben, s ily módon széle­sebb teret nyit a pártszerve­zetek politikai tevékenységé­nek! A vm, kongresszus óta t fejlődött a párt ideo­lógiai munkája, segítet­te a szocializmus építésében a párt előtt álló feladatok megoldását, a szocialista tu­datformálást A Központi Bizottság által elfogadott ideológiai irányel­vek hosszabb időre megszab­ták a párt ideológiai tevé­kenységének irányát Hatá­suk már érezhető: ráirányítot­ták a figyelmet a politikai- eszmei munkára, segítették le­küzdeni a gazdasági szervező feladatok elválasztását a po­litikai munkától, azt a prak- tidsta szemléletet, amely he­lyenként a pártélet és a párt­tagság aktivitásának csökke­nésére vezetett Ideológiai munkánk fejlődése mégsem mondható kielégítőnek. A párt gyakorlati tapaszta­latainak elemzése és általáno­sítása az elméleti munkának még eddig eléggé ki nem hasz nált nagy erőforrása és ösz­tönzője. Az elmúlt években széles körben folytak alkotó viták a párt politikájának talaján. Ezek nagy segítséget adtak a helyes álláspont kialakításá­hoz, az eszmei egység erősíté­séhez. A viták és a nézetek kifejtésének szabad légköre a párt egészséges belső életé­nek, a pártegység további szi­lárdításának fontos követel­ménye. Az élet által felvetett kérdésekre adott helyes vá­lasz hatékony fegyvert ad a különböző ellenséges, anti- marxista nézetek elleni harc­hoz, a harcosabb propaganda- munkához. A nemzetközi kom munista mozgalom vitái, a világpolitika feszültségei és a gazdasági építőmunkánkban időként elkerülhetetlenül je­lentkező nehézségek újra meg újra aktivizálják a párt poli­tikai irányvonalától eltérő jobboldali, revizionista, szek­tás, dogmatikus nézetek kép­viselőit is. A legutóbbi 10 év tapasztalata tanúsítja: az el­hajlások és torzítások leküz­dése a párt eszmei és cselek­vési egységének, a párt poli­tikája hatékonyabb érvénye­sülésének, az eredményes épí­tőmunkának elengedhetetlen feltétele. Határozottabb fellépés szük­séges a párton belül — s egész társadalmi életünkben — a kispolgári erkölcs, szemlélet, életmód megnyilvánulása, a szerénytelenség, az anyagias­ság, a jogtalan előnyök kijá­rása és elfogadása, az erkölcs télén élétmód ellen. A párt és a kommunisták erkölcsi tisztaságának védelme min­déi párttag kötelessége. A következő időszakban fo­kozott szerepet kap az a kö­vetelmény, hogy a különböző beosztásban dolgozó gazdasági vezetők a magas fokú politi­kai fejlettséggel együtt megfe­lelő közgazdasági ismereteket is sajátítsanak el. Széles körű és eleven gazdaságpolitikai propagandamunkára van szűk ség, amely kellő Információt nyújt a gazdasági élet mene­téről, a jelenségek mélyebb összefüggéseiről, fontos és közérdekű kérdésekről. A legutóbbi négy esztendő­ben sokat fejlődött a párt- szervezetek propaganda- és agitációs tevékenysége, a saj­tó, a televízió és a rádió munkája. A jelenlegi bonyo­lult helyzet a pártszervezetek­től és a kommunistáktól több politizálást, erőteljesebb poli­tikai tevékenységet követel meg. Ezt mozdítsa elő a párt- propaganda azzal, hogy haté­konyabban segíti a párt előtt álló politikai feladatok meg­értését Az agitádó és a sajtó le­gyen meggyőzőbb, elevenebb, ötletesebb eszméink és politi­kánk hirdetésében, aktívabb az imperialista fellazítási pro­paganda visszaverésében. Min­den kommunistától meg kell követelni, hogy képviselje és hirdesse a párt politikáját a tömegek között, vegye ki ré­szét az agitádós felvilágosító tevékenységből. A sajtó, a rádió és a tele­vízió világnézetileg tisztultabb lett és politikai állásfoglalása egyértelműbb. Ennek ellenére időnként találkozunk ideoló­giai bizonytalansággal, a pol­gári és kispolgári életfelfo­gásnak, erkölcsnek, Ízlésnek tett engedményekkel, a kapi­talista társadalomnál szem­beni kritikátlansággal la. Ezért az e területen dolgozó kommunisták törekedjenek ar­ra, hogy a sajtó világnézeti és politikai állásfoglalása még tisztább és egyértelműbb le­gyen, kerüljön még közelebb a dolgozó tömegek életéhez, problémáihoz. A káderek kiválasztásá- t nak és nevelésének a VIII. kongresszuson meg erősített alapelvei helyesnek bizonyultak. Ennek tudható be, hogy az azóta vezető be­osztásba került káderek nagy többsége megállta a helyét. Nőtt a káderek elméleti fel- készültsége, vezetői képessége, a tömegek iránti figyelmes­sége. A káderek megítélésének alapja továbbra is a politikai megbízhatóság, a képzettség, a szakmai felkészültség, a végzett munka és magatartás legyen. Helytelen mechaniku­san szembeállítani a politikai rátermettséget és a szakmai felkészültséget. Következete­sebben kell fellépni a káder­munka elveit sértő szemlélet­tel és gyakorlattal szemben, amely gyakran a politikai fel- készültség lebecsülésében, a szakmai hozzáértés és az is­kolai végzettség egyoldalú előtérbe helyezésében fejező­dik ki, de helyenként ennek ellenkezőjét is tapasztaljuk. Bár némi haladást értünk el, továbbra is törekednünk kell arra, hogy az egész tár­sadalom életében növekedjék a nők és az ifjúság szerepe. Fordítsunk nagyobi) gondot a nők funkdóba állítására. A tapasztalt káderek mellett bátrabban léptessük elő a szocialista szemléletű, felké­szült, a párt politikáját értő, s annak megvalósításáért küz- Ideni kész fiatalokat. A Vili. kongresszus óta újabb tagokkal gyara- * podott a párt, növeke­dett a tagság eszmei-politikai felkészültsége. Rendszereseb­bé vált a szervezeti élet, ér­vényesülnek a pártélet lenini normái. Továbbra is töreked­nünk kell arra, hogy a párt­életből kiküszöböljük a for­mális elemeket, az „üres já­ratokat”. A párttagság létszáma a VIII. kongresszus óta 73 000- rel nőtt. A párt ereje nem­csak tagjai számától, hanem politikájának hatékonyságától, a kommunisták öntudatának fokától és munkájuktól függ. Ezért a jövőben sem törek­szünk a párt taglétszámának gyors növelésére. Az elméleti tevékenységben és a gyakorlati pártmunká­ban egyaránt kutatni kell a pártdemokrácia fejlesztésének útjait, és a centralizmus jobb érvényesülésének módját. A párton belüli demokrácia fej­lődését, különösen a hiányos­ságok kiküszöbölésére irányu­ló építő bírálat kifejtését sok­szor fékezi a párttagok vagy funkcionáriusok egzisztenciá­lis függősége. Meg kell terem­tenünk annak a biztosítékait, hogy kritikai fellépés, mun­kával kapcsolatos nézeteltérés, egyes kérdések másfajta meg­ítélése miatt ne lehessen sen­kit hátrányosabb helyzetbe hozni. Pártunkban érvényesül a kollektív vezetés elve. A párt­munka hatékonyságát azon­ban csökkentette az, hogy gyakran elsikkadt az egysze­mélyi felelősség. A kollektív vezetés és az egyszemélyi fe­lelősség a pártmunkának egy­mást kiegészítő elemei. Ezért a kollektív vezetés elvének további tiszteletben tartása mellett a jövőben — különö­sen a mindennapi pártmun­kában a határozatok végre­hajtása során — erősíteni kell a személyi felelősség elvét is. A pártban ébren kell tarta­ni a kritikai szellemet. Fokozni kell a küzdelmet a gondolati restség, az önteltség ellen. Erő­síteni kell — különösen a ve­zetőknél — a tettekben kifeje­zésre jutó készséget a jogos bírálat elfogadására, az önbi- rálatra. A párttagság vélemény nyilvánítása és bírálata a párt egészséges belső életének el­engedhetetlen feltétele. Figyelembe véve a párt- ban és a társadalomban végbement fejlődést, va­lamint a jövő követelményeit, a kongresszus jóváhagyta a szervezeti szabályzatnak e- Központi Bizottság által java­solt módosítását. Ezzel erősö­dik pártunk összeforrottsáan cselekvőkészsége, még alkal­masabbá válik hivatásának, vezető szerepének betöltésére. A tagjelöltség megszűnik ugyanakkor növekednek a kö­vetelmények a párttagsággal a belépni szándékozókkal és az ajánlókkal szemben, a po­litikai meggyőződés, a munká­ban való helytállás, a szoci­alista erkölcs és az aktív tár­sadalmi tevékenység terén. Óvjuk a pártot a karrierista és a pártba nem való elemek­től. A kongresszus a Központi Bizottság javaslatát elfogadva úgy határoz, hogy az eddigi tagjelölt elvtársak — akik ren­des tagokká lesznek — párt­tagságát a IX. kongresszus idejétől számítsuk. A revíziós bizottságok mű­ködése megszűnik, feladatai­kat a Központi Ellenőrző Bi­zottság, illetve a pártbizottsá­gok veszik át. Valamennyi pártszervezet jogot kap a területén folyó munka ellenőrzésére és a ve­zetők beszámoltatására. A fegy veres erőknél működő párt­szervezetek jogkörére külön szabályok érvényesek. EüZI Pártunk és a nemzetközi munkásmozgalom Pártunkat nemzetközi tevé­kenységében a legutóbbi négy évben is a magyar munkás­osztály, népünk, nemzetünk ér­dekei. s azzal teljes összhang­ban a proletár internacionaliz­mus elvei vezérelték. Ezen az úton kívánunk haladni a kö­vetkező időszakban is. A nemzetközi kommu- # nista mozgalom korunk legbefolyásosabb politi­kai ereje. A világ kommunis­ta pártjai mintegy 50 millió tagot számlálnak. Nincs egyet­len ország sem, ahol a szocia­lizmus, a kommunizmus esz­méi ne éreztetnék forradalma­sító hatásukat A 14 szocialista országban a kommunista és munkáspártok országaik és népeik vezetőivé váltak, irányítják a szocializ­mus, illetve a kommunizmus építését. A fejlett tőkés országok kommunista pártjai folytatják következetes harcukat a mo­nopóliumok ellen, a demokra­tikus jogokért, a békéért, a szocializmusért. Küzdenek a munkásmozgalom megosztott­ságának felszámolásáért, a munkásosztály egységéért A fejlődő országok kommu­nistád küzdenek a neokolonia- lizmus ellen, azért, hogy or­száguk gazdaságilag is függet­lenné váljék, s a nem kapita­lista útra lépjen. A legutóbbi években éles nézeteltérés támadt a nemzetközi kommunis­ta mozgalom soraiban, a kínai vezetők ismert dogmatikus po­litikájukkal megbontották a nemzetközi kommunista moz­galom egységét. Az egységbon­tással szemben az utóbbi idő­ben a szocialista országokban és a nemzetközi kommunista mozgalomban erősödték az egységtörekvések. Minden kommunista párt­nak magának kell kidolgoznia saját politikáját úgy. ahogyan ezt országának történelmi, társadalmi és gazdasági felté­telei előírják. Ez a politika a marxizmus—leninizmus el­vein feefl, hogy alapuljon és csak akkor hatékony, ha egyidejűleg szolgálja az illető ország munkásosztályának, dolgozó népének, nemzetének valódi érdekeit és a szocialista világrendszer, a nemzetközi munkásosztály közös, általá­nos érdekeit Ez lehetséges és szükséges. Ebben van a mar­xista—leninista elmélet, a vi­lágot átformáló kommunizmus mérhetetlen ereje, legyőzhe­tetlensége. Minden népnek maximáli­san mozgósítania kell erőfor­rásait a szocialista építésben. Lehetőségeink azonban nem korlátozódnak a nemzeti erő­forrásokra, mert hatalmas elő­nyök és erőforrások vannak a szocialista országok nemzet­közi összefogásában is. A tapasztalatok nyomán az akcióegység eszméje tért hó­dít, az egységbontók pedig mindinkább elszigetelődnek. Utat tör magának a felisme­rés, hogy fő feladataink