Dunántúli Napló, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-25 / 304. szám

lítoti. «t^ísaums* %ő.

. gj?ld ________________

____________________________________________________

lü

l

Karácsonyi tűzszünet

SAIGON: Dél-Vietnam ban worn baton hajnalban —

«tagyar idő szerint pénteken éjfélkor — elhallgattak a fegyverek és megkezdődött a karácsonyi tűzszünet. Ennek keretében as amerikaiak január 31-e óta első ízben Észak-Vietnam bombázását is szüneteltetik, a felderítő repülések azonban folytatódnak.

A tűzszünet előtti utolsó napon, pénteken az amerikai légierő F—105-ös rád ászbombázói Dien Bien Phu környékén 7 hidat romboltak le.

A dél-vietnami szabadságharcosok pénteken este behatoltak az egyik Saigon mellett fekvő faluba es kivégeztek két rendőrségi besúgót.

A karácsonyi tűzszünet első 8 órájában a saigoni amerikai katonai parancsnokság 4 kisebb incidensről tett jelentést.

Ky tábornok, a saigoni miniszte' elnök pénteken üzenetet intézett az úgynevezett aikotmányozó nemzetgyűléshez. Harcias nyilatkozatában kijelentette, hogy kormánya elhatározta, „megbuktatja a kommunista stratégiát.” Ennek érdekében elsődleges feladat a vidék „pacifikálása” lesz.

A szovjet kormányfő Törökországban

Vacsora

Koszigin tiszteletére

Izmir: Mint már említettük,! Namik Kemal Sentürk izmiri kormányzó pénteken vacsorát adott Koszigin szovjet kormányfő tiszteletére. Sentürk a vacsorán elhangzott üdvözlő beszédében kijelentette:

— Városunk különleges helyet foglal el a fejlődő és nagy jövőt ígérő török—szovjet kapcsolatokban. Azt a tényt, hogy a Szovjetunió az első helyet foglalja ez az Izmiri Nemzetközi Vásár állandó részvevői között mi úgy értékeljük, hogy nagy szomszédunk jelentőséget tulajdonít a török—szovjet kapcsolatok fejlődésének.

Koszigin válaszában kijelenJ tette: „Elsősorban azért jöt- 1 tünk Törökországba, mert közvetlen szomszédaik vagyunk. Azért akarjuk megismerni szomszédainkat, hogy barátságot kössünk velük, és együtt harcoljunk a béke ügyéért.

— Nekünk nincs önökkel semmiféle ellentétünk, de közös határunk van és barátságban kívánunk élni. Segíteni akarjuk egjrmást abba, hogy országaink népei jobban éljenek. Ebből az elvből kiindulva tárgyaltunk Ankarában a török kormánnyal, találkoztunk Törökország elnökével, és nekem úgy tűnik, hogy a kérdések többségét illetően megértettük egymást.

Nasszer beszéde Port Saidban

Nasszer elnök az agresszió fölött aratott egyiptomi győzelem 10. évfordulója alkalmából mondott Port Said-i beszédében megemlékezett a szuezi háború előkészítéséről, lezajlásáról és következményeiről, rámutatva arra, hogy a támadás tíz év óta tovább folyik az EAK ellen a legváltozatosabb formákban. De az egyiptomi nép visszautasítja az imperialisták minden próbálkozását.

Nasszer rámutatott, hogy az imperialista agreszió most a gazdasági nyomás és a nép kiéheztetésének kísérlete formáját ölti magára. Ezzel a támadással szemben egyet'en hatásos fegyver van: az elszánt, ésszerű, tudományosan megszervezett munka.

Az imperializmus az EAK ellen felhasználja a reakciós királyokat és más ügynökeit — folytatta Nasszer élesen bírálva és leleplezve Husszein jordán és Fejszál szaúd-ará- biai király valamint Burgiba tunéziai elnök tevékenységét. „Országaikban azonban érlelődik a forradalom, a nép haragja” — fűzte hozzá az elnök.

Nasszer elutasította az Egyesült Államoknak a búzaszállítmányok beszüntetésével tett zsarolási kísérletét és hálás szavakkal emlékezett meg a Szovjetunió önzetlen és gyors segítségéről.

lány „elcsábítását”, s mondani sem kell, hogy teljes sikerrel, igaz, a kis Dórával nem ment ilyen könnyen a dolog, mert túlon túl anyás, de ezen úgy segítettek, hogy anyukáját is utána vitték.

S ha már megemlítettem a három kislányt, külön kel) szólnom a Szőts testvérekről, mert Kollárék pártfogolván kívül még négyen •maradtak apa nélkül ebben a családban, igaz, az öt gyerek közül ketten maholnap már saját lábukra állnak, de a három legkisebb sorsáról gondoskodni kellett.

így került hát sor arra a szinte egyedülálló gesztusra, hogy három brigád is összefogott a Szőts-gyere- xek felkarolására. Kollár Dénes, Bischoff László és Mikola Gyula egy napon kereste fel a Szőts-családot, s k; ki a kölcsönös szimpátia aiapján fogadta védelmébe a három gyereket.

Sablonos lenne a történe folytatása, ha ezúttal is a. ismerkedéssel vagy balatoni üdültetéssel mutatnám be a három brigád három pártfogoltjának első lépését. Ehelvett csak néhány, de nagyon érdemes szót arról, hogy említett patrónusoh nagyon a lelkemre kötöttél' a következőket: nehogy az derüljön ki az írásomból, mintha ők csupán pillanatT>órfi. Kollár Dénesék

pártfogoltja.

yj felbuzdulásból tették /olna, amit tesznek ...

— Erről szó sincs — mondták —, mert amíg a brigád brigád marad, addig irra is futja az erejükből, rogy necsak babusgassák anem az eljövendő évek iorán emberré is neveljék pártfogolt mikat.

P. Gy.

BESZÉLGETÉS A MEGYEI TANÁC VEZETŐIVEL

I ■■■■■■■..■I. ■ ■ ' ■ ' " IM 1 1,1 Munkás, eredményes esztendő

Búcsúzunk az óévtől, köszöntjük az újat. Mennyiben volt sikeres a munkánk, rnit várhatunk az új évtől? Ezekről szót ejteni — a legfontosabb kérdések közül is csak néhányat érintve — kértük kerékasztalhoz a megyei tanács vezetőit: Palkó Sándort, a Megyei Tanács vb-elnökét, Földvári Jánosi, dr. Nagy Gyu- I lát, Takács Gyulát, a Megye;

Tanács vb-elnökhelyetteseít,

I dr. Vértes Tibort, a Megyei | Tanács vb-titkárát.

I

! önállóság, fe e ősség, demokratizmus

Palkó Sándor elvtárs a jövő évi feladatokkal kapcsolatban az új gazdasági mechanizmus előkészítéséről beszélt.

— Jövő évi munkánk gerincét a IX. kongresszus meghatározta feladatok folyamatos végrehajtása és természetesen a tanácsválasztás jó lebonyolítása képezi. Igen jelentős lesz az új gazdasági mechanizmusra való áttérés, illetve annak előkészítése. Az új me- chan izmusról már eddig is sóit szó esett, s lényegét röviden a nagyobb önállóságban, a felelősség növekedésében és a demokratizmus szélesítésében jelölhetném meg. Gazdasági, tanácsi vezetőink örömmel vették az új mechanizmust, és ez érthető is. A figyelmet én különösen a vezetők, a dolgozók megnövekedett felelősségére hívom fel. Már megkezdtük az ebből adódó munka végrehajtását: folyamatosan

nagyobb hatáskörrel ruházzuk fel a tanácsi vezetőket. Célunk: 1967-ben az előkészítő munkát olyan fokra fejleszteni, hogy a lehető legkisebb zökkenővel tudjunk 1968-ban átállni az újTa. Mi kidolgoztunk bizonyos vezetési módszereket, amelyeket ajánlunk, de ha a „helyiek” ennél jobbat tudnák, végezzék úgy a munkájúkat. A terveket a községi, járási tanácsok készítik, ők határozzák meg, hogy mit akarnak megvalósítani, és arra a célra miből, mennyi fedezet áll rendelkezésükre. A költségvetés elkészítésekor megkapják az állami támogatást, gazdálkodjanak belőle. Nagy felelősségérzettel! Mert például ha a 12 hónapra szóló összeget 11 hónap alatt elköltik, hiába nyújtják kezüket, nincs, aki a hiányt pótolná. Viszont, ha megtakarítást érnek el, vagy új anyagi forrásra bukkannak, gazdálkodjanak vele legjobb tudásuk szerint. Használhatják az összeget beruházásra, felújításra vagy egyébre. Képezhetnek belőle fejlesztési alapot, ezt átvihetik a következő évre is önállóan. Nagy szükségük lesz a köz- gazdasági tudományra is, mert most jobban mint valaha: a számok mögött megelevenedik az élet. Természetes, hogy a feladatok végrehajtásához mi a tőlünk telhető legnagyobb segítséget megadjuk.

3e entós támogatás a mezőgazdaságnak

— Az elmúlt tanácsciklusban a tanácsoknak és szerveiknek a mezőgazdaság területén volt a legfontosabb gazdasági szervező munkája. Milyen tények bizonyítják a tsz-ek erősödését? A kérdésre Földvári János elvtárs adott választ.

— A növénytermesztés területén, ahol a nagyüzemi keretek hasznosítása gyorsabb lehetett, különösen kimagasló eredmények születtek. Az elmúlt időszak egyik fontos feladata volt, hogy a mezőgazdaság biztosítsa az ország kenyérellátását saját termésből. Ez a célkitűzés megvalósult Az 1956—60. évek búzaátlaga 8,3 mázsa, míg az 1961—65-cs évek átlaga 10.4 mázsa v>!+ katasztrális holdanként. Forradalmi változás történt a kukoricatermesztésben is. 1989- ban 9,7 mázsa volt a kukoriInterjú közben a megyei tanács vezetőivel, középen PaVzó Sándor vb-elnök. Balról jobbra: dr. Nagy Gyula, Földvári János, Vértes Tibor és Tak ács Gyula.

catermés átlaga, 1966-ban 19

mázsát értek el.

— A több takarmány lehetővé tette, hogy a termelőszövetkezetek az állattenyésztés területén is előrehaladjanak, 1960-ban hízottsertésből 80 107 darabot, 1966-ban pedig 116 ezer darabot értékesítettek. Hásonló a helyzet más állatfajok esetében is. De az állati termékek vonatkozásában is jelentős fejlődés történt.

— A mezőgazdasági termelőszövetkezetek megszilárdulását segítette a traktor, a kombájn- és a munkagépállomány növelése. Javult a műtrágyaellátás is.

— Fejlődik a tsz-tagság, a falun élő emberek életkörülményei. Különösen 1966-ban szilárdultak meg gazdaságilag a termelőszövetkezetek. A közösből származó jövedelem 1962-ben 8817 forint, 1966. évi zárszámadás pedig előreláthatólag 11 ezer forint körüli jövedelmet biztosít dolgozó tagonként. A IX. kongresszus határozataiban jelentős támogatást biztosított a mezőgazdaságnak. A tsz-tagság nagy örömmel fogadta a tsz nyugdíjtörvényt, az önálló vállalati gazdálkodás bevezetésére biztosított anyagi forrásokat. A továbbfejlődést segíti a jövőben a tsz-ek önigazgatási szerve.

Milliók iskolákra, kórházakra

— Milliókat költöttünk ebben az évben is az iskolák, az egészségügyi hálózat fejlesztésére. A legjelentősebbek iránt érdeklődtünk dr. Nagy Gyula elvtárstól.

— Valóban, jelentős eredményeket értünk el a művelődés, a tanulás tárgyi feltételeinek további bővítésében — kezdte. — Tanulóifjúságunknak átadtuk a korszerű 12 tantermes komlói gimnáziumot és a 86 férőhelyes diákotthont. Felépítettük a széni- lőrinci 12 tantermes iskolát és megteremtettük Pécsváradon a mezőgazdasági szakiskola létesítésével a baranyai mezőgazdasági szakmunkásképzés jelentős intézményét. Ezeken kívül mintegy tízmillió forint értékben számos iskolát, óvodát, művelődési intézményt korszerűsítettünk.

— Megyénk betegellátását a komlói kórház bővítésével továbbfejlesztettük és ez évben végre leraktuk a megyei kórház alapjait is. A munka természetesen a jövőben sem all meg. Folytatjuk a komlói és a megyei kórház korszerűsítését és 1967-ben Mohácson városi rendelőintézetet létesi- tünk. Az említett célok megvalósítására a jövő esztendőre 9 millió forintot biztosítottunk.

— Tovább fejlődtek, szépültek megyénk idegenforgalmi létesítményei. Megkezdtük es nagyrészt befejeztük Harkány közművesítését. A jövő évben 1 'adjuk Harkányban az új 4BC-áruházat és mintegy hétmillió forint értékben új medencét és központi melegvíz-gazdálkodási berendezést

létesítünk. Ez év októberében átadtuk Pécs zöldövezetének jelentős létesítményét, a Pécsi tavat. Nem feledkezünk meg a megye úthálózatának korszerűsítéséről sem: közel 27 millió forintot fordítottunk ez- évben és fogunk fordítani a jövőben is erre a célra. Ebben az évben ezer lakást építettünk állami és magánerőből, ugyancsak legalább ezer lakás átadását biztosítjuk 1967-ben is.

A fejlődés töretlen marad

— Baranya megye tanácsi költségvetése 1967-ben is a tervszerű előrelépés alapjait biztosítja a megye számára. Hogyan tagozódik a költségvetés? Milyen új kulturális rendezvényekről számolhatunk majd be? — érdeklődtünk Takács Gyula elvtárstól:

— A megyei költségvetés 70,9 százaléka a lakosság kulturális és egészségügyi ellátását szolgálja. 1967-es költség- vetésünk — beruházások nélkül — 476 millió forint. Ez 39 millió forinttal több az 1966. évinél. Ebből a többletből 14 millió forintot a pedagógusok és egészségügyi dolgozók 1966. évi bérrendezése és a családi- pótlék-emelés fedezésére fordítunk. 23 millió forint pedig új művelődési és egészségügyi intézmények működési kiadásai, illetve a meglévők fejlesztései szolgálja majd. Szentlőrincen új általános iskolai diákotthon, Pécsváradon új gyógypedagógiai intézet kezdi meg működését. Az egészségügyi hálózat 81 kórházi ággyal, új megyei véradóállomással bővül, hogy csak a jelentősebbeket említsem. A költségvetés keretén belül 32 millió forintot fordítunk intézményeink felújítására, korszerűsítésére.

— Bőven beszélhetnénk az iskolareform megvalósításában elért fejlődésről. Minden remény megvan arra, hogy az

1967-es év az iskolareform megvalósításában, a szocialista iskola megteremtésében újabb tartós eredményeket fog hozni

— A most lezáruló év jelentős fejlődést eredményezett a korszerűbb népművelésre való áttérésben, erősödtek a korszerű tartalmat hozó új formák, mint például a klubok, szakkörök, kirándulások. kiállítások, vetélkedők stb. Ennek megnyilvánulásai a Baranyai vasárnapok is. Az 1967- es év e vonatkozásban is gazdagodást, továbbhaladást eredményez. így például az idei rendezvényekhez csatlakozik az I. Országos Rajzművészed és Kisplasztikái Biennálé megrendezése. A Baranyai vasárnapok keretében új siklósi várjáték, a teljes Zrínyi-dra- ma bemutatása, úiabb szobrok leleplezése szerepel terveinkben. A magyar játékfilmszero- le érdekességét minden bizonynyal növeli majd. hogy a szemlén csak még be nem mutatott filmek asereoelneV

Siklóson új múzeumi kiállítások nyitják meg kapuikat, befejeződik a mohácsi filmszínház építése.

Az országos átlag fölött

— Milyen államigazgatási és községfejlesztési tevékeny ség jellemezte a tanács munkáját ebben az etzr tendőben? — kérdeztük ár. Vértes Tibor elvtárstól.

— Az államigazgatás tel« adatai közül két lényege* kérdést emelnék ki. Az egyik* Baranya szétaprózott gazdasági és igazgatási területi egységeinek racionális átcsoportosításával és fejlesztésével a gyorsabb fejlődés lehetőségét segítettük elő. Eredmény* a kialakuló mezőgazdasági nagyüzemek termelékenyebb tevékenysége és különösen a községi igazgatási munka érezhetően javuló színvonaláé 272 helyett ma 148 községi tanácsot. több mint 300 tsz he- lyeít 131 tsz-t átfogni eredményesebb lehet, mert javult a községi szintű vezetők felkészültsége, rátermettsége.

— A másik terület, amelyben lényeges előrehaladást éfa tünk el — a községíejlesztés. Eredményes volt az a célkitűzésünk, hogy ezt a munkát —■ reszortjellegét felszámolva — a tanácsok tevékenységére!* homlokterébe állítsuk. A megyei tanács által kidolgozott községpolitikai irányelve«: szervezettebbé. egységesebbé tették a községfejlesztésá terveket is. Ha az irányelvek még nem is valósultak meg maradéktalanul, minden köv- ség felvázolta fejlődésének f5 irányát, összehangolta a fejlesztés céljára számbax'ehető különböző forrásból származó anvagi erőket. A pillanatnyi, sokszor egvéni elképzelések helvett az igényeket és a ,J- hetőségeket gondosan szám'"a vevő tervezés került előtérba. Ennek eredményeként nőtt a lakosság érdeklődése, és ezzé! együtt az egyetértést jelző támogatása. Ezt jelzi az évről évre növekvő jelenleg 16 millió forintot kitevő társadalmi munka. Fejlődésünk mutató- számai általában az országos átlag felett mozognak. Csak két számot említek: a lakosság részéről felmerülő problémák, panaszok, bejelentések nemegyszer sérelmek 85 százaléka a tanácstagokon keresztül kerül felszínre, és a tanácstagok működnek közre elintézésükben. Ugyanakkor a hatóig! ’ellegü tanácsi határozatok 96 4 százalékát első fokon be. "vesen hozzák meg, s nem körül sor feliek' -ésre. -r.r-'-'o. nalasan, a törvényeinket heimsen alkalmazva működnek ” tanácsok, s tekintélyes -őo- ’zerű. választóikkal szóm*?

aocsolatban álló közéleti írn. '’orré nőtt a tanácstagok többsége.

*

A beszélgetés végén * megyei tanács vezetői kérték, tolmácsoljuk: kellemes ünnepeket és az é' évben Is sikeres munkát kívánnak a megye minden dolgos lakójának.

Garay FereM

*