Dunántúli Napló, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-08 / 264. szám
ism mmmsmt x napló 3 II megyei pártbizottság jelentése az 1962. évi megyei pártértekezlet éta végzett munkáról Az elmúlt négy esztendő alkotásokban, sikerekben gazdag időszak volt. Pártunk VIII. kongreszusa határozatainak végrehajtása során új létesítmények, igényesebb, kulturáltabb életmód jelzik a szorgalmas emberi munka eredményeit. Elismeréssel kell szólnunk kommunistáink áldó- zatkész, kezdeményező tevékenységéről, akik élenjárói voltak országos és megyei terveink, feladataink megvalósításának. Az elmúlt évék során tovább szilárdult az emberek létbiztonsága, szélesedett politikai érdeklődése, egyre jobban felismerik, hogy saját sorsuk, jövőjük elválaszthatatlan a szocializmus sorsától, jövőjétől. Érdeklődéssel, aktivitással kapcsolódtak be a nagy társadalmi kérdések vitáiba, bátran feltárták az előrehaladást gátló ellentmondásokat, véleményüket nyilvánították bel- és külpolitikai eseményekről. Ezt tükrözték azok a viták, amelyek a Központi Bizottság kezdeményezésére kibontakoztak az ideológiai irányelvekről, az 1964. december KM határozat alapján, a gazdasági mechanizmus reformjáról. Megyénk konununistái és pártonkívüli dolgozói örömmel fogadták a IX. kongresz- szus összehívásának bejelentését. A kongresszus tiszteletére széleskörű mumkaverseny bontakozott ki, melynek alapvető célja az 1966. évi népgazdasági terv maradéktalan teljesítése. Követik és vallják a párt politikáját, célkitűzéseit. Pártszervezeteink az elmúlt hónapokban taggyűléseken megvitatták a kongresszusi irányelveket, a Szervezeti Szabályzat módosított tervezetét, megválasztották az új pártvezetőséget, küldötteiket a felsőbb szervek tanácskozásaira. Lezajlottak a járási, városi, üzemi pártértekezletek is. Ezekben megmutatkozott a pártádéit megélénkülése, a szervezeti egység, a demokratikus centralizmus erősödése. QD Megyénk lakossága tevékenyen segíti a párt politikájának valóra váltását A gazdasági fejlődésünkről mellékelt jelentés mutatja, megyénk az országos fejlődés részeiként az elmúlt 5 évben számottevően erősödött. E fejlődés alapját a párt politikájába vetett bizalom, a politikai helyzet stabilitása, a pártszervezetek munkájának javulása képezte. Pozitívan változott a munkások, parasztok, értelmiségiek gondolkodása, magagtartása. a szocialista építéshez való viszonya. > Eleven közélet bontakozott ki, a közhangulatot alapjában a párt i politikájának helyeslése, követése jellemzi. Bizalom télj es légkör veszi körül a párt- és állami • szer- • veket, ’ a vezetés különböző posztjain dolgozó területeket. Megnőtt az érdeklődés a külpolitikai események iránt. Élénken foglalkoztatja a kö®- vez véleményt a nemzetközi munkásmozgalom, és különösen a Vietnam elleni agresszió kérdése. Sokan tűrhetetlennek tartják, hogy megengedjük egy szocialista ország bombázását. Mások viszont pacifista nézeteket hangoztatnak. A legjellemzőbb mégis, hogy a szolidaritás érzése igen nagy. Ez* bizonyítják a vietnami műszakok, a tiltakozó gyűlések, táviratok és az ifjúság széles tömegeit megyénkben is mozgósító „Vádoljuk az imperializmust!” mozgalom. Ezeken túl, foglalkoztatja az embereiket az NSZK revansists politikája, Jugoszlávia és Románia gazdasági és politikai életének alakulása, a szocialista tábor gazdasági és katonai erejének helyzete. Egyre többen ítélik el az USA külpolitikáját, mely a világ békéjét fenyegeti. Figyelemmel kísérik Franciaország külpolitikáját, a NATO bomlását. Mindjobban növekvő érdeklődést tapasztalunk a belpolitikai eseményekkel kapcsolatban is. Megyénk lakossága örömmel fogadta a második ötéves terv teljesítésének eredményeit, érdeklődnek a harmadik ötéves terv országos és helyi oéükitü;: sei iránt. Az embereket foglalkoztatják a gazdasági mechanizmus kérdései, az ár- és bérintézkedések, a munkaerő ée munka- lehetőségek alakulása, a közoktatás problémái, a közélet tisztaságának helyzete. Figyelemmel kísérik hazánk nemzetközi kapcsolatainak alakulását, hazai és nemzetközi tanácskozások munkáját, párt- és kormányküldöttségek útjait, a tanácskozások eredményeit Számtalan tény bizonyítja, hogy megyénk lakossága nemcsak egyetért a párt politikájával, hanem aktívan tevékenykedik is annak megvalósításán. Mindenekelőtt a termelésben való helytállást említhetjük, s a munka verseny- mozgalom fejlődéséről számolhatunk be a pártértekezletnek. E mozgalmat a kommunisták részvétele, kezdeményezése, helytállása lendíti. Szervezésében, eredményeiben jelentős szerepe van a szak- szervezetnek, a KISZ-nefk, és falun a nőtanácsnak. A pártszervek és szervezetek többsége rendszeresebben tárgyalja a területükön folyó munka- verseny helyzetét. A venseny az éves tervek, feladatok teljesítésére irányul és jellemzi, hogy a gazdaságosabb termelést, a minőség javítását szolgálja. Ennek példáját látjuk a Pécsi Kesztyűgyárban, a Szigetvári Cipőgyárban, a Pécsi Porcelángyárban stt>., ahol a munkavállalásokban fontos helyet foglal él az L osztályú termékek előállításának aránya. Sikeres úton halad a szocialista brigádmozgalom A VIII. kongresszus óta élteit időszakban erősödött a szocialista brigádmozgalom. Míg 1962-ben 1269, addig 1965- ben 2207 brigád küzdött a szocialista címért A szocialista üzemegység címért 1962-ben 23, 1965-ben már 81 helyen versenyeztek. Ugyanebben az időszakban a brigádok tagjainak száma megkétszereződött. (13 475-ről 28 716-ra emelkedett.) i Országosan is figyelemre méltó eredményt ért el a Me- csekvidéki Szénbányászati Tröszt komlói üzemében dolgozó Nagy Dezső szocialista brigád, amely a korszerű technológia bevezetésében jár élen, vagy a Baranya megyei Építőipari Vállalatnál dolgozó Iárincz-brigád, amely a festő és mázoló szakmában az országban elsőként adott munkájáról garancialevelet. A szocialista brigádmozga- tam hármas célkitűzése — szocialista módon termelni, élni, gondolkodni — egyre inkább egységéiben valósul meg. Ezt bizonyítják a termelési eredményeken túl olyan példák, mint a szén- és ércbányánál, az építőiparban, a hőerőműnél a brigádtagok véd- nökségvállalásai az általak használt gépek felett. Figyelemre méltó a szocialista brigádok vállalása a társadalmi munkában. Több ezer munka- i órában szépítették, csinosítot- I ták az üzemek területét. Részt vettek útépítésben, iskolák, napközi otthonok tatarozásában, az árvízi és vietnami műszakokban stb. A szocialista együttélésben az elvtársi sagítökészség igen sokoldalúan nyilvánul meg. Ezt tapasztalhattuk az 1965-ös dunai árvíznél, amikor a bajbajutott családok gyermekeit magukhoz j vették és vállalták gondozásu- \ kát. A humanitás kimagasló j példáját mutatta a Béta-aknai ! Papp Lajos szocialista brigád- ; ja, akik a közösen összegyűj- i tött pénzükből segítik a Zo- ; bák-aiknán meghalt Bélteki András árváit. A munkaver- i seny-mozgalom további jellem- j ző vonása, hogy az elmúlt ^ négy évben a mezőgazdaság-' ban is kibontakozott a szó-' cialista brigádmozgalom. Különösen nagy számban vesznek részt benne a nők, a traktor- és koffiháj n vezetők Az utóbbiak ebben a gazdasági évben is országosan kiemelkedő eredményt értek eL A mezőgazdaságban a szocialista cím elnyeréséért jelenleg 271 brigád küzd. Amikor megállapítjuk, hogy megyénk lakosságának többsége elfogadja és követi a Központi Bizottság állásfoglalásait, célkitűzéseit, helyileg mégis elég sok a megnemértés, a fenntartás, a különböző kérdések szubjektív megítélése. Ez megmutatkozott azokon a párt- napokon és más csoportos beszélgetéseken, ahol például az 1966-os ár- és bérintézkedéseket, a népgazdasági tervet ismertettük. Hasonló jelenségeket tapasztalhattunk a gazdasági mechanizmus reformjáról szóló határozatok megjelenése óta. A gazdasági intézkedések nyomán kételyek, találgatások merültek fel a jövőt Illetően, . és ezek kedvezőtlenül befolyásolják a politikád hangulatot A termeJéüfoen tapasztalható kedvező jelenségek mellett, a hiányosságokra is fel kéül figyelnünk. Főleg a munkafegyelem fogyatékosságai, a munkaszervezési problémák, a miunkaerővándorlás, az üzemi balesetek, a táppénzes napok számának nagysága, azok, aimelyek zavarják a termelés tervszerűségét és hatékonyságát Példának két adatot említünk: az elmúlt 5 év alatt az üzemi balesetek következe tében kiesett munkanapok száma 1960 óta 12,6 százalékkal növekedett, vagy még mindig magas a munkaerővándoriás, 1965-ben a szocialista iparban 13 064 dolgozót vettek fel, ugyanakkor az eltávozottak száma 12 025 volt Kedvezőtlenül befolyásolja a lakosság politikai hangulatát, társadalmi aktivitását a beruházási és kivitelezési politikánk néhány negatív vonása. (Pl. Pécsett az új áruház építésének elhúzódása, üzletek többszöri felesleges átépítése, utak, kommunális beruházások elhanyagolása stb.) Tapasztalható, hogy az. előzőekben említett negatív jelenségeket a külföld és a hazai ellenséges erők felhasználják a politikai hangulat rontására. Széles körben terjednek a marxizmus leninizmus eszméi Az elmúlt években erősebb ütemű ideológiai, politikai tisz- ; tulás bontakozott ki, ami főleg az ideológiai irányelvek1 megismerése hatására, a párt- szervezeteink javuló munka- j jára, az elméleti kérdések iráni megnőtt érdeklődésre ve- 1 zethető vissza. Mind szélesebb körök törekednek megismerkedni a marxizmus—leniniz- . mus kérdéseivel. A Marxiz- | mus—Leninizmus Esti Egyetemére évek óta kétszeres a túljelentkezés és a pártokta-j tás különböző tanfolyamain j több mint 30 000-ein tanulnak.' Pártunk helyes politikája es a marxizmus—leninizmus elméletének széleskörű terjesztése elősegítette a szocialista népi-nemzeti egység, valamint a munkás—paraszt szövetség további erősödését. A szocializmus építésében eddig elért eredményeink, a jövőbe vetett hit, és bizalom, a szocialista együttélés szabályainak gyakorlatban való fokozottabb érvényesülése mind ezt bizonyítják. Kifejezésre jut ez az imperializmus politikájának mind szélesebb körű elítélésében, a szocialista tábor összefogásának helyeslésében, pártunk, kormányunk napi politikájának cselekvő támogatásában. Az ideológiai irányelvek megállapításai közül néhány különösen felkeltette megyénk lakosságának érdeklődését. Ezt tükrözték a taggyűlések, pártnapok, az irányelvekkel foglalkozó tanácskozások. A viták segítették annak a felismerésnek a terjedését, hogy bár a gazdasági, a termelői munka az alapvető, de az önmagában kevés a sízocialista tudat kialakulásához, erősödéséhez. Szélesedett annak a felismerése és elfogadása, hogy a gazdaság és ideológia kölcsönhatását jobban kell érvényesíteni a gazdaságvezetés és a pártmunka gyakorlatában. Az elkövetkezendő éveikben gazdasági feladataink sikeres elvégzése még inkább megköveteli a marxista világnézet fokozottabb terjesztését. Megyénk lakossága erősödő szocialista hazafiságának megnyilvánulásait tapasztaljuk a termelésben, a társadalmi munkában, az egymás iránt érzett felelősségvállalásban, haladó történelmi múltunk és szocialista hagyományaink ápolásában, a nemzetközi életben kibontakozó haladó mozgalmak és harcok támogatásában. Megyénk iöbbnemzeitieégű lakossága mindjobban együtt dolgozik, egyre kevésbé tapasztalható a nemzetiségi elkülönülés és gyűlölködés. A nacionalista ideológia maradványai még hatnak, különösen szomszédainkkal kapcsolatban. Jól meg kell értenie mindenkinek, hogy ez ellen csak a marxizmus—leni- nizmus alapján állva lehet eredményesen küzdeni. A szocialista építés előrehaladása ellenére, még mindig hat a polgári, kispolgári ideológia és nevelés. Ez mutatkozik meg mindenekelőtt az anyagiasságban, az egyéni érdekek túlzott előtérbe helyezésében, esetenként a beosztással való visszaélésekben, az önzésben, a társadalmi tulajdon elleni bűncselekményekben. A kispolgári életszemlélet megnyilvánulásai között sorolhatjuk fel a pesszimizmust, a cinizmust, a nyugat- imádatot. Még erősen hat megyénk lakossága körében a vallásos ideológia is. Helyenként a hitélet bizonyos megélénkülését tapasztalhatjuk. Bár a hittan- beiratások száma az utóbbi években csökkent, ateista propagandánkkal mégsem lehetünk elégedettek. Az ideológiai irányelvek kulturális és művészeti életünkre vonatkozó megállapításai, azok közül is a művészetek pártossága, pártirányítása, a szocialista realizmus, a közértetőség kérdései nagyfokú érdeklődést váltottak td. Elmondhatjuk, hogy megyénk gazdagodó élete alkotásokra serkenti az írókat és művészeket Alkotóművészeink legjavát a szocialista építőmunka és az új ember kialakulása foglalkoztatja. Javultak a tömegek kulturálódását szolgáló tárgyi feltételek. Űj művelődési házak, szélesvásznú mozik, klubok, könyvtárak épültek. Az étmúlt években megnőtt a tv-tulajdonosok, a színházba, koncertekre, képtárakba látogatók száma. A kultu- ! rális munka hatását és megyénk kulturális hírnevét nö- veli/a „Baranyai vasárnapok", a Magyar Játékfilmszem]« megrendezése, a Pécsi Balett* a Liszt Ferenc kórus, a Mecsek Művészegyüttes, a Bóbita Bábegyüttes stb. Feladatunknak tekintjük a* irodalomban és művészetekben a szocialista realizmus, a pártosság erősítését, az öncélú* modernkedő irányzatokban fellelhető, a néptől idegen nézetek elleni küzdelmeket. E* mindenekelőtt megkövetelj kulturális vezetőinktől — bármilyen területen és bármilyen beosztásban is dolgoznak —* hogy elvi alapon, a párt kul- túrpolitikáját következetese« képviseljék. Alkotóművészeinktől azt várjuk, hogy műveikben valóságunk lényeges vonásait ó* tendenciáit tükrözzék. Társadalmunkban ne idegen élet érzéseket és érzelmeket tápláljanak. Törekedjenek a köz- órthetőségre, a közízlés helye# formálására. Mi a jövőben i# csak azokat az alkotói törekvéseket támogatjuk, amelyek az előbb felsorolt követelményeknek felelnek meg. A megélénkülő politikai* ideológiai életben az agitáció és a tájékoztatás jó eszközei a központi hírközlő szerveit mellett a Dunántúli Napló, .* Magyar Rádió Pécsi Stúdiója, a nagyobb üzemekben, vállalatoknál szerkesztett üzemi lapok. Megyei és üzemi hírközlő szerveink munkájára alapvetően a pártosság és felelősségérzet a jellemző. Ugyanakkor az egyes anyagok hitelessége, hatékonyságának javításában, az e szervekben dolgozók eszmeisége, fokozásában van még tennivalójuk a* ott dolgozó szerkesztőknek és pártszervezeteknek. Erősödött párt szerveset el nkhen as eszmei, politikai és cselekvési egység Az alkotó munka — ami az elmúlt évben jellemző volt életünk minden területére — elsősorban a párt helyes politikája és a különböző szintű pártszervek napi irányító, segítő és ellenőrző tevékenysége révén bontakozhatott ki. A pártbizottságok és pártalap- szervezetek hatékony közreműködésével tovább szépült, gazdagodott a megye. Párt- szerveink munkájában az elmúlt években előtérbe került a gazdasági építő munka. Javult a kulturális-nevelő munka. Bonyolultabbak, összetettebbek lettek a pártfeladatok. Nőtt az alapszervezetek politikai felelőssége. A megye kommunistái gokat tettek, hogy elősegítsék az élet minden területén szocialista célkitűzéseink valóra váltását. Harcosai voltak a hibák, nehézségek leküzdésének. Kezdeményeztek, javaslatokat tettek, sok kommunis-, ta erőt, fáradságot nem ki-' mélve dolgozott. A megye több száz kommunistája párt- megbízatásként tagja a munkásőrségnek, az ott teljesített szolgálatukkal védik szocialista vívmányainkat, népünk biztonságát. Dicséret illeti különösen azokat a kommunistákat és pártomkívülieket, akik munkaidő után szabad idejükben vállalják a munkás őri, sokszor nehéz feladatokat. Munkásőreink szorgalmas munkájukkal, helytállásukkal kivívták a lakosság bizalmát. Az iparban és mezőgazdaságban végbement összevonások, a közigazgatási változások bizonyos módosításokat tettek szükségessé egyes pártszervek esetében. Ez idő alatt megszűnt két járásunk (a. sellyei és a pécsváradi) és ennek kapcsán a siklósi, a pécsi és a mohácsi járás területe megnőtt. Mohácson és Szigetváron önálló járási jogú pártbizottságot, a Szénbányászati Trösztnél és az Építőipari Vállalatnál ágazati elv alapján működő ipari pártbizottságot szerveztünk. A szervezeti változások kedvezően hatottak a pártmunkára, konkrétabbá vált a pártvezetés. Jelentősen emelték a politikai munka színvonalát az újonnan létrehozott üzemi és községi pártbizottságok is. A megyében a VIII. kongresszus óta 8 új pártbizottság alakult. Az Autóközlekedési Vállalatnál, a Kesztyűgyárban, a Mecseki Ércbánya két üzeménél, a Bólyi Állami Gazdaságban, valamint Siklós, Sely- lye, Pécsvárad községekben.) Mindezeken túl az 1964-es és az 1966-os alapszervi vezetőségválasztások során sor került több ipari és mezőgazda- sági üzemben, a termelőszövetkezetek jelentős részében az alapszervezetek decentralizálására. Ezzel közelebb került a pártmunka a termeléshez, a falu lakosságához és megnőtt a kommunisták aktivitása. A decentralizált párt- szervezetek munkájának irányítására csúcsvezetőségeket hoztunk létre. A megtett szervezeti intézkedések helyesnek bizonyultak. A csúcsvezetőség hatásköre, munka- módszere azonban még nincs teljesen kialakulva. A 4 év í során az iskolákban, egészség- | ügyi intézményekben is több j helyen létrejöttek a jobb pártmunka szervezeti teltételei azzal, hogy önálló alapszervezetek alakultak. A Vili. kongresszus óta pá rtszervezeteink össze tél ele és taglétszáma megfelelően alakult. A kommunisták po- I likai és szakmai fejlődéséről, műveltsége növekedéséről elis- I méréssel szólhatunk. 1 Párttagságunk jelenlegi öez- szetétele minden vonatkozásban tükrözi az elmúlt években bekövetkezett előrehaladást. Több mint 1000 párttagunk rendelkezik felsőfokú marxista—leninista képzettséggé! (pártfőiskolával, 1 éves párt- iskolával és Marxista—Leninista Esti Egyetemmel, egyetemmel, főiskolával). Ha az öthónapos pártiskolát végzett elvtársakat és a legjobb propagandistákat is számba vesz- szük, akkor mintegy 3000— i 3500 párttag van a megyében* j akik öthónapos, vagy ennél : magasabb pártiskolai végzettséggel rendelkeznek. Az el- j múlt 4 év alatt kb. 200 párt- ! tag (elsősorban munkásokból ! lett gazdaságvezetők) szerez- j te meg a főiskolai és középiskolai végzettséget. Megyénk párttagságának 5 0%-a termelésben dolgozó fizikai munkás. Ez az összetétel megfelelő. hvente ezer új tag felölte! vettek fel a part.szer rezetek > A felvételek ütemét és felvettek összetételét jónak (ártjuk. Évente mintegy ezer tag- ! jelöltet vettünk fel a pártba, 1 akikkel — nyugodtan állít— I juk — erősödtek a párt- I szervezetek. Jól alakult a fi- i zikai munkások, a fiatalok a I nők és az értelmiségiek köré- | bői (elsősorban a pedagógu- i sok. a technikusok. agronó- ; rnusok közül) a pártba törté- I no felvétel. Az elmúlt 4 év | során újonnan felvett pártta- I gok között a fizikai munkáA termelőszövetkezetek fizikai dolgozói közül, továbbá (Folytatás ff 1. oldalon.) I 1
