Dunántúli Napló, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-28 / 305. szám
IM6 ubCiSiVlBER 28. napló 3 Garantált munkadíjazás nyolcvan baranyai tsz-ben fogják kezelni. Ez nem formai kérdés. A ma érvényes előírások szerint a gyenge tsz-nek előbb ki kell fizetnie minden esedékes tartozását, s csak azt oszthatja szét, ami azon felül megmarad. Az új rendszer életbelépése után viszont a garantált havi munkadíj a legfontosabbak egyikévé lép elő, amelyet minden rantálnia. körülmények között ki kell fizetni a tsz-tagságnak. A magyarországi termelőszövetkezeti mozgalom 18 éves múltja óta mindig voltait gyenge tsz-ek is, s a gyenge tsz-ek kisebb-nagyobb hányada egy bűvö6 körben mozgott, illetve mozog ma is. örökké visszatérő téma volt, hogy a tagság nem dolgozik, mert a gyenge tsz nem fizet, a gyenge tsz viszont azért nem tud megerősödni, tehát többet fizetni, mert a tagság nem dolgozik. Nos, a jövőben, az ártámogatásos forma, vagyis a havi fixfizetés bevezetése után minden gyenge tsz vezetőségének módja nyílik arra, hogy megszerezze a tagság bizalmát Az intézkedések a rég várt lehetőségek korát hozzák él a számukra. Reális számítások szerint lehetőség nyílik arra is, hog> néhány éven belül ne legyen gyenge tsz Baranyában, legalábbis a mai fogalmainkhoz mért gyenge tsz ne. A lehetőség persze nem mindig válik valósággá. Rendkívül sok múlik a tsz-vezető- kön. Már a jövedelem-kiegészítő állami támogatás idején kiderült, hogy azok hatása nem egyértelmű. Ma már sokan nem hiszik el, hogy a du- nafalvi Kossuth 1962-ben még gyenge tsz volt, s a havi kész- pénzfizetést biztosító állami támogatás azért ránthatta ki a bajból, mert a tsz vezetői arra használták fel a tagság megszerzett bizalmát, hogy a tsz gazdaságilag lábra álljon, illetve megerősödjék. Ma a dunafalvi Kossuthnak 7 millió forint összegű munkadíjalapja van. Egy éven át mintegy 50 forint előleget tudna kifizetni minden tsz-tagnak, minden munkanapra, anélkül, hogy a hétmillió forinthoz egyetlen fillért is hozzátenne! Imponáló ez az anyagi biztonság! Vannak olyan, illetve hasonló természeti feltételek között gazdálkodó tsz-ek is, amelyek azonos állami támo- gatásban részesültek 1962-b m mipt a dunafalvi Kossuth mégsem tudtak kievickélnd a bajból. Igaz, ma mások, mini akkor voltak (a mai gyenge tsz nem azonos az 5—6 évvel ,,Lehetővé kell tennünk, hogy a. termelőszövetkezetek rátérjenek ■ valamennyi üzemágra kiterjesztett, garantált havonkénti munkadíja- zásra”. (A pártkongresszus határozatából) Az ország legjobb tsz-ei már svek óta arra törekszenek, logy rendszeres — havonkénti és garantált — jövedel net. városiasán mondva havi ixfizetést biztosítsanak a tagiágnak. így történt Baranyáján is, elsőnek a bel várd gyu- ai Közös Ut, majd pedig a uári Uj Élet Tsz-nél. Mit garantál az állam? Megyénk mintegy 80 tsz-é- >en már a garantáltság vala- nilyen formája uralkodik. Magától értetődik, hogy a jó, lietve közepesnek minősített isz-ek tartoznak ebbe a kalóriába. A gyenge tsz-ek, valamint a közepes tsz-ek így része még nem képes e munkadíjazásra. A gyenge tsz-ek egyike az bafai szövetkezet is, amely t megye egyik leghegyesebb időkén gazdálkodik. Az iba- ái Petőfi 2 millió 48 ezer fo- int pénzbeni jövedelemét tervezett erre az évre, s ebből t jól megalapozott előkalkulá- áók szerint csak 1 millió 100 ®er forint lesz meg. Az iba- ái tsz tehát a tervezett jövetelem 50 százalékát tudja biz- osítani egy olyan évben, ami- sor kedvező volt az időjárás, 'íyilván, ez nem véletlen. E sz-ek — mint Fehér Lajos űvtárs mondotta a pártkon g- esszuson — a „... mostoha természeti viszonyok miatt még az egyszerű újratermelésre sem képesek. Ezért az ilyen szövetkezetek termelési célú illatra támogatását ezután is fenn kell tartani”. A termelési célú ártámoga- ás új fogalmat takar. Azt ieizi, hogy a jövedelem-kiegészítés, a tsz-ek állami támogatásának eddigi formája idővel megszűnik, s az ún. árdotáció lép a helyébe. Az állam tehát az országos átlagnál többet fizet a gyenge tsz-eknek azokért a mezőgazdasági termékekért, amelyeket az adott vidéken a legkifizetődőbb előállítani, illetve amikre a társadalomnak leginkább szüksége van. Tekintve, hogy esetünkben az iba- fai, vagyis egy hegyvidéki tsz-ről van szó, szinte biztosra vehető, hogy. ártámogatásban részesítik például a tejet. Az ártámogatásban részesített gyenge tsz megszilárdíthatja pénzügyeit illetve gazdálkodását. Módja nyílik arra, hogy munkadijalapot képezzen, s megteremtse a garantált, havi készpénzfizetőt anyagi bázisát. A rég várt lehetőségek kora A részesedést, a munkadíjat az ipari üzemekhez hasonlóan a termelőszövetkezetek is termelési költségkéul ezelőtti gyenge tsz-szel), a lényegen azonban ez nem változtat. A leírtakból láthatjuk: s garantált munkadíjazás nem azt jelenti, hogy az állam s havi fixfizetést garantálja. Az állam „csak” a kedvező feltételekre ad biztosítékot — í többit már a tsz-nek keH garantálnia. Használjuk ki az időt! Az 1966. év eleji árrendez« egyformán érintette az erős t gyenge szövetkezeteket, a k zelmúltban lezajlott hitelre dezés viszont elsősorban anv gye 42 gyenge tsz-e szárnál volt kedvező. Az állam tehá következetesen végrehajtja « gyenge tsz-ek felemelését oél- zó programot, s felkészül a további intézkedésekre. Az előkészületekből a tsz eknek is ki kell venniök a részüket. Az 1967 évi terv, t munkadíj szabályzat formáb öntése a mai idők egyik leg fontosabb feladata. Enélkül gondolni sem lehet a munka díjalap megteremtésére, a garantált munkadíjazás beveze lésére. Magyar László , y HpáisteuéfduQált* Ormánságban a disznótorok elkerülhetetlen velejárója a nyárslevél-dugás. Minden községnek megvan a maga nyárslevélírója, aki — tudomást szerezve a disznótorra készülődésről — megkezdi a nyárslevél rigmusokba szedését. Pellengérre tűzi ebben a háznépének, sőt a meghívott vendégeknek a gyengéit és óvatlan pillanatban az udvaron sürgő-forgó disznóto- rozók közé csempészi. A nyárslevél olvasása a vacsora legvidámabb eseményei közé számit, ilyenkor mindenki megkapja a magáét A nyárslevél felolvasása kötelező, a vendégsereg pe- iig együtt mulat vagy mér- alődik a falu hangját csi- tsen tolmácsoló sorokon, ire a levél végére érkezik, addigra a nyársdugók megjelennek, hogy „költi munkásságuk” érdeme :erint részesüljenek a — yárs végére helyezett — óstolóból. Ha azonban a lyárslevélíró elveti a súlyzót, akkor a sérelmet szen- edő sem rest meglesni és egkergetni a disznótoros onoráriumért visszatérő akmerőt. A nagyobb hatás- eltés szándékán kívül ta- án ez is vezérli az ormán- ,ági rigmusfaragókat, amikor különféle maskarákban álöltözetekben járják a disz nótorozó házakat. Hét ház a Fejlődés n'cában Pécsre szánt utolsó filmkockáikat használták fel egy nyárvégi napon a Széchenyi téren fiatal nyugati turisták. A Mecsek cukrászda lépcsőjén két szutykos cigánygyerek ült nyalogatva a csöpögő fagylaltot. A harmadik csak akkor kapta meg a nekiszánt ! tölcsért, amikor a turisták j kívánságára lestvérei mellé I kuporodva, teljesen elzárta a j kijáratot. A turisták lehettek j vagy nyolcán, szinte vala- I mennyien fényképezőgéppel, filmfelvevögéppel. Kattogtak a zárak, pergett a film. Egyikük ’az út túlsó oldalán lévő kőpárkányhoz ment, nogy „jól befogja” a ritka látványt. Társa ugyanakkor ismét fagylaltot osztott, hogy „jellegzetesen pécsi, jellegzetesen magyar" jelenetekkel térhessenek vissza hazájukba: rongyos, mezítlábas gyerekek alamizsnáért könyörögnek Magyarország harmadik legnagyobb vidéki városában ... (Szokolai felv.) ,-écs első kerületében öt te- .épülésén 118 cigánycsalád él. — Az én időm nagy részét az tölti ki, hogy ezeknek a családoknak az ügyeit intézem — mondja a vb-elnökhe- lyetes, Gyenis József elvtárs. Sok éve foglalkozunk a cigánycsaládok problémáival, s hogy szervezett legyen ez a munka is, tavaly ilyenkor intézkedési tervet készítettünk. Ebben olyan célokat tűztünk ki, mint lakásviszonyaik megjavítása, a fiatalok és a munkaképes korú nők munkába- állítása, oktatásuk, egészség- ügyi gondozásuk — Elhatároztuk például, hogy a cigánykolóniákat megszűnőt j ük. Ennek érdekében a kerületi tanács rendelkezésére álló lakásokból évente 3—6-ot cigánycsaládoknak utalunk ki. A tehetősebbeknek házhelyet juttatunk A mi cigányaink között igen sok a jólkereső bányász, a családok jelentős hányadánál eléri a három-három és fél ezer forintot a havi jövedelem. Sokan már minden szükségeset beszereztek és megtakarított pénzük is van, szeretnének mielőbb házat építeni. Ezt a törekvést nagyon szívesen támogatjuk. A Fejlődés utcát nem jelölik az 1962 előtt készült térképek, pedig ott volt a kerüA Nagy Lajos tetején EM Villanyszerelöipari Vállalat BUDAPEST, VIL, SÍP O. S3. felvesz segédmunkásokat és villanyszerelőket budapesti. Pest környéki és vidéki munkahelyekre. Bérezés: megemelt tellesltrnénybé- sereset korlátozás nélkül. ebne* U százalék IdénvpótléK Egyéb Járandóságok: saját lakóhelyén kívüli foglalkoztatás esetén — a JoBosultsáetól füe göen — különélést pótlék tér -nészetbent szállás vagy szál ásdtjtérftés étkezési hozzátá dás. munkaruha. Jelentkezés: U1DAPEST.-r StP tT. 23. SZ. (í r.anrtat. Lent az udvaron biztonságosabb. Kívülről a fal mellé állított lift viszi fel a tolókocsit, a tetőn megrakják ósdi, törött, öreg cserepekkel és leengedik a szállítmányt. Kibler András — fiatal, alig húszéves segédmunkás — most kiöltözve, nyakkendősen áll itt, a rendelőből jött, csak éppen benézett, aztán megy haza. — Mi a baj? — Zuhantam. — Innét, a gimnázium tetejéről? — kérdem, mert a többemeletes épület tetejéről ha valaki leesik ... — Nem. Már öt hónapja estem, még három méter magas sem volt az állvány. Gerincsérülésem van. — Cserepes-sors? Pál Imre, aki szintén a Horváth Rezső brigádjában segédmunkás —. nagyon határozottan int fejével: — Nem szabad leesni. Bandi sem a tetőről esett, hanem valami állványról. A tetőre öv nélkül senki sem megy. — A szabály miatt? — Első- rban nem azért. Jöjjön velem, majd megmutatom fönt a „környéket’. Átvágunk a Nagy Lajos Gimnázium udvarán. Az iskola déli szárnya — amely párhuzamos a Megyei Tanács épületével — erősen süllyed. Hosszú, rémisztő repedések a falon, az alagsor kövezete pedig jó néhány centivel alacsonyabb már a küszöbnél. Ezen a szárnyon tulajdonképpen már nincs semmi élet, semmi mozgás. A szobák üresek. Megyünk föl a lépcsőn és valamennyi emeleten a repedések kísérnek bennünket. — Mennyi cserepei raktak fel az iskolára? — Körülbelül hatvanöt ezret — mondja Pál Imre. Zömök, jó beszédű fiatalember. Somogy megyéből jár be Pécsre az állami építőiparhoz. Évek óta a cserepesek mellett dolgozik. — Megszerzem majd a szakmunkásvizsgát. Értem már jól ezt a mesterséget, de a vizsgához nem elég persze, amit tudok. A padláson rengeteg kocát, poros polcok, törött porcelánmosdók, törött cserepek, pókháló, félhomály. Egy tenyérnyi darabka az ólmos égboltból látszik a padlása blakon át. Lentről morajlás hallatszik fel. a gépjárművek monoton, nem szűnő zaja. — Szólok a Lukács Mis- kácck. ö most az pni’artiiH szakmunkásunk. A többiek másutt dolgoznak. Kikiált a tetőre, aztán néhány perc múlva egy láb, majd a lassan leereszkedő test tűnik elő az ablakból. Lukács Mihály tetőfedő. Derekán a mentőöv. — Enélkül nem megy? — Istráng nélkül? Nem éri meg. — Szédül talán? — Sohasem szédülök. De tegyük fel, száraz a tető. Kimegyünk, dolgozunk, esetleg jön egy hirtelen eső, a cserép síkos, visza- feté már életveszélyben kellene megtenni az utat. Filctalpa van a bakancsnak, de vízben ez is csúszik. — Mióta dolgozik a tetőn? — ötvenhétben kezdtem itt a vállalatnál és hatvanháromban vizsgát tettem. Ez az első munkahelyem. Mondják, a pénz lehetne több is, de még így is szép a kereset: a különélési pótlékkal együtt 2300 forint Lukácsnak. Pál Imre — segédmunkás — kétezret keres. Lukács M ihály Zala megyéből, Tótszerdahelyről jár be hét elején, hét végén megy haza. Elég sokat utazgatnak. — Ráun az ember erre {<• ___ rn on <7 orr* **'*T/** Vállukat vonják. Zala megyéből valamikor a summá- sok ezrei indultak útnak az ország távoli részeibe is. Ma is sokan vállalnak szezonmunkát, főként állami gazdaságokban, de az építőipai itt, Baranyában is több száz zalainak ad egész évi munkát. — Idővel falán Pécsre költözne, nem? Lukács tétova mozdulatot tesz. — Én nagyon megszerettem a vállalatot, az építőipart. De házat meg otthon építettem. Nőtlen vagyok még. Ingadozásuknak semmi köze a létbizonytalansághoz. Itt munka van, és munka otthon is van, a termelőszövetkezetben, ha éppen maradnának. De belekóstoltak az iparba, s az ipar fogva tartja őket. Inkább vonatoznak, buszoznak, gyalogolnak hét végén, de a kettősségtől nem tudnak szabadulni. Talán nem is akarnak. Lukács megioazitja _ az övét, aztán kimegy a tetőre, a Szérhenyi tér fölé. Délután hamar nyirkosodik a cserép, sietni kell a munkával. Rab Ferenc let egyik központjában a pécs- szabolcsi Hősök tere mellett. Az utcanévre büszkék az ott lakó Orsósok, Bogdánok, Ka- lányosok, hiszen azt fejezi ki, — amit sose reméltek, — hogy kikerülnek a Zsigmond-telepi. Majális téri kunyhókból és szám táblás házuk lesz valamelyik utcában. Egyelőre hét család otthona a Fejlődés utca, ahova most vezetteti be a vizet a kerületi tanács. A kiutaló határozatok meghozatalánál tartja szavát a „kerület”: A Fejlődés utcán kívül is egyre több cigánycsalád jut rendes otthonhoz. A György-telepi egészséges bányászlakásokban tíz-tizenkét cigánycsalád él. Tavaly ősz óta Orsós Józsefék a Tolbu- hin út 31-ben, Orsós Ferencék a Tolbuhin út 223-ban, Kő erencék az Esze Tamás utca 7-ben kaptak a tanácstól lakást. Segítenek az üzemek is. Az István-aknai bányaüzem György akna közelében biztosított telket négy család számára. Rövidesen lakhatóvá akarják tenni a Rücker aknai felvonulási épületet is, erre a célra 60 ezer forintot szánnak. 200 ezer forintos beruházással szoba-konyhás-elő- szobás lakások épülnek jövőre a Nagybányaréti völgyben. Ezekbe elsősorban az alábá- nyászás miatt veszélyessé vált Zsigmond telepen még ott élő 12 családot költöztetik. A Pécsi Ingatlankezelő Vállalatnál ellenszolgáltatás nélkül készítették el a nagybányaréti völgyben épülő ház terveit, a kerületi tanácsnál soron kívül alakították ki a családi házat építő cigányok számára az ingyen-telkeket éj|®- igényeltek nevükben állam»’' építési kölcsönt. A „város” térítésmentesen biztosít használt építési anyagokat azoknak, akik részt vesznek názak bontásában. S bár az állami építőipar kapacitás hiányában nem tud segítséget adni a cigánycsaládok házainak gyors felépítéséhez, azért lesz segítség: készenlétben áll az építkezéshez az I. kerület valamennyi építő kisiparosa azzal az önkéntes ajánlattal, hogy gyorsan, olcsón fogják elvégezni a munkát. A cigányok között sok az analfabéta, a fiatalok legtöbbje is mindössze a négy általánost járta ki, ezért minden évben tanfolyamokat szerveznek számukra. Szabolcs bányatelepen és Vasason évente 7—8 cigány tanul meg írni, olvasni. Az iskolaköteles korúakat 1966—67-re kivétel nélkül beíratták az általános iskolákba, s hogy a szegénysorsú szülőknek ne okozzon anyagi gondot az ískolábajá- ratás, 126 cigánygyermeknek vásárolt iskolaköpenyt és tanszereket a kerületi tanács. A cigánylakosság ismereteit bővíti az egészségügyi felvilágosítás. Ebinek szolgálatában gyakori vendégek a cigánytelepeken a meszesi és vasasi nőtanács, a vöröskeresztes szervezetek tagjai, a kerületi védőnők és a körzeti orvosok, akik közül dr. Czeglédi József különösen gyakran és hosszasan időzik a cigányok között. Kár, hogy a Széchenyi téri turisták csak azt látták a cigányok helyzetéből, amit filmkockáikra vettek. Képsoruk így hiányos. Nincsenek -a-jta a szorgalmas Orsósok, Kalányosok jól táplál1., rendesen öltözött gyermekei, a Fejlődés utca ikerházai, 3z egésa- :éges lakásban élő cigánvc«a- ádok. s mindaz, amit a cigányok érdekében társadalmink tesz. Harsány! Márta Eltűnnek a putrik... Tizenkét cigánycsalád kapott otthont György-telepen — Ingveti telek, használt építőanyag
