Dunántúli Napló, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-12 / 267. szám

NOVEMBER ÍX. napló Tanácskozott az országgyűlés a 2. oldalról) techaníamus gyakorlati vég­ihajtása ellenőrzésének. jA gazdaságirányítás reform- i; és az üzemi önállóság, az kérni demokrácia fejlesztése »aga is elősegíti a demokra­tám» általános fejlődését, tövekedni fog a dolgozók »zvetlesn beleszólási joga az zemefc életébe, növekszik az vezetőinek önálló dön- joga és bővül, szélesedik szakszervezetek jogköre ^egnő az üzemi párts zerve- ek hatásköre és felelőssé- is. A tervezés módszeré­jek korszerűsítése és az álló­ra hatóságok gazdaságirányító evékenységének lényeges mó­losul ása is a demokrácia fej­ődésének irányába hat. Mindent egybevetve, nyú­lod tan állíthatjuk, hogy új á< asz tó jogi törvényünk — ha ! tisztelt országgyűlés elfo­gja — a szocialista válasz- óáogi törvények sorában a fgíkorszerűbbek közé emelke- Ilyen választójogi tör- íiyjavaslatot csak olyan tár­rendszer kormánya erjeszthet elő, amely szilár- an maga mögött érzi a tö- támogatását, mert po­| Dobos József interpellációja litikája megfelel a nép érdé- I keinek. Mindenki tudja — sőt ke­vésbé elfogult ellenfeleink sem tagadják —, hogy ha­zánkban pezsgő, eleven, de­mokratikus a közélet. A mi rendszerünkben száz és száz­ezer aktív közéleti ember van, sok százezer patrióta, kommunista és pártonkívüli, aki szívén viseli az ország fejlődését, városa, községe ügyeit és szívesen végez érte munkát, nem fizetségért, ha­nem szocialista hazafiasság­ból. Milliók örülnek őszintén, ha felépül egy új, modem la­kónegyed, egy új gyár, üzem, vagy iskola. Amikor 1964-ben az Erzsébet-hidat felavattuk, heteken, hónapokon át a bu­dapestiek és vidékiek száz­ezrei jártak csodájára —, most pedig százezrek büsz­kéik, örülnek az Bmke alul­járónak. Ebben a közéleti érdeklődés­ben, aktivitásban, ebben a hazafias büszkeségben hatal­mas teremtő erő rejlik. Segí­teni kell, hogy ez az erő fej­lődjön és teret kapjon a kez­deményezésben, a szocialista építőmunkában, egész népünk javára. !/ Közvéleményünk állásfoglalása ) Tisztelt Országgyűlés! \ E hónap végén ül össze Kiártunk IX. kongresszusa. Szo- alista hazánk életében, to- ibbfejlődésében mindig fon- állomást jelentenek a párt gresszusai. A párt legfel- b fórumán megvizsgáljuk ítőmunkánk eredményeit, it munkában felmerült nehéz­ségeket. és szocialista fejlődé­seink főbb irányát (' Pártunk kongresszusi céljai, ^Egyetértésre találtak az ország dolgozói között. Egész közvé­leményünk állásfoglalása az, !li)Ogy folytassuk az eddigi po­litikái, a gazdasági mecha­nizmus reformjának végrehaj­tásával, határozottabban, kö­vetkezetesebben szilárdítsuk, fejlesszük tovább országunk­ban a szocialista termelési vi­szonyokat. Fejlesszük tovább, korszerűsítsük szocialista terv- gazdálkodásunkat, hogy az or­szág rendelkezésére álló szel­lemi és anyagi erőforrásokat rnég ésszerűbben használhas­suk fei fejlődésünk, a dolgo­zó nép életkörülményeinek további javítása érdekében. Apró Antal befejezésül alá­húzta, hogy az új törvény szocialista társadalmunk, ál­lamunk demokratizmusát fej­leszti tovább. A törvényj avas- lajtot, valamint az országgyű­lés jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottságának írásban adott jelentését, illetve a mó­dosító javaslatokat az ország- gyűlésnek elfogadásra aján­lotta. A dolgozók fokozott bevonása közügyekbe Apró Antal nagy tapssal íc- 'igadott beszéde után dr. Deseö Tíenö Borsod megyei képviselő Í szólalt fel. Üdvözölte a tör­vényjavaslatot, amely — mint mondta — elősegíti a dolgo­zók fokozott bevonását a köz­életbe, a kisebb-nagyobb kö- izösségek ügyeinek intézésébe. 1 A továbbiakban a képvise­lői területi munka tapaszta­latairól, a mezőkövesdi járás és Borsod megye életéről, gondjairól beszélt. A válasz- jtójogi törvényjavaslatot eifo- ( gadta, a indítványozta, hogy í az országgyűlés az abban fog­laltakat emelje törvényerőre. Ezután ebédszünet követke­zett. ' Szünet után az országgyű­lés Pólyák János elnökletével folytatta ülését. Az első felszólaló Beckl Sándor, a SZOT titkára volt. — Az országgyűlési képvi­selők és a tanácstagok válasz­tásáról beterjesztett törvény- javaslat — mondotta — tár­sadalmi igényeket elégít ki és jelentős lépés a szocialista de­mokrácia fejlesztésének útján. A szocialista építőmunkában elért eredményeink nemcsak lehetővé, hanem szükségessé is teszik, hogy a dolgozók az eddiginél nagyobb mértékben és mind hatékonyabban, ér­demlegesebben vegyenek részt az államhatalom és igazgatás gyakorlásában. A szocialista demokrácia további kibonta­koztatásáért folyó harc élén a munkásosztály és élcsapata, a párt áll. Ebből következik az is, hogy a szakszervezetek, mint a munkásosztály legna­gyobb tömegszervezetei, kezde­ményezői, támogatói ennek a folyamatnak, mert meggyőző­désünk, hogy ez a munkás­hatalom erősödését, a dolgo­zók céljainak megvalósítását szolgálja. Továbbiakban hangsúlyozta: Akár az új, egységes válasz­tójogi törvénytervezetről, akár a közvéleményt is élénken foglalkoztató új gazdasági mechanizmusról beszélünk, minden esetben arról van szó, hogy nagy nemzeti ügyünknek, a szocializmus felépítésének szolgálatába ál­lítsunk minden politikai, tár­sadalmi és gazdasági erőfor­rást. A szakszervezeti mozga­lomban is azon dolgozunk, hogy mindezen körülmények, adottságok figyelembevételé­vel a népgazdasági feladatok megvalósítására mozgósítsuk több mint hárommilliós tagsá­gunkat. — Ami a polgári demokrá­cia és a mi demokráciánk kö­zötti összehasonlítást illeti, itt minőségileg más dologról van szó. — A polgári demokrácia által adott — vagy inkább ígért — formális szabadság­gal szemben a mi államunk széles politikai és szabadság- jogokat biztosított, megte­remtve e jogok gyakorlásának gazdasági és politikai alapjait. Ez eddig is kifejezésre ju­tott szocialista államunk tör­vényeiben, a szocialista de­mokrácia fejlődése azonban nyilvánvalóan maga után vonja legfőbb államhatalmi szervünk munkájának gaz­dagodását is. Úgy gondoljuk, hogy a beterjesztett javas­lat mindezt figyelembe vet­te. A javaslatok az eddiginél jobban lehetővé teszik a leg­alkalmasabb, legrátermettebb emberek megválasztását, elő­segítik a választók és vá­lasztottak közvetlenebb kap­csolatának megteremtését, nö­velik a képviselők felelőssé­gét választóik iránt. Beckl Sándor befejezésül elismeréssel szólt az egységes választójogi törvénytervezet formájáról. A törvényjavas­latot a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság kiegé­szítésével együtt elfogadta. A több képviselő közötti választás jelentőségéről Dr. Zsigmtmd László kép­viselő a Vas megyei képviselő csoport nevében szólalt fel. Azt taglalta, hogyan alakul a tanácstagok és az ország- gyűlési képviselők azonos rendszerű választásának po­litikai vetülete. Mindenkép­pen pozitív változást ígér a törvénytervezetnek az a ré­sze, amely az országgyűlési képviselők lajstromának meg­szüntetését foglalja magában, — A most ülésező ország- gyűlés tagjainak választása­kor — mondta dr. Zsigmond László — az állampolgárok nem egyszei igényelték a több képviselőjelölt közötti választás lehetőségét. Ez ugyanis tágabb teret enged a demokratizmus érvényest lésének, helyes irányban be­folyásolja a politikai közvé leményt. A továbbiakban a képvise lő a törvényjavaslatnak £ választási elnökségek és a vá­lasztókerületi bizottságok ki­jelölésére és működésére ve natkozó fejezetével foglalke zott. A törvényjavaslatot a mó­dosításokkal együtt a Vas me­gyei képviselőcsoport nevé­ben és a maga részéről ií elfogadta. Oláh György Heves megyei képviselő felszólalá­sában emlékeztetett arra hogy annak idején, a tanács­tagok választását szabályozó törvény előkészítése során sokan aggályoskodtak. A mindenekelőtt felelősségér­zetből fakadt aggodalmakban szerepet játszott a megszo­kotthoz való ragaszkodás, és az újtól való félelem is. Az élet, a mindennapos gyakor­lat azonban azokat igazolta, akik úgy Ítélték meg, hogy a tanácstagok választásának új rendszere szocialista rendünk számára nagy előnyöket je­lent. A tanácstagok válasz­tásának rendszere bevált, fej­lesztette a tömegek aktivitá­sát és felelősségérzetét a vá­lasztások során. A képviselő megelégedés­sel nyugtázta, hogy a tör­vényjavaslat az egy ország­gyűlési képviselő megválasz­tásához szükséges választók számát nem mereven hatá­rozza meg, hanem azt mond­ja: „mintegy 30 000 lakos vá­laszt egy képviselőt”. Hozzáfűzte: Ez a rugalmas­ság lehetővé teszi, hogy az országgyűlési választókerülete­ket nemcsak a főváros, a ma- gyék és a megyei jogú váro­sok területén te alakítsák ki,j legalábbis úgy, hogy többsé-j gükben igazodjanak ezeknek' az államigazgatási egységek­nek a határaihoz. Ez további lehetőségeket ad arra, hogy az országgyűlési képviselőkés az adott járás vagy város párt- és állami-társadalmi és gazdasági szervei között még rendszeresebb és szorosabb kapcsolat alakuljon ki, ami értelemszerűen a képviselői munkára is előnyös. Oláh György indítványozta, hogy a választókerületek kialakítá­sára vonatkozó előírásoknál a végrehajtási utasításban a szö­veget úgy fogalmazzák meg, hogy „az országgyűlési válasz­tókerület területét a főváros, a megyék, a megyei jogú vá­rosok és lehetőség szerint a járások és járási jogú váro­sok területén belül kell ki­alakítani”. A törvényjavasla­tot az előadó által javasolt módosításokkal elfogadta. V i d a Miklós budapesti képviselő helyesléssel állapí­totta meg, hogy a törvényja­vaslat további lépést jelent a szocialista demokratizmus útján és most már intézmé­nyesen megteremti a válasz­tók és a képviselők állan­dó, s az eddiginél szorosabb kapcsolatának lehetőségét. — A törvényjavaslat alap­ján — folytatta — tovább nő a népfront szerepe, jelentő­sége, s ezt csak helyeselni lehet. Ezután szünet következett, majd az elnöklő dr. Beresz- tóczy Miklós Erdei Ferenc­nek, az országgyűlési képvi­selők és tanácstagok válasz­tásáról szóló törvényjavaslat előadójának adta meg a szót. Erdei Ferenc bejelentette, hogy a vitában két tovább* módosító javaslat hangzott el. Ezek közül az egyiket, amely arra vonatkozott, hogy a kép­viselői választókerületek ki­alakításánál a járásokat és a járási jogú városokat is ve­gyék figyelembe, a törvény­javaslat végrehajtásáról szóló rendeletben hasznosítják. A másikkal pedig, amely a kép­viselők visszahívásával fog­lalkozott, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság módosí­tó javaslatát egészítik ki Az országgyűlés előbb a mó­dosító javaslatokat, majd — a módosító javaslatokkal együtt — az országgyűlési képviselők és tanácstagok vá­lasztásáról szóló törvényjavas­latot egyhangúlag elfogadta. Az országgyűlés ezután át­tért a második napirendi pont tárgyalására, az interpellál dókra. lakáskérdésbeit Interpellációk Dr. Feste. LászJó jegyző fel­olvasta dr. Ajtei Miklósnak, az Országos Tervhivatal el­nökének írásban megadott vá­laszát Kántor Lajosné Borsod megyei képviselő korábbi ülésszakon elhangzott inter­pellációjára. A képviselőnő — mint ismeretes — a pál há­zi perlitbánya fejlesztését és a Bodnog-közben mezőgazda­sági feldolgozó üzem létesíté­sét szorgalmazta. A válaszból kitűnt, hogy a perlit nem tartozik a leg­olcsóbb hőszigetelő anyagok közé, alkalmazása csak ott ésszerű, ahol más helyettesítő anyag nem használható. A Bodrog-közben és a Hegy-közben a harmadik öt­éves terv időszakában nem számolnak nagyobb élelmi- szeripari létesítmény építésé­vel, ugyanakkor e terület la­kóinak foglalkoztatásán javí­tani fognak. Részben a meg­lévő üzemek bővítésével, rész­ben újak létesítésével. A választ az interpelláló képviselő nem fogadta el, mert — mint mondotta — csak löszben kapott megnyug­tató feleletet. Dr. Beresztóczy Miklós az országgyűlésnek szavazásra tette fel dr. Ajtai Miklósnak íz interpellációra adott vála­szát. A választ az országgyűlés =zavazattöbfc-.séHgel — 51 nem- eges szavazat ellenében — fogadta. Inokai János, Fejér me­lyei képviselő Ajtai Miklós­hoz, az Országos Tervhivatal elnökéhez fordult interpellá­ciójával: Mit kíván tenni az Országos Tervhivatal annak érdekében, hogy a tervezett székesfehérvári alumíniumön­töde és dugattyúgyár beru­házásai megvalósuljanak? Ajtai Miklós válaszában rámutatott, hogy a székesfe­hérvári telepítésre vonatkozó indítványon kivül javaslat fekszik az illetékesék előtt a Veszprém megyei Inotára, il­letve a Komárom megyei Ta­tabányára történő telepítés­re. A gazdasági bizottság kö­telezte az Országos Tervhi­vatalt és az országos műsza­ki fejlesztési bizottságot, hogy — tekintettel a kérdés jelen­tőségére — még ebben az év­ben a számok tükrében tel­jes egyértelműséggel tisztázza a telepítés célszerűségét; gaz­daságossági és piaci szem­pontok alapján. A döntés te­hát attól függ, hogy a gaz­daságosságot, a hatékonysá­got, a népgazdaság érdekeit illetően mit mutatnak a szá­mok. Annyi azonban bizo­nyos, hogy a határozat ’Íven alapon még ebben az évben megszületik. Inokai János a választ tu­domásul vette. Az ülésszak ezzel véget ért. Végezetül az elnöklő Beresz- tóczy Miklós további eredmé­nyes munkát kívánt a kéovi- selőknek és az ülésszakot be zárta. TISZTELT ORSZÁGGYŰLÉS! Képviselői feladatom el­látása során az elmúlt hó­napokban az állami gazda­ságok helyzetével való is­merkedésre is sor került. Két nagyobb állami gazda­ság meglátogatása és az ál­lami gazdaságok megyei ve­zetőinek tájékoztatásából arra a következtetésre jutot­tam, hogy szóvá tegyem ezt az országgyűlés előtt, min­denekelőtt a földművelés- ügyi miniszter felé. Arról győződtem meg, hogy a Baranya megyei ál­lami gazdaságok az elmúlt években, de az elmúlt 5 év­ben is igazán dicséretre méltó termelési, gazdasági, technikai fejlődésen mentek keresztül. Csak példának említem: az elmúlt 5 év­ben 49 százalékkal nőtt az össztermelést értékük. Bú­zából 5 év átlagában 15 q felett termeltek, ez évben közel 21 mászsát. és 40 szá­zalékkal több búzát adtak már az elmúlt évben, mint 1960-ban. (Az idén még töb­bet). Húsból dupláját, mint a tervév kezdetén. Modem, kulturált istállókat, állat- tenyésztő és hizlaló telepe­ket, bor, gyümölcs feldolgo­zókat építettek. 5 év alatt közel félmillió forint beru­házást valósítottak meg. Gazdálkodni is jól gazdál­kodnak, az 5 év mindegyi­kében nyereségesek voltak és az 5 évre kiszabott nye­reséget a népgazdaság felé túlteljesítették. Javult az ott dolgozók keresete és munkakörülménye is. Mégis megdöbbenve ta­pasztaltam — személyesen is, meg a beszámoló tény­anyagából is —, hogy az ott dolgozó és ott élő családok lakás és szociális körülmé­nyei korántsem alakú, iák jól, és a mai igények leg­elemibb feltételei sincsenek biztosítva. Lakásaik jórészt a régi uradalmi állapotot mutatják. Az összes lakások 76 százaléka egy szoba- konyhás, zömében a régi uradalmi, vizes, dohos, föl­des és köves padlózatú, ahol a gyerekek, öregek és szü­lők együtt élnek „családi életet’, „tanulnak", „mű­velődnek". Felmérések sze­rint lakásállományuk 68 százaléka korszerűtlen, vizes, dohos, alkalmatlan kulturált emberi igények kielégítésére, 86 százaléka a múltban, vagy 1950 előtt épült. (1950 előtt alig épült néhány). Ezeknél a dolgozóknál minden olyan törekvés, amely a lakásberendezés, vagy egyéb kulturálódás ja­vításának irányába törté­nik, ha van is rá pénzük, hiábavaló. A lakáshelyzet megjaví­tására roppant keveset for­dítottak. Az elmúlt 5 évben az összes beruházás alig 2,5 százalékát. Én bányászember va­gyok. Szüleim is azok vol­tak. Közelebbről ismerem az ipari munkások múltbeli és jelenlegi helyzetét, és azt, hogy milyen pozitív válto­zás történt ott a lakás és ezzel összefüggően szociális ellátottság vonatkozásában is. össze sem lehet hasonlí­tani a kettőt. Ugyanaz a helyzet a munkásszállások ellátottsága színvonalában is. Úgy vélem, hogy ennek az ordító különbségnek a fenn­tartása semmiképpen sem [ indokolt és még kevésbé tartható fenn bármilyen in­dokkal. Ez már nemcsak a termelés fejlődésére hat egyre erőteljesebben fékező hatással, hanem politikailag is tarthatatlan. Kérem Miniszter Elvtár­sat, aljon választ, mit szán­dékozik tenni a tarthatatlan állapot megszüntetésére. A miniszter válasza Az interpellációra vála­szolva Losonczi Pál elmon­dotta, hogy a Földművelés- ügyi Minisztérium már eddig is tett erőfeszítése­ket az állami gazdasági dolgozók lakásviszonyainak javítására, de kizárólag ál­lami erőforrásokból a prob­lémát nem lehet teljesen megoldani. Az állami gazdasági dol­gozók jogos igényeinek ki­elégítéséhez mintegy húsz­ezer lakásra lenne szükség. Tízezer lakás létesítésére — részben régi épületek tel­jes korszerűsítésével — ál­lami eszközökből biztosíta­nak fedezetet, a további tízezer lakás felépítésére pedig a Földművelésügyi Minisztérium családi ház építési akciót kezdeménye­zett. Az akcióban részt­vevők számára kamatmen­tes OTP-kölcsönt és meg­határozott idejű állami gaz­dasági munkaviszony után bizonyos hitelelengedést ja­vasolta. A kedvezmények miatt szükségessé váló hi­telfedezet-többlet biztosítá­sa érdekében az illetékes főhatóságokkal most foly­nak az egyeztető tárgyalá­sok. A földművelésügyi mi­niszter válaszát mind az interpelláló képviselő, mind az országgyűlés tudomásul vette. .4 Fellőtték a Gemini 12-t nek: Alilrin űrhajós egy al­kalommal kilép a Gemini ka­binjából a világűrbe és kél órát tartózkodik ott. Két má­sik alkalommal az űrhajós felső testével a kabinból ki­emelkedve felvételeket ké­szít a Földről és a csillagos égboltról. Eredetileg a szom­bati teljes napfogy? hozásról is fényképfelvételt kellett volna készíteni, de a fellö­vés kétszeri elhalasztása miatt a kritikus időpontban a Gemini 12. nem 'ehet olyan helyzetben, hogy a Hold ár­nyékába kerüljön. A legújabb jelentések sze­rint a Gemini 12. rátért föld­körüli pályájára. Kennedy - fok: Pénte­ken — magyar idő szerint a késő esti órákban — a Ken- nedy-fokról James Lövell és Edwin Aldrin űrhajósokkal felbocsátották a Gemini 12. űrhajót, amelynek a tervek szerint a földkörüli pálya har­madik fordulója során űrran- íevút kell lebonyolítania a korábban fellőtt célrakétával. A Gemini 12. űrrepülését 94 és fél órára tervezik úgy, hogy » Gemini 12. november 15-én, magyar idő szerint az esti »rákban az Atlanti-óceán nyu­gat* rév-é'» : B-?rrr."','--sz’g'>- 2ktől délre ereszkedik le a enger felszínére. A Gemini 12. repülése ilatt újabb űrsétát tervez-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom