Dunántúli Napló, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-11 / 266. szám

/ 1996* NOVEMBER H« napló 3 Ülést tartott a Városi Tanács Pécs munkaerő-helyzete a tanácsülés napirendjén Százharmincai ezer lakos — Hatvannégy ezer kereső Csütörtökön reggel 9 óra­kor kezdődött a városi tanács ülése. A végrehajtó bizottság a tanács tagjai elé terjesz­tette 1967. évi költségvetési és községfejlesztési tervjavas­latát, majd a végrehajtó bi­zottság 1967. I. félévi mun­katervét és végül a munka­ügyi osztály jelentését a vá­ros munkaerő helyzetéről. Több ezer nőnek kellene munka je­a A munkaügyi osztály leütéséből kiderül, hogy város lakosságának növeke­dése az utóbbi években lelas­sult, bár az elmúlt öt esz­tendő alatt 20 656 fővel emel­kedett a város lélekszáma. Jelenleg Pécs lakóinak szá­ma 135 311, de a nappali né­pesség száma — a vidékről bejáró dolgozók arányát fi- gyelembevéve — eléri a 144 ezer főt. Nyilvántartanak 63 710 aktív keresőt, akik kü­lönböző iparágakban, építő­iparban, közlekedésnél, keres­kedelemben, szolgáltató ipar­ban, mezőgazdaságban és egyéb munkaterületen dol­Munkaerő tartalék férfiak­ban 500, nőknél 14 500! Ter­mészetesen a munkaképes korú tanulók és nyugdíjasok nélkül értendő ez! Tehát munkaerőtartalék férfiakban jóformán nincs is — hiszen az ötszáz fő elenyészően ke­vés — és feltehetően nagy részük nem is vállalja azt a munkát, amit esetleg a ta­nács munkaügyi osztálya fel­ajánl. Ezt bizonyítja az a tény, hogy az ipar negy­ven segédmunkást igényel, de nincs jelentkező. A ti­zennégyezer fős női munka­erőtartalék i ténye azonban meglehetősen nagy gondot okoz. Még akkor is, ha szá­mottevő részének nem is lét­kérdés a munkavállalás. A tanácsi szervek még a I múlt évben, de ebben az esz- í tendőben is megvizsgálták a nők foglalkoztatásának lehe­tőségét jóformán a város va­lamennyi üzemében, vállala­tánál. Megállapították, hogy ebben az esztendőben ugyan nőtt a női foglalkoztatás ará­nya, de korántsem megfelelő mértékben. 1965-ben pontosan száz olyan munkahelyet ta­láltak, ahol minden különö­sebb anyagi befektetés nél­kül, csupán jobb munka- szervezéssel nők állíthatók be férfiakkal betöltött munka­körökbe. A munkaügyi osz­tály — nagyon helyesen — jegyzőkönyvekbe foglalta ész­revételét és ezt nemcsak az érintett vállalatoknak, hanem azok főhatóságainak is meg­küldte érdemleges intézkedés reményében. 1966-ban az r sz- tály ellenőrzést végzett. Meg­állapították, hogy azok az üzemek, amelyek férfi mun­kaerőhiánnyal küszködnek, végrehajtották az átcsoporto­sítást és a munkaerő-problé­ma megszűnt. De több válla­lat — ahol nincs munkaerő­hiány — még a mai napig sem intézkedett. Különböző főhatóságok tet­tek olyan ígéretet, hogy eb­ben az esztendőben olyan jellegű beruházásokra ehet majd számítani, amelyek nők foglalkoztatásával járnának. Ezek az üzemek: Porcelán- gyár, Kaposvári Baromfifel­dolgozó Vállalat pécsi kiren­deltsége, Magyar Állami Pin­cegazdaság, Kesztyűgyár, Bőr­gyár, Sopiana, MÁV Utasel­látó. Ez a főhatóságok ígérete volt, azonban az érdekelt vállalatok közül csupán az Állami Pincegazdaságnál tör­tént vagy negyven fős lét­számfejlesztés. Üaemet a rokkantaknak! Rendezésre vár a csökkent munkaképességűek foglalkoz­tatása is. A jelentés megál­lapítja, hogy bár a csökkeni munkaképességűek problé­májának megoldása bonyo­lult és sokoldalú feladat, — és á központi szervek részé­ről számos jogszabály meg­jelent az utóbbi években — sajnos olyan jogszabály, amelynek alapján átfogóan és hatékonyan intézkedni le­hetne, még nincs. A 33/ 1963. sz. Kormányrendelet ugyan előírja a vállalati bi­zottságok létrehozását, ame­lyeknek feladata volna a csökkent munkaképességűek mun kábaállítása, de a bizott­ságok létezése többnyire csak névleges. Ezért számos eset­ben tapasztalható az, hogy teljesen egészséges emberek betöltenek olyan munkakörö­ket, amelyeket csökkent munkaképességű dolgozókkal kellene betölteni. Különböző üzemekben és vállalatoknál 1114 olyan munkakör van, ahol csökkent munkaképessé­gűeket alkalmazhatnának. E munkakörök közül 365 munka­helyen mégis egészségeseket foglalkoztatnak. örvendetes persze, hogy számos vállalat van Pécsett, ahol e problémák megoldá­sa a legjobb úton halad: Me­cseki Széntröszt, Bőrgyár, Sopiana, MÁV Igazgatóság, Pécsi Vegyesipari Vállalat, stb ... Ennek ellenére a mun­kaügyi osztály felhívta a ta­nácsülés résztvevőinek figyel­mét egy várható problémára: a vállalatoknál a gazdaságos­ságra való törekvés egyre ha­tékonyabb és félő — hogy e pozitív jelenség árnyékaként — mellőzik a csökkent mun­kaképességűek foglalkoztatá­sát. Ezt mindenképpen meg kell akadályozni. E dolgozók megbecsülése, foglalkoztatása társadalmi rendünk jellegé­nél fogva állami feladat. Ezért a munkaügyi osztály azt javasolja, hogy állami tá­Fiata'ok vitera önmagukról Érdekes program a selhei ifjúsági k ubban Figyelemreméltó programmal kezdte el a mostani műve­lődési évadot a selly« művelődési otthon ifjúsági klubja. A klub idén januárban ala­kult, de eddig a legtöbb esetben csak az aktuális események megvi­tatására, illetőleg egy-egy táncos ösz- szejövetelre korlá­tozódott a működé­se. Miután azonban rájöttek arra, hogy a fiatalok rendsze­resen és szívesen Járnak a klubba, igénylik ezt a nép­művelési formát, — kiterjedt, széleskörű munkatervet tettek. A klub havonta legalább két alka­lommal rendszere­sen tart foglalko­zást. ezen belül he­lyet biztosít az ön- tevékenységnek. Vi­ta önmagunkról címmel öltözködés­ről, a barátságról szerelemről beszél­getnek. Rendszere­sen megtartják az úgynevezett klub­bulit, ahol nemcsak zene és tánc van, hanem paródiákat, jeleneteket, szava­latokat is előadnak. Ennek az összejö- készí- vetetnek batyubál jellege volt, vagyis „ki-ki alapon" ren­dezték, például a szendvicseket is maguk hozták. Elő­adást rendeznek a modem dzsesszről és a beat-stílusról. Megtartják a házi asztalitenisz-baj­nokságot. kará­csonyfa-ünnepélyü­kön pedig kölcsö- nc&cn megajándé­kozzák egymást, ; láthatólag túl mogatással egy üzemet kell létrehozni, ahol a csökkent munkaképességűek foglalkoz­tatása megoldható. A munkaügyi osztály ez­után határozati javaslatot terjesztett a tanácsülés elé, amely szerint a tanács uta­sítaná a végrehajtó bizottsá­got: 1. vizsgálja meg a vá­ros ipari szerkezetét, hogy a vidéki ipartelepítés során — tekintettel a munkaerőtar­talékra — milyen üzem tele­pítése kerülhetne szóba rész­foglalkoztatás vagy szolgálta­tás-bővítés révén. 2. A jelen­legi csökkent munkaképessé­gű állomány munkahelyi vé­delmét, továbbá a még nem dolgozó állomány munkába vonását biztosítsa. El kell érni, hogy a 33/1963. sz. Kor­mányrendelet szerinti válla­lati bizottságok érdemben működjenek. Értük vagy velük? tél a mátrAban A Megyei Tanács feivá lási osztályának időszakos je­lentését a közellátás baro­méterének is nevezhetnénk. A jelentés ugyanis képet ad arról, hogy milyen tényleges és várható készleteikkel ren­delkezünk a főbb élelmisze­rekből, miből van feleslegünk, g miből kell esetleg kiegé­szítenünk as „éléskamrán­kat." A legutóbbi, október »-ét lezáró jelentés, amelyet a na­pokban hoztak nyilvánosság­ra, arról tanúskodik, hogy az idén igazán nincs okunk panaszra. A jelzett időszakig 8686 vagon kenyérgabonát vá­sároltak fel, 55,4 százalékkal többet, mint tervezték. A szá­mítások szerint ez az arány az év végére 60 százalékra emelkedik. Közismert, hogy ennyi búzát még sohasem gyűjtöttek be a megyében, mint ahogy az sem titok, hogy Baranya e tekintetben kimagaslóan az első az or­szágban. Az utánunk követ­kező megye több mint 20 szá­zalékkal kevesebbe* produ­kált Napraforgóból 427 vagont akartak felvásárolni, megvet­tek eddig 304 vagont a ter­vezett 71,2 százalékát. A fel- vásárlási szakemberek csak 90 százalékos eredményre szá­mítanak a napraforgóból. En­nek több oka van: a termés elmaradt a várttól, és — ami nem kevésbé fontos — a napraforgó ára nincs arány­ban a legtöbb mezőgazdasági tennék árával. Burgonyából 898 vagonnál tartunk, az 1090 vagonos terv­vel szemben. További 300 va­gon felvásárlására számítanak még. Ez is ritkaság, hiszen Baranya — nem lévén nagy krumplitermelő megye — a legtöbb évben még az elő­irányzatot sem tudta teljesí­teni. Jellemző, hogy 1964-ben csak 62,6, 1965-ben pedig 75,7 százalékot értek el burgonya- I felvásárlásból. Az idei jó tér- j más — mert annak köszön­hető a tervtúlteljesítés — bőségesen fedezi a megye szükségletét. A megyében 115 ezer élő sertést akarnak felvásárolni, s ebből 86 596 darabot vet­tek át az elmúlt tíz hónap­ban. Az átlagsúly több volt az előírt 110 kilogrammnál. A múlt év hasonló időszaká­ban 4 ezer sertéssel kevesebb „futott be”, időarányosan te­hát nem állunk rosszul. A sertésfelvásárlási tervet előre­toljuk teljesí­I A Pécsi Ruhaipari Vál­lalat termelési ta­nácskozásán résztvevő több száz dolgozó közül alig negy­venen szavazták meg az szb- titkár által előterjesztett munkaverseny-félhívást. Pe­dig az alapos, gondos mun­kával összeállított verseny- feltételek egyaránt szolgál­ják a dolgozók és a válla- 1 lat érdekeit A dolgozók érdeke három­szoros. A kilencven napig tartó munka verseny értéke­lésekor a győztes, illetve a helyezést elért szalagok dol­gozói meghatározott összegű díjazásban részesülnek. Kü­lön előnyös a munkaverseny a dolgozók mintegy ötven százalékának, akik tegnap még háziasszonyok, illetve állás nélküli érettségizettek voltak. A munkaverseny fel­tételei ugyanis a régi dolgo­zókat arra ösztönzik, hogy rendszeres segítséget nyújts sanak most betanuló tár­saiknak, akik ilyenformán minimális idő alatt képesek lesznek a kívánt minőségű terméket megfelelő mennyi­ségben előállítani; tisztessé­ges bért elérni. Végül, köz­vetetten előnyös számukra, hogy a nagymérvű létszám- emelés és az erre alapított munkaverseny a termelés mennyiségi és minőségi fel­futását eredményezi. Hiszen ez nemcsak biztonságérzetü­ket, hanem bérüket is nö­veli. Mégis, oka van annak, hegy e termelési tanácsko­zás résztvevői nem ismerték fel saját érdekeiket A vállalat gazdasági, párt- és szakszervezeti vezetése, amely precíz részletezéssel, szakszerűen munkálta ki a verseny feltételeit, egy igen lényeges körülményre, a leg­inkább érdekéitek tájékoz­tatására kevesebb gondot fordított Ezt a vállalat gaz­dasági és más természetű problémái csak részben te­szik elfogadhatóvá. Előzetes tárgyalásokra csupán szak- szervezeti bizottsági ülésen és műszaki értekezleten ke­rült sor. Míg tehát a mun­ka verseny-szervezés kiala­kult metodikája szerint a ter­melési tanácskozás mintegy megkoronázza az előkészítő munkát, ebben az esetben fordítva történt, lényegében a termelési tanácskozáson kezdődött az előkészítés. A dolgozók túlnyomó többsége itt hallott először konkrétan a munka versenyről, nem ér­tette meg teljesen a felhí­vás szakmailag bonyolult szövegezését Volt idő, amikor gépiesen szavaztak nálunk az embe­rek. Nem is törekedtek meg­érteni az értekezleten el­hangzottakat úgy érezték, véleményükön úgysem múlik semmi, örvendetes. hogy ezen már túl vagyunk. Az üzemi demokrácia szélesítő« se él sem képzelhető a dől* gozók aktivitásának, politi­kai érettségének növekedés« nélkül. Paradoxonnak hat| az adott helyzetben a nem­szavazás jelentette az akti­vitást. Annál is inkább« mert igazi aktivitásra nem volt mód. A szavazás leve­zetője ugyanis megsértette a» üzemi demokráciát Miután látta, hogy a munkaverseny mellett a jelenlévők elenyé­sző százaléka szavaz, nem kért ellenpróbát, hanem a munkaversenyt egyhangúlag elfogadottnak nyilvánította Ez az elvtárs éveken k»d resztül lelkiismeretesen ele* get tett társadalmi megbíza­tásának. csak olyan ügyéri állt ki, melynek igazságáról személyesen meg volt győ­ződve. Most is ezt tett^ mondhatni, jóhiszeműen sér­tette meg az üzemi demode** ráciát. Egyesek szerint nemi nagy eset. Nem az a lényeg« hogy megszavazzák, hanem hogy végrehajtsák a felada­tokat. Az ilyen vélemény ab­ból a torz szemléletből táp* lálkozik, hogy a munkaver* seny a termelés tartozékig csinálni kell függetlenül al­tól, hogy ismerik-e, egye** értenék-e vele a termelők. Sokak mulasztásáért nem lenne igazságos egy embears re hárítani a felelőssége^ Hiszen a munkaverseny elő­készítése, megszervezése nem az szb-titkárnak, hanem • szakszervezetnek és a gaz­dasági vezetésnek közös «j* telessége. Ha a szakszervöd zeti bizalmiak, a brígádveze* tők, a művezetők, a részleg­vezetők feladatuk magasla* tán állnak, a szavazás leve* zetője ilyen nehéz helyzeteié nem is kerül. A Pécsi Ruhaipari Vá>* ” lalat jelenleg biztató* an fejlődik. Az elkövetkező idők megnövekedett felada­tai elengedhetetlenné teszik a dolgozók aktív közremű­ködését A munkaverseny­feltételeket e cél érdekébe« állították össze. NovembeC 16-án kibővített szb-ülést tartanak a szakszervezeti oé* zalmiak részvétélével. így, ha menet közben is, pótolni igyekeznek a dolgozók tájé­koztatása terén elmulasztó** takat A IX. pártkongresszus tisz­teletére tett spontán felaján­lások, a munkaverseny-moa- galom soha nem tapasztalt fellendülése megmutatta mire képesek a dolgozók, ha számítanak rájuk, igénylik közreműködésüket. Ha a Ru­haipari Vállalat gazdasági vezetése a szakszervezettel és az új pártvezetőséggel kö­zösen, megfelelően kihasz­nálja a hátralévő időt —** ők se fognak csalódni dol­gozóikban. Aczél G.—Kéri 7. Fotolaboratorium a Rét utcában mégpedig sorsolással döntik el, hogy ki kinek vásárol ajándékot titkos; teni néhány százalékkal. E körülményben az éveleji ár­rendezés kedvező hatása is közrejátszik, akárcsak a vá­Öránként több mint kétezer levelezőlap méretű, tükörfény esitett képet dobnak le magukról a modern rotációs szárítógépek hengerei. Uj, korszerű felszereléssel ellá­tott amatőr fotólaboratóriumai nyitottak meg tegnap Pécsett m Rét utca 25/l-es számú ház ud- varán. Régóta húzódó problámi$ oldódott meg meg ezzel, az OFO* TÉRT Vállalat 107 -es fotólaborja a nem éppen korszerű, Kossuth utcai laboratóriumból költözött át. Az épület átalakítási, vala­mint a részben új berendezési költségei 300 ezer forintra rúg-* nak. Uj ágakkal bővült a szol­gáltatás: diapozitívek és repró* dukciók készítését is vállaljále. Nagyitógépük — az OFOTÉRT Vállalatnak egyedül Pécsett vart ilyen gépe — nagyméretű síkfii* mek és lemezek nagyítására al­kalmas, országra kiterjedő szol­gáltatást végez. A forgalom évi 750 ezer forint, ezt a forgalmat idővel 1 millió forintra kívánják emelni. A fotólaboratóriumban hatan dolgoznak, főszezonban 4, 4 és félezer nagyítást végez­nek. Az amatőrök által beadott felvételek 24 óra alatt készülnek. Tovább szaporítják a felvevő he­lyek számát, az amatőrkép tél­vételt az optikai szaküzletben far bevezették. 4 t Nyolcvanhatezer hízó JM halad a felvásárlás Sok a pecsenyekacsa gómarha felvásárlásnál. Vá­gómarhából 19 ezer darabot vettek át a tervezett 24 ezer darabbal szemben (időarányo­san ez sem rossz), 5X8,1 kilo­grammos átlagsúllyal Ezen ■ belül a mohácsi járásban 537,5 kilogrammos átlagsúlyt értek el A 145 vagonos évi baromfi­tervből eddig 112 vagont tel­jesítettek. Tekintve, hogy' a nagytestű baromfiak — hízott liba, hízott kacsa, pulyka — szezonja még csak ezután kö­vetkezik, körülbelül 10 száza­lékos túlteljesítésre számíta­nak. Különösen a pecsenye­kacsa-nevelés lendült fel Majs. Egyházaskozár és még három tsz tavaiban ezerszám­ra úsznak az ilyen kacsák. Tojásból ez idáig 37 millió darabot vettek át, további 3 millió átvételére számítanak. A 40 millió literes tejterv­ből eddig 35 millió litert vá­sároltak fel. A felvásárlási szakemberek szerint az év végére valamennyibe megha­ladjuk az előirányzatot. Mind­ez arra mutat, hogy a közös és háztáji szarvasmarha állo­mány kiheverte az 1964—65-ös száj- és körömfájás pusztítá­sait, illetve annak következ­ményeit. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom