Dunántúli Napló, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-15 / 269. szám
- : ISW. NOVEMBER 15. napló 3 & én új et se ta bi iO rm ki oEgy perc Veres Péterrel 4 Baranya megyei Könyvit nagysikerű Jrók Banyában” sorozatának kerekben ezúttal Veres . Péter irt a megyében. A ME- ZÖV és a könyvtár Selypre, majd Siklósra vitte i a kétszeres Kossuth-dijas >6t, s e két helyen szerveit számára író—olvasó ta- ilkozóL Pécsett átutazóban beszélünk néhány szót Veres 'éterrel. Első szavai rendűül jellemzőek a nagy pa- nsztiróra: — Szokatlanul korán betették erre Baranyában a Üdékét — mondta. — De : kukoricaszár úgy látom, °k helyen még kint van. bármerre járok, mindenütt gazda szemével nézem a íjat. De Baranyában külö- ése-n sokat gondolok arra, °QV ezen a mediterrán ég- Qjlatú vidéken még min- iff milyen óriási lehetősé- >k várnak a kihasználásra. I Dráva mentén szerintem úalmas arányú állatte- llésztést lehetne kifejlesz- fnt, különösen a szarvas- brhatenyésztést. De a pri- Ür kertészetre is igen nagy ketőség van itt. Nem hiá- 1 a nagy római biroda- "nnafc is Pannónia volt a %gazdagabb vidéke. Kalo- •». Baja, Szeged és a Költik tája természeti adottjaiban nem ilyen Szerencs. ott mégis többet profitálnak öntözéssel és a otszeriI kertészkedés számban fogásával. Persze, irt ^anyában kevesebb ehhez nép. El mondotta: az ország hitelen vidékén járt már. Mohácsi-szigetet nem •’fieri még. Szeretne eljön- i ide és alaposan körülw- Ahogy hallom, ott Is ídkivül nagy lehetőségek •toiwfc. A szigeten 10—12 ember meg tudna él- *• Szívesen fogadnék egy őhivást úgy májustól kezdően, amikor jól látni a vetést. •— Irodalmi terveif Nemsokára 70 éves le- *efc és nem írtam ki ma- *>>n<it. Sietnem kellene, leif van még mondaniva- V vem Is kevés, a ma- ^arság önfenntartásának íblémáiról. Gazdasági, "•didi munkaerkölrsi kérőkben sok gond fesze- lft engem. Egyébként most 1 -Számadás” harmadik köbéhez írok önéletrajzi elítéléseket. F. D. *■— . _____________— Zöl dellnek már a búzatáblák Kifogástalan vetőmagot vetettek el idén a tsz-ek Negyven magtisztító-berendezést igényelt jövőre a Megyei Tanács Befejeződött a wtéa, földben a mag. A búza egy része már zöldell, zöme azonban most van kelőfélben. Ma még a táblákról nem lehet megállapítani, hogy jó vagy rossz magot vetettek el a tsz-ek. Ez csak tavasszal derül ki, mikor a vegetáció meggyorsulásával az idegen tövek, gyomok kezdenek élesen elütni a főnövénytől. Egy hoz- ,závetőleges támpont azonban már most is van: & Vetőmagfelügyelőséghez beküldött mag minták vizsgálati eredménye. 1 500 ragon búza Több, mint 1500 vagon búzát vetettek a baranyai termelőszövetkezetek. Harmadik éve már, hogy a termelőszövetkezetek 80—85 százalékban saját búzájukat vetik. Ez a korábbihoz képest jelentős nép- gazdasági költségmegtakarítás a tsz-eket arra ösztönzi, hogy minél jobb búzát állítsanak elő, mert vetőmag célra csak a legkiválóbb tulajdonságokkal — jó csírázóképesség, tisztaság srtb. — rendelkező búza alkalmas. Ez év augusztus közepétől, október végéig 117 termelő- szövetkezet 285 búzamintát küldött be vizsgálatra s ezek a minták 1 320 vagon búzavetőmagot képviseltek. A fenn maradó 21 tsz nem saját, hanem államilag fémzárolt vetőmagot vetett el a másodfokú szaporításra kijelölt mohácsi, illetve részben pécsi járásban. Mindez azt is jelenti, hogy vizsgálatlan mag az idén már nem került elvetésre. A vizsgált tételek csírázóképessége kifogástalan volt Míg 1964-ben csak a Bólyi Állami Gazdaságnak 90 vagon búzáját zárták ki a termesztésből gyenge csírázóképesség miatt, addig most egyetlen vagon búza sem vált e címen alkalmatlanná a megyében. Ahol tehát a búza gyengén, egyenetlenül kel, annak okát nem a csírázóképességben kell keresni. Tisztítási gondok A tsz-ek által beküldött 285 mintából 170 tételt alkalmasnak találtak a vetésre s ez az 1 320 vagonnak 59 százaléka. Alkalmatlannak mindössze 4 százalék bizonyult, a többit további tisztítás után javasolta csak elvetésre a vizsgálatot végző szerv. Az újra tisztításra visszautalt mennyiség bizony elég magas, közel 500 vagon búza, a vizsgált mennyiség 35 százaléka. A leminősítés oka ennél az 500 vagonnál sorrendben így következik: 62 százalékban a szabványnak nem megfelelő tisztaság, 28 százalék idegen mag, 10 százalék üszögfertőzöttség. Az idegen magvak aránya a tavalyihoz képest jelentősen csökkent valamennyi őszi kalászos esetében — 89 százalékról 36 százalékra. Ez azt jelzi, hogy a tsz-ek több új vetómagtisztító-gépet vásároltak. Valamint azt is, hogy igyekeztek jó előveteményt biztosítani a búzának és nagyobb gondot fordítottak a vegyszeres gyomirtásra. Saját termesztésű vetőmagjuk tisztasága azonban még messze elmarad a követelmények mögött Búzájuk jelentős hányada csak újra tisztítás után alkalmas vetésre, s ennek döntő oka. hogy az 1320 vagon búzának mindössze 25 százalékát tisztították korszerű tisztító berendezéssel szelektorral, a többit villanyrostával, cséplőgéppel, illetve kombájnnal. A Vetőmagfelügyelőség és a Megyei Tanács nyolc tsz- ben ellenőrizte, hogy a vetőmag újratisztitása megtörtént-e. Megállapították, hogy a tsz-ek 60 százalékában valóban ismét tisztították, 40 százalékban pedig eredeti állapotban vetették el a búzát, úgymond, az idő sürgetése és tisztítóberendezések hiánya miatt. Több gépet A kifogás többnyire jogos, mert valóban kevés • korszerű magtisztító gép a termelőszövetkezetekben. Ebben az évben összesen 10 MT— 2-es vetőmagtisztító berendezést kapott a megye. Ezeket a gépeket a siklósi járás szövetkezeteinél helyezték el, mivel az idén ez a járás volt kijelölve másodfokú szaporításra. Ezek az egyébként kitűnő gépek, sajnos zömmel triőr nélkül érkeztek meg, így különösen árpánál nem tudták a kívánt magtisztaságot elérni. 1967-re a Megyei Tanács újabb 40 ilyen magtisztító berendezést igényelt, ezeket a másodfokú vetőmaggal ellátott mohácsi és pécsi járásba kívánják kihelyezni. Ha ezek a gépek — a hozzájuk tartozó triőrökkel együtt — valóban meg is érkeznek, jövőre minden bizonnyal csökken az újra tisztításra szoruló vetőmag, csökken a tisztítás ideje, és költsége, s nem futnak ki a vetési időből ilyen okok miatt Megállapíthatjuk tehát, hogy a tavalyinál jobb vetőmag került a földbe, s ha csak ezen az egyen múlna, a mostani ragyogó 14,9 mázsás megyei búzatermést máris garantálhatnánk. Ehhez persze az ideihez hasonló jó időjárás és még sok egyéb szükséges. Új ív-típus: a Moua Lisa ÜJ televízió, a Mona Lisa mintakészülékeit szerkesztették meg a szakemberek a Székesfehérvári Villamossági, Televízió és Rádiókészülékek Gyárában. Ügy tervezik, hogy ezt a típust a jövő év közepétől gyártják, s egyidejűleg beszüntetik a gyár Horizont típusú készülékeinek gyártását. A Mona Lisa kiváló képminőséggel, jó vételérzékenységgel rendelkezik, és csak lábon álló kivitelben vásárolható majd. I Hogyan születik egy szocialista kollégium? A kísérlet sikerült Ml a szocialista kollégium? „Szocialista kollégium: ahol a hallgatók többségének öntudata, politikai aktivitása, felkészültsége magasfokú; rendszeres, kiemelkedő közösségi munka folyik, az Ifjúság öntevékenységének kibontakoztatása igen széleskörű, a nevelés megtervezésében « megvalósításában, a kollégium életében a KISZ szerepe döntő tényező; a kollégiumi élet közvetlen irányítását az önkormányzati szerv végzi az állami vezetés részvétele, egyetértése, segítsége mellett”. A Pécsi Orvostudományi Egyetem kollégiuma két éven belül szocialista kollégiummá akar válni. 1. Egy évvel ezelőtt megalakult a diákbizottság. A vezetőség: Balog József, Guoth Zita és Molnár Endre; a klub vezetője Lendvai László, valamint Hajnal József, a rektori hivatal vezetője vesznek részt a beszélgetésben. Hajnal József, aki az állami vezetést képviseli részvevőként és segítőként ebben a diákkormányban, így látja a dolgok lényegét: — Amikor elhatároztuk: intézzék maguk a diákok a kollégium vezetését, sok ellenvélemény akadt Az igazgató, egyáltalán, a pedagógus hiánya hová. fog vezetni? Tönkremegy a-' fegyelem, megvalósulatlanok maradnak a nevelési célok? Az egyetemi párt- bizottság, a rektor, a KISZ KB régóta hangsúlyozott nézetével egyetértésben viszont arra az álláspontra helyezkedett, hogy az egyetemi hallgatókat felnőtteknek kell tekinteni. Hozzátéve a speciális szempontot: ezek a hallgatók egy-két év múlva orvosként, emberéletekért lesznek felelősek. Miért ne lehetnének felelősek már most önmagukért és társaikért? Egy év feljogosít bennünket, hogy kimondjuk: a kísérlet sikerült. A nagyobb felelősség nagyobb tekintélyt szerzett a diákbizottságnak. A korábbinál is szilárdabb lett a fegyelem, élén- kebb és aktívabb a kollégium ifjúsága, pezsgőbb az élet, színesebb és elevenebb a klub, s a kollégium képe is szebb, otthonosabb lett Bebizonyosodott hogy az ifjúság a bc- zalomra lelkiismeretességgel, munkával és képességeinek nagyobb fokú kibontakoztatásával reagál. Ha Igényeket támasztunk az ifjúsággal szemben, akkor meg is kell adnunk a lehetőséget, hogy az igényeknek megfelelően cselekedjék, éljen és dolgozzon. CVan, aki hidegeit szereli »k ^Syelőre a cukorborsó lern kanalazom. Mellettem . Mecsekvidéki Üzemi Ven- jSlátó Vállalat ellenőre “Gdei — nem véletlenül. Az itt étkező dolgo- nap, mint nap panasznak — mondta egy fél- M'al ezelőtt Illés Lajosné, hőerőmű munkaügyi elő- — baj van az ételek ennyi ségével és minőségi is. Általában hide- míg a pultról elviszik ;eSbőrösödnek. Piszkosak evőeszközök, a kések „Másak, a tálcák zsírocukorborsó levest ki- k sótlannak érzem, erről ,Mial eszembejut hogy „Í90 itt kitöltött kérdőív Ízesítése alapján (melyet nE délelőtt az Üzemi Ven- igazgatóságán néz- át), összesen két dol- .találta ízetlennek az L*it másik két dolgozó f.’0"1* az ételek túlfűsze- I] ét kifogásolta. Hasonló ^'mondásokat la pasztái- ennM fontosabb kérdésen is. Negyvenegy fő (J^ul kevesdte az ebéd jjmnyiségét, nagy baj ^ lehet hiszen a' megkérdezettek 70 ~ százaléka elégedett a mennyiséggel és a minőséget is csupán 14 százalék tartja nem megfelelőnek. Illés Lajosné állítását ezért bizonyos kétkedéssel fogadtam, ami azonban jelenleg fogyasztott levesemet illeti, mindenképpen meg szeretném sózni. Sót a negyedik asztalon, papírszalvétán találok, só tartót ugyanis nem lehet kitenni, mert lopják. Har- ton Józsefné konyhavezető és mások legalábbis ezt állították. — Ez az itt étkezők kulturáltságától is függ — mondta dr. Horvát Tivadar körzeti oryos, aki szintén itt ebédel —, éppen úgy, mint az ebédlő tisztántartása. Nem lehet a Vendéglátóra kenni a mocskot. Nézze meg, hogy hagyják itt az asztalokat. Meg kell mondanom, hogy amióta Hartonné itt van, lényegesen javult a helyzet, tiszták a mellékhelyiségek, nincsenek bogarak, azelőtt botrányos állapotok voltak. Az étterem tisztántartását csak műszak közbeni takarítással lehetne megoldani. — Erre azonban nincs létszám — mondta Harten Józsefné. László Béla elegendőnek találta a mai ebédet, csak: — ... teljesen hideg volt a rizs. Állításának igazságát nemcsak én, de a mellettem ülő Szabó Lajos ellenőr is érzi. Az adag bőséges, de hideg. Hideg? Király Károly kazánfőgépész szerint egy-egy mintát kellene csak a pultra tenni, a többit frissen tálalni. Igaza van. Bőséges? Az. Viszont, amikor megérkeztünk, azonnal lemérettünk tíz adag húst. összesen 15 dekával volt „rövidebb” az előírtnál. Lehet, hogy véletlen volt Töröm a kenyeret. Zsíros lett az alumínium tálcától. Utána néztünk. A mosogatás valóban lehetne jobb is. • A mosogatógép állítólag tegnap romlott el, az edényeket az előírt három víz helyett csak kettőben mossák, öblítik. Az ízes gombócot több cukorral szeretem, de azért így se rossz. Bár a prézli mintha egy kicsit sós leone Lám, Ilyesmi egyszer sem szerepelt a kérdőíveken. Volt, aki nagyobb levesválasztékot kívánt, aki elaprózottnak tartotta a zöldséget, akinek gyümölcs- leves nem kellett, aki másnaposnak találta a buktát, aki keménynek a babot, száraznak a köretet, aki undorítónak vélte, hogy bárd- dal darabolják a baromfit, aki bogarat lelt a főzelékben, de senki nem érezte sósnak a prézlit, csak én. Valószínűleg valamennyi- üknek igazuk van. Nekem is. És azoknak is, akik nem találtak hibát. A kérdőívek szerint ezek vannak többen. A Hőerőmű konyháján 1500 dolgozóiak főznek általában jól és eleget. Ez nem kis dolog. Dicsérném is az üzemet váltig, ha... ha például volna víz a kancsóban, vagy egy másik kancsóban. Az első turnus ugyanis valamennyit kiürítette, és senki nem töltötte meg Mint a többi hiányosság, ez Is apró dolog, de hát az apróságok a bosz- szantók. AO. 2. De mit mondanak maguk a diákbizottsági vezetők ezekről a változásokról? Az első próbatétel mindjárt a megalakulás után bekövetkezett Felújítás előtt állt a kollégium, s persze, nyáron nem lehetett kapacitást szerezni erre a célra. Megcsináljuk év közben? A diákbizottság akcióba lépett, az eredmény: egy zúgolódó hang se hallatszott, percnyi pontosan költöztek a szobák lakói, segítettek ágyakat cipelni, még takarítani is. „A sajátunkról van szó” — igen, mindenki azt is megmondhatta, milyenre fessék a szobáját. S ha már ezekről a dolgokról beszélünk: a kollégiumban egyre több a virág, egyre csinosabbak a szobák. A diákok maguk kezelik — állandó váltással — a könyvtárt, azóta nem veszett el könyv. Mindenki beterjesztheti javaslatait. milyen könyveket vásároljanak meg, ők maguk döntenek a megkapott összegek felhasználásáról. Vettek lemezeket, komolyzenét, mert az addig nem volt. Mindig szokott lenni évente 50—60 fegyelmi. Most alig volt ilyen probléma. A kollégiumi felvételeket a diákbizottság tárgvalta meg, akadt, akit csak fél évre vettek fel, s a továbbiaktól tették függővé, megérdemli-« a bentlakást. Tanulás. A kollégium átlaga két tízeddel magasabb lett, mint az egész egyetemé. Biztosítottak csontvázat és hasonló felszereléseket a tanuláshoz. Szakmai jellegű előadásokat szerveznek nagy tömegek részvételével. Politikai munka. Korábban újságbeszámolókat tartottak, ezt most „megalázódnak minősítik. Most már agltprop- csoport működik, nincsen sk kötelező foglalkozások, nyo. moznak az érdeklődés után és aszerint készítik a programot. A délkelet-ázsiai helyzet vitája éjjel 11-ig tartott „Nagy- előadásokat” csak arról tartanak, ami mindenkit érdekel. Mint például legutóbb a gazdasági mechanizmus reformjáról. A faliújságot külön gárda csinálja, minden ellenőrzés nélkül, s ennek tulajdonítják, hogy nagyon komoly, átgondolt, s ugyanakkor Izgalmas dolgok jelennek meg rendszeresen a faliújságon. Kultúra. Régebben csoportok szerint kulturális programokat csináltak. ^A lehetőségek és az idő szétaprózása volt” — ez ma a vélemény; Elvégre nem mindenkit érdeke) például a zenetörté'let. Most felvették a kapcsolatot a Zeneművészeti Szakiskolával, ottani hallgatók jönnek a kollégiumba és „átveszik” a zenetörténetet. Ezen felül vasárnap délelőttönként összejönnek ugyanezek az érdeklődők zenét hallgatni. A nagy egyetemi hangversenyeket sokkal felkészültebben tudják így élvezni. írnak ki pályázatot irodalmi és fotopályamüvekre. Van Irodalmi kerekasztal. Hetente táncest, két saját — és 'gén jó — zenekarral. Képzőművészeti kiállításokat rendeznek és alakult egy csoport, amely a hadtudomány és az orvostudomány közös kérdései iránt érdeklődik. A népi demokráciák napjára — minden különösebb szervezés nélkül — minden csoport .felkészült” egy országból, műsort állított össze, irodalmat olvasott hozzá, bemutatta a többieknek az illető országot. 3. Lehetne sorolni az eredményeket, de hiszen ennyi ta éppen elég. Az a lényeg, hogy a fiatalok tudtak élni az önállóságukkal. Ez megcáfolta » aggályokat, fellendítette a kollégiumban az életet, s megnv dftotta egy olyan szilárd közösség kialakulását, amely képes lesz az elsők között szocialista kollégiummá válni. Haliam» Erzsébet ,
