Dunántúli Napló, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-12 / 267. szám
Vtlőg proletárjai,egyesQljetek! Dunámon napiö ________Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Meglel Tanács lapja ______ sm ÍTFOLI AM, 2H SZÁM ara 90 nuis 1006. NOVEMBER IX, SZOMBAT Tanácskozott az országgyűlés Napirenden: 1-1 Áz országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló törvény- javaslat megtárgyalása 2. Interpellációk Pénteken délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen reszt vett Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Biszkn Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Somogyi Miklós és Szirmai István, a Politikai Bizottság tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnö- ke nyitotta meg. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta elhunyt képviselők ről: Köteles Jenőről és dr Molnár Erikről. Nevüket az országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg, s az ország- j gyűlés néma felállással adó- : »ott emléküknek. Beresztóczy j Miklós bejelentette, hogy az ! .elhalálozások folytan megüre- | sedett képviselői helyekre az .országgyűlés elnöke a Hajdú- Bihar megyéi választókerületből Mocsári Sándor, a Hevés megyei választókerületből Szűcs Lászlóné pótképviselőket hívta be. Bejelentette továbbá, hogy a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke törvényjavaslatot nyújtott be az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról. A törvényjavaslatot előzetes tárgyalásra megkapta az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága, s szétosztották az országgyűlés tagjai között. Kézhez kapták a képviselők az Elnöki Tanács jelentését is, amely az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendetetekről számol be. Az ország- gyűlés az Elnöki Tanács jelentését jóváhagyólag tudomásul vette. Beresztóczy Miklós ismertette a bejegyzett interpellációk tárgyát, majd javaslatára az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A napirend a következő: L Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló törvén yjavasiat megtárgyalása. 9) TT.. i 1 n i.i -| - Vi i'l |M*| ,Vl •• lilPUOyCB .'ÍtCjIvW. Dr. Erdei Ferenc beszéde Ezután dr. Erdei Ferenc, a törvényjavaslat előadója emelkedett szólásra. Bevezetőben beszámolt értél, hogy az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága — amely behatóan megtárgyalta a törvényterve- aetet —, a javaslathoz és annak indokolásához nehány módosító indítványt fűzött, egészében azonban úgy foglalt állást, hogy választási rendszerünk javaslatban foglalt reformja szükséges, időszerű és jelentős. A bizottság ezért teljes elvi egyetértéssel, helyesléssel terjeszti azt az országgyűlés elé. Az előadó ezután ismertette, hogy a benyújtott térvény- javaslat milyen elvi-politikai jellegű változásokat tartalmaz a jelenleg érvénybe» lévő választójogi tórvénytóez képest. Kiemelte: egyik legfontosabb új vonása a törVényjavasi at- nák, hogy az országgyűlési képviselők választásánál lajst- romos megyei ' választókerületek helyett —f a tanácstagok ’ választásához' hasonlóan — egyéni választókerületeket vezet be. Ezael kapcsolatban megemlített^, hogy jelenleg a szocialista országok közül az NDK-ban, Lengyelországban és nálunk van érvényben lajstromos rendszer A lengyelországi azonban elvileg különbözik a másik Kettőtől, mert ott kisebb választókerületek /varrnak, három-nyolc képviselővé! és úgynevezett nyűt Iáj strommal, ami annyit jelent, hogy kétszer annyi jelölt neve szerepel a listán, mint ahány képviselői hely van. / — /Hazánkban 1945 óta van érvényben a jelenlegi választókerületi rendszer, ami a többi szocialista országokban is Szinte általános volt a munkás-paraszt hatalomért folytatott harcok időszakában. A nagyobb választókerületekre kiterjedő lajstromos rendszer a pártteoalídiók jellegzetes formája volt; történet! szükség- szerűségnek tekinthető tehát, hogy letérjünk róla. A következő alternatíva kínálkozik: vagy az egyéni választó- kerületek rendszerét, vagy a lengyelországihoz hasonló rendszert vezetjük be. A törvényjavaslat előkészítését meg előző jogtudományi viták, majd az előkészítés alkalmával folytatott eszmecserék során az az álláspont alakult ki, hogy a nyomosabb érvek az egyéni választókerületek mellett szólnak. Ezek közé tartozik például, hogy az egyéni választókerületi rendszer szorosabb személyes kapcsolatokat tesz lehetővé a képviselők és a választók között, lehetőséget nyújt az országgyűlési tagok területi felelőssége elvének érvényesítésére, elvi lehetőséget biztosít a több jelöltre és egységet teremt az országgyűlési választások, valamint a tanácsi választásik rejyjgggre között. Erdei Ferenc ezután vázolta, hogy a törvényjavaslat milyen fejlesztést indítványoz a választási szervek munkájában. Mint mondta, e szervek tevékenysége lényegében a korábbihoz hasonló lesz; változást jelent azonban, hogy a választási elnökségek nemcsak a választás, hanem az egész ciklus idején fennállnak majd. Ezt az indokolja, hogy pótválaszbások alkalmával ezeket a szerveket nem kell újból létrehozni. Újdonság az is, hogy választókerületi bizottságok — amelyek eddig csak tanácsi választó- kerületekben működtek —. az. országgyűlési választókerületekben is létrejönnek, s a választási elnökségekhez hasonlóan megbízatásuk az egész ciklus idejére szól. A választási elnökségek Igazgatási egységek szerint létesülnek, s funkciójuk a vá- lasztásokikál kapcsolatos admudeztrattv irányító és eHesaőrző feladatok ellátása, döntés vitás kérdésekben és elfogások esetén stb. A választókerületi bizottságok —amelyeket választókerületenként hívnak életre —, közvetlenül szervezik a választásokat. A szavazatszedő bizottságok — ezek szavazókörönként jönnek létre — a választások idején működnek, s szervezik és lebonyolítják a szavazást. Változatlan marad az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, a tanácsi végrehajtó bizottságok és a Hazafias Népfront szerveinek szerepe, bár ez utóbbiak feladata a jelöléseknél valamelyest módosul. A javaslat fontos eleme — A törvényjavaslat fontos eleme több jelölt állításának elvi lehetősége — folytatta Erdei Ferenc. — Az úgynevezett kötött; lajstromnál >— tehát eddigi választási rendszerünkben — ez csak a tanácsoknál volt meg A szocialista demokratizmus fejlődése azonban megköveteli, hogy az országgyűlési képviselőválasztásoknál is legyen ilyen lehetőség Világosan látni ken, hogy a szocialista államban a több jelölt elvi lehetősége nem ugyanolyan értelmű, mint a tőkés országokban. A polgári demokráciákban a választás abban dönt, hogy milyen politikai rezsim kezében legyen az államhatalom, akár gyökeresen eltérő politikai rendszerek versengenek egymással, akár nem. A lényeg a pártok versengése a szavazatokért és a személyi jelölés a pártok belső ügye. — A szocialista demokráciában a munkásosztály és a parasztság forradalmi úton vívta ki a hatalmat, amely a népnek — a nagy többség létérdekeit szolgáló — saját államhatalma. Nem állíthat tehát a választásokon olyan alternatívát a választók elé, hogy más politikai rendszert válasszanak, mert ez közvetve vagy közvetlenül a régi népelnyomó hatalom restaurációjának útját nyitná meg. A hatalom kérdését mégis a választók elé viszi, de népszavazásszerűen: igennel felelnek, akik a törvényesen állított és a választópolgárok gyűlésein javasolt jelöltekre — a jelöltek bármelyikére — adják szavazatukat. Növekszik a jelölési el járás szerepe — Ezzel érthetően más értelmet nyer a jelölt személye: az válik konkrét választási kérdéssé, hogy a választók megítélése szerint ugyanazon politikai rendszert ki képviseli jobban, személy szerint ki alkalmasabb a nép érdekeinek országgyűlési vagy tanácsi képviseletére. Ezért megnövekszik a jelölési eljárás szerepe is, s ebből következik, hogy legtöbbször már a jelölés során eldől a választók megítélése abban, hogy ki képviselje őket. Szavazásra tehát már csak annak a jelöltnek a személyét kell bocsátani, akiben a jelölés során megegyezett a választó- polgárok, illetőleg az érintett népirontbizottságok véleménye. — A szavazás ennek ellenére nem formális, mert a szavazók két lényeges kérdésben nyilvánítanak véleményt. A szavazás állásfoglalás a jelölt által képviselt néphatalommal kapcsolatban, egyszersmind a szavazók nyilatkozata a jelölési eljárás során állított jelölt személyére nézve. 1954 óta ez a rendszer a tanácsi választásokon, s ezt terjeszti most ki a törvényjavaslat a képviselőválasztásokra is. A törvényjavaslat előadója a továbbiakban hangsúlyozta, hogy az űj, egységes választójogi törvénytervezet alapjában az eddigi formájában hagyta meg a jelölési eljárást, de néhány olyan módosítást is tartalmaz, amely továbbfejleszti azt. Ezzel egyidejűleg megnöveli a Hazafias Népfront szerepét és felelősségét [ is. A továbbiakban is úgy lesz jelölt valaki, ha az illetékes 1 Új törvény született K arok erdeje emelkedett magasba: az ország legfőbb államhatalmi szerve, a parlament elfogadta a törvényt az ország- gyűlési képviselők és a tanácstagok választásának új rendjéről. Elhangzott az elnöki zárszó: az ülésterem széksorai lassan megüresedtek, de a vörös szőnyeges folyosókon kifelé menet még mindenki arról beszélt, amiről az imént a vita folyt: a választójogi törvényről. Újból és újból hallani lehetett azokat a szavakat, amelyek a hivatalos eszmecserében is gyakran szerepeltek: szocialista demokratizmus, nagyobb felelősség. Az országgyűlés igent mondott egy fontos, új törvényre, amelyről a következőkben várhatóan az egész ország közvéleménye is megnyilatkozik, mégpedig minden bizonnyal túlnyomó részt egyetértő helyesléssel. Nem kétséges ngyanis, hogy az új törvény lényege — a korábbi lajstromos választási rendszer helyett egyéni választókerületek létesítése — az eddiginél szorosabb, minden napos kapcsolatok teremtését teszi lehetővé a képviselők és a választók tömegei között, s túlzás nélkül új minőséget jelent a szocialista demokrácia évek óta tapasztalható fejlődésében. Nagyobb felelősség — a* új törvénynek ezt a természetes következményét a javaslatot beterjesztő Erdei Ferenc, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány nevében Apró Antal és a felszólaló képviselők egyaránt hangsúlyozták. A képviselőket az egyéni választókerület szavazópolgárai ezentúl személy szerint választják, illetőleg még ezt megelőzően rátermettségüket egyénileg mérlegelve jelölik, vagy nem jelölik. S ha megválasztották képviselőjüket, személyes közvetlen kapcsolatot tarthatnak fenn vele, ellenőrizhetik tevékenységét, megfelelően képviseli-e az adott közigazgatási egység lakosságának sajátos érdekeit, eleget tesz-e azoknak a követelményeknek, amelyek egy szocialista or szag legmagasabb államha- talmi szervében a törvényhozókra hárulnak. Az Igazsághoz tartozik, hogy kép viselőink többsége a korábbi választási rendszer keretei között is erre törekedett, a megyei képviselő csoport felosztotta tagjai között a járások és a városok gondjait. Ezt a bevált, helyes gyakorlatot általánosította a parlament az egységes tör vény minden képviselőre és minden országrészre érvényes erejével. Sok szó eseti az egynapos ülésen a több jelölt állításának lehetőségéről is. Nincs szükség jó- solgatásokra afelől, bogy aa ország választópolgárai hasonlóan helyesléssel fogadják a törvénynek ezt a rendelkezését. Hogy ez miért demokratikusabb az eddigi gyakorlatnál, azt aligha kell részletezni. S az is nyilvánvaló. hogyha valahol két vagy több jelöltet állítanak« mindegyikük csakis szocialista programmal léphet a választópolgárok kritikus fóruma elé. A szocializmus nálunk államrenddé, természetes életformává vált és teljességgel elképzelhetetlen, hogy bárki ezzel ellentétes programmal számottevő tömegeket tudjon maga mögé állítani. A több jelölt állításának lehetősége alkalmat nyújt a választónak ahhoz, hogy a szóbajövő személyek rátermettségét mérlegre tegye és eldöntse: ki a legalkalmasabb a helyi érdekek következetes képviseletére, s aki ugyanakkor érdemben bele tud szólni as egész társadalom sorsát érintő kérdések vitájába, w országos döntések meghozatalába is. Az új törvény fejezetei közölt feltétlenül szólni kell a képviselők visszahívhatóságáról. A most hatályát vesztett választójogi törvény is kimondja a képviselők visszahívhatóságai, ennek gyakorlati eljárását azonban külön nem részletezte, A parlament döntése nyomán ezentúl az országgyűlési képviselők visszahívásának lehetősége gyakorlatilag is fennáll, erről szükség esetén az adott választókerület nyilvános gyűlésein nyílt szavazassál döntenek az állampolgárok. Az eljárás lehat lényegében a tanácstagok visszahívásához hasonló és újabb demokratikus vonásokkal bővíti # választás rendszerét. Ö lapos reménnyel várható, bőgj’ legújabb törvényünk életbe lépésével, s az eszerint lebonyolítandó választások eredményeként tartalmasabb cs sokszínűbb: eredményesebb lesz parlamentünk munka- - ja. S tegyük még szóvá: a választási reform gondolatát — csakúgy, mint a társadalmi gazdasági élet to- , vábbi demokratizálásának más követelményeit is — a párt javasolta és ajánlotta megvitatásra. A párt kezdeményezése ezúttal is találkozik minden becsületes állampolgár helyeslésével és újabb lehetőségeket nyújt a, néphatalom eddiginél is közvetlenebb gyakorlásához. népfront-szerv jelöltként bejelenti a megfelelő választási elnökségnek, tanácstagok esetében a választókerületi bizottságoknak. Az idáig vezető út méginkább alkalmassá válik arra, hogy a választópolgárok akarata érvényesüljön, lényegében egyértelműbbé teszi a jelölési eljárást. Az új fogalmazás kimondja, hogy a jelöltekre a választópolgárok gyűlései tesznek javaslatot. Ezeket a lakóterületeken és ; az intézményekben hívják 1 össze. A gyűléseket — a választási elnökségek, illetve bizottságok közreműködésével — a Hazafias Népfront szervezi. — A gyűléseken a társadalmi szervezetek — a párt, a KISZ, a szakszervezet, a né íTont-bizottság, az illető intézmény és minden választó(Folytatás a 2. oldalon) i
