Dunántúli Napló, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-02 / 259. szám

196«. NOVEMBER 2. 3 napló Üzemépületek a munkásszállókból Komlón másfél évtizeddel ezelőtt, a városépítés „hősko­rában” egész kis falu épült a kenderföldi domboldalon, amelynek földszintes épületes­ben az ország távoli részei­ből idesereglett építők talál­tak otthonra. Ma már ezek­re a házakra nincs szükség ilyen célból, s ha a régi terv mellett maradnak, lebontanák őket A gazdasági szemlélet- változás, a gondos gazdasági számítások azonban megmen­tik a pusztulástól a szállás- falu házait A négy éve már kihasználatlan földszintes épü­letekre a helyiipari vállalat jelentkezett új gazdaként, ösz- szesen hét épületet vettek birtokba, amivel egyenként kb. negyedmilliós értéket mentenek meg a népgazda­ságnak. Ezenkívül lehetőséget teremtettek a helyi ipar fej­lesztésére. újabb munkaalkal­mak biztosítására, főleg asz- szonyok, lányok számára. Né­hány épületben már munka­gépek csattognak. Ide költö­zött a papucsrészleg, amely­nek terméke az ország min­den részébe eljut. Úgy terve­zik, jövőre 300 ezer párat ad­nak a kereskedelemnek. Kul­turált körülmények között itt végzik ezentúl az ipari tanu­lók képzését. Az újonnan lé­tesített kis ipari negyedben összesen négyszáz embert fog­lalkoztatnak rövidesen. A bő­vülés, fejlesztés azt eredmé­nyezi a vállalatnak, hogy ter­melési értékét 1967-ben közel 30 millió forinttal növelheti. Baranyában gyakorlatilag két év óta foglalkoznak a ke­reskedelmi vállalatok kereslet­kutatással, véleménykutatás­sal. Célszerűtlenségéről már alig-alig esik szó, annál több az áruértékesítés racionális megszervezéséről, amely el­képzelhetetlen a keresletkuta­tás, az ezáltal szerzett tapasz­talatok hasznosítása nélkül. A keresletkutatási tevékenység — élénkülése ellenére — ma még nem épül szervesen a kereskedelmi vállalatok mun­kájába, mint funkció. A jövő feladataira gondolva azonban célszerű lesz létrehozni és fejleszteni a piackutató cso­portokat. Hányán követik a divatai ? A ruházati szakmában bebi­zonyosodott: új termékek, di­vatcikkek termeltetésénél a divat gyors változásai miatt nem kell kikérni a vásárlók véleményét. A fogyasztó a di­vatcikkekről általában kedve­zően nyilatkozik. Ezzel szem­ben azt kellene kutatni, hogy a fogyasztók mekkora köre követi az új divatot és mi­lyen gyorsan reagálnak válto­zásaira, mekkora a fejlettebb technológiát reprezentáló cik­kek iránti érdeklődés, ezek el­adásának üteme, az ezeket vá­sárolni szándékozók száma. Ezek a „szempontok” szoros összefüggésben vannak a me­gye vásárlóerejével, s helyes piackutatással el lehetne érni, hogy a jelenlegi mechanikus, a megye lélekszáma alapján végrehajtott áruelosztás he­Még csak ez hiányzott! wm (Foto: Erb) lyett, a divatra, új cikkekre élénkebben reagáló Baranya a mostaninál nagyobb „kere­teket” kapjon. A jelenlegi kutatási módsze rek számos eredményt hoztak. Hasznos volt a Ruházati Kis­kereskedelmi Vállalat tavalyi felmérése, amely a cipők sa­rokmagassága iránti igényt ku tatta. Következtetésünk az volt, hogy a magasabb korosz­tályhoz tartozó vásárlók na­gyobb mértékben igénylik a kényelmes, mégis csinos tör- petűsarkú cipőket. A kisma­mákat is megkérdezték: mi­lyen cipőket szeretnének. A kapott javaslatok alapján zárt sarokrésszel rendelik az­óta az úgynevezett kismama­cipőket. A ruházati kiskeres­kedelem legforgalmasabb bolt jaiban több napon át tétele­sen feljegyezte az eladott ci­pők méreteit. Kiderült, hogy a 38, 39, 40, 41 számú női ci­pőkből lényegesen nagyobb a kereslet, mint a nagykereske­delem által szállított hasonló méretű cipők aránya, az en­nél kisebb női cipőkből pedig jóval kevesebbet tudnak elad­ni, mint amennyi rendszerint rendelkezésre áll. A férficipők számszerinti összetételében is új arányosítást kell bevezet­ni: több 39, 40,43, 44, 45-ös szá mura van szükség, viszont ke­vesebb kell a 41, 42-esekből. A vállalat jelzései alapján a nagykereskedelem módosítot­ta rendeléseit és ezzel egy negyedéven belül csökkent a hiányzó számokban az áru­hiány. Milyen műszaki cikkeket keresnek? Figyelemreméltó az Élelmi­szer-kiskereskedelmi Vállalat véleménykutatási tevékenysé­ge. Egy-egy területen a vá­sárlók széles körénél érdek­lődnek, mi a véleményük az általuk látogatott boltok mun­kájáról, az áru csomagolásról, házhozszállításról, egyes áruk minőségéről, s javaslatot kér­nek újabb cikkek bevezetésé­re. Előremutató és hasznos vé­leménykutatást tartott az elektromos háztartási gépek kiállításán a vegyesiparcikk kereskedelmi vállalat is. Eb­ből megtudták, hogy a meg­kérdezettek milyen tartós fo­gyasztási cikkeket óhajtanak vásárolni a közeljövőben: ho­gyan oszlik meg a kereslet a 40, 70 és 120 literes hűtőszek­rények között; hogy árarány­talanság van a villanytűzhely, főző és sütő között az előbbi rovására: hogy egyes műszaki cikkek iránt (például az NDK-ból importált ventillá­tor) azok gyenge teljesítőké­pessége miatt csökkent az érdeklődés, öncélú, témájá­ban nem. de feldolgozásában érdektelen véleménykutatást végzett nemrég a női fehér­neműk körében a ruházati kiskereskedelmi vállalat. A melltartók színére, fantázia­nevére és a vásárlók korá- r a tettek fe] kérdéseket. A 882 értékelhető kutatólapból megtudták, hogy a 15—30, 30—45. és 45 év feletti kor­csoportba tartozó vásárlók ke­reslete hogyan oszlik meg az egyes színek és különféle gyártmányú melltartók kö­zött. De kik számára érdekes ez? Az adatgyűjtésnek min­denekelőtt a méretekre kellett volna kiterjednie, az huszadrangú kérdés, hogy a megvásárolt melltartót hány éves nő hordja. Rendszeres továbbképzés Ez a példa is alátámasztja, mielőbb rendszerezni kell a vállalatoknál a piackutató te­vékenységet, s a vállalati ku­tatócsoportokon kívül, ezek munkájának koordinálására, esetleg tájegységi piackutató bizottságot kell alakítani. — Ezen túl revízió alá kellene vetni — főleg a felsőfokú kereskedelmi technikumokban az elméleti oktatást, s elér­ni, hogy ezekben „fő” tárgy legyen a piackutatás. Végül a harmadik javaslat, mely ugyancsak a Megyei Tanács kereskedelmi osztályán szüle­tett: TIT-oktatás keretében továbbképzést kell biztosíta­ni az érdekelt kereskedelmi dolgozóknak a kereslet-kuta­tási témákban. Harsány! Márta ráidafom nélküli szülés A Szegedi Orvostudományi Egyetem szülészeti és nőgyógyá­szati klinikáján már több száz eset­ben alkalmazták eredményesen az Analgomat nevű készüléket a fájdalom nélküli szülés érde­kében. A lieiyi orvoskutatók találmányát a szüló nő maga hozhatja működésbe * szakaszo­san jelentkező fájdalmak érzé­sekor. Ilyenkor arcára illeszthet egy maszkot, amelyben automa­tikusan megnyílnak a szelepek és a berendezés nitrogénoxidul és oxigénkeveréket juttat a szervezetbe. A tapasztalatok sze­rint ennek a nitrogéndús gáz­nak fájdalomcsillapító hatása nem gátolja a szülés természe­tes folyamatát. Rövidesen megkezdik az Anal­gomat sorozatgyártását. A rázós ügyek bizottsága Jár-e az öregségi nyugdíj ? Kinek van igaza? — Vlennvi segélyt kapok? Középkorú ember, de öreg- \ nek és főleg nagyon betegnex j szeretné mutatni magát. Sán- a tikálva közeledik, minden ere- e jét összeszedve leül. ízületei- r vei van baj meg a száza1?- c kával... Rokkantsága nem r éri el azt a fokot, hogy mun- t kaképtelennek minősüljön, ez 1 a szakvéleménye két orvosi bizottságnak is. De ő nem ad­ja fel a harcot, fellebbez, til­takozik és vár... Ahelyett, hogy felvenné a munkát. Vál­lalata nem sokat teketóriá­zott vele, kiadta munkaköny- vét. Levelet írt Pestre és most itt ül a Megyei Társadalom­biztosítási Bizottság előtt. Ha ő is akarja, segítenek neki, hogy könnyebb munkát kap­jon. Még próbálkozik egy da­rabig, ecseteli fájdalmait, az­tán — nincs más választása — belátja, hogy neki is dol­goznia kell. Az eset rendkívüli, a Tár­sadalombiztosítási Bizottság felekkel ritkán találkozik. Aki szolgálati idejét kívánja elis­mertetni, a nyugdíjügyi albi­zottsághoz fordul, akitől visz- szakövetelik a felvett társa­dalombiztosítási szolgáltatást, a vitás ügyek albizottságát keresi meg, akinek hosszas betegsége miatt anyagi nehéz­séged támadnak, a segélyügyi albizottsághoz nyújtja be ké­relmét, amelyik betegnek az ellátás vagy a bánásmód el­len van kifogása, az egész­ségügyi intézményeket ellen­őrző albizottság előtt panasz­kodik. A Társadalombiztosítá­si Bizottság koordinálja az említett albizottságok munká­ját, tagjai — egy-egy fő min­den szakszervezet megyebi­zottságából, a nagyüzemek szakszervezeti bizottságából, az Ügyvédi Kamarából, a KI- OSZ-ból, a KISZÖV-ből és a Termelőszövetkezeti Tanács­ból, no meg a megyei Társa­dalombiztosítási Igazgatóság ellenőrző főorvosa — minden két hétben jönnek össze, és testületileg csak az 'SZMT el­nökségének vannak aláren­delve. A nyugdíjügyi albizottság minden héten ülésezik, egy- egy alkalommal átlagosah 10—14 ügyet tárgyal, nem számítva az orvosi bizottság által szakvéleményezett ese­teket. Döntési joga nincs, ja­vaslatait a TB elé terjeszti. Ilyenformán: az igazgatóság A. V. pedagógus részére öreg­ségi teljes nyugdíjat állapí­tott meg 4945 forint átlagos havi munkabér alapulvételé­NÉC/YSZAZ NAP SUOMIBAN Tizenhárom hónapos kül­földi turnéjáról tért haza vá­rosunk két közismert és nép­szerű tánczenésze: Krizsák Ali és Kész József. — A Nemzetközi Koncert­iroda révén Finnországban töltöttünk 400 napot. Az első hónapban Mikkeliben játszot­tunk, majd egy nagyon fá­rasztó, de rengeteg élményt nyújtó turnén vettünk részt: egy hónap alatt 26 helyen lép­tünk fel, különböző színház- termekben, kultúrházakban, ahol a közönség — sajátos módon — nem ülve hallgatja a produkciót hanem közben táncol. Volt olyan nap, ami­kor 700 kilométert utaztunk autóval. — Hosszabb időt hol töltöt­tek? — Tamperében, a Kaupun- gin Hotel éttermében, melyet magyaros dekorációval, szü­reti