Dunántúli Napló, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-20 / 299. szám
I960. UkCEMBER SO. napló 3 Beható vizsgálat a mohácsi járásban Van-e munkaerőhiány? Szakmunkásokból többet tudna foglalkoztatni a mezőgazdaság Eg\re nagyobb gond a tsz-tagság ellátom állandó munkával Tr-ben és rádióban, a közélet legtöbb fórumán megszokott dolog volt arról beszélni, bogy kevés ember dolgozik a mezőgazdaságban. Voltak, akik attól tartottak, hogy maholnap nem lesz, aki megkapálja, illetve gyomtalanítsa a kukoricát. Ilyen vélemények uralkodtak Mohácson és környékén is, mígnem a járási párt-végrehajtóbizottság elha- 'tározta, hogy félre tesz minden előítéletet, s tudományos igénnyel, alapossággal és objektivitással vizsgálja meg a ' problémát Felesleg és hiány A témát tárgyaló vb-ülésen derült ki, hogy milyen nagy aeükség volt az objektivitássá. Arra a kérdésre ugyanis, hogy van-e még munkaerőhiány a mezőgazdaságban, a rengeteg adat és tény birtokában már csak így lehetett válaszolná: igen is, meg nem ia. Munkaerőhiány van például Dunaszekcsőn, Himeshá- zán és Palotabozsokon, munkaerőfelesleg van viszont Somberekén, Lánycsókon és még néhány községben. A két pólus között helyezkedik él a tsz-ek többsége, ahol — ma! — sem számottevő munkaerőhiányt, sem pedig felesleget nem lehet kimutatni. Mindez persze csak akkor igaz, ha a munkaerőt homogén egésznek tekintjük. Az élet azonban nem engedi meg az ilyen leegyszerűsítéseket. A tsz-eknek ugyanis nem valami elvont munkaerőre, hanem pontosan meghatározott szak-, illetve segédmunkásra, férfi-, illetve női kézre volna szükségük. A járás 20 szövetkezetének munkaerőmérlege akkor volna ideális, ha — a traktorosokon kívül — mintegy 500 szakmunkás dolgozna a tagok között, a növénytermesztő segédmunkások száma viszont nem volna több 3700-nál. Miután ez koránt sincs így — a szakmunkások száma csak 173, a növénytermesztő segédmunkásoké viszont 4700 — köny- | nyű elképzelni, hogy milyen súlyos gondokat okoz az aránytalanság. Ezer „felesleges" ember nyomja a 20 szövetkezet vállát, ugyanakkor nincs elég gépkezelő, sertés- és szarvasmarhatenyésztő, növényvédő a tsz-ekben. A férfi- és női munkaerő megoszlása (53:47 arány a nők javára) önmagában nem jelentene problémákat, hiszen a rohamos gépesítés korában lényegtelenné válik, hogy ki — férfi vagy nő — dolgozik egy seregnyi beosztásban. Mivel azonban a nők között jóval magasabb a szakképzetlenek száma, s egyébként is, az előítéletek és maradiság miatt a nőket még mindig kiszorítják egy seregnyi munkakörből, a nők alkotják az ezer '„felesleges” ember többségét, elsősorban őket sújtja a mezőgazdaságban szokásos időszakos munkanélküliség is. A polarizálna fokozódik A legtöbb tsz már csak a május—júniusi növényápolási és a szeptember—októberi betakarítási munkacsúcsok idején tudja foglalkoztatni a tagság zömét vagy egészét. A fejlődés azonban nem áll meg. Megindult a roham a tavaszi és őszi munkacsúcs ellen :s. Megjelentek a nagyhatású, ún. egyéves gyomirtószerek, e látni lehet, hogy néhány éven belül elárasztják velük a mezőgazdaságot. 1970-ben tehát nem, vagy csak alig fognak kukoricát kapálni a tsz-ekben. És megszűnik a cukorrépa egyelés is, mert az ún. koptatott cukorrépamagok feleslegessé teszik azt. A nagy munkák közül nem marad meg más, csak a zöldtakarmány betakarítása, meg a szőlőápolás; ez azonban már most is gépesített, s egyáltalán nem idézhet elő munkacsúcsokat. Az idén a baranyai állami gazdaságok már kombájnnal takarították be kukoricájuk több mint felét. A betakarítás e módja bevált, bebizonyosodott, hogy adapter, szárítókapacitás és tárolóhely kérdése az egész. Kombájnunk már van, adapterünk is lesz néhány év álatt, következésképp a kukoricabetakarítás sem jelent majd különösebb gondokat. Hátra van még a munkaigényes cukorrépaszedós, ám azokból is megjelentek már a kipróbált kombájnok. A tsz- eknél már most is nagy az érdeklődés, az ipari sorozat- gyártásnak sincs már okadá- lya. Nem nehéz megjósolni; néhány év múlva nem lesz kézi cukorrépaszedés. Miután mindkét munkacsúcsot „lefaragják”, állandósulni fog a munkaerőfelesleg a tsz-ekben. Igaz ugyan, hogy 1970-ig a járás 20 szövetkezetében nyugdíjba megy vagy ezer ember, még úgy is magas lesz azonban a létszám. Uj gond és probléma kerül előtérbe: a tsz-tagok foglalkoztatása. Miközben a segédmunkások között növekszik a „felesleges" emberek száma, egyre gyötrelmesebb lesz a szakmunkáshiány. A traktorosokat nem számítva, jelenleg ugyanis csak 180 szakmunkás tanul a járásban. Ha a képzés ebben az ütemben folytatódnék, a tsz-ek csak 1970 táján érnék el azt a létszámot, amelyre már ma szükségük volna. 1970-ben azonban már | nem 500, hanem mintegy ezer szakmunkásra lesz szüksége a 20 szövetkezetnek! Nem véletlen, hogy a ▼. b. sürgős intézkedéseket javasolt. Nyilván, addig szó sem lehet a szakmunkásképzés meggyorsításáról, amíg a sertés- és szarvasmarha tenyésztők, növényvédők, öntözők és mások nem részesülnek az ipari szakmunkásokéhoz hasonló anyagi és erkölcsi megbecsülésben a tsz-ekben; amíg az a fiatal jár Jól, aki nem megy szakmunkás iskolára, hanem az idő alatt is sokat keres. Szatén hálMnsr szivacs ágykabáttal. Magyarország lakosságának már csak 31 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban — a mohácsi járásban pontosan kétszer ennyien. Nyilván, akik tudnak, legalábbis sejtenek valamit a 62 százalékról, arra gondolnak, hogy ami a mohácsi járásban igaz, nem biztos, hogy érvényes a megye többi járásában, illetve hazánkban is. Világjelenség Valóban, épp a rendkívül magas, 62 százalék miatt a mohácsi járásban kiélezetten jelentkeznek a problémák. Ami ott történik, mégsem elszigetelt jelenség. A siklósi járási párt-végrehaj tóbizottság legutóbbi ülésén is arra a következtetésre jutottak, hogy nincs munkaerőhiány, sőt a jobb szövetkezetekben — például a beremendi ben — állandósult a felesleg, s előtérbe került a tsz-tagok foglalkoztatottsága. Felesleges is folytatni a témát, hiszen mindenki tudja, hogy világszerte fogy és zsugorodik a mezőgazdasági népesség aránya. Magyar László Blaha Béla a SZOT elnöke I A Szakszervezetek Országos Tanácsa hétfőn ülést tartott, amelyen Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára is részt vett. Az ülésen Somoskói Gábor, a SZOT titkára a szak- szervezetek XXI. kongresszusának előkészítésével, a szakszervezeti szervek újjáválasztásával kapcsolatos feladatokat ismertette. A tanácsülés Brutyó Jánost, érdemei elismerése mellett — mivel fontos pártmegbizatást kapott — a SZOT elnökének tiszte alól felmentette, és Blaha Bélát a SZOT elnökének megválasztotta. Erre szavaztak a pécsiek Megérkeztek a kért cikkek Szeptember elején közvéleménykutatást rendezett a Pannónia Szállóban tartott kiáll tásán az Állami Áruház, majd az akkor leadott szavazatok százai alapján adta fel megrendeléseit közvetlenül a gyárnak. A megrendelés óta most érkezett meg az első szállítmány, s ebben azok c cikkek, amelyek annak idején a legtöbb szavazatot kapták. A női fehérneműosztályon már árusítják a steppelt nylon hálókabátokat, a csipkés, szalaabetűzéses szatén hálóina eket és azt a rózsamintás, fodros batiszt Pólóinget, amelyhez ugyanolyan anyagból reaaeli köntöst is készített a avár. A kötöttáru osztályon is a polcokra kerültek o y-rinmkö- töttnrypyar term ékei: rsnnt- színű iersey női kötöttblúz, piros és búzakék díszítésű, ékalakú kivágással és szegőzéssel. Aranyvasárnapi vásárlók az Ifjúsági Áruházban. Bányamérők „Belátni-e a told alá? A hatalmas kódex-szerű könyv táblája kirojtosodott, a lapok megsárgultak, csak az erélyes kézzel írt betűk nem vesztettek semmit magabiztosságukból. Az első bejegyzést 1894. december 12-én tették. „Tizenkét órakor az V-ös vakakna mellett csákánymunka közben metánkitörés történt, mely három köbméter meddőt vetett ki. Emberáldozat nem volt.” Alatta, a munkahely pontos megjelölésével, egy újabb adat: „1895. december 13-án két munkás metánba fulladt...” Akikről senki sem beszél Wágner Antal, Széchenyi- akna bányamérnökségének vezetője lassan forgatja a lapokat. — Mint egy temetkezési vállalat főkönyve... — mondja —, huszonöt-harminc éven át szinte minden gázkitörés emberéletet követelt... A könyvet ma is vezetik. A légutóbbi bejegyzés, sorszám szerint a 225., 1966. szeptember 20-án kelt: „Gázkitörés a VIII. szinten. A kidobott anyag mennyisége 122 csille. Baleset nem történt.” Batiszt, mintás garnitúra — Térképek: lent és — Térképek, jegyzőkönyvek százait őrizzük. Az első dokumentumunk 1868-ból való. Persze ezek nem egyszerű régiségek, az öregek tapasztalatait szinte mindennap hasznosítjuk. A régi adatok felhasználásával egy térképen összesítettük az eddigi gázkitöréseket, egy másikon a tüzeket. Az előzőből 225 volt, az utóbbiból 330, — alig több, mint 70 év alatt. A szóródásból messzemenő következtetések vonhatók le, például: gázve- szélyes-e egy telep? Természetesen ez csak egyik, nem is leglényegesebb része a mérnökségek munkájának. A bányamérő mindenütt ott van a bányában, csak éppen senki sem beszél róla... Miért süllyed Borbála ? A bányamérés egyidős a bányászkodással. Műszerei többé-kevésbé azonosak a napszinti térképészet műszereivel: szögdioptriák, busszo- lák, teodolitok, mérőszalagok. Mielőtt egy-egy vágathajtó csapat munkába áll, a mérnökség térképasztalain elkészül a terv: pontos irány-, szög- és szintmegjelöléssel. — A mérő a bánya szeme — mondja Wágner Antal. — Biztos hallott a lengédéi (NSZK) bányász-szerencsétlenségről. Tizenegy ember maradt a mélyben. Két hétbe került, mig a mentőaknán felhozták őket. Akkor mindenki csodálkozott, hogy lehet, hogy „látták” hol vannak? De van magyar példa is: 1954-ben Szuhakállón kilenc bányász életét mentették meg egy pontosan kijelölt mentőaknával ... — És mi a „titok” nyitja? — A felszíni és bányatérképek teljes összhangja. A bányavágatok kijelölése lehetetlen a felszínnel való összefüggések pontos ismerete nélkül. Itt van például Borbálatelep. Mint köztudott, megrongálódtak a házak, ki kell egynéhányat üríteni. Ami a régebbi rong’ 'ódásokat Illeti, azok a korábbi mélyműveléssel függnek össze, most azonban, hogy Széchenyi-akna visszatért a magasabb szintekre, pontosan előrejelezhető, hol, milyen károk keletkeznek ... „Süllyedési terv“ Az elmúlt évben gyakran lárták Borbála-telep környékét a bányamérők. A felszínről csak egy öreg, negyven éves térkép állt rendelkezésre, azt kellett mindena'‘'eiőtt kiegészíteni. A másodlagos felszínhez közeli művelés utakat, kerteket, házakat veszélyeztetett; ezeket kellett először pontosan számbavenni. fent — 50 éves iratok — A lakótelep 220—230 méteres terepszinten épült. Al széntelepek felett laza homok, tömör homokkő és mészkő váltja egymást. A süllyedési előrejelzést ezek figyelembevételével kellett elkészíteni. — összesen hány lakóháa került a veszélyeztetett zónába? — 112 lakóház, melyben 292 lakó él. A „süllyedési tervet” évenkénti bontásban készítettük el. Idén 49, jövőre 29, hatvannyolcban 5, hatvan- kilencben 22 és hetvenben 7 ház válik lakhatatlanná. A bányamérés szerepét éa felelősségét a művelés alatt tartott bányatérségek növekedése mellett elsősorban aa előrehaladási sebesség növekedése fokozza. Ma egy-egy'-' feltárócsapat 100—120 sőt nem egyszer 140 métert halad előre. Szintet és irányt tartani ilyen sebesség mellett nem könnyű, nem beszélve arról, hogy a csapat tagjainak ea nem is elsőrendű érdeke, hisa a mérések drága perceket rabolnak el. — A mérőcsoport rendszeresen megadja a vágathajtó csa patoknak az adatokat, s ugyan akkor értékeli a végrehajtás pontosságát. Egy ezerméteres vágatban legfeljebb centiméteresirányváltozások lehetnek. Kiváló magyar műszerek A bányamérők féltve őrzött műszertáskáikkal hol itt, hol ott tűnnek fel a vágatokban. Az állandó kőzetmozgás, nyomás és talpduzzadás, szinte napok alatt megváltoztatja a vágatok méreteit. Ahol vasutat kell átépíteni, átmérőt kell bővíteni, ők kezdik a munkát. Görnvedve, guggolva, vízben, sárban. — A legutóbbi években kJ*; váló műszerekkel sietett se- •ítséeünkre a MOM-avár. Ed- lig minden berendezés a "'eiss üzemeiből került hozónk. A közepes teodolitok -őzül a MOM Te—Dl műszere ••demel fiaveimet, zártéoité'ű, .rszerű ismétlő műszer, 0.1 erces leolvasó képességgel: \ leolvasást a bánva rosszul lágított helvein leolvasó mikroszkóp segíti. Tavaly •mtuk a Te—TU jelű műszert, mvancsak a MOM készeméivé, mely egy másodnerc oon- 'nsságú. a régi műszerek 20— 30 másodperces pontosságával szemben. — Véleménye szerint a pécsi bányamérők is meg tudnák smételri a lengedei „csodát”? — Nemrégiben, a bánom! oldalban végeztek egy kutatófúrást. Erre a fúrásra aztán, a mi adataink alaoián. 589 r— Stör rnéb'aérjJso-) «5V vágn+ot. A furat 15 re volt a köralakú ivágat középpontjától ... Békés Sándor 4 4 i
