Dunántúli Napló, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-22 / 301. szám
napló 5 1967. március 1-től Fokozatok a szabadságvesztésben Pér hónappal ezelőtt ói Jogszabályok jelentek meg a szabadságvesztés-büntetésre és a büntetés végrehajtására vonatkozóan. Erről beszélgettünk dr. Dely István eivtáxssal, a Megyei Bíróság elnökével. — Mi indokolta az új jogszabályok megalkotását és melyek a leglényegesebb rendelkezéseik? — volt első kérdésünk. — Büntető Törvénykönyvünk 39. paragrafusa csak egyfajta szabadságvesztést ismer és mindössze annyi megkülönböztetést enged, hogy a szabadságvesztést börtönben vagy büntetésvégrehajtásd munkahelyen kell végrehajtani. Az új jogszabály a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsénak 20. számú törvényerejű rendelete indokolásában utal arra, hogy a korszerű büntetésvégrehajtás általánosan elfogadott elve az egyénie- sítés. Ennek alapja az á felismerés, hogy az elítéltek átnevelésének alapvető mód szere a szabadságvesztés végrehajtása során a megfelelő differenciálásuk. A jogszabály tehát azt kívánja biztosítani, hogy a büntetésvégrehajtás differenciáltsága útján a büntetés célját: a bűnözés megelőzését és csökkentését megvalósítsa. Tapasztalat szerint az átnevelhetőség szempontEgyéniség, előélet, bűntett alapján a bíróság je öli meg a fokozatot ]e entős különbségek az elhelyezés, napirend és a külvilággal való kapcsolat tekintetében jábét az elítélteknek négy alapvető csoportja ismerhető fel. Ezek: a többszörösen visz- szaeső és konok bűnözők, a visszaesők és a szándékos bűntett miatt hosszabb tartamú szabadságvesztésre ítéltek, a szándékos bűntett miatt első ízben viszonylag rövi- debb tartamú szabadságvesztésre ítélt ak. végül a gondatlan büntettek elkövetői. E tapasztalati felmérés alapján az új jogszabály szerint a szabadságvesztésnek négy fokozata van: a) szigorított börtön, b) börtön, c) szigorított büntetésvégrehajtási munkahely, d) büntetés végrehajtási munkahely. Szigorított börtön a büntetés az említett többszörös visszaesők és konok bűnözők esetében, valamint azokkal szemben, akikre kiszabott halálbüntetést kegyelemből változtatták át szabadságvesztésre, továbbá az emberölés és rablás súlyosabban minősülő esetei, s az állam elleni, a béke és az emberiség elleni bűntettek miatt elítéltekkel szemben. Börtön a büntetés az egyszeri visszaesőkkel, bizonyos enyhébb elbírálás alá eső áldd harkányi „gőzpatak“ lám ellem bűntettek elkövetőivel és általában azokkal szemben, akik büntetését szándékos bűntett miatt három évet meghaladó tartamban szabták ki. Szigorított büntetésvégrehajtási munkahelyen töltik a büntetésüket azok, akiket szándékos bűntett miatt ítéltek ugyan el, de az előző, súlyosabb kategóriákba nem tartoznak. Végül büntetésvégrehajtásd munka a büntetés a gondatlanul elkövetett bűntett miatt kiszabott szabadságvesztés esetén. — A fiatalkorúakra nézve is ugyanazok a rendelkezések irányadók ? — Nem. A fiatalkorúknál az áfcnevelési igény fokozottabban jelentkezik, a jogszabály indoklása szerint egyfelől azért, mert a legtöbb esetben nevelési hiányosságokkal állunK szemben, másfelől még a felnőtté nevelődés folyamatában vannak, tehát fogékonyabbak a nevelő behatásokra. A fiatalkorúak az átnevelhetőség szempontjából két nagy csoportra oszthatók: az egyik a nehezebben, a másik a könnyebben nevelhetők csoportja. Ebből kiindulva a jogszabály a szabadságvesztés két fokozatát állapítja meg: egyik a fiatalkorúak börtöne, másik a fiatalkorúak büntetésvégrehajtási munkahelye. Börtön a büntetés, ha a fiatalkorút szándékos bűntett miatt egy évet meghaladó szabadságvesztésre ítélik vagy ily bűntett miatt megelőzően már szabadságvesztésre, vagy javítóintézeti nevelésre ítélték, vagy züllött életmódot folytatott. Egyéb esetben büntetésvégrehajtási munkahely a büntetés. A jogszabály kimondja, hogy a fiatalkorú szabadság- vesztését külön büntetésvégrehajtási intézetben kell végrehajtani. A szabadságvesztés végrehajtása során különös gondot kell fordítani a fiatalkorú erkölcsi nevelésére valamint oktatására. — Ki határoz arra nézve, hogy a szabadságvesztésbüntetést mely fokozatban kell végrehajtani? — A tárgyalás anyaga alapján a bíróság ismeri legjobban a terhelt egyéniségét, előéletét, az elkövetett bűntett jellegét, súlyát, s ezek figyelembevételével a bíróság ítéletében rendelkezik arról, hogy a szabadságvesztést melyik fokozatban kell végrehajtani. Kétségtelenül ez felel meg leginkább a törvényesség követelményeinek is. Megemlítem még, hogy a törvényerejű rendelet módot ad arra, hogy a bűnösségi körülményekre tekintettel a bíróság indokolt esetben — kivételesein — egy fokozattál szigorúbb vagy enyhébb végrehajtási módot jelöljön ki. — Mi a különbség a szabadságvesztés négyféle fokozatai Icözött? — Elírt a kérdést a másik új jogszabály, a 21. számú törvényerejű rendelet szabályozza. A börtön és büntetésvégre- hajtási munkahely rendje között elsősorban az elhelyezés, a napirend s a külvilággal való kapcsolat tekintetében van különbség. A legenyhébb fokozatban a büntetésvégrehajtási munkahelyen az elítéltek az intézet erre kijelölt részében kiséret nélkül mozoghatnak, szabad idejük felhasználása kötetlen, levelezésük nem korlátozott, látogatás esetén nem állnak közvetlen ellenőrzés alatt, keresményüket saját céljukra felhasználhatják. A szigorított büntetésvégrehajtási munkahely rendje kö- töttebb. Egyébként mindkét féle munkahelyen az elítéltek elhelyezésére szolgáló helyiségek nappal nyitottak és az intézetein belüli mozgásuk a börtönhöz képest kevésbé korlátozott. A börtönben lévő elítéltek szabadidő-felhasználása, levélváltása, látogatók fogadása, keresményük felhasználása, s a birtokukban tartható tárgyak köre szűkebb, mint a büntetésvégrehajtási munkahelyeken lévőké, a szigorított börtön rendje pedig az említett vonatkozásban még súlyosabb, ugyanígy a munka követelményeit illetően. A különbségtétéi önként értendő. A szigorított börtönben azok töltik büntetésüket, akiknek a társadalomra veszélyessége fokozott, s ezért átneve- lésük a legnehezebb. A legenyhébb fokozatban a büntetésvégrehajtási munkahelyen lévök pedig olyanok, akiknél a büntetésvégrehajtás célja viszonylag a legkevesebb korlátozás mellett érhető el. A közbenső fokozatok teszik lehetővé a minél teljesebb egyé- niesítést. A törvényerejű rendelet ezen túlmenően előírja az előítélteknek nemek szerinti elkülönítését, valamint — át- nevelésük eredményessége érdekében — életkorukat, egyéniségüket és az elkövetett bűntett jellegét figyelembe vevő csoportosítását. — Mikor lépnek hatályba az említett jogszabályok? — Az említett két törvény- erejű rendelet 1967. évi március 1. napján lép hatályba. G. F. Még egyszer a lapok kézbesítéséről... Vezérlőfülke a tejházban MM. DECEMBER 22. A szünet nélkül működő " betonkeverő mellett egy tartályban forró víz gőzölög. Pufajkás férfiak, bő- szoknyás, vastag kesztyűs asszonyok egyensúlyozzák a keskeny fenyőpallón a talicskákat. 'Fagypont körüli hidegben betonutat építenek Szilágypusztán A betonút körforgalmú lesz, s minden istállót ösz- széköt' a tejházzal. A modern tejház ebben az évben épült háromnegyedmillióért, s nem egészen két hónapja üzemel. Úgy látszik, ez az épület hivatott arra. hogy megváltó? tassa Szilágypuszta arculatát. Szilágyon 400 tehenet fej-- nek géppel egyetlen gombnyomásra. A tehenésznek az a dolga, ha megtelt a tankja '— 270 liter fér bele — áttolja (most már a be tonúton) a tejházba. Ebben a modern tej házban-- ahová naponta 2500— 3000 liter tej érkezik be, összesen két ember és egy kisegítő dolgozik. A vezérlőfű lke kapcsoló- tábláját Ozwald Ferenc kezeli, aki az üvegfalon keresztül áttekinti az egész üzemet. Innen irányítja a fogadó helyiségben működő tejszivattyút, mely a tankokból emeli át a tejet egy tartályba. A tartályból át látszó műanyagvezetéken át jut a tej a kezelő terembe, melynek fala halványzöld csempével van ki bélelve. A rezeidben ' automata gépek nűtik és szeparálják a tejet, majd a hűtött tej csöveker a tárolóterem hatalmas termoszába kerül. Az óriási termoszba — nelynek belső fala élelmi- zeralumínium. a külső vas, és Közte a szigetelést üveggyapot biztosítja — egyszerre 2500 liter tej fér bele. Benne keverő szerkezetek működnek, s a termesz állandósítja a tej hőfokát, míg a tejipar kocsija meg nem érkezik. Hűtőkamra is van, melynek a mennyezetét az elektromos hűtőszerkezet majdnem teljesen elfedi. Ha a kamra hőfoka plusz 5 Celsius fölé emelkedik, a szerkezet automatikusan bekapcsol és megkezdi a hűtést Különösen nyáron van en- lek óriási jelentősége, mert a tejipar plusz 10 foknál magasabb hőmérsékletű telet nem vesz át. A tej ház elektromos automata berendezése házi megoldás, csakúgy, mint az átalakított bordás tejhűtőberendezés, melybe víz helyett speciális hűtőfolyadékot tettek. Árvái András szerint egyrészt tökéletesebben hűt, másrészt kisebb a vízigénye. Míg a hagyományos tejhűtő napi 10—12 köbméter vizet igényelt, addig ez csak egy-két köbmétert fogyaszt. A tejház maximális napi kapacitása 4000 liter, emberi kéz nem nyúl a tejhez, minden munkát a gépek végeznek el, s így a munkaidő jelentősen lerövidült —■' összesen napi három óra. A szilágypusztaiak joggal büszkék új létesítményükre. Az épület, mint centrum és környéke a nemrég felállított hidroglóbusszal, a betonút-rendszer a jövő Szilágypusztájának magvát jelenti. Szilágypuszta a megye egyik jelentős tejtermelő objektuma lesz, ahol mindent gépesítenek, a korszerű higiéniai és munka- követelményeknek megfelelően; A z élet mechanikája mind korszerűbb formákat követel, ennek naponta tanúi vagyunk. Ezzel együtt természetesein a szolgál tat ás o-k rendszerében is időnként változások következnek be. Ilyen változás volt többek között az is, hogy a hírlapkézbesítésfoen előtérbe kerültek a levél- szeKrények, megszűnt a korábbi, évtizedes gyakorlat, amikor is az előfizető korán reggel a lakásán kapta meg a reggeli lapokat. Ehelyett most le kell menni a lépcsőházba, az ott felszerelt levélszekrényekből öntevékenyen ki kell szedni az újságot, felvinni a lakásba, ha az előfizető el akarja olvasni, hogy mi van az újságban. A kézbesítés útja megrövidült, de az előfizető hátrányára. Emiatt az utóbbi időben nagyon sok panasz érkezett a szerkesztőségbe, illetve a kiadóhivatalba és feltehetően a postához is. A Dunántúli Naplót ez az új kézbesítési rendszer különösen rosszul érintette, mivel a hatvanezer olvasó túlnyomó többsége előfizetője a lapnak, az előfizetők jelentős része pedig azokban a baranyai városokban él (Pécs, Komló, Mohács), ahol a posta ezt a módszert bevezette, illetve — mint Mohácson — bevezetésére készül. Az új kézbesítési rendszert több okból sem tekinthetjük elfogadhatónak és véglegesnek. A lapterjesztés kultúr-ha- gyományaival nehezen ösz- szeegyeztethető módszer legnagyobb hátrányai közé tartozik, hogy az előfizető minimális kényelmi szempontjai is teljesen háttérbe szorultak. Ugyanazért az előfizetési díjért ugyanazt az újságot nem a lakására, hanem a lépcsőházba kézbesítik. Ez a tény. A Baranya megyei Lapkiadóvállalat megpróbált érintkezésbe lépni a posta vezérigazgatóságával, hogy vizsgálják felül az új módszert, mivel a lakosság nem fogadta túl nagy szimpátiával. és jelentős mértékben hátráltatja a lapok terjesztését a városokban. A vezérigazgatóság válaszát nehezen lehet megérteni, miután ebben a válaszban ilyen sorok olvashatók: „A csoportos kézbesítő levél- szekrények használatának külföldön történő általános elterjedése arra enged Következtetni, hogy az említett külföldi országokban az egyéni kényelmi szempontokat már régebben kénytelenek voltak alárendelni gazdaságos sági érdekeknek és a munkaerőhiány megoldására irányuló törekvéseknek . .” Ehhez az idézethez nincs sok szükség a magyarázatra. Aki megszövegezte, megfeledkezett néhány dologról, többek között arról, hogy az alapvető viszony a szolgáltatás elvén nyugszik posta és előfizető között, sőt mi több: mint kézbesítő szerv nehezen juthat el ilyen álláspontra. Érveinket meg- toldhatjuk még azzal, hogy a gazdaságirányítás új : end- szerében igenis fokozott szerepe lesz a fogyasztónak, és politikai elveink között fontos helyet foglal el a lakosság jóléte, közte méltányos kényelmi szempontjai is. A hírlapkézbesítésnek ez " a módja annál is inkább furcsa, mivel az előfizetési díj változatlanul annyi, mint volt, és a lapkiadó vállalat a kézbesítésért változatlanul a lap árának mintegy 30 százalékát fizeti ki. A híriapkézbesitési rendszer magyarázata a posra vezérigazgatósága részérői csupán magyarázat, de nem olyan érv, amit el lehet fogadni. Ez a módszer a fogyasztót. az előfizetőt rövidíti meg végső soron. Az előfizetőt nem érdekli túlsá gosan egy terjesztési szervezet belső gazdasági, vagy éppen a munkaerővel kapcsolatos gondja, problémája. A* előfizető előfizet az újságjaira, és ezért azt kívánja, hogy az újságot kikézbesit- sék a lakására, mint ez korábban volt. Nem jó ez a kézbesítési megoldás azért sem, meri az előfizetőnek ebben a formában semmiféle kapcsolata nincs a kézbesítővel, kivéve a hónap egyetlen napját, amikor a kézbesítő az előfizetési díjat jön beszedni. Sok olyan panasz is érkezik, hogy az újságok eltűnnek a levélszekrényekből. A vezérigazgatóság irreálisan ítéli meg a helyzetet* amikor azt írja: „a rendszer ily szempontból még címzettekre is előnyösebb, még akkor is, ha gyerekes csíny- tevések szórványosan megzavarják a postai célkitűzéseket .. ” Sokkal többről van szó, mint egyszerű gyere Kés csínytevésekről. Jók azok a levélszekrények, csak éppen az újságok nem férnek oe- le. Méretük nem alkalmas erre a célra. Vannak újságok, folyóiratok (például a Szovjetunió, a Művészet, a Budapest stb.), amelyek egyszerűen nem fémek be a szekrénykébe. Mi történik velük? A kézbesítő kénytelen összehajtogatni, megtörni a folyóiratot. Hát ezt egyáltalán nem lehet kulturált kézbesítési formának nevezni. S nem jobb a helyzet akkor sem, ha valaki több napi- vagy hetilapnak az előfizetője. Egy-egy kézbesítési napon alig győzi kiszedni a levélszekrénybe begyűrt újságjait. De beszélni lehetne még arról is. hogy az előfizető nem tudja* hogy mikor érkezik az újságja, előfordul, hogy két- szer-háromszor is lemászhat a lépcsőházba, mire valóban megérkezik. K étségtelen, hogy a Pécsi Postaigazgatóság vezetői és a terjesztés, kézbesítés alkalmazottjai, beleértve a kézbesítőket is, a* utóbbi időben nagyon sokat tettek a lapkézbesítés meggyorsítása érdekében. A lapok gyakorlatilag a legkisebb faluba is időben eljutnak, puszta is alig van a megye területén, ahol a megjelenés napjának déli óráiban az előfizető nem kapná kézhez az újságot. Éppen azért furcsa a vezérigazgatóság merev álláspontja. Különös módon figyelmen kívül hagyja a lakossági szempontokat. és egy olyan felfogásra építi fel új hírlapkézbesítési rendszerét, mely egyfelől az előfizetőt alárendeltségi viszonyban Kezeli, saját intézményét oe- dig bizonyos hatalmi jogkörökkel akarja felruházni. \ magyar postai szolgáltatás évtizedeken át nemzetközileg is elismert volt, a lakosság legmegbízhatóbb s leggördülékenyebb szolgáltatásai közé tartozott. így volt ez a hírlapkézbesítéssel is, míg egy napon megszületett ez az ötlet. A-z új megoldás nem vált be. De bízunk abban, hogy — a vezérigazgatóság érthetetlenül a lakosság igényeivel ellentétes álláspontja ellenére —, ez a módszer nem is marad végleges. Annál is inkább, mivel a pécsi igazgatóság vi'á- gosan látja a kézbesítési prob lémákat, legfeljebb arról van szó, hogy a négy megye látás körével rendelkező igazgatóságnak épp arra nincs hatásköre, hogy egy megye két-három városában megoldja ezeket — a posta által előidézett — problémákat. Úgy gondoljuk, a vezérigazgatóság részéről úi'-a megvizsgálni, illetve felülvizsgálni ezt a módszert kötelesség. Lakossági érdekeK- ről van szó, az emberek érdekeiről. Ha úgy tetszik politikai érdekekről, a lap'K szempontjából is. az előfizetők szempontjából is. Thiery Árpád I A