kosarakkal, Budapest ki­nagyított fotójával díszítettek. A decembert egy hangulatos tengerparti üdülőben. Hanko- ban töltöttük, míg a január LaHtiban köszöntött ránk. Februárban ismét egy kis ten­gerparti városban, Haminá dott és addig nem nyugodott, míg az utolsó két nyári hó­napot ismét nem az ottani ét­teremben muzsikáltuk végig. Ugyanúgy visszatértünk egy- egy hónapra sikereink színhe­lyére, az előkelő tamperei ho­telba, valamint Lahtiba. — A finn közönség milyen zenei műsort kért együttesük­től? — Az északi népek élat- tempoja. ha nem is lassúbb, de sokkal csendesebb, ezért a diszkrét, halk zenét kedve­lik inkább, még a beat-stílus- ban is. A nálunk oly népsze­rű, dallamos olasz számok ott szinte teljésen ismeretlenek, a modern tánczenében az an­gol és amerikai slágerek do­minálnak. A nagy tánckultú­rájú finn közönség viszont nagyon kedveli az eredeti spanyol tangókat. A La Cum- parsitát például esténként legalább háromszor el kellett játszanunk. — Sok fiatal jár a szórako­zóhelyekre? — Ellenkezőleg. Úgy tapasz­taltuk, hogy a fiatalok meg­lehetősen cél és értelem nél­kül sétálnak az éjszakában. ban zenéltünk, ahol a nagyon j Legfeljebb az éjszakai báró- kedves igazgató a csendes '. kát keresik fel, de ezek is északi temperamentumot meg- egészen másak, mint az itt­hazudtoló lelkesedéssel foga- * honiak. Csak szeszmentes sö­rök, üdítőitalok kaphatóik, va­lamint helyben sütött csibe. Az országút menti benzinku­tak mellé települt bárokban sem kapható szeszesital, csalt büféáru és rendkívül nagy vá­lasztékban gyümölcslé. A tal­ponállók ismeretlenek, sze­szesitalt csak az éttermekben lehet kapni ülőfogyasztássál, valamint otthoni fogyasztásra a speciális „Alko” üzletekben vásárlási könyvecskére. Az it­tas vendéggel sokkal szigo­rúbban bánnak el, ennek el­lenére láttunk részeg embe­reket ... — Milyen zenei élményben volt részük?-—’ — Mivel esténként muzsi­káltunk, csak a rádió és a tv műsorából kaphattunk ízelítőt a finn zenei életből. Igen sok a könnyű zenés műsor, a lát­ványos show, szeretik a soro- zatfilmeket.' Viszont nagy él­mény volt személyesen is lát­ni, hallani a francia Swingle Sin.gers-énekegyüttesit, amely új műfajt honosított meg: Bach-, Vivaldi- és Händei- műüeket ültettek át szöv g nélküli énekhangra, bizonyít­va, hogy a legtökéletesebb hangszer az emberi hang. Végül elmondták, hogy ta­lálkoztak magyar együttesek­Krizsik Ali Kész József é« Veress Sándor Lahtiban kel, meg olaszokkal, spanyo­lokkal, németekkel, dánokkal, lengyelekkel. A zenészek hely­zete a viszonylagos jó kere­set ellenére is meglehetősen nehéz. A kialakuló verseny­ben — hiszen egy-cgv együt­tes legfeljebb í—2 hónapot tölt ugyanazon helyen — csak az tud helytállni, aki a meg­felelő művészi produkció mel­lett fejlett technikai felszere­lésekkel is rendelkezik. A sok-sok élménnyel haza­tért két pécsi tánczenész az elkövetkező hónapokban ‘s- méi az itthoni közönséget szó­rakoztatja: Kész József az Olimpiában Krizsik Ali pe llg a Nádor vállalatnál szerez örömöt azoknak, akik szere­tik a jó tánczenét. — nt — vel. A 4945 forint már 1952. január 1-től magában foglalja az esti és levelező tagozaton elért keresetet is, holott en­nek beszámítására a rendelet csak 1964. szeptember 1-tői nyújt lehetőséget. Az átlag­bért tehát 3900 forintban kel­lett újra megállapítani, en­nek megfelelően az öregségi nyugdíj összege 3264 forintról 2575 forintra csökkent. E le­szállító határozat ellen élt felszólalással A. V., kérve, hogy nyugdíját továbbra is ez eredeti munkabérátlag alapján folyósítsák. A rendelet értel­mében azonban erre nincs lehetőség. Az albizottság ja­vaslata: elutasítás. Ezen a javaslaton nem is töpreng sokáig a Társadalom­biztosítási Bizottság, a jogsza­bály egyértelműen rendelke­zik. A vitás ügyek albizottsága elé kizárólag fellebbezés alap-; ján kerülnek az ügyek. A dol­gozó és az üzem között fel­merült, a társadalombiztosítá­si szolgáltatás jogszerűségére vonatkozó vitákat elsőfokon ugyanis az üzemi Társadalom­biztosítási Tanács dönti el. A vitás ügyek albizottsága a TB nevében hozza határozatait, melyeket a munkáltató köte­les tudomásul venni. A dol­gozó is csak abban az eseti­ben fordulhat bírósághoz a vi­tás ügyek albizottságának ha­tározata után, ha a kifizetett társadalombiztosítási szolgál­tatás jó-, illetve rosszhiszemű felvételéről folyik a vita. En­nek az albizottságnak az akta-* darabsizáma az utóbbi időben igen megszaporodott, kéthe­tenként 8—10 ügyben döntet nek, mert július elsejétől :tt kell tárgyalni a posta ál­tal Somogy, Tolna és Zala megyében foglalkoztatott dol­gozók vitás ügyeit is. A segélyezési albizottság szántén döntési joggal bír* csak a nehezen eldönthető kérdéseket, illetve a komo­lyabb összegű segé 1 ykérelme- ket tárja a TB elé. Évi tbc- keretük 500 ezer forint. Ame­lyik beteg segélyezését nem javasolja a gondozóintézet vagy a kezelőorvos — mert például „fegyelmezetlen ma­gatartásával gyógyulását hát­ráltatja” —, azt nem is ve­hetik figyelembe. A javaslat birtokában viszont saját belá­tásuk szerint döntenek. A tbc-s kereten kívül úgyneve­zett „rendelkezési alap”-juh is van, ennek összege 36 ezer forint. Azok részesedhetned ebből, akik saját hibájukon kívül nem szerezhettek jogot valamilyen társadalombiztosí­tási szolgáltatásra. Mint B. K.-né, aki bedolgozó egy szö­vetkezetben. Két év alatt leg­alább 270 biztosított napot kellett volna szereznie ah­hoz, hogy szülési szabadsá­gának idejére teljes munka­bért kaphasson. A szövetke­zet anyag-, illetve munka­problémái miatt — tehát sa­ját hibáján kívül — azonban csak 240 biztosított napot szerzett. (Amelyik hónapban a dolgozó keresete nem ért el a 250 forintot, ledolgozott napjai nem jönnek számítás­ba a biztosítás szempontjá­ból.) Szülési szabadságára épért csökkentett munkabért kapott, a különbözetet a „ren­delkezési alap”-bói fizették ki számára. Az egészségügyi intézmé- nyékét ellenőrző albizottság vezetője a megyei Társada­lombiztosítási Igazgatóság el­lenőrző főorvosa. Járják a kór­házakat, rendelőintézeteket a betegek ellátását, a velük való bánásmódot ellenőrzik, szíve­sen veszik (!) a lakosság be­jelentéseit. Ha rendellenessé­get tapasztalnak, közük az il­lető intézmény vezetőiével* aki köteles meghallgatná ő’:et és észrevételeikre válaszolni* Munkájukat az orvosi titok­tartás sem akadályozza, mivel ennek az albizottságnak or­vos tagjai is vannak. K. T. > i * 4 Mit keres a vevő? Közvélemény-kutatás a baranyai üzletekben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom