Dunántúli Napló, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-10 / 265. szám

napló 1066. NOVEMBER M. 2 A baranyai kommunisták helyeslik a párt eddigi politikáját (Folytatás az 1. oldalról) natkozásban is, hogy a pax politikája az élet fejlődésével együtt változzon ahogyan azt a társadalom igényli. Vagvi ■ szinkron van közöttünk abban az értelemben is. hogy ne 'e- gyünk konzervatívak, politi­kánkat ne tekintsük változ- tathata ti annak. Az elmúlt négy esztendő­ben, mert hiszen ez a négy esztendő jelenti a beszámolási időszakot — de talán beszél­hetünk tíz évről is —, a ma­gyar társadalom rendkívül so­kat fejlődött. Jelent lsen fej­lődött az ipar, forradalmi ki­alakuláson ment keresztül a , mezőgazdaság, és ez a fejlő­dés újabb problémákat ve^'t fel. Az új problémákra elv­társak nekünk kell a választ megadni, ez a válasz pedig azt jelenti, hogy alapvető na­utikái elveinken nem változ­tatva a gyakorlatban mégis sok mindenben változtatnunk kell. Ez a változás tulajdon­képpen nem most kezdődött el. A gazdasági élet terüle­tén. mindnyájan emlékeznek a Központi Bizottság 1964. decemberi határozatára, amely változtatásokat igényel a gaz­daságvezetésben. és a gazda­ságosság elvét elsőrendűnek szövegezte meg. A gazdasági mechanizmus reformja válto­zást jelent politikai és köz­életünkben. módszereinkben és bizonyos fokig gazdaság­politikánkban. A társadalom és a gazdaság növekedéséből adódó problémákra már vá­laszt találhatunk az új har­madik ötéves tervünkben is. az úi ötéves tervben már ott szó-- 'ölnek azok a válaszok, - 3p- p—»»-ét a társadalomban problémákra adni ki ’-"k. A TX. kongresszus előké­se ' -a során az állandó ele­mek i- "sítésével és a változó el-mok vizsgálatával foglal- * kcph-nk. Ezek közül az első 1 és ‘’oglényegésébb a gazda­sági mechanizmus. Most in­kább a gazdasági mechaniz­musnak a céljairól szeretnék ** beszélni, ezeknek a céloknak scs' iii avi társadalmi hatásáról. A gazdasági mechanizmus fő céljai közé tartozik a szocia­lista termelési viszonyok meg­emelése, de a társadalmat, az embereket közvetlenül érintő hatása és célja is az, hogv igazságosabbá tegyük az elosztást. Ha őszintén és alaposan megvizsgáljuk a mostani elosztásunkat, nem mondhatjuk, hogy ez telje­sen szocialista elosztás. Tehát olyan elosztást kell megvaló- s terű. amely termelésre ösz­tönöz, olyan elosztást, amely azoknak az embereknek, akik többet, jobbat nyújtanak a társadalomnak, többet és job­bat juttasson maga a társa­dalom is. Az elosztási rend­szerünk akkor válik igazán igazságossá és szocialistává. Önök is hallották, hogy pár­tunknak az elosztással kapcso­latban különböző tervei van­; nak. Többek között az, hogy ne a fogyasztást honoráljuk, hanem a tényleges termelést. Ennek egyik ilyen részét ké­pezték a februári árintézkedé­sek, amelyeket az emberek nem egészen értettek meg és azok, akiket rosszul érintett, ma sem nagyon értik meg. De el fog következni, talán nem sokára az az idő ami­kor az elosztásnak ez a he­lyes rendszere mindenkit meggyőz. A gazdasági mechanizmus­nak egy másik ilyen jelentős társadalmi célja a demokrácia továbbíei!esztése. Ma általá­ban beszélünk önállóságról, de az önállóság mögött nem­csak az van, -hogy a gazda­sági egységek vezetői maguk döntik majd el a piac köve­telményeinek megfelelően, hogy mit hogyan gyártanak és forgalmaznak, hanem emö- gött az is van, hogy a gyár­nak, az üzemnek, az intéz­ménynek a dolgozói az önál­lóságot élvező vezetőkkel együtt dönthetnek végre az őket érintő gazdasági kérdé­sekben is. Nekünk az a meg­győződésünk, hogy a szocia­lista demokráciának ez lesz a leglényegesebb eleme. A gazdasági mechanizmusnak egy harmadik ugyancsak tár­sadalmat érintő célja: a mai­nál tisztább közélet megte­remtése. Szembe kell nézni olyan ténnyel — bármilyen sajnálatos is —, hogy van protekcionizmus, • de korrup­ció is előfordul kisebb-na- gyobb mértékben. Ezt termé­szetesen nem lehet tűrni! Ez a szocializmus tisztaságával kiáltó ellentétben van és hal­latlan ellentmondás, amit a társadalomnak ki kell vetnie magából. Meggyőződésünk, hogy a gazdasági mechaniz­mus. amely megsokszorozza majd a tömegek ’ ellenőrzési jogát, erre kitűnő gyógyszer lesz, és segít abban, hogy a protekcionizmus és az itt-ott még előforduló korrupció megszűnjön. Van társadal­munknak egy másik betegsége is, a bürokrácia. Meggyőző­désünk. hogy a gazdasági me­chanizmus — habár nem cso­daszer és nem fog egyik nap­ról a másikra mindent meg­oldani —, de ahol megfelelően végrehajtják, ahol megértik, hogy mit akarnunk; ott a gaz­dasági mechanizmus reformjá­val fel fogják számolni a bü­rokráciát, a bürokrácia vas­kos kinövéseit mindenképpen, amelyek terhek, sebek a szo­cialista társadalom testén. I teljes felépítése. Ez politikai program, ez hosszú időszakot I felölelő folyamat. Ez az osz- j tályharc feladata. Mi ez a fel- jadat? Építeni, erősíteni szocia : lista hazánkat, megvédeni füg­getlenségét. megvédeni sza- j badságát. Felelősek vagyunk ; az ország védelméért, szabaa- i ságáért, az emberek életkörüi- ’ rnényeinek folyamatos javítá­sáért, a nép békéjéért. Ezek az osztályharc mai feladatai. Gon­doskodni a kulturális javak további bővítéséről, terjesz­teni a marxista gondolatokat, a marxizmus—leninizmus tu­dományát. És természetesen lesújtani nagyon keményen azokra akik ellenségei társa­dalmi rendszerünknek, né­pünknek. Még nagyobb sikereket Baranyának! A hatalom a munkásosztály kezében van — Engedjék meg elvtársak, hogy néhány vitatott politikai és ideológiai kérdésről beszél- I jek. Lényegbe vágó feladataink közé tartozik, és ezt a kong- j resszus tézisei is érintik: a munkás-paraszt szövetség. Ezt a szövetséget sem jelszavak­ban hangoztatjuk, hanem ko­moly intézkedésekkel szeret­nénk a két nagy testvéri osz­tály együttműködését, szövet­ségét erősíteni. Ez a mi ál- j lamhatalmunk leglényegesebb tézise. Mire gondol a Köz- j ponti Bizottság? Gondol bizo- 1 nyos árintézkedésekre, pél- ( dául arra, hogy bizonyos me- j zőgazdasági termékek felvá­sárlási árál fel kell emelni, 1 időszerűnek ttudjuk továbbá, közelíteni egymáshoz a városi lakosság, a munkásosztály és : a falun élő, mezőgazdaságban : foglalkozó emberek szociális j ellátottságát. Hasonló ilyen kérdés a nyugdíjak és a gyermek után fizetendő csa­ládi pótlék rendezése is, vagy­is, amennyire lehetőség és mód van, közelíteni kell egy- 1 máshoz a falu és a város j kulturális és szociális ellátott- ságát. | A másik ilyen a munkás- osztály és a párt vezető szere­pe. Nekem az a véleményem, hogy a munkásosztály és a párt vezető szerepe teljesen érvényesül. Erről a kérdésről úgy kell beszélnünk, hogy a munkásosztályunk vezető sze­Asszonykiildöítek az értekezleten repét nem 1945, hanem a mai, 1966-os viszonyaink között vizsgáljuk. Ennek megfelelően a munkásosztály és a párt vezető szerepét ma sokkal korszerűbben, a mai helyzet­nek megfelelő fogalmazásban kell némi. Ez a helyes szem­pont: a munkásosztály és a párt vezető szerepe teljes egé­szében érvényesül. Ennek a vezető szerepnek megvannak a klasszikus és a mai, korsze­rű értelemben vett ismérvei. Ezek a következőben foglal­hatok össze: a mi pártunk, a Magyar Szocialista Munkás­párt politikája, a magyar munkásosztály céljait köve­tik, a Szervezeti Szabályunk­ban le van írva, hogy a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom osztaga. Amikor tehát a párt, a ma­gyar munkásosztály politikai céljait követi, egyben a nem­zetközi munkásosztály politi­kai céljait is szolgálja. Mi a munkásosztály politikája? A szocializmus építése, majd a kommunizmus építése. A ma­gyar nép a párt irányításával a szocializmust építi. Kié a hatalom? Ez az a klasszikus kérdés, amire mindnyájunk­nak válaszolni kell, amikor a munkásosztály vezető szerepét bárki kétségessé teszi. Nyu­godtan állíthatjuk, a Magyar Népköztársaságban a mun­kásosztály kezében van a ha­talom. Gyakran felteszik azonban a kérdést hogy igen, de a hatal­mi pozíciókban nem a munká­sok ülnek. Elvtársak, ez egy­szerűen nem így van. Ki tud­juk mutatni és bizonyítani tudjuk, hogy Magyarországon a hatalom úgy is a munkás- osztály kezében van, hogy a munkásosztály az elmúlt húsz óv alatt körülbelül 250 ezer munkás és parasztembert emelt ki a munkapad mellől, a földekről, és a legfontosabb hatalmi pozíciókba, a munkás- osztály emberei, a parasztság emberei kerültek. A hatalmi pozíciók természetesen széles kört ölelnek fel, a miniszter­től le egészen a hatalom he­lyi képviselőiig. Ebben a té­makörben felvetődött néhány helyen, hogy a párt miért adja át bizonyos hatalmi pozícióit a pártonkívülieknek? Ez sem így van elvtársak. A szövetségi politikából adódik, hogy a pártonkvíüliek is betölthetnek bármilyen pozíciót, ami nem párt pozíció. Gyakran felmerül, hogy az emberek nem értik az osztály­harc mai feladatait. Az osz­tályharc mai feladatait a Köz­ponti B zottság a kongresszu­si tézisekben megfogalmazta, és még részletesebben ki fogja fejteni ezt a tézist pártunk IX. kongresszusa. Mi az osz­tályharc célja? A szocializmus Szirmai elvtárs a továbbiak- i ban kulturális kérdésekről be­szélt és többek között a követ- j közöket mondotta, j — Sokat beszélünk a kul- j túrforradalomról, és ha meg- I nézzük összesített kiadvá­nyainkat, mint a Baranya me- j gyei pártértekezletre készült I statisztikai kiadványt is, ak- I kor látjuk, mennyivel több sz általános iskolánk, mint a j korábbi időben volt, mennyi­vel több az általános iskolai j pedagógus és az általános is­kolákban tanuló gyerek. Meg­tudjuk ezekből a statisztikák­ból. hogy mennyien' végzik el a nyolc osztályt az általános iskolákban, mennyivel több a középiskolás gyerek és közép­iskolai pedagógus, mint koráb­ban volt. Csak elismeréssel tudunk arról beszélni, hogy hatvanezer példányban jelenik meg a Dunántúli Napló, meny­nyivel nőtt a rádió,- tv-előfize- tők száma és milyen gazdagok a folyóiratok. Ezt általában áz emberek, a kommunisták is j tudomásul veszik, mint valami I természetes dolgot. Gondol- ! junk csak arra, hogy húsz év nem nagy idő, és húsz évvel :zelőtt a kultúrforradalom, a szo-’alista kultúrforradalom I rr célokat tűzött maga elé'. Az írástudatlanság, a műveltség monopóliumának fels-ímolását. Húsz év után eljutottunk ezekhez a számok­hoz és eljutottunk oda, hogy esztétikai, művészeti koncep­ciók felett vitázzunk. Ez a kulturális forradalom nagy vívmánya. Mi, akik felelősei vagyunk a kultúrpolitikai iránynak, nagyon örülünk en­nek. Nagyon örülünk, hogy irodalmi és művészeti életünk az elmúlt években rendkívül gazdag volt, könyvtermésünk, drámairodalmunk, színházaink repertoárja kiszélesedett. Né­hány jól sikerült film szüle­tett. Hangsúlyozni szeretném, jogos az az igény, hogy a pro­I letárdiktatúra következeteseb- i ben érvényesítse a kulturális j termékek elbírálásénál a ma­ga igényeit és ezt a kritikát {el is fogadjuk. Én azt hiszem j elvtársak, hogy jogos az a kí­vánság. hogy a kultúrpolitikai ! irányítás legyen következete- '• sebb. részünkről viszont jogos | az a kívánság, hogy az iroda­lommal, művészettel szemben legyen nagyobb türelem, le­gyen nagyobb megértés, mert alkotó emberek munkájáról, alkotásokról van szó, amelyek­nek döntő többsége bennün­ket segít. Szirmai elvtárs beszéde to­vábbi részében a szocializmus építésének további feltételei­vel foglalkozott. elmondta, hogy az elmúlt években nőtt az ország anyagi és kulturá­lis javakban, javultak az élet- körülmények, a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség rendben végzi a maga felada­tát. Megerősödött a nemzet összefogása, egysége, és meg­vannak azok az erők. amelyek a párt vezetésével folytatni tudják azt a történelmi fel­adatot amit mi úgy hívunk: a szocializmus telies felépítése. — Ez nemcsak országos vi­szonylatban van így — mondta befejezésül Szirmai elvtárs — hanem Baranyában is. Amit a beszámoló közölt a megyei nártértekezlet résztvevőivel, amit megtudtunk a korreferá­tumokból és a hozzászólások­ból, valamint amit magunk is láttunk baranyai sétánk so­rén, azok olyan eredményeket bizonyítanak, amelyekhez csak gratulálni tudunk. Gratulálni és sok szerencsét kívánni a pártbizottságnak, a baranyai kommunistáknak, azokhoz az eredményekhez, amelyeket az elmúlt négy esztendő alatt Baranyában elértek. A követ­kező négv esztendőre hasonló, vagv még nagyobb sikereket kívánok! Ipari televízió közvetíti a párt« értekezlet eseményeit a szom* szédos termekbe szervezetének tevékenységéröli néhány gondolatot felvetett az ifjúság megítélésével kapcso­latban is. — Szükségét éreztük annak* hogy e számvetés előtt kikér­jük a KISZ-ben dolgozó kom­munisták véleményét és ta- pácskozzunk az ifjúság egyes rétegeinek képviselőivel —• mondotta. — Az ifjúmunkás parlamenten, a falusi fiatalok parlamentjén és a fiatal mű­szakiak fórumán elhangzott hozzászólások, a fiatalokkal történt beszélgetések alapján kijelenthetem: ifjúságunk tel­jesíteni fogja kongresszusi vál­lalásait és készen áll újabb feladatok megvalósítására ist Pártunk számíthat Baranya megye ifjúságára. msm Óberi Béla, a szabadszentkiráíyí tsz elnöke Az átszervezést igazolta az élet A párt értekezleten felszólal! Öbert Béla, a szabadszentki- ráiyi termel őszövetkezet elnö- , ke. Felszólalásában ismertette ' a pártértekezlet résztvevőivel a szabadszentkiráíyí tsz ter­melési eredményeit, melyek a közös gazdaságok viszonylatá­ban jók. elmaradnak azonban 'az ál'smi gazdaságok eredmé­nyeitől. Elmondta, hogy a termelőszövetkezeteknek is mind jobban birtokba kell venn; a .modern agrolcbrika módszereit:, tudományos mód­szerességgel kell alkalmazni a legjobb technológiákat, a rnun- , kaszervezés bevált eredrné- i nyeit. Hangsúlyozta, hogy a I pártnak a mezőgazdaság át­szervezésével kapcsolatos po­litikáját is igazolta az élet, nem ritka az olyan tsz, csa­lád, melynek évi átlagjövedel­me eléri a hetvenezer forintot, de ritka a húszezer forinton aluli jövedelem. Befejezésül a közös gazdaságok vezetőinek helyzetéről beszélt. Szünet után a tanácskozás a párt értekezlet címére kül­dött táviratok ismertetésével folytatta munkáját. Távíróban üdvözölte a megyei pártérte-: kezlelct a Mohácsi Selyem- szövő Vállalat és a Mohácsi \ Vegyesipari Vállalat kollektí­vája, a szigetvári területi I KISZ-alapszervezet, a Mecsekij Szénbányászati Tröszt KISZ Bizottsága, a Tüzér alakulat kommunistái, a Baranya me­gyei Építőipari Vállalat. Kom­ló Béta akna és a Mecseki Szénmedence dolgozói. Sza- bolcsbánya kommunistái és a ■°ácsi Határkerület párt- és KISZ- bizottsága. f ti ’ a megrvci KISZ-bizoí' ", titkára Pántunk »'/ámíthat uz iS is*á»íi‘í» A következő hozzászólt kár- Vinos, a Brronyn me«' KISZ Bizottság első. titkár volt. Szólt a megye csaknem 30 ezer KISZ-tagjának, ezer A KISZ Központi Bizottsá­gának a közelmúltban megje­lent dokumentuma állást fog­lalt a KISZ murv ájának né­hány időszerű kérdésében, összegezte az eddigi tapaszt a- iatokat, önkritikusan felvető1 - te munkánk negatívum "to is. A végkövetkeztetés: a KISZ az elmúlt időszakban eleget tett hivatásának, munkája so­kat fejlődött. — A Mecseki Szérrtrösrt. a Mecsek) Ércbánya Válla lm \z Aknamélyítő Vállalat az épí­tőipari Vállalat, a MÁV. a Be- remendi Cementgyár, a Porce­lángyár, a Szigetvári Konzerv­gyár és sok más ügetn kiszís- tái szocialista brigádokban vagy a címért dolgozva, ter­vük túlteljesítésével, gazdasá­gosabb, jobb munkával ké­szülnek a kongresszusra. —Az eredmények részletezése kap­csán külön kiemelte a fel szé­ki ló a tanulóifjúság hel’tállá- "H az építőtáborokban a nyá- i és őszi betakarítási mun- ákban, a szállítások segíté- 'ben, majd a fiatalok közéleti (Folytatás a 4. oldalon) i X * t Á

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom