Dunántúli Napló, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-22 / 301. szám

196«. DECEMBER 22. napio 3 A Baranya megyei NEB vizsgálata Igen nagy a kereslet az olcsóbb árucikkek iránt Romlott a minőséé: — Burkolt árdrágítás — Import a hiányok pótlására — Helyi kezdeményezések Az év elején a ruházati cik­kek körében végrehajtott ár­leszállítás kedvezően érintette a lakosságot. A ruházati bol­tok ez évi forgalma értékben például azonos lesz a tavalyi­val, mennyiségileg azonban az elmúlt évihez képest 15 szá­zalékkal több árut adtak el. A csökkentett áru nylonharis­nyából 35, ágyneművászonból 39,7, konfekcionált ágynemű­ből 61 százalékkal vásárolt többet Baranya lakossága 1966-ban, mint tavaly. Ellátási nehézségek A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság most megvizsgálta, hogy megvalósult-e a kormány célkitűzése, az árleszállítás valóban a lakosság széles ré­tegeit, elsősorban az alacso­nyabb keresetűeket érintette-e, megfelelő-e a csökkentett árú ruházati cikkek választéka, követni tudja-e az ipar és a kereskedelem a kereslet növe­kedését. A népi ellenőrök ta­pasztalatait a NEB szerdai ülésén hozták nyilvánosságra. Mivel az 1965-ös évi kész­letrendezés meglehetősen elő­nyös áron nagymennyiségű ruházati cikkhez juttatta a vásárlókat, a kereskedelem mérsékelt felkészülést terve­zett 1966-ra. A február 1-én végrehajtott árleszállítás és a vásárlók azonnali reagálása ezért némi zavart okozott. Bár a nagykereskedelmi vál­lalatok az árleszállítás nyilvá­nosságra hozatala előtt módo­sították megrendeléseiket, az ipar nehezen idomult a válto­zásokhoz, és a boltok nem tud ták kielégíteni a keresletet. A Tanács ipari és kereskedelmi osztálya operatív intézkedése­ket tett, melynek eredménye­ként a B. m. Ruházati Kiske­reskedelmi Vállalat 420 ezer forint értékű árut kapott köz­vetlenül a Komlói Helyiipari Vállalattól. Az őszi és téli idényre már sikeresebben készültek a ke­reskedelmi vállalatok, az ipar szűk kapacitása miatt mégis ellátási zavarok várhatók fér­fi banloningből, kártolt gyap­jú kötött puló erekből, orkán kabátokból, női habselyem nadrágokból, habselyem és nylon bakfiskombinékból, bár ezek pótlására importáru (pl. 18 000 olasz orkánkabát) is érkezik. Ami tehát a csökkentett árú cikkek mennyiségét illeti, az még mindig nem tart lépést az igényekkel. Sajnos az ol­csóbbá vált áruk minősége sem kielégítő. Erről számoltak be a boltvezetőkkel, bolti el­adókkal folytatott eszmecse­réik alapján a népi ellenőrök. Gyengébb minőségben kerül­nek forgalomba az orkánka­bátok, a habselyem fehérne­műk, a banloningek. Észrevé­teleik szerint a gyártó cégek némi fazonváltoztatással igye­keznek cikkeik árát is emel­ni úgy, hogy legalább az ár­rendezés előtti árszintet elér­jék. Uj fazonban jelent meg például a férfi puplin alsó­nadrág — az árleszállítás ide­jén megállapított 38 helyett 43 forintért Eltűnt árucikkek A beszámoló feletti vitában dr. Sebők Imre szóvátette, hogy az áruk kiskereskedelmi átvételénél esetenként kény­szer érvényesül: a kiskeres­kedelem kénytelen a számára diszponált árut átvenni akkor is, ha előre tudja, hogy érté­kesítési nehézségei támadnak. Jakabos Zoltánná élesen bí­rálta az ipari szállítókat egyes ruházati cikkek rossz minő­sége miatt. Elmondotta, hogy jogos a kereskedelmi tevé­kenységért felelősséget érzők aggálya, mert a februári ár­rendezés óta romlott az or­kánkabátok, banloningek, hab­selyemáruk minősége. A mi­nőségromlásban a burkolt ár­drágítás elemei is megtalálha­tók, mert nem árdrágítás-e, ha a vevő 3—4 számmal na­gyobb habselyemnadrágot kénytelen venni (számonként 2—4 forint az áremelés), mert az anyag mosás után össze­zsugorodik. Elmondotta, hogy az árleszállított cikkek közül néhány el is tűnt a boltokból: nem lehet kreppnylon- és agi- lon harisnyát kapni, ezek he­lyett viszont megjelent a lé­nyegesen drágább, csipkeköté­sű harisnya. Herbst Ferenc a csökkentett árucikkek kifogá­solható minőségéről szólott. Nagy Józsefné könnyűipari miniszter parlamenti bejelen­tésével ellentétben nem ja­vult a cipők minősége, né­hány bőrcipőfajtát nedves idő­ben nem lehet használni. A nylonharisnyák minőségét il­letően is sok jogos kifogás hangzik el. A kisgyermekes szülők sérelmét tolmácsolta a [ NEB-nek, amikor elmondotta: | keveset gyárt az ipar bébi-! kabátokból, lányka ruházati j cikkekből. Szemere Ferencné a gyermek kötöttáruk rossz méretezését tette szóvá: ezek nem felelnek meg a szabvány­nak. A legnagyobb gyermek­szám tíz éves korig bezárólag használható, 10—14 éves gyer­mekek számára gyakorlatilag nem gyárt kötöttárut egyetlen vállalat sem. Szakonyi Lajos kérte: javasolják a KNEB-nek, hogy vonják felelősségre mind azokat a szerveket, amelyek elmulasztották az ellenőrzést és ezzel lehetővé tették a mi­nőségrontást. Nem a baranyaiakon múlott Bedő Pálné dr., a NEB el­nöke azzal zárta le a vitát, hogy megállapította: a Bara­nyában működő kereskedelmi szervek és vállalatok igyekez­tek az árleszállítás után kö­vető időszakban eleget tenni a megváltozott vásárlói igé­nyeknek, ez azonban rajtuk kívülálló okokból nem sike­rült teljesen. H. M. Az új Wartburg személy*gépkocsi Felmentés, kinevezés Az Elnöki Tanács Kárász Győző nagykövetet érdemei elismerése mellett felmentette hazánk conakry-i nagykövet­ségének vezetése, valamint » Mali Köztársaságban és a Mauritániái Iszlám Köztársa­ságban történt akkreditálása alól. Egyidejűleg megbízta Gogolyák Gusztáv rendkívüli és meghatalmazott nagyköve­tet conacry-i nagykövetségünk I vezetésével, valamint a Ma- j gyár Népköztársaság képvise­letével a Mali Köztársaságban és a Mauritániái Iszlám Köz- I társaságban. A Merkur Autó­kereskedelmi Vál­lalat csepeli tele­pére megérkeztek az új Wartburg személygépkocsik. Az első Wartburg- tulajdonost — Ge­re Lászlónét — a Merkur és az NDK budapesti kereskedelmi kép­viseletének meg­bízottai virágcso­korral és emlék­tárgyakkal lepték meg. A Merkur igazgatóhelyettese elmondotta, hogy az idén még 1400 Wartburg személy gépkocsi érkezik az országba. A népművelési intézmények korszerűbb rendszere Vita folyik mostanában a népművelés korszerűségéről. Ebben a vitában — a tartal­mi problémákkal egyidejűleg — mind többet hallani a nép­művelési intézmények rend­szerének helyzetéről. Nem el­sősorban a művelődési házak, otthonok belső és külső álla­potát feszegetik, hanem azt, hogy ez a húsz év alatt ki- terebélyesedett hálózat meg­jelel-e a mai követelmények­nek, jó feltételeket teremt-e a művelődési munkához? 0 Amikor a háború után hoz­zákezdünk a kultúra meghó­dításához, létkérdés volt, hogy gyorsan otthont teremtsünk a színjátszóknak, néptáncosok­nak az előadások számára. Valóságos társadalmi mozga­lom bontakozott ki, új kul- túrházakat építettünk, régi, nagy épületek belső falait döntöttük le, olykor semmire sem használt pajtákat, fésze­reket alakítottunk át, a régi olvasókörök helyiségeihez tol­dottunk egy-egy új szobát. Nem is a művelődési intéz­mények számával van baj, ezzel nagyjából elégedettek lehetünk, hanem azokkal a keretekkel, amelyek közé ezek az épületek szorítják a nép­művelést. Az elmúlt évtized­ben a társadalmi élet nagy­Siketnémák közölt — Hová mész, halászni? — Nem, halászni. — Azt hittem, halászni. Gyerekkorunkban rengete­get nevettünk a két süketen, fel sem merült bennünk, hogy vannak, akik még őket is iri­gyelhetik. Például azért, mert tudnak beszélni. Ismerősöm a jó múltkor említette, hogy a siketnémák­hoz készül, a jelenlegi viet­nami helyzetről tájékoztatja őket Ha érdekel, tartsak vele. Elgondolkoztam Mint, ami­kor egy francia nővel beszél­getek, ő nem tud magyarul, én nem tudok franciául, olyan lehet Barátságosan mosoly- gunk. jószándékunkról igyek­szünk meggyőzni egymást le­leményes gesztikulációval — ez többnyire sikerül is, de gondolatainkat, véleményün­ket nem tudjuk kicserélni. "—■sze, aztán a francia haza­megy, és ha kedve tartja, el- mesé'i élményeit. A siketnéma itthon van, köztünk él, tőlünk mégis töb­bé-kevésbé elszigetelve. El­mentem az előadásra. A Jókai utcai helyiség fris­sen renovált, otthonos, a mo­dern falilámpától a bárpultig mindent a gyerekek készítet­1. Örök megújhodás tek, mondja a pécsi ügyinté­ző, majd egy festményre hív­ja fel a figyelmem. Az ő mű­ve, mutat egy bajuszos fiatal­emberre, évről évre rengete­get fejlődik. A fiatalember érzi, hogy őt dicsérik, tekintete nyugodt, öntudatos. „Ne azt nézze, hogy siketnéma vagyok, ettől füg- i getlenül ítéljen: nem jó a kép?” — úgy érzem, erre gon­tikulációval kísért beszélge­tést folytatnak, de hang nincs. Ismerősöm is most van elő­ször itt, el sem tudja képzel­ni, hogyan fogja megtartani az előadást Lámpalázasan kö­zépre áll, köszörüli a torkát. — Csak beszéljen nyugod­tan — mondja az ügyintéző —, az elvtársnő majd fordít. Vizuálisak a gyerekek, de mindent megértenek. Elhangzik az elsn mondat. Walzl Ottóné hangtala­nul, ajakkerekítve megismét­li és jellegzetes kézmozdu­latokkal húzza a'í mondandó­ját. Megelevenedik előttünk a második világháború esemé­nyei, Hirosima és Nagaszaki borzalmas bombázása, a tol- , macs eltorzult arcán fájdalom ' tükröződik. Az előadó megáll, érdek­lődve fordul segítőjéhez: „Nem nagyon gyors?” — Tessék csak folytatni, ez a tempó jó lesz. Ekkor elől egy néni tapsol­ni kezd, azt hiszi, hogy vége az előadásnak. „Vizuálisak a gyerekek, de mindent megértenek” — jut­nak eszembe az ügyvezető szavai. Figyelem a közönséget. El­késett vendég érkezik, átver­gődik a sorokon, négy-öt em­ber elől véve el az értelmet adó kitekintést. Egy fiatal fiú rágyújt, a gyufára hajol, mire ismét felnéz, a tolmács éppen felfújja magát, kezét ökölbe szorítva ielzi: az amerikai ag- resszorok. A mondatnak vé­ge... Az előadó minden erejével segíteni igyekszik, kifejező lesztusokkal festi alá szavait. Hiába, a Közönség nem őt fi­gyeli. — Ez a háború az imperia­lizmus morális csődje — mondja, nem is gondol arra. ho*y tiltott területre tévedt. A tolmács megtorpan egy pillanatra, a gyógypedagógus rögtön közbeavatkozik: — Nem morális, erkölcsi. De Gaulle neve is leküzd­hetetlen akadály. — A francia elnök — segít ismét a gyógypedagógus. Előadás után az Örök meg­újhodás című természetfilmet vetítik. Elsötétül a terem, a film színes, gyönyörű és szinkronizált. A beszélő hang­ja visszhang nélkül vész el a zsúfolt helyiségben, a jelen­levő ellenőr beírja a jelen­tésbe: a kísérő film nem érte el a célját. De a közönségnek így is letszik. A gyógypedagógus ha­marosan a vászon mellé lép: „A növények szaporodása” — magyarázza. Később ismét tá­jékoztat: „Az állatok szapo­rodása”. Kénytelen a lényegre szo­rítkozni, amíg őt nézik, nem látják a filmet. Itt élnek köztünk ezek az emberek, ha találkozunk ve­lük, sajnálkozunk. A társada­lom bizonyára biztosít nekik munkát, tisztességes megélhe­tést, itt ez a TIT-előadás. mb tehetnénk még ezen kívül? De hát ismerjük őket egy­általán? Kéri Tamás Következik: BESZÉLNI TANUL A GYERMEK arányú változása átalakította a népművelést is. A kultúrhá- zakban folyó népművelés mo­nopóliuma fokozatosan meg­szűnt, a film, a színház, az esti iskolák, tanfolyamok nagy tömegeket kötöttek le. A televízió megjelenése és el­terjedése — megyénkben kö­zel százezer készülék van — pedig egyenesen forradalmat okozott, házhoz szállította és egyre bőségesebben önti az ismereteket, a szórakozást. Egyszeriben lecsökkent a kul- túrházak látogatottsága. A népművelési munkások elő­ször megtorpantak, majd ke­resni kezdték a kivezető utat, új formákat, módszereket, amelyek figyelembe veszik az átalakulással jelentkező igé­nyeket, keretei lehetnek a korszerű, változatos népmű­velési tevékenységnek. Ekkor derült ki, hogy a mai művelődési intézmények kevés kivétellel alkalmatlanok az új feladatokra. Majdnem felében csupán egyetlen nagyterem van, összesen 205 a klubhe­lyiségek száma, a 281 szak­körnek 93 szoba áll rendelke­zésre. A művelődési házak rendszere, amely rendkívül fontos szerepet játszott a mű­veltségi színvonal emelésében, az ismeretterjesztésben, az es­ték kellemes eltöltésében, most nemhogy kedvezően se­gítené a tartalmi és formai megújulást, hanem fékezi a fejlődést. A korábbi művelő­dési ház koncepció tehát már csak részben felel meg a kö­vetelményeknek, mindenkép­pen egy új, differenciáltabb rendszert kell kidolgozni, al­kalmazkodva a területek igé­nyeihez és lehetőségeihez. 0 A többféle elképzelés közül különös figyelmet érdemel az Országos Népművelési Tanács tervezete, amely abból indul ki, ami jelenleg rendelkezés­re áll és keresi a népműve­lési intézmények korszerűsí­tésének lehetőségeit. Az új rendszer három fő típus ki­alakítását ajánlja: a központi művelődési házat, a kulturá­lis igényeket részben kielégítő művelődési otthont és egy új intézményt, a klubkönyvtarat A művelődési ház egy adott terület igazi szellemi központ­ja. Olyan objektum, amelv tárgyi, személy; és anyagi el­látottsága következtében ké­nes sokoldalú tevékenyégre felöleli a népművelés vala- nennyi formáját A színház előadásoktól a filmi-etitéseker it, a különböző szakkörökön keresztül az e’őadéscs isme- retteriesz4ésig, a klubig a la­kosság minden rétegéhez szól Ilyen átfogó tevékenységre ma még kevés művelődési ház alkalmas d„ arra törekednek. hogy évről évre több ilyen közművelődési komplexum jöjjön létre. Segít ebben az a terv is, amely szerint a ta­nácsi. művelődési otthonok gazdái fokozatosan a társa­dalmi és tömegszervezetefc lesznek, fenntartásukhoz és fejlesztésükhöz valamennyi szerv a maga kulturális alap­jából járul hozzá. Művelődési otthon rangot azok a létesítmények kapnak) amelyeknek olyan az adottsá­ga, hogy csak részben vállal-, hatják az igények kielégítéséti A körzeti központok kapnád nak ilyen minősítést s néhány járási, esetleg a kisebb váro­si művelődési intézmény. A tervezet természetesen feltéte­leket szab a működésre, fel­vázolja az ötletesebb, sokol­dalúbb munka körvonalait^ sőt, előírja a nyitvatartás ide- ’ jét is. A városi művelődési otthonok számára megnyitja a szakosodás lehetőségét, a sok­szor egymás közvetlen közeié ben leyő művelődési otthonok egységes terv alapján határoz­nák meg, hogy melyik, mit vállal, milyen legyen a pro­filja. Az 1000—1200 lakosú köz­ségekben, falvakban, ahol még nem eléggé differenciál­ták a művelődési igények) egy-egy klubkönyvtár köré összpontosítják a szellemi ér­deklődést. Ez a megoldás két­ségkívül előnyös — néhol mű­ködik már — a jelenlegi gya­korlattal szemben, amikor igen sok kis település egyet­len nagy befogadóképességű termében, amelyet művelődési otthonként is számontartanak, a tsz-közgyűléstől a báloktól a filmvetítésig minden ese­ményt összezsúfolnak. A klub- könyv,tár a klub ás a könyv­tár egyesítése, egymás kiegé­szítése, meghitt nyugalma le­hetőséget ad az olvasásra, az ismeretterjesztő előadás kra, beszélgetésekre, egyszóval ar­ra, hogy 30—40 ember ál lan-1 dó és zavartalan művelődési fóruma legyen. Erre fel lehet nasználnj a régi klubot, a fiókkönvvtérat, de más alkal-- mas helyiségeket is. A klub- könyvtár új színfoltia a nép­művelésnek ott, ahol ma még nincs jól felszerelt kultúrott- non vagy éppen egyetlen nagyterem van. A művelődési intézmények új rendszere természetesen o- kozatosan épül ki, közben rao- iernizáliák, úi felszereléssel "átják el. Ezzel a minősítéssel azonban csak a kereteket iga­zítjuk az élet követelméryei- nez, létrehozzuk a masasabb színvonalú, korszerű népmű­velés feltételeit. A népmű’ e- 'ők százainak leleményességen, ötletesséaén múlik, hogy e ke­retek mai, korszerű, ioénves ‘ártalommal telítőd ion ok mpj. Boci József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom