Dunántúli Napló, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-24 / 303. szám

t. DECEMBER 84. napló 3 Megint a klóros víz? 40 ezer ember ivóvizét veszélyezteti néhány gondatlan család Mán egy sivatagi városban beszedtek többet az ivó­vízről, mint néhány éve Pé­csett. Alig múlt el a rossz­emlékű időszak, alig enyhült meg kicsit a közvélemény, megint veszély fenyegeti ivó­vizünket, ezúttal a P-terület- női. Dr. Szabó Lajos, a városi KÖJÁL közegészségügyi fel­ügyelője hívta fel szerkesztő­ségünk figyelmét, hogy sürgős beavatkozásra van szükség, ha nem akarjuk, hogy ismét téma tegyen a vízhiány. Sertés farm m kutak kozott A P-terület a pécs—buda­pesti és harkányi vasútvonal között fekszik, nyugat felől a pellérth országút határolja. A háromszöget Kovácstelep alatt egy fasor fogja át Ez az a kritikus pont, amelyet Sza­bó doktor megtekintésre java­solt A ÜL kerületi tanács elő­adója, Zámbó István kíséreté­ben dagasztottam a sarat Alig hagytuk el a vasúti őrházat azonnal feltűnt, hogy a mély­fekvésű vidék az építési tila­lom ellenére tele van kisebb- nagyobb építményekkel. A vas­úti töltéstől nem messze, a P 8-as kút közvetlen közelé­ben például homokkőből ra­kott fészerféleség vonja ma­gára az ember figyelmét. A tetőn ágaskodó kémény, az udvaron a disznók, a meglán- eolt borjúnagyságú komondor nem hagynak kétséget, hogy laknak a „fészerben”. Csakhamar előkerült Hath József, a viharvert külsejű tanya tulajdonosa is. Nem titkolta, hogy építési engedély nélkül telepedtek meg. Koráb­ban készül szőlőkben éltek. A feleségére és három, még csak cseperedő korú gyermekére hivatkozva kérte, hogy ne zaklassák őt a ház miatt. Vé­gül kissé sürgető hangon meg­kérdezte a tanács előadóját, hogy mikor vezetik be a vil­lanyt és a vizet. A tanyától délre, a harkányi vasút félé szinte minden par­cellán egy bódéba, vagy, vi- tyillóba ütközött az ember. Aztán két sertésfarmot talál­tunk. A környékbeliek sze­rint az egyikben vagy har­minc süldőt és több góbét tartottak a nyáron. Senki sem volt a disznóólaknál, csak két láncrakötött farkaskutya. A kovácstelepiek elmon­dották, hogy a város egyik is­mert fuvarosa huszonöt mázsa meszet oltott le, s istállót akar építeni. Hozzátették, hogy a harkányi vasút mel­lett, a P 17-es kút szomszéd­ságában is feléoítettek néhány házat és istállót. kell, a Tortyogó vize csekély szerepet játszik a városban. Ezzel szemben a Kovácstedep- től egészen a Kórház térig a P-terület vizét fogyasztják, oe- leértve a 400 ágyas klinikai tömböt, a tejüzemet is. A P- terület vize minden tisztítás és fertőtlenítés nélkül hasz­nálható. Bármelyik nap klórozhatnak A KÖJÁL hetenként ellen­őrzi a P-területről nyert víz tisztaságát. Ha valamelyik alkalommal kóli-bacilust, am­móniát vagy más szennyező anyagokat találnának, azonnal el kellene kezdeni a klórozást. Ez a nemkívánatos esemény bármelyik nap bekövetkezhet. A klórozás veszélye mindad­dig fennáll, amíg a P-terület- ről nem távolítják el a szeny- nyező objektumokat. Megje­gyezzük, hogy a kényszerin­tézkedés nemcsak azt a 40—45 ezer embert érintené, aki a Kovácstelep és Kórház tér között él, hanem a város egész lakosságát A P-terület tiszta vizét ugyanis néha összekeve­rik a Duna-vízzel, hogy a ke­leti városrész lakód számára elviselhetővé tegyék a Mohács­ról jövő klórozott vizet Ha a P-terület vizét is fertőtlení­tenék, már nem maradna mit összekeverni a Duna-vízzel. Van még ennél riasztóbb távlat is. Szabó doktor sze­rint, ha a P-terület beépítését a jelenlegi ütemben folytat­nák, s újabb disznófarmok, is­tállók jelennének meg a fasor közelében, ki kellene kapcsol­ni a termelésből a leginkább veszélyeztetett öt kutat. Az öt kút hozama napi háromezer köbméter, húszezer ember, vagyis Újmecsekalja teljes szükséglete. Ha ez megtör­ténne, vízhiány támadna az egész városban. Ilyen veszély fenyeget egy maroknyi ember gondatlansá­ga és felelőtlensége miatt. Ért­hető, hogy nagy a felháboro­dás s minden érdekelt szerv — Vízmű, Vízügyi Igazgató­ság és mások — gyors és ra­dikális intézkedéseket sürget­nek. Egyedül a III. Kerületi Tanács vonakodott, ami ért­hető is. Valamennyi szerv kö­zül ugyanis a tanácsra várnak kilakoltatások, bontások, tehát a legnehezebb és legnépsze­rűtlenebb feladatok. Megelőzni a packázást Bár a józan ész amellett szól, hogy 130 ezer ember nem károsodhat egy töredék miatt, felkészülhetünk arra, hogy az érintettek foggal-körömmel fognak harcolni „jogaikért”. Már most is látni lehet, hogy lesznek majd olyan „dörzsölt” személyek, akik minden el­képzelhető fórumot, — másod­fok, Városi Tanács VB., Mi­nisztertanács Tanácsszervek Osztálya — végigjárnak, s ha engedményt nem is tudnak kicsikarni, annyit legalább elérnek, hogy fél évig packáz­nak a tanáccsal, illetve — ha a klórozás bekövetkezne —az egész várossal. Jó lenne felkészülni erre az eshetőségre, s meggyorsítani az ügyintézés folyamatát Ha az érdekeltek — Városi Ta­nács Építési és Közlekedési Osztálya, Városi Tanács VB — idejekorán megismerked­nek az üggyel, s még a várha­tó fellebbezések előtt kiala­kítják általános, elvi állás­pontjukat nem vesz el hete­ket, hónapokat a konkrét ügyek kivizsgálása. Ügy hírlik, ezúttal optimis­ták -lehetünk. A másodfok, a Városi Tanács Építési és Köz­lekedési Osztálya például már tájékozódott, felkészült a fel­lebbezések fogadására, illetve arra. hogy a „panaszosok” tudomására hozza: 130 ezer ember ivóvize és egészsége nem lehet alku tárgya. Magyar László Közvélemény-kutatás az asszonyok között Karácsonyi tarkabarka Látványos gyermekműsor a FEK-ben A Fegyveres Erők Klub­jában karácsony másnapján délelőtt 10 órakor látványos gyermekműsort rendeznek. A műsor egyaránt érdeklődést vált ki a kicsinyek és a fiata­lok körében is. A „Karácsonyi tarkabarka” műsor gerincét a Fegyveres Erők Klubja Jazz-balett Együttese, valamint a Bártfai Márta által betanított „Téli Hirdeti örömmel fogadták a gyermekgondozási segélyt Leszállítják az óvodás kort? A közvélemény várta, öröm­mel és megelégedéssel nyug­tázta a Központi Bizottság ha­tározatát a kisgyermekes anyák helyzetének könnyítésé ről. Bár a végrehajtási utasí­tás teljes részletességgel még nem látott napvilágot, a kis­mamák körében megindult a tervezgetés. A Pécsi Kender­fonógyárban, ahol köztudomá­súan javarészt nők dolgoznak, a párttitkár, kérésünkre rög­tönzött közvéleménykutatást rendezett. A megkérdezettek mindegyike Öröméről adott számot. Pedig az átlagfizeté­sek, állandóan emelkedő ten­denciát mutatva, az idén majdnem elérték az 1400 fo­rintot. S az világos, egy bizo­nyos bérszinten felüli jövede­lemmel rendelkező nők ke­vésbé veszik igénybe ezt a le­hetőséget. rege” című balett képezi. Eb­ben a műsorrészben látványos kosztümökben a legkisebb kor­osztálytól a végző növendéke kig fellépnek a Művelődési Ház balett-tanfolyamának hallga­tói. Fellép a klub zenekara ts, valamint Andréli Margit tánc- dalénekes. A gyerekek bizo­nyára örömmel fogadják majd Amrein Sándor ifjú bűvész' mutatványait. Szendrói György igazgató mindjárt magyarázatát adta a dolognak. A szülő nők 80 szá­zaléka eddig is elment a szü­lési szabadság után fizetés nélküli szabadságra. Volt. aki gyermeke hároméves koráig is. Most viszont havi 600 fo­rint gyermekgondozási díj mellett, maradhatnak otthon gyermekük mellett az anyák. A kérdés csak az — várják kíváncsian a kismamák —, mikor lép életbe a végrehaj­tási utasítás és vajon csak a V Elgázolta saját dózere A mátraaljai Szésnbányá- , szati Tröszt pécsi külfejté- ■ sének vasasa üzemrészében < csütörtökön, 22-én hat óra 45 perckor eddig még nem tisztázott körülmények kö­zött halálos kimenetelű sze­rencsétlenség történt. Trenkó Antal dózerveze- tót eltaposta saját gépe. A szerencsétlenül járt ember egyedül tartózkodott a med­dőhányón. holttestét a föl­dön fekve a gépre merőle­ges helyzetben találták meg A dózer — miután el­taposta vezetőjét — hátra­menetben elérte a meddőhá­nyó falát, ott lefulladt, így abban nem keletkezett je­lentősebb kár. A szerencsét­lenségnek szén tanúja nincs, az illetékes hatóságok így rendkívül nehéz körülmé­nyek között kénytelenek folytatni a vizsgálatot. rendelet életbe lépése után szülő nőkre vonatkozik-e? A nők és gyermekes anyák érdekében egyébként Szend- rői György a városi pártér­tekezleten felszólalt, segélyt, anyagi segítséget kérve. Fel­szólalását annak idején a Napló is ismertette. A nők körében ennek jó visszhangja támadt, s nagyrészt teljesült is a kívánság. Ha ennek ha­tására feltehetően csökken is az igény a bölcsődei férőhe­lyek irán' nem jelenti azt, hogy nincs égető szükség böl­csődére és óvodára Hirden a Kenderfonógyárban. — Kevés a bölcsőde, napkö­zi otthon, célszerű lenne ezek bővítését vagy létesítését fel­mérni, még olyan áron is, hogv kevesebb vendéglátó egy­séget, eszpresszót létesítenénk — mondta felszólalásában az igazgató a városi pártértekez­leten. Végezetül: érdeklődtünk a gyárban, előreláthatólag mi­lyen munkaszervezési problé­mák adódnak abból, hogv a fiatal anyé’i- szülés után két és fél évig otthon maradnak. — Nem lesz nagy gond — hangzott a '-álasz . — A nők két-három munkakörre beta­nulnak, egymást helyettesít­hetik. de különben sincs mun­kaerőhiány. Az asszonyok ed­dig is szültek, jöttek, mentek, de ez kiegyenlítődött: a fluk­tuáció. ha nem is olvan nagy­mérvű, zökkenőmentessé teszi ezután is a visszatérők újból’ munkába -Újítását. Persze, a végrehajtási utasítás nvilvár fog tartogatni olyasvalamit amiért aztán össze kell dugni a fejeket Pécs III. kerületében, ahol a tervek szerint a jövőben több bölcsőde és óvoda énül. arról kérdeztük dr. Hegyi Bélát, a kerület főorvosát, vajon nem kell-e megváltoztatni, korri­gálni a terveket. Hiszen itt is lesznek anyák akik örömest igénybe veszik a 600 forintos gyermekgondozási segélyt. — A bölcsőde-építkezéseket nemigen zavarja, az igénye* ma is meghaladják lehetősé­geinket, az i0 ínyek nem csök­kennek. Viszont több óvoda kell. A rendelet érdekes kér­dést vet fel, ami mindiárt fej­törést okozott nekem. Ha a gyermek eléri a két és fél éves kort, még nem óvodás korú. Fél évig várnia kell a szülőnek, de az is megtörtén­het, hogy gyermeke csak há­rom és fél éves korában ke­rülhet óvodába, tekintve, hogy egyszer, van beiskolázás. Ad­dig mit csinál vele? — Lehetséges, hogy leszál­lítják az óvodáskort? — Erre csak a végrehajtás! utasítás ad választ, ml is vár­juk a részleteket. Kérdés aa is, a szülők már a két és fél éves kor előtt igyekeznek be­adni gyermekeküket a bölcső­débe, mert így később auto­matikusan óvodások lesznek. Másrészt nem biztos, hogy akkor beadhatják gyermekü­ket a bölcsődébe, amikor ép­pen elérik a két és fél éves korukat. Ráadásul akkorra a bölcsődei csoportók már be­teltek, kialakultak. Pillanatnyilag tehát az 3 helyzet, hogy mindenki ter­vez, számol, érdeklődik, el­képzel. Hogy a gyermekgon­dozási segély nagy segítség — senki sem vitatja, ebben meg­egyeznek a vélemények. BTtítfJ' kodással tekinthetünk a jövő­be. az esetleges nyitott kérdé­sek, problémák, minden bi­zonnyal a rendelet létre1' odói­nak figyelmét sem kerülik eL Miklósvári Zoltán Tízezer kalács az ünnepekre Az elmúlt éjszaka a Pécsi Sütőipari Vállalat valamennyi üzemében korábban kezdték a munkát, hogy a mai napon, mivel minden bolt este 18 óráig nyitva lesz zavartalan legyen a kenyérellátás. A ke­reskedelem igényei szerin; előreláthatóan 1000 mázsa, zö­mében egy kilós finom fehér kenyér kerül a boltokba, a nap folyamán folyamatosan. Mintegy 10 000 darabot ké szítenek a különböző kalácsok­ból, s ugyanakkor az igé­nyeknek megfelelően készíte­nek diós búrkiflit, pozsonyi kiflit, darázsfészket s más diós péksü temén yeket. Bár megfelelő készlettel rendelkezik, de teljes kapaci­tással dolgozik a szdkvíz üzem is. hogy szikvízzel édes­itallal elláthassa a boltokat 26-án reggel pedig kilenc óráig ügyel etet tart. hogy a kereskedelem további igényeit is kielégíthessék. A lesiobb vizet veszélyeztetik A helyszíni szemle után megkérdeztem dr. Szabó La­jostól, miért ragaszkodnak az építési tilalomhoz, hiszen nem akármilyen, 70—80 méter mélyre ásott kutakról van szó; nem a felszín közeléből nyerik a vizet? A közegészségügyi felügyelő égy pillanatig sem vonta két­ségbe, hogy mindez igaz. En­nek ellenére is kitartott amel­lett. hogy minden elővigyáza­tosság indokolt. A P-terülal geológiai adottságai ugyanis olyanok, hogy a víz még 70— 80 méterig is, minden különö­sebb akadály nélkül leszív 1- roghat. Ilyen körülmények kö­zött meg kellett tiltani még a szervestrágya használatát is (a P-területen gazdálkodó nagy­üzemek, magánosok csak mű­trágyát szórhatnak ki a föl dekre) pedig a szervestrágyá­zás által okozott szennyeződés semmiség ahhoz képest, amit a disznófarm. űrgödrö. /éré és istálló előidézhet. Dr. Szabó Lajos emlékezte­tett arra, hogy a város nég\ Vfznverő területe illetve for rása közül a P-terület a leg értékesebb. A Duna vize uevsnis drága, s csak tiszti1 ás és kló-ozás után használható A Tettve vízhozama ingatag, s időnként azt Is fertőtleníteni Karócsonyvárás az erdők között A rádió egyre mondogatja, hogy fagy lesz, mínusz ennyi, meg mínusz annyi, de az idő­járás úgy látszik enyhe marad az év végéig. Az eső naponta nekiered. csinál egy kis sarat, aztán eláll és kisüt a téli nap. Most éppen fel száradó­ban vannak a tócsák, a me­cseki erdők felett, szél süvöi- töz, lehet hogy tényleg hi- degre fordul az idő. az út mentén évszázados tölgyesek váltakoznak tizenöt-húszéves bükkösökkel, mégis inkább 'i- getszerű az egész, mint erdő- szerű. Az ipar bizony alapo­san betette a lábát a mecseki dombok közé, az utak, aknák, autóbuszjáratok úgy látsziK véget vetettek a romantika nak. A józsefházi erdősház is az út mellett áll, sárban, erdei avaron egyetlen métert sem kell megtenni. Az erdészet árpádtetői irodájában azt mondták, hogy Hohmann An tál kerül etvezető erdész má tói szabadságon van. A fekete házőrző istentelenül ugat a kapun belül... Csak állok kint és várom, hogy a kutya előugassa szabadságps gazda iát. A házon túl közvetlent az erdő magasodik. A fák szinte a ház fölé hajolnak ahogv lengnek a téli szélben. Hohmann tényleg szabadsá­gon van. Éget a kíváncsiság, hogy mit csinálhat egy sza- badságos erdész? Holnap nyilván vonatra ül családostó. és idegen. városokat látogat egészen szilveszterig vagy még tovább... De nem! Bent látom a televíziót, hűtő- szekrényt.; Már nem hi­szem, hogy utazgatni fognak. — Kivettem a szabadságo­mat, vége az évnek — mondja. Leülünk a konyhában, az­tán megtudok mindent. Disz­nót vágnak, aztán karácsony­ra készülnek, karácsony után meg szilveszterre. Hohmann Antal pontosan január else­jéig lesz szabadságon. — Az unokabátvámat vár­juk Szalatnakról. ö is erdész. Családostól jön, együtt tö’t- jük az ünnepeket. — Elbe­szélgetünk, iszogatunk, néz­zük a tévét ha ... ha csak a villannyal valami baj nem 'esz. — Képzelheti tavaly... — kapcsolódik a beszélgetésbe az >sszony is — pont karácsony a elment a villanyunk. Csak pislogott, aztán kialudt gyér tyafénvnél karácsonvoztunk. mint a kozári vadászházban. — Előtte a kozári valász­házban voltunk. Hét évig voltunk ott, abból hat éven át villany nélkül. Petróleum- lámpával világítottunk vagy gyertyával. Nagyon hálásan vagyunk az igazgatónak, hogy ide tett bennünket. A kis lánynak két kilométert kellett az autóbuszig gyalogolnia Nehezen járt onnan iskolába. És a beszerzés. A feleségem hetenként kétszer-háromszoi ment a boltba, A nagymama hallgat ben nünket, bólogat is, meg nem is, végül megszólal: — Ottan azért más volt Petróleumlámpánál voltunk az igaz, de a lány még kicsj volt. jobban örült a fának ajándékoknak. A ház előtt megáll egy autóbusz, aztán csakhamar be nyit az általános iskolás kis ’ánv, aki, ha el is fáradt ’ sok erdei gyaloglásban, mes szerette a fákat, a vadászhí ’ak tiszta nyugalmát — Ha fiú volnék én •« erdésznek mennék. mint apám — mondja — de hát lány vagyok... A kozári vadászházra az egész család szeretettel gon­dol, de az utak hatalma, a villanyvilágítás kényelme sz.» mukra még nagyobb érték. — Most erdőben élünk és mégis közei a világhoz. Meg számoltam, a bányászjáratotc kai együtt naponta ötven au­tóbusz megy el a házunk élőt» — mondja az erdész. A tél azonban fent a he­gyek között az utak ellené’t is igazi tél. A hó előbb esi< le, mint a városban és ké­sőbb indul olvadásnak. A1 ősszel megjönnek a ködök, s az alkonyatban bizony gvak ran halljak az eltévedt turis­ták kiáltásait. Amikor aziá: a hó is leesik, sofőrök kopog tatnak az erdészház aitaiá- lapátot kémek vagv valami yen útbaigazítást. A tél be­álltával Hohmann Antal mun­kája is meehebezedik. A tóO hektáros iózsefházi kerüle’et »űrűn be kell iá»ni erősíteni -i védelmi szolgálatot mert a fát bizony, ha nem vigyáz­nak rá. vágták, viszik. A kitermeié« is föl vik hol egvik ahol másik erdőrészen Az idén a somogyi kerületbő1 16 000 fenyőfát vágtak ki ka­rácsonyra. A karácsonyfák már lent Ismerkednek a vá­rosokkal. — Ez a 490 hektár miféle? — Van egy kis csemeteker­tünk. fenyő. — Maga az erdő tölgy és bükk. Most már le- nyőr is telepítünk. Az öreg- erdő 80—90 éves, a fiatalabb 15 éves telepítés. — Akkor az öregerdőt las­san vágják ... — Igen. A végvágásra JÓ— 100 éves korban kerül sor. — Mint erdésznek melyik évszak a legszeretettebb? — Minden évszak szép. Jó nézni, amikor a növényzet íí- ■aéled. de az ősz is szép. ne? a tél is. Ilyenkor az állatok közelebb kerülnek az ember- nez. Tavaly télen a szarvasok itt vadgesztenvéztek a ház vé­gében. Hohmann Antal karácsonya szebbnek ígérkezik mint a mienk. iaaz. hogv itt a va­rosban kéznél van minden üzlet kényelem. De azért más dolog . kilencven éves öregerdő fenséees ■ nyugalmá­ban várni a karácsonyi ~sen- -ettóíírp mint H+ len* a ben­--inpó*7na rosS7 levegő'" -*-S3u ‘os ntráb men'ón. Az erdők nvuvalmn békét hoz az erdó- ’akóknak. Bertha Bulcsn i

Next

/
Oldalképek
Tartalom