Dunántúli Napló, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-10 / 265. szám

i á®G?!L napló 5 Hétmilliós megtakarítás fégy száztíz benyújtott és 183 elfogadott újítás a bányaüzemekben Három év a bányászok között A Mecseki Szénbányászati löszt újítási csoportjához az Is6 háromnegyedévben 410 jutást továbbítottak a bánya­térnek. Az 1960-os gazdasági ír újítási tevékenysége a Ne- ézipari Minisztérium és a bányaipari Dolgozók Szakszer- rezete által meghirdetett, gyéves időtartamra szóló, ijítási szemle jegyében kez- ődött. A szemle szervezői lármás célt tűztek maguk lé: továbbszélesíteni az újí- ómozgalmat, gyorsítani az lbírálást és növelni a. ta- lasztalatcsere-mozgalmak ha- ékonyságát lelzéf nélkül lem indulhat a kas A benyújtott nagyszámú jítás a szemle sikeréről ta- iskodik. A 410 saját újítás 'ellett 75 javaslat érkezett tröszthöz az ország más zemeiből. Az elbírálás lénye- esen meggyorsult. Az első :ilenc hónap alatt 183 újítást ezettek be és 115-öt fogad- ak el kísérletre. A már al- almazott újítások gazdasági redménye hét millió 104 ezer orint. Az újítási szemle fontos élkitűzése volt a kalkulált ijítások számának növelése, rddig ugyanis a bányászatban zinte általános gyakorlat rolt az újítók eszmei alapon aló jutalmazása. Az elfoga­tott és bevezetett 183 újításért 27 ezer forintot fizetett a röszt, melyből 349 ezret kal- :ulációs alapon utaltak ki. Az idei év újításai közül uilönös figyelmet érdemel Julácsi János István-aknai nllanyszerelő és négy munka- ársának közös javaslata, nellyel megoldották a szállító casok biztonságos indítását. Kz elmúlt évben több halálos >aleset is történt a kasok idő •lőtti indításának következ­ében. Az újítás most egyszer i mindenkorra kizárja ezt a oszélyt: jelzés nélkül nem ndulhatnak a szállítógépek. V javaslat lényege egy villa- nos reteszelő készülék, mely t szállítógéphez kapcsolódik. V reteszelő üzembehelyezése itán a gépész csak akkor ál­líthatja el a szállítógépet, iá erre jelzést kapott, a vil- amos reteszeiét ugyanis ez i jelzés oldja fel. A berende­lést a közeljövőben a tröszt valamennyi felszerelik. szállítógépére Lángsár-tisztít ás percek niatt Hasonlóan szellemes Leipold János lakatos és két társá­nak újítása, mely a föld alatti Diesel-mozdonyok láng­zárjainak tisztítását oldja meg. A bronz vagy saválló acéllemezekből álló lángzár a BÚjtólégveszélyes bányákban rendkívül nagy jelentőséggel bír. Tisztítása ez ideig kéz­zel, nagy időráfordítással tör­tént. Az újítás, most pár percre csökkentette a tisztítás idejét: a lángzárat leszerelik, s egy — házilag is előállítható ! berendezésben —, lúgos fo- 1 lyadékot áramoltatnak át ; rajta. ! A kőzetrobbantások alkal­oméval felszabaduló nagy- ■ mennyiségű por lekötését az ! üzemekben ez igáig egy vi- ! szonylag drága ködfüggöny- : képző berendezéssel végezték. Bednár László lakatos most új, rendkívül olcsó és igen nagyteljesítményű ködfejlesz­tőt szerkesztett. Egy 1,2 méter hosszú csövön három vonal­ban 1,5 milliméter átmérőjű lyukakat fúrt. Ebbe a csőbe sgy vékonyabb csövet helye­zett. majd a külső csőbe sű­rített levegőt, a belsőbe pe­dig vizet vezetett. A keletke­ző ködfögöny a legnagyobb port is biztonságosan leköti. Fürnek a bevált újításokról Az újítási szemle célkitűzé­seinek jegyében az újítókörök a tapasztalatcsere-átadás mód­szereinek továbbfejlesztését is napirendre tűzték. Az István- aknai újítók javaslata alap­ján például a közeljövőben filmfelvételekre kerül sor a bányaüzemeknél, melyek a régóta alkalmazott, jól bevált újítások népszerűsítését lesz­nek hivatottak segíteni. Przmázzák a káposztát Komló és környéke burgonya és zöldségellátását szolgálja a MÉK komlói kirendeltségének Mánfa-tetői szabadtéri tá­rolója. Az ötven vagon burgonyából, a 200—200 mázsa fejes­káposztából illetve kelkáposztából az egy vagon sárgarépá­ból és egy vagon zöldségből szükség esetén Pécsre is szállítanak „Ha a hegy nem megy Mo­hamedhez, Mohamed megy a i hegyhez” — állapítottuk meg | elég sokan, miközben a me-. szesi új munkásszálló előcsar- | nokában ácsorogtunk. Platthy i György irányultan tematiki s I új festményeit a kialakult szó- j kásoktól eltérőn nem a Káp­talan utcában vagy valame­lyik hasonló múltra visszate­kintő belvárosi kiállítóhelyi­ségben mutatta be, hanem a | város szélén, tipikus munkás- ! kerületben. A vállalkozás min­den vonatkozásában érdekes, figyelmet igénylő esemény. A belvárosból egymás után ér keztek a taxik, személygép-; kocsik, s az autóbusz-megái-; lóktól is nagyon sokan indul-! tak a szokatlan kiállítóterem j felé. Aztán megjelentek a ke- j rület lakói is, felnőttek, gyér- j mekek, nagyon sokan olya- ‘ nők, akik a belvárosban alig­ha keresték volna fel Platthy György kiállítását. Bachman Mátyás frappáns megnyitóját talán többen hallgatták vé­gig, mint a polgárjogot nyert belvárosa tárlatnyitásokat. Platthy festői vállalkozása függetlenül a végeredménytől, nagyon érdekes, értékes. Há­rom éven keresztül figyelte a bányászélet hétköznapjait és ünnepeit, sokat időzött az ak­nák területén, a „márkakam- rák’-ban, a felszíni fejtések közelében. Párhuzamosan ál­landóan rajzolt, vázlatozott, színélményeket raktározott és festett Arcokat, mozdulatokat igyekezett festékben, vonalak­ban megőrizni, és megkeresni az alapvető emberi lényeget. A bányászvilág különleges­sége sok nagy mestert inspi­rált munkára. Vincent van Gogh huzamosan élt a belga bányászok között. Egy 1880- ban kelt levelében például a következőket írja: „A bányász és a takács a többi munkás­tól és kézművestől még kissé különböző emberfajta. Nagy rokonszenvet érzek irántuk, és szerencsémnek tartanám, ha egy napon úgy rajzolhat­nám le őket, hogy ezek a még nem ábrázolt vagy alig ábrá­zolt emberek ismertté válná­nak ...” A banyászság élet­körülményéi és munkavégzé­sének körülményei az elműt nyolcvanhat év alatt világvi­szonylatban megváltoztak, de ez a „különbözőség” a föld alatti, veszélyes munkából ere­dően ma is létező, az aknák, tárnák világa a korszerű gé­pesítés ellenére is romantikus maradt. A bányászélet nehéz, buk­tatókkal teli munkaterület. A tematikai zártság nagy önfe­gyelmet követel a festőtől, hi­szen a lehetőség határai adot­tak. Az olajban történő meg­fogalmazások folyamán az uralkodó sötét színek miatt sok nehéz technikai problé­mát kell napról napra, képről képre megoldani. A festőnek döntenie kell a „színbelela- tás” határairól is, különösen abban az esetben, ha közért­hető, realista ábrázolásmódot választ. Milyenek Platthy György képei? A kiállítás általában azt adja a nézőnek, amire felké­szült, amit várt ettől a téma­körtől. A bányászat fejlődésé; bemutató hármas kompozíció nagyon esztétikus, gondolato­kat keltő, kifejező. Hasonlóan szépek a lavírozott tus- és szénrajzok. Ez a terület, ahol Plathy kulturált, elegáns esz­közökkel fejezte ki mondani­valóját. A szénrajzokon és a lavírozott tussal készült képe­ken végleges harmónia érez­hető, egy festészet kiteljese­dése. A tárlat kiemelkedő darab­ja a „Bányászfalu eső után” című olajkompozíció, mely színekkel, fényekkel, árnyala­tokkal beszél a nézőhöz, de vonalakkal is. A függőleges szerkeze ti ség nagyon jól ér­zékelteti az elmúlt évtizedek tájat, településeket, látásmó­dot átalakító lendületét. Ha­sonlóan szép, letisztult alkotás í, ... s feljegyzi a* utókor: Éz volt a nemzedék, mely legyőzte m halált”. (Benjámin László) Ha arra gondol, hogy valami hallatlan izgalmas történetet hall tőlem, akkor téved. Sőt, még azt sem mondhatom, mint sokan, hogy a munkásosztály hely­zetének felismerése vagy személyes összeütközés az államhatalom képviselőivel vitt a mozgalomba. Az ön­tudatnak ebben semmi sze­repe nem volt. Egyszerűen belesodródtam. De azt hi­szem, hogy nem ez a lé­nyeges. A lényeges ott kez­dődik, amikor az ember fel­ismeri, hogy miért kell ne­ki harcolni, és attól kezd­ve tudatosan küzd. És ez nálam elég gyorsan bekö­vetkezett Szépen, foronáltan pe­regnek a mondatok. Szinte kérdeznem sem kell. Hatá­rozott, öntudatot sugárzó minden szó. Komoly iskola volt a párt- és a szakszer­vezeti munka, és hosszan tartó, sőt ma is tartó tan­folyam. Tudatosan, egy hosszú fejlődési folyamatról beszél Izsáki Imre, egy 1918- ban, szinte null pontról meg­induló folyamatról. Akkor munkanélküli volt Hallotta, hogy valahol a Zrínyi utcában 18 korona segélyt fizetnek. Két koro­nát levontak tagdíjként. így lett tagja a szakszervezet­nek és egyben a Szociál­demokrata Pártnak. — Egyszer a segély kifi­zetése után elbeszélgettem qz időt valakivel, későn in­Élő történelem TÖRETLEN ÍVBEN dúltam ei es amikor átér­tem egy másik helyiségbe, az zsúfolva volt Alig tud­tam kijutni, de nem is igye­keztem nagyon. Kíváncsi lettem. Valamilyen szakelő­adást tartottak. Akkor jöt­tem rá, hogy mi is törté­nik a Zrínyi utca 18-ban. A későbbiek során kapcso­latba kerültem politikus csizmadiákkal — azaz bőr­ipari szakmunkásokkal. — Közöttük, mivel jóval bal- oldalibbak voltak azoknál, akiket addig ismertem, még inkább tudatosodott ben­nem. hogy mit kell tennem. Asztalos vagyok. Mindig munkavállaló voltam, saját Ipart sosem folytattam, így, mint egy lakásművészeti műhely alkalmazottja, a fa­munkás szakcsoport tagja­ként én képviseltem mun­katársaim érdekeit, ha fel­merült valami megoldandó kérdés. Az eredmény: a ve­zetőség „bizonytalan időre” kiadta a munkakönyvem, majd 1929-ben feketelistára kerültem. Ennek eredmé­nyeképpen sem Pécsett, sem vidéken nem tudtam elhe­lyezkedni a szakmámban. Könyvtáros volt a szak- szervezetben. A felszaba­dulás előtt nem is volt más funkciója, mivel tudták ró­la, hogy baloldali. A veze­tőség jobban szerette a nyu­godtan tevékenykedő, „kon vencionális” funkcionáriuso­kat. De a könyvtárosság sem volt érdektelen mun­ka. A fennálló társadalmi rendszert veszélyeztető iro­mányokat nem tarthatott a szociáldemokrata könyvtá­ros. De az osztályharcos ala­pon álló, baloldali és kom­munista írásokra is szük­ség volt. Ezt jól tudta. Ezért készpénzért vásárolta meg a 100 százalékot, a Társa­dalmi Szemlét, népszerű brosúrákat és tíz-húszfillé- res kölcsöndíjjal terjesztet­te ezeket. — Amíg a könyv ára ösz~ szegyűlt, ronggyá olvasták. A szemináriumokon 'aztán meglátszott, hogy kik ol­vasták a „tilos” könyveket. A hallgatóság két csoport­ra oszlott. Igen komoly vi­ták folytak. — A harmincas évek vé­gétől kezdve egyre több fél­legális szemináriumot tar­tottunk, rádióhallgatás ürü­gye alatt. Adott jelre be is kapcsoltuk. Egyszer mégis rajtacsíptek a rendőrök. A kerítésen ugrottak be. Erre társadalmi munkában meg­emeltük a falat egy méter­rel. Látja, ez kissé jelképes is volt. 1944. március után sem a szakszervezet, sem a párt nem működhetett legáli­san. Mozgópénztárosók szed­ték be a tagdíjat, mozgó- ági latorok beszéltek arról, tudatták azt, hogy él még a mozgalom. És tudomást szereztek egy másik föld­alatti mozgalomról is... •— Ebben az Időben már nem egy helyről hallottam, hogy: „N«n jó az Izsákival társalogni, az egy veszélyes kommunista”. Már március előtt figyelmeztettek: „Nem kell itt komon unistáskodni* örüljünk, hogy a szoedem párt él”. Úgy látszik, hogy azok az eszméik, amelyeket akkor vallottam, már ilyen ^veszélyesek” voltak. így, amikor 1944 decemberében jelentkezni kezdtek a szét­szórt élvtársak az újjáépí­tésre, én a kommunistákat kerestem köztük. És amikor december elején a Nemzeti Kaszinóban megalakult a Kommunista Párt, én is ott voltam. Ettől kezdve a párt­munka vagy három éven keresztül olyan terheket rótt rám, hogy ha megjelent vol­na nekem a meséből a tün­dér, hogy három kívánságo­mat teljesíti, azt kértem volna, hogy legyen egy sza­bad vasárnapom. Hogy mi­lyen jellegű volt ez a mun­ka? Részt vettem a Nem­zeti Bizottság munkájában, igazolóbizottsági tag is vol­tam egy ideig. 1949-ben a magasépítők párttitkára volt. Most is ak­tívan dolgozik. A Hazafias Népfront III. kerületi szer­vezetének tagja, a szigeti párt-alapszervezetnél bizal­mi tisztséget tölt be, a Me­gyei Kulturális, Agitációs és Propaganda Bizottságának a tagja. — No, éppen szabad va­sárnapjaim azért vannak, örömmel dolgozom, úgy ér­zem, még nem fáradtam ed. Ha visszanézek erre a negy­venöt esztendőre és elgon­dolkodom az induláson és az állomásokon, úgy látom, hogy az út, amit megtet­tem, nehéz, de töretlenü] ívelő út volt És tartson ez az út még sokáig. Hiszen még annyi állomás van hátra, olyan, ahol még szükség van Izsá­ki Imrére és többi harcos­társára is.­Sződy Szilárd a „Pécs látképe” című nagy olajkép, melyen n színek és a szerkezei teljes összhangja figyelhető meg, s a megbíz­hatóan reális megközelítés. Platthy Györgynek érezhe­tően a legnagyobb gondot a tipikus bányászkörnyézet áb­rázolása okozta. Fényeffektu­sokkal, szín- és szerkezeti problémákkal kellett megküz­denie. A fekete és a rideg kék tónusok hiába vannak jelen a bányász-munkahelyeken* nem fejezik ki maradéktala­nul a bányászság mai életét* esetleg torzíthatnak is. ha magukban állnak és uralkod­nak egy-egy kompozíción. Platthy sokat kísérletezhetett azokkal a társszínekkel, me­lyeket párhuzamosan felvo­nultathatott és segítségükkel a realitáshoz közelíthette a képet. Jól sikerült a „Külszí­ni fejtés Vasason” és a .,Kül­színi fejtés Rücker-aknán” .. Itt a tagolt előtér, a színezést lehetőség mellett, kitűnő al­kalmat nyújtott az ember ere­jének, következetes munka­végzésének ábrázolására is. A Bányászportré a maga nemében hibátlan p'k- ' is. Mai, fiatal bányászaié. ne- lyen tükröződnek azok -i- lajdonságok, melyeket r iá­ként szeretünk emlegetni. Tér. mészetesen helyet kapta <tt a külsőségek is, a bőrsr >ka, a ruha, a leszállás előtti fel­szerelés. A bányászlámpákat ábrázo­ló csendélet inkább csak kí­sérletnek tekinthető. Sajn «, az előnyös színek mellett tel­jesen összekeveredik a szer­kezet, a tudatos képépítés eré­nyét itt nem fedezhetjük fel. Ugyancsak félig sikerült kí­sérletnek tekinthetjük a oá- nyamentőket és a zenekart ábrázoló kompozíciókat. Egyi­ken a heroizmusra, másikon az ei'lőtetett humorosságra tö­rekvés vitte oldal vágányra ; témát. Nagyon rokonszenvesek azok a képeik, melyek nem sorol­hatóak a szó szűk értelmében bányásztematikájú alkotások közé. Kiállításuk logikus, hi­szen a bányászélet határait aligha lehet az aknák kör­nyékén lezárni. Érdekes, vib­rál óan színes a „Kórház téri benzinkút" és a „Mecseki dombok Orfüről” cimű Két kép. Hasonlóan szép a bala­toni tájkép, melyen egyedül­állóan igaz, zöld fényeket si­került Platthynak megfesteni A képek most találkoznak a közönséggel és leméretnek.- Akármi lesz a végleges konk­lúzió: Platthy festészetében hasznos állomás ez a temati­kus kiállítás. Módja volt kö­zelebb kerülni a bányamun­kások érdekes, különös vilá­gához, s valamit megőrizni ab­ból az utókor számára. Van Goghra utalok, aki a művész életútját igy határozta meg} „Folyvást keresni, anélkül* hogy a tökéletest megtalál­nánk”. Bertha BuIcsb — Két és fél milliós meg­takarítás. A Mecseki Ércbá­nyászati Vállalat újítói eddig 394 javaslatot nyújtottak be a biztonság fokozása érdeké­ben, amelyekből 37-et már he is vezettek. A megtakaró is összege eléri a 2,5 millió fo­rintot. — A szágyi bekötőút éníté- sénél sikerrel szerepe] a Köz­úti Üzemi Vállalat lakatos- műhelyében készített árokásó­gép. A gép jelenleg egy a alatt 400 méter hosszú ír­kot ás. A próbaüzemelés a- pasztalatai szerint maximé is teljesítése körülbelül 600 né- ter lesz. Piát Iss v György SdáHsfása feszesen ’!---------------------------------------

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom