Dunántúli Napló, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-30 / 307. szám

»M. DECEMBER 30. 111« pLÜ 2 Hosszas betegség után de­cember 28-án meghalt Jéhn József elvtárs, Pécs város II. Kerületi Tanácsának volt vb-elnöke. Jéhn elvtárs 1904-ben szü­letett Pécsett. Tanult mester­sége cipész volt, 1938-ban a Pécsi Bőrgyárba került nap­számosnak. Itt ismerkedett meg a munkásmozgalommal, amelyben 1945 óta vett részt. 1949-ben a Pécsi Kesztyűgyár vállalatvezetője lett, 1953-ban pedig a Beruházási Igazgató­ság igazgatója. Munkája el­ismeréséül Élmunkás, Munka Érdemérem, Szocialista Mun­káért Érdemérem kitüntetés­ben részesült. 1954-ben Pécs II. Kerületi Tanácsának vb- elnökévé választották. Ebben a munkakörben dolgozott 1966. október 1-ig, amikor betegsége miatt nyugdíjba vonult. Munkája elismerése­ként 1966. november 7-én a Munka Érdemrend bronz fo­kozata kitüntetést kapta. Jéhn József elvtársat Pécs II. kerületi tanácsa saját ha­lottjának tekinti. Temetése január 2-án délután 15 óra­kor lesz. Tizenhatmilliós beruházás a Hirdi Kenderfonóban » . beszélgetés Tóth Lá ziéval, a Kender fonó és Szövőipari V. vezérigazgató árai A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat 1963-ban alakult a Szegedi Ponyvagyár, a Sze­gedi Kenderfonó, a Szegedi Jutagyár és a Hirdi Kender- fonó összevonásával. A válla­lat központi gyáregysége Új­szegeden, közvetlenül a Tisza védőgátja mögött terül el. Itt van az igazgatóság is. Az 1966-os tervév sikeres befeje­zése alkalmából felkerestük Tóth László vezérigazgatót, akivel a vállalat hároméves működésének tapasztalatairól és a soron következő felada­tokról beszélgettünk, különös tekintettel a Hirdi Kenderftt- nó vállalaton belüli és nép- gazdasági szerepére. Jól működő nagyvállalat — A három évvel ezelőtt létrehozott, országos jellegű Pezsgőt gyártanak Pécsett Egy hónapja palackozzák a pezsgőt az Állami Pincegaz daságban Pécsett. Év végéig i 60 ezer palackot töltenek meg, jjövő évben már 350 ezer pa­lackot. Az érlelési ideje kö­rülbelül két esztendő, így a pécsi pezsgő csak 1968 telén kerül majd forgalomba. Ennyit a pécsi pezsgő gyár­tásáról. De a pezsgőről általában — ha már megkezdték Pécsett a gyártását — érdemes még néhány szót ejteni. Mi is a pezsgő? Az 1963- ban kiadott Kertészeti Lexi­konban ez olvasható: ..Pezsgo- bor (Vin de Champagne) olyan szénsavdús bor, melyben a szénsav könnyű, vékony, üde, savanyú — előzőén kikezelt alapborhoz — hozzáadott cu­korból alkoholos erjedés után képződött, s amelyet a bor­ban visszafojtottak”. Hazánkban kívül — a Budafoki Pincegazdaság évente körül­belül hat-hétszázezer üveg pezsgőt gyárt. Többnyire Izsá­ki sárfehér. Kövidinka, Ezer­jó, Mézesfehér vagyis a jel­legtelen, Vékony, savanyúbb bort szolgáltató szőlőket hasz­nálnak fel. A pezsgőhöz hasonló italok készítése régi keletű. mert a szénsavas, édes ital bizo­nyos körökben közkedvelt vo't. A mai értelemben vett pezs­gő gyártása a franciaországi Haut-Villiersi-i apátság „pin­cemesterének”. bizonyos Pen- gnon nevű szerzetesnek a ne- véhez fűződik, aki 1670—1715 között készítette az első pezs­gőt. Előállítása ma a követke- í zöképpen történik: az alapbort) teljesen kierjesztik és a szü $ rét utáni év júniusában meg- . határozott mennyiségű cukor, < soeciális fajélesztő és derítő- í • anyag hozzáadásával palac- í kokba tö'tik. A cukor kierje- S dése néhány hét alatt lezai­A köröndöt körülölelő nád­kerítés mögött egyelőre csak három kubikos szidja az „istentelenül” kemény kő­zetet, amelyből a fejtőkala­pács is csak araszolva hó­dít meg egy-egy darabkát Volna hát ideje a dömpe­resnek, hogy a melegedő- ben várjon a sorára, még- most a pécsin ^ is ott ácsorog, toporászik Állami < körülöttük, mintha ezzel sürgetné a dolgok tempó­ját. Na, majd újév után. Ami­kor majd megtízszereződik a kubikoskéz, akkor annak is örülhet ha időt hagynak cigarettagyújtáshoz. Pedig így lesz. Odabent a felvo­nulási épület irodájában ta­lán mindegyiküknél jobban várja ezt a napot Váradi János, a művezetőjük. — Újév után kellett vol­na jönnie, hiszen mit lát­hat most érdemeset — mu­tatott körül a túlfűtött he­lyiségekben, a salétromot verítékező falakon. — Majd ha már a falra is kiszögez­hetem a tervrajzokat, ak­kor kezdődik itt az igazi munka. Addig az asztalok, a székek is csak arra jók. hogy legyen hol meghúzód­nunk ... Mégis, azonnal irodafor­mát kapott a kis szoba, | nagyvállalat minden tekintet- j ben beváltott a hozzáfűzött reményeket. A vállalat dolgo­zóinak összlétszáma 5600, gaz­dasági eredménye évről évre emelkedik. A négy gyáregység feladatmegoszlása a követke­ző: a központi üzem a ken­derponyva hazai profilgazdá­ja. Emellett műszaki szövete­ket, valamint kárpitos és szabókellékeket gyárt. A Sze­gedi Kenderfonó termékeinek zömét a különféle kötözők, zsinegek és kötelek adják. Itt üzemel az ország egyetlen há- lőgyára is. Az ország fonal- és kötélexportját teljes egé­szében innen biztosítjuk. A Jutagyár elsősorban belföldi szükségletre dolgozik. Juta— len—kender keverékű zsákter­mékeket készít. A kendersző­nyegek profilgazdája. Ami Hir­det illeti: elsősorban szövőfo­nalakat készítenek, melyek zömét Szegedre szállítják, s csak kismértékben dolgozzák fel a helyszínen. — A termelés volumenét U est »ar»o t tegnap a Mggtei JNepművetési Fan ic«* 1967 nagy rendezvényei Folytatják a ha ívom int okát Középpontban az egyetemi ubileum é* az Októberi Forradalom 50. évtorduló'a lyen helyet foglal el a válla­lat üzemeinek rangsorában? — Négy üzemünk közül ma még a legkisebb. Hangsúlyozni szeretném azonban, ez csak pillanatnyi állapot, mert fej­lesztésének üteme nem egy szegedi üzemünknél nagyobb. Ezzel kapcsolatban, egyelőre csak annyit: egy-két éven be­lül Hird „magasabb osztály­ba” lép. Uj fon ócsarnok — A hirdi kenderfonó kor­szerűtlensége közismert. Az is köztudott, hogy a szárazfono­da épülete életveszélyes. — Igen. Ezzel kapcsolatban is jó hírt mondhatok: most folyik, éppen ezekben a na­pokban, az új fonócsamok műszaki átvétele. Ez az új, korszerű munkacsarnok a gyár történetének eddigi leg­nagyobb beruházása. — És a jövő? Mit várhat­nak a hirdiek 1967-ben? — Az idén 4,5 millió fo­rintot fordítottunk felújításra. Jövőre közel 16 milliót. Csak néhányat említek az új be­szerzések, illetve felújítások közül: 4 millióért nyolc új fonodái gép érkezik a Szov­jetunióból, hatmillióért két új gillfonó Olaszországból, 2,5 millióért új raktár épül. Betör a műanyag — Vállalati szinten milyen új feladatokat jelent az 1967- es esztendő? százaléka exportáru, amit ál­landóan növelünk. Idén 200 millió forint volt az export­terv előirányzata. Ezt 12 mil­lióval sikerült túlteljesíteni. 1967-ben a fonodáknak 1400 tonnával több fonalat, a szö- vödéknek pedig 300 ezer négyzetméterrel több szövetet kell gyártaniok. Kísérletek folynak a műanyagok széles­körű alkalmazása érdekében. Kötél, juta és kötözőanyagót helyettesítő műanyagok kerül­nek rövidesen forgalomba. Ezekkel a termékekkel a nyu­gati cégekkel előreláthatólag egyidőben jelentkezünk a pia­con. A kender alapanyagú ponyvákat szintetikus anya­gokkal kívánjuk tartósítani... — Hogy látja ön a vállalat munkaerő- és szakmunkás­helyzetét? Biztosítottak-e a gyors ütemű fejlődés szemé­lyi feltételei? — Hird példáját szeretném elmondani. Ez a gyár olyan szilárd törzsgárdával és olyan hozzáértő, lelkes műszaki em­berekkel rendelkezik, mely minden feladat megoldására alkalmassá teszi az üzemet. Ma már ez a helyzet a sze­gedi gyárakban is. A koráb­ban egészségtelenül nagy fluk­tuáció csökken, s a fiatalok szakmai érdeklődése is meg­felelő. Tíz szövőgép Hirdeti — A hirdi üzemben a ka­pacitásbővülést eredményező beruházások mellett várhatók- e profilváltozást eredményező intézkedések? — 1965-ben tíz szövőgéppel létrehoztunk egy kis szövődét. Ez egy, a távlati fejlesztés szempontjából, nagyon fontos mag. Pécsett munkaerő bőven van, így ezen a téren is vár­ható a fejlődés. Ez természe­tesen összetett dolog, sokban függ az igények alkulásától. Egyet azonban már most ki­jelenthetek: a kísérleti jelleg­gel létesített szövődé eddig beváltotta a hozzáfűzött re­ményeket, s a jövőben három műszakban üzemel. Békés Sándor Csütörtökön délelőtt ülést tartott a Megyei Népművelési Tanács. A tanácsban szemé­lyi változások történtek: el­nöke Takács Gyula, a Megyei Tanács vb-elnökhelyettese lett, titkára Bernics Ferenc,' a Me­gyei Tanács Művelődésügyi Osztályának vezetője, új tagja pedig Antal Gyula, a Műve­lődésügyi Osztály népművelési csoportvezetője. A Megyei Népművelési Ta­nács csütörtöki ülésén részt- vett Zagyva Imre is, a Mi­nisztertanács Tanácsszervek Osztályának csoportvezetője. Az ülésen a következő napi­rendi pontok szerepeltek: a pécsi és baranyai kiemelt népművelési rendezvények 1967. évi terve, tájékoztató a Könyvtárközi Bizottság éves munkájáról, továbbá az Or­szágos Népművelési Tanács gazdasági szakbizottsága által készített tervezet („Javaslat a népművelés céljaira rendelke­zésre álló gazdasági eszközök koordinált felhasználására”) ■megvitatása, végül pedig egy megyei művelődési ház létesí­tésére vonatkozó tervek és el­képzelések megvitatása. Az alábbiakban csak két napirendi pontot ismertetünk. 7ö6b nagy rendezvény Az idén gazdag kulturális programot sikerült megvalósí­tani a különböző szervek ösz- szefogásának eredményeként. Az 1967. évi program gerince, az ún. kiemelt népművelési rendezvények, részben az ed­dig kialakult gyakorlatra épül­nek, részben olyan alkalmak­ra, amelyek a jövő évben va­lamely ünnepségeket különle­ges eszmei tartalommal, ak­tualitással töltenek meg. Így a program összeállításánál fi­gyelembe vették, hogy* 1967- ben ünnepeljük a Nagy Okt - béri Szocialista Forradalom 50. évfordulóját. Általában majdnem vala­mennyi ünnepség, rendezvény esetében arra törekszenek, hogy valamilyen formában to­vább tökéletesítsék az eddigi formát. A Baranyai Vasárna­pok rendezvénysorozatát pél­dául az egyre gazdagodó prog­ramú busójárás nyitja meg februárban, amelyet szobor­avatás, képzőművészeti és ke­rámia kiállítás, valamint fák­lyás felvonulás tesz színeseb­cÁ tű rűn tj ép i t'é k előőrsei amikor egyetlen asztalára kiteregette a ropogósán új rajzokat, hogy meggyőzzön a napok múlva esőstől be­köszöntő munkák bizonyos­ságáról. — A jövő héten már megtelik a körönd embe­rekkel — mutatta az alapo­zás helyét és elméletben már „termelte” is kifelé be­lőle a köbmétereket. Min­tának mintegy 200 köbmé­ternyit ki vájtak már. de a java ezután jön. — Ha az idő engedi, májusra kidob­juk a hátralévő 2500 köb­métert és megkezdjük a be­tonalapozást. Nézem a rajzot és hitet­lenkedem. A mindössze 22 méteres sugarú, s alig nyolc méternyi mély alapon, mely csupán 3,5 méteres beton­ágyazatot kap, valahogy úgy néz ki a leendő torony kon­túrja, mintha kávés csésze aljára csöppentett viaszon egy 194 centiméter magas gyertya állana önkéntele­nül is billentésre áll az ujjam. — Nem kell féltenie a tornyot. Olyan kőzetbe és olyan beton-fundamentumba kapaszkodik a lába, hogy a földrengés sem árthat neki. Arról viszont nem szíve­sen beszél, hogyan is lesz kiképezve nemcsak adó­torony, hanem kilátó és ven­déglátó céljaira is a beton­óriás egy-egy emelete. — A mi dolgunk a vég­rehajtás — mondotta és meg is maradt a szakmai magyarázat mellett. — A csúszózsaluzást és a hozzá­való gépek kezelését persze nem mi. hanem egy pesti alvállalkozó végzi egészen a befejezésig. De a beton­munka a miénk marad és lesz is vele gondunk éppen elég A rajzon mutatja, hol, milyen magasságban kezdő­dik az igazán nehéz munka. — Negyven méterig sem­mi baj, mert a csúszózsalu mellett a ponyvakerítés is hozzásegít ahhoz, hogy az emberek ne érezzék a ma­gasságot. Innen feljebb azon­ban már az erkélyek kikép­zése következik... Negyvenkét méter és 36 centiméter magasságban kell bé. A júniusi Siklósi Vár» fesztiválon a hagyományos programok mellett ifjúsági képzőművészeti tábort nyit­nak meg, várjátékot rendez­nek, szobrot avatnak és több külföldi fúvószenekart hívnak meg. A szeptemberi Sziget­vári Zrínyi Emlékünnepen bemutatják Darvas József tel­jes Zrínyi-drámáját, leleplezik Tinódi Lantos Sebestyén szob­rát, szerepel az Állami Népi Együttes, kiállításokat és dzsámihangversenyeket ren­deznek, stb. A sorozatot záró Pécsváradi Leányvásár, amely­re októberben kerül sor, még gazdagabb népművészeti ta­lálkozóvá, népi együttesek és szólisták seregszemléjévé vál­tozik, a fazekas-pályázat, a mezőgazdasági kiállítás és más programok mellett. Augusztusban kerül sor az Ifjúsági Nemzetközi Zened Tábor eseményeire. Az év egyik kiemelkedő rendezvé­nye az első magyar egyetem alapításának 600. évfordulója alkalmából rendezendő ün­nepségsorozat lesz, amelyre októberben kerül sor, és amely, mint ismeretes, nem­csak országos, hanem külföldi vonatkozásban is jelentős ese­ménynek ígérkezik. A jövő évben harmadszor rendezik! meg a Magyar Játékfilmszem­lét, amely az év utolsó ré­szében, az észrevételeknek! megfelelő módosításokkal, pL premier-filmek bemutatásával kerül megrendezésre. Az év másik új rendezvé­nye az I. Országos Rajzmű­vészeti és Kisplasztikái Bien- nálé lesz október-november­ben. A hagyományos műsorok, rendezvények sorában meg kell még említeni a márciusban sorrakerülő Műszaki Propa­ganda Hónapot, a májusi Éneklő Ifjúság Napját, vala­mint a tettyei szombat esté­ket, a IX. Pécsi Nyári Egye­temet, a pécsi fúvószenekarok napját és a III. Országos Báb­játékos Napokat. Márciusban kerül sorra a zenei általános iskolák találkozója, majd áp­rilisban a pedagógus énekka­rok országos találkozója. Uj lesz a szabadtéri színházi es­ték címmel szervezendő so­rozat, július hónapban, Pé­csett, amely a szabadtéri színpad mind jobb kihaszná­lását segíti. Ugyancsak nagyszabású, új rendezvénynek ígérkezik a Magyar Dráma Hete, amelyre novemberben kerül sor, amely a Művelődésügyi Minisztérium most záruló drámapályázatá­nak legjobbjait tartalmazná. Az év utolsó nagy rendezvé­nye a Zenei Hét lesz, decem­ber hónapban. kiképezni azokat a „tüské­ket”, melyekre a tulajdon­képpeni körerkélyes presz- szót építik. Ilyen irdatlan magasságban kész artista- mutatványokat kell majd produkálniuk az emberek­nek. Ugyanis védőrács nél­kül, csupán biztosító övék­kel billegnek majd ég és föld között, amíg a daru­sok. a csörlősök fel nem szállítják hozzájuk a dx támpontot jelentő első zsa­lukat. Ha ez meglesz, innen már sokkal könnyebben megy majd a következő er­kélyek kiképzése. * Na, de hol van az még* Talán a jövő nyár végén vagy az ősz derekán jutnak fel erre a szintre. És külön­ben sem tapasztalatlanok az emberek. Dolgoztak ők már hasonló munkákon, amikor megépítették a 100 és 600 vagonos gabonasilókat Igaz. még a 600 vagonos beton­siló teteje sem érte el a negyven métert, de ez már tekintélyes magasság ah­hoz. hogv ne iied°zz°nek a tv-torony méreteitől sem. P. Gy. Közös kiadványok A Megyei Könyvtárközi Bizottság 1963-ban alakult, s eleinte tevékenységében sok volt a formális elem. Ma már sok közös eredménnyel dicse­kedhetnek a benne részvevő könyvtárak, amelyek közé ha­marosan a felsőfokú techni­kum és a zeneművészeti fő­iskola könyvtárait is meghív­ják. A Könyvtárközi Bizott­ság néhány közös kiadványt jelentetett meg eddig kitűnő bibliográfiákat, elismert, sőt országosan terjesztésre kerülő módszertani munkákat. A könyvtárosok továbbképzését együttműködve oldották meg, hogy a megyében sehol se működjék már középfokú kép­zettséggel nem rendelkező könyvtáros. Munkatervüket, rendezvényeiket is egyeztették a könyvtárak, és jelenleg leg­főbb eredményük — különö­sen az olvasók szempontjától / — a közös városi folvóirat- olvasóterem, amelv a SZMT könyvtárban kap helvet, s amelybe valamennyi könyvtár letétbe helvezi az általa meg­rendelt folyóiratokat I \ | lik. Ezután a seprő eltávolí- I tása következik. Az eltávolí- , tás egyik módszere az, hogy , mínusz 20 Celsius fokos hűtő­vízbe mártják a palack nya­kát. Jégdugó keletkezik, i amelybe a seprő is belefagy, i Amikor a parafadugót eltávo­lítják, akkor a jégdugó is ki- ■ lökődik az üvegből. Ezután az üveget feltöltik likőrrel és ' újra dugaszolják. ‘ (Rab)

Next

/
Oldalképek
Tartalom