közö­sek, együttes cselekvést köve­telnek és megkívánják, hogy minden nézeteltérést aláren­deljünk az imperializmus el­leni harcnak. Folytatjuk a harcot az összes haladó erők imperializmus elleni akcióegy­sége megteremtéséért. Hasz­nosnak bizonyulnak a kom­munista pártok kétoldalú, többoldali vagy olyan regio­nális találkozói, amelyek egy térség égető problémáit vitat- iák meg. A két- és többoldalú talál­kozásoknak jelentős szerepük van az együttműködés erősí­tésében. de ezekkel nem pó­tolható a kommunista és mun­káspártok nagy nemzetközi tanácskozása, amelynek létre­jöttéért a Magyar Szocialista Munkáspárt kész minden erő­feszítésre. A Magyar Szocialista Munkáspárt nemzetközi tevékenysége alapjának a testvérpártok 19)7. és 19S0. évi moszkvai tanácskozásain kidolgozott fő irányvonalat te­kinti! Mint az 1965 márciusában megtartott moszkvai konzul­tatív találkozó részvevője, tel­jes mértékben osztja a 19 testvérpárt ott egyeztetett ál­láspontját Pártunk küzdött és küzd a nemzetközi kommunista moz­galom egységének helyreállí­tásáért, mindenféle jobboldali opportunizmus és „baloldali” kalandorság ellen. Pártunk széleskörű, bensőséges kapcso­latokat tart fenn a kommu­nista és munkáspártok túlnyo­mó többségével. E pártok kép­viselőivel folytatott eszme­cseréink hozzájárulnák a né­zetek kölcsönös megismerésé­hez, egymás jobb megértésé­hez. az együttműködés erősíté­séhez. Pártunk jő kapcsolatok kié­pítésére törekedett és törek­szik a haladó, demokraták--s pártokkal, mindenekelőtt őz afrikai és ázsiai demokratikus pártokkal és felszabadító moz­galmakkal, a baloldali szocia­lista pártokkal, valamint az együttműködésre hajlandó szo­ciáldemokrata pártokkal. A nemzetközi kommunista mozgalom egységére Irányuló tevékenységünket lankadatlan erővel folytatjuk. A Magyar Szocialista Mun­káspárt IX. kongresszusa újabb évekre szóló programot javasol a magyar népnek. E program megvalósításában a kommunisták a jövőben is élen fognak járni odaadásban, áldozatkészségben, munkában. Harcoljon, építsen velünk szo­ros egységben minden hazáját rető ember! A cél, amely felé eredményesen törünk: né­pünk, nemzetünk további fel­emelkedése, hazánk felvirá­goztatása, békénk biztosítása. A kongresszusi küldöttségek látogatásai A párt IX. kongresszusán részt vevő bolgár pártküldött­ség Todor Zsivkovnak, a B >!- gár Kommunista Párt Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság első titká­ra, a Minisztertanács elnöke vezetésével szombaton meglá­togatta a Bolgár Kultúra, va­lamint a Magyar—Bolgár Tár­saság. AGROMAS és IN- TRANSZMAS budapesti iro­dáit. A vendégeket elkísérte Vaszál Bogdanov, a Bolgár Népköztársaság * budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A Bolgár Kultúra munká­járól, feladatairól Sztojan Radev Igazgató tájékoztatta a vendégeket. Az INTRANSZ- MAS budapesti irodájában Kincses István kohó- és gép­ipari miniszterhelyettes, vala­mint a szervezet vezetői fo­gadták a testvérpárt küldöx- tedt. Az Iroda munkáját, ered­ményeit Csillag Tibor vezér­igazgató-helyettes és Kárpát) József igazgató ismertette. * Az MSZMP IX. kongresz- szusán résztvevő francia kül­döttség, Gaston Plissonniere. a Francia Kommunista Part Politikai Bizottságának tagja. e_ Központi Bizottság titkára ve­zetésével szombaton a Buda­pesti Keksz- és Ostyagyárba látogatott. A vendégeket elkí­sérte Ortutay Zsuzsa, a Ma­gyar Nők Országos Tanácsá­nak titkára. Az édesipari üzem munkájáról és fejlődé­séről Farkas István, a gvá’ igazgatója tájékoztatta a ven­dégeket, majd megtekintették az üzemrészeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom