Dunántúli Napló, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-06 / 263. szám

ÍSPTOL BiOVTEBSÄBTÄ» napló 3 A KSH Baranya megyei Igazgatóságénak ieleiiése (Folytatói az 1. oldalról) Sásoknak mintegy 80 száza­léka panel technológiával ké­szül. Az ez évben betakarított több, mint 15 ezer vagon ke­nyérgabona termés rekord- eredménynek számít. Bara­nya megye 14 9 mázsás búza termésátlaga Fejér megye után országosan a legjobb megyei eredmény. A terme­lőszövetkezetek a búza vetés- területének közel kétharma­dán 12 mázsánál magasabb átlagot értek el és csak 19 olyan termelőszövetkezet volt a megyében, melynek termés­átlaga a 10 mázsa alatt ma­radt. Viszont négy termelő- szövetkezet átlaga eléri, illet­ve meghaladja a 20 mázsát is. A megye sertésállománya 6,6 százalékkal, szarvasmar­haállománya 2 százalékkal kevesebb az egy év előttinél. Az állomány csökkenése a háztáji gazdaságoknál mutat­kozik a nagyüzemi állomány — főként a hízóállatok szá­ma — növekedett. Je’entősebb beruházások A felvásárlás kenyérgabo­nából 11 ezer vagon, 40 szá­zalékkal több az előző évi­nél. 26 százalékkal nőtt a zöldségfélék, 45 százalékkal a gyümölcsfelvásárlás. Míg a vágósertésből többet adtak át felvásárlásra, a vágómarhából közel 6 százalékkal — a ta­nácsi szektor gazdaságaiban 7,5 százalékkal — keveseb­bet az előző évinél. A januá­ri árrendezés hatására csök­kent az átadott vágósertések és megnőtt a vágómarhák át­lagsúlya. A tej felvásárlása 1966. I—III. negyedévben 14,4 százalékkal nőtt az előző év hasonló időszakához képest. Az 1966. január 1-i árren­dezés következtében — a leg­fontosabb termények és ter­mékek alapján számolva — ez év I—In. negyedévben a termelőszövetkezetek 74,4 miliő forint többletbevételhez jutottak. Az 53,1 millió fo­rintos amortizációs alap be­fizetési kötelezettség teljesíté­se és a takarmánytáp-felár jövedelemcsökkentő hatását figyelembe véve, több mint 10 millió forint többletjövedel­met realizáltak a termelőszö­vetkezetek. Az I—III. negyedévben a megfigyelt 43 értékhatár fe­letti beruházásra az éves elő­irányzatnak 57,6 százalékát fordították, a munkák üteme az év végéig előreláthatólag gyorsul. A III. negyedévben értékét tekintve két jelentős ipari létesítményt helyeztek üzembe: a Pécsi Hőerőmű VI. sz. gépegységét és a Hő­erőmű IV. sz. kazánjának pernye válaszdóját. Határidőre használatba vették a 500 ágyas egyetemi klinikát. A tanácsi beruházások kö­zül a lakásépítések terén kedvező Jelenség, hogy a III. negyedév végéig 360 lakás át­adása megtörtént, mely az éves előirányzat 70 százalékos teljesítésének felel meg. A III. negyedév során megtör­tént néhány tanácsi kapcsoló­dó beruházás üzembehelyezé­se is. Átadták a Komlói Gim­náziumot és Diákotthont, a szentlőrinci 12 tantermes és a pécsi Bolgár-kerti 8 tanter­mes Általános Iskolát, ugyan­ott az 50 férőhelyes óvodát. Jelentősebb lemaradás vár­ható az eredeti éves prog­ramhoz képest a rostműbőr- gyárnál, a Pécsi Bőrgyár fej­lesztésénél, a TV-adó, a kli­nikai elméleti tömb és a pé­csi távfűtés n. és III. szaka­szának beruházásainál. Előre­láthatólag nem történik meg az ez évj befejezésre előirány­zott beruházások közül a 20 ezer köbméteres gáztároló, a sásdi sütőüzem, a meszesi és Bolgár-kerti ABC áruház üzembehelyezése. Az életszínvonal alakulása Az 1966. év első. felében több olyan központi intézke­dés történt, amely részben kedvezően, részben kedvezőt­lenül hat a lakosság életszín­vonalára. Bár a rendelkezé­sünkre álló adatok koránt­sem elegendőek a lakosság életkörülményeinek megítélé­séhez, azonban több tényező változásából arra lehet követ keztetni, hogy a lakosság többségének életszínvonala az előző év azonos időszaká­hoz képest javult. A megye lakosságának I készpénzbevétele — az MNB j adatai alapján — az év első kilenc hónapjában 9 száza­lékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban. Ezen be­lül a bérből és fizetésből élők készpénzbevétele — elsősor-1 ban a nominál átlagkeresetek növekedésének hatására — 8.5 százalékkal haladta meg az előző év I—III. negyed­évit. Egy év alatt az ipari munkások átlagkeresete 102 forinttal, 4.9 százalékkal, az építőipari munkásoké 113 fo­rinttal, 6.8 százalékkal, a ke­reskedelmi dolgozóké 148 fo­rinttal, 10.4 százalékkal emel­kedett. A parasztság pénzbe­vétele 1966. I—III. negyed­évben összesen 16 százalék­kal volt több, mint az előző év azonos időszakában. Mind­ezek hatásaként a takarékbe­tét-állomány jelentősen nőtt, a III. negyedév végén 103 mil lió forinttal, 13 százalékkal több, mint egy évvel koráb­ban. Ennél nagyobb mérték­ben és ütemben, 35 százalék­kal emelkedett a hitelállo­mány. Az év I—III. negyedévében a kiskereskedelem áruforgal­ma is gyorsabb ütemben nö­vekedett, mint az előző két évben, bár az emelkedés üte­me a III. negyedévben mér­séklődött. A kiskereskedelem értékesítése 1966 első kilenc hónapjában — fogyasztói fo­lyóáron számítva — 8.4 szá­zalékkal több, mint egy évvel korábban. Ebből körülbelül 2—3 százalék az áremelkedés hatása. Az 1966. év eddig eltelt időszakában a falusi lakosság vásárlása nőtt nagyobb mér­tékben. Az összforgalmon be­lül növekedett az eladás ve­gyesiparcikkekből, ugyanakkor a ruházati cikkek értékesítése kismértékben visszaesett. A lakosság áruellátása kisebb — főleg választéki — hiá­nyoktól eltekintve az év ed­dig eltelt időszakában javult. Jobb volt az ellátás zöldség- és gyümölcsfélékből és az utóbbi egy-kót hónapban tőke­húsból, ruházati cikkekből is. A zöldség- és gyümölcsfélék­ből az előző évinél több és jobb áruellátás mellett mind a piacokon, mind a MÉK bolt jaiban mérséklődött ezen cik­kek átlagos árszínvonala. Ezek a változások kedve­zően befolyásolták a lakosság életszínvonalásak alakulását. Voltak azonban ezekkel el­lentétes hatású változások is. A lakosság építőanyagellátá­sa, különösen a III. negyed- i évben hiányos volt. A tégla, j cserép, cement egész évben him; volt. Ez évben és j*—~ '—* sei» tudja a kiske- j reskedciem kielégíteni a la­kosság bútor iránti kérésié- j tét. Ennek hatásaként a for- í galom csak kismértékben , emelkedett, sőt a hitelleveles j eladást mérsékelni kellett. A j tüzelőanyagok árának emelé- j se — annak ellenére, hogy az eladás a III. negyedévben az első negyedévi nagy vásárlá­sok miatt jelentősen csökkent j — a lakosságnak a III. ne­gyedévben mintegy 3.1 millió forint többletkiadást jelentett. Ez évben a lakosság 5.2 szá zalékkal költött többet szol­gáltatásokra, mint a múlt év azonos szakában. A lakosság helyi közlekedésre 1966. III. negyedévben 3.9 millió fo­rinttal többet adott ki, mint egy évvel korábban. Ennek azonban csak egy kis részét (7—800 ezer forint) eredmé­nyezte a díjszabás emelése. Ugyanis a bérletes utasok száma 76 százalékkal nőtt, mig a készpénzzel utazók szá­ma nagymértékben csökkent. Az egy utasra jutó bevétel — a jegyek árának 100 szá­zalékos emelése ellenére — csak 3,6 százalékkal emelke­dett. 1278 új lakás A lakosság szociális hely­zetének javulását segíti elő az első háromnegyed évben átadott 1278 új lakás, mely­nek 52 százaléka állami erő­ből épült. Az átadott laká­sok száma 10.6 százalékkal haladja meg az előző évit. Jelentősen javítja a megye és a város egészségügyi in­tézményekkel való ellátott­ságát a megyei kórház kiala­kítása a régi klinikai épüle­tekben. Mig az egészségügyi helyzetről kedvező képet ad a fertőző megbetegedések csökkenése, nem ilyen ked­vező a helyzet a csecsemő- halandóság terén. Baranya megyében már hosszú évek óta nem kielégítő a csecsemő halálozása arányszám. 1965-ben ezer élveszületettre 52.4, egy éven aluli elhalálozás jutott. Ezzel az arányszámmal a me­gyék közötti sorrendben az utolsó volt Baranya megye. Ez év I—III. negyedévben ez a mutató még tovább romlott 64.2-re. (Pécs város a 29.3 ez­relékes arányszámával az or­szágos átlag alatt kedvező helyet foglal el.). Tanulmányi versenyek A Művelődésügyi Minisz­térium — az érdekelt szak­tárcákkal és a KISZ Köz­ponti Bizottságával egyetér­tésben — az 1966—67-es ok­tatási évre is kiírta az or­szágos középiskolai tanul­mányi v»»»!*'yt az Arany Dániel rrartematlí'.aá ver­senyt. Az országos középiskolai tanulmányi versenyen a kö­zépiskolák harmadik és ne­gyedik osztályos diákjai ve­hetnek részt. Egy tanuló legfeljebb két tantárgyból indulhat. A verseny tantár­gyai a következők: magyar irodalom, történelem, orosz nyelv, angol nyelv, mate­matika, fizika, földrajz, ké­mia, biológia, gazdasági számtan, valamint könywi- teL A verseny győzteseit va­lamennyi tárgyban, illetve csoportban egy 2000 forin­tos első, egy 1000 forintos második és egy 500 forintos harmadik díjjal jutalmaz­zák. A további kiemelkedő teljesítményt elérő tanulók könyvjutalmat. illetve di­csérő oklevelet kapnak. A versenyekkel kapcsolat­ban kiadott miniszteri ren­delkezés részletesen szabá­lyozza a lebonyolítás mód­ját és határidőit, az elbírá­lással kapcsolatos tennivaló­kat. Kitüntetések november 7-e alkalmából Tegnap délelőtt bensőséges ünnepség keretében adták át az Elnöki Tanács kitünteté­seit a megyei pártbizottság székházában. A kitüntetéseket az Elnöki Tanács nevében Ra­ped Gyula, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára nyújtotta át. Az átadásnál je­len volt Palkó Sándor, a Me­gyei Tanács vb-elnöke a megyei pártbizottság titkárai és osztályvezetői, továbbá a Megyei Tanács elnökhelyettese. Munka Érdemrend arany fokozatot kapott: Czégény Jó­zsef, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Neubauer Jó­zsef, a komlói városi pártbi­zottság titkára és Kovacsevics György, a szederkényi tsz pártszervezetének titkára. Munka Érdemrend ezüst fo­kozatban részesült: Keszler Ferenc, a Mecseki Szénbányá­szati Tröszt északi bányaüze­me pártcsúcsvezetősésének titkára, Szabados Mihályr.é, a megyei pártbizottság pártax- chívumának vezetője, Méri Sándor, a mohácsi város; pártbizottság osztályvezetője, Hetesi Lajos, a Bányászati Aknamélyitő Vállalat párt- csúcsvezetőségének titkára és Benedek András, a Sásdi já­rási Tanács vb-elnöke. A Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta: Vajda Ferenc rendőrszázados, a Baranya megyei Rendőrkapitányság Üdvözlő táviratok LVOV AZ UKRÁN KOMMUNISTA PÁRT TERÜLETI BIZOTTSÁGÁNAK, V. KUCEVOL ELVTARSNAK! A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 49. évfor­dulója alkalmából fogadják, jókívánságainkat. Sok sikert kívánunk építő munkájukhoz. RAPA1 GYULA, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára, PALKÓ SÁNDOR, a Baranya megyei Tanács VB elnöke. CSERVONOGRADI SZÉNTRÖSZT, CSERVONOGRAD. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 49. érrfár­iája alkalmából meleg szeretettel köszöntjük a tröszt minden egyes dolgozóját. További munkasikereket kívá­nunk a kommunizmus építésében a Mecseki Szénbányá­szati Tröszt dolgozói nevében. STIER JÓZSEF, a pártbizottság titkára, GARAMVÖLGYI JÁNOS, a tröszt igazgatója, MARKWART KÁROLY, a szakszervezeti trösztbizott­ság titkára. November 7-e alkalmából az MSZBT megyei Elnök­sége a Lvovi Szovjet-Magyar Baráti Társaság területi elnökségének, valamint a Cservonográdi Trösztnek, a Megyei Könyvtár pedig a lvovi területi könyvtárnak kül­dött üdvözlő táviratot. pártbizottságának titteárh» lyettese, Schmidt Marton, a gerénufsi tsz pártszervezeté­nek titkára, Szolnoki Marjann, a f<-*«»ra».ntmártoni községi tanács vb-elnoke, valamint Kasza Gyula, Kémes község tanácsának vb-titkára. A kitüntetések átadása ü- kalmá*al Rapai Gyula a me­gyei partbizottság és a megyei tanács vb-a nevében el’'méré­sét fejezte ki azért a kiváló teljesítményért, amit a kitün­tetett elvtársak saját munka- területükön nyújtottak. A ki­tüntetettek nevében Kovacse- vics György mondott köszön» tét. Ugyancsak a tegnapi nap folyamán a Parlamentben vette át a Munka Érdemrend bronz fokozatát Sebők István. a beremendi tsz párttitkár» és Ráth János, a Baranya— Tolna megyei Téglagyár» Egyesülés pártszervezeténeA titkára. * A megyei KISZ bizottság tanácstermében Novics Já­nos, a megyei pártbizottság titkárának jelenlétében nyúj­totta át Lukács János, a Bara­nya megyei KISZ Bizottság első titkára a KISZ Központi Bizottsága által november 7-e alkalmából adományozott kitüntetéseket a kiváló mun­kát végzett KISZ-funkciona» riusoknak és aktíváknak. KISZ-Érdeméremben ré­szesült: Fodor István Sajgó Jenő, Vágyi Karola, Pálkúti György, Szeifert József és Inczédi István. Aranykoszorús KISZ-jel- vényt kapott: Pethő Sándor* Tukacs Jáno®, Fellai József* Kiss Jenő, Loch Ottó. Uszkai Béláné, Regős Lajos. Henife Lajos, Kereszthegyi Mihály,- Kövesfalvi Mihály, Kardos Ferenc, Farkas Pál, Makai Rudolf és Litter József. A KISZ Központi Bizottsá­gának dicsérő oklevelében öt- venketten részesültek. Pécsett a városi tanácsos ünnepség keretében emlékes­tek meg a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 49. év­fordulójáról, majd Horváth Lajos, a városi tanács vb-el­nöke átnyújtotta Jéhn József nyugdíjasnak a n. kerületi tanács volt vb-elnökének a Munka Érdemrend bronz fo­kozatát. Dr. Hazafi József, a városi tanács titkárságának főelőadója és dr. Végső PH a II. kerületi tanács igazga­tási osztályának vezetője a Tanács kiváló dolgozója ki­tüntetésben részesült. Július 10-én indultak a két és fél hónapos mongóliai út­ra. Huszonkilencen voltak, a szakma kiváló tanulói, kőmű­vesek, friss szakmunkás bizo­nyítvánnyal a zsebükben. A három pécsi fiú — Aczél Mi­hály, Antal Ferenc és Palló József — (azaz csak úgy pé­csiek, hogy az 506-os intézet­ben tanultak), hamarosan le­velet írt a szakoktatónak. A levélben ilyen dolgok szere­pelnek: „A kumisz elég ízletes táp­lálék, már mi tó megkóstol­tuk.” „Egy hatalmas ruhagyár építésén dolgozunk, ahol je­lenleg monumentális 64—104- es falakat készítünk.” „Rövid időn belül akklimati­zál odúnk, könnyedén viseljük az 50 fokot is. Hajunk már szinte teljesen eltakarja a fülünket, nyakunkban pedig sálat képez.” Az építők újmecsekaljai munkásszállásán várom a fiú­kat A kivilágított előcsarnok­ban nagy a forgalom, a klub­teremben viszont televíziót néznek, úgy látszik, jó a mű­sor, mert a másik teremben a rexasztalok között ketten, hárman lézengenek csak. A portás hangosbeszélőn hívja a három fiút. Valaki megjegy­zi : „Akik Ázsiában jártak” .,, Hárman Mongóliában | A Mongol Népköztársaság I Beisö-Ázsiában terül el, te- I rülete 1,5 millió négyzetkilo- i méter, lakosainak száma 1,1 millió. Fővárosa Ulan Bátor, 164 000 lakossal. Az ország nyugati és északi része átlag 1000—2000 méter magas hegy­vidék, kelet és dél-kelet fe­lé dombvidék és síkság terül el, amely a Góbi-sivatagba megy át. Az éghajlat szélső­ségesen kontinentális. Mon­gólia árutermelésének két­harmadát az állattenyésztés adja, az ország 72 százaléka legelő. Ennyit tudhattak a fiúk Mongóliáról, amikor leszállt velük a hatalmas IL 18-as Ulan Bator repülőterén. — Éppen rosszkor érkez­tünk — mesélik most — több napos esőzés volt, a folyók kiöntötték, a megduzzadt víz elvitte a hidakat. De nagyon hamar rendbehoztak mindent, bár a talajvíz az építkezésnél egy darabig még akadályokat jelentett. A nemzetközi — lengyel, csehszlovák, bolgár. — építő­brigádokat a mongol ifjú­kommunisták „elosztották” egymás között. A magyarokat a vasúti ifjúsági szervezet patronálta, ök gondoskodtak programról, kirándulásokról, színházról, moziról, sportese­ményről, sőt ők rendezték a táncmulatságokat is, amelyek­re a magyar fiúk hétről hét­re eljártak. Ruhagyárat építettek. Két­emeletes irodaház, kazánház, trafóház, szerelőműhely fala- zási munkáit végezték. Mon­gol munkások inkább az ácsoknak és a vasbetonszere­lőknek segítettek. — Volt ott egy mongol fiú. Hevert ott egy kötél is, az a mongol csak összecsavarta, aztán hajította, mint a lasz- szót. Az egyik fiút célozta meg csupa viccből, a vállát. De mindig eltalálta. — Gyakran elvittek minket kirándulni, láttunk jurtákat, az egyik különösen SiZép volt, bár kivételesen nem volt a közepén egy kőház sem. Csak a fehér sátrak, szép egyenes utcákon, végig. — Egy nagyon hosszú ki­rándulást tettünk, messze a hegyekbe, vízesést mentünk megnézni. Vagy négyszáz ki­lométert mentünk a busszal, amikor végre láttunk egy fát, az is egészen magányosan állt a hegyoldalban. De nyá­jat, pásztort, azt sokat lát­tunk. Egy pásztor épp egy lovat fogott ki a ménesből, egy olyan négy-öt méter hosz- szú bambusznyélen egy hu­rok volt, azzal megcélozta a lovat, nagy birkózás lett be­lőle, de a ló nem tudta ki­rántani a pásztort a nyereg­ből. — Igazi birkózást is lát­tunk. Mongol népi birkózást. Egyszerre 5—6 pár birkózik a porondon, ha a térd és kö­nyök földet ér, vesztett az il­lető ... — Az íjász verseny se volt rossz. Egy zsinórt kellett el­találni a nyíllal, legalább öt­ven méterről. Milyen ügye­sek! — A színházban előadást adtak a külföldi építőknek. Akrobaták, népitáncosok sze­repeltek, gyönyörűen táncol­tak. — A bálokon? Hát ott tviszteltek is, bár az újabb táncokat nem tudták. A lá­nyok még ott is sokszor nép­viseletben voltak. Szép, se­lyemszerű a ruhájuk. És olyan gyönyörű fekete hajuk van . .. — Egy úttörőtábort is meg­látogattunk, ott volt két fia­tal tanítónő, azoknak volt a legszebb hajuk, legalább a bokájukig ért. Hogy sikerült elvégezni a munkát? — 170 százalékos teljesít­ményt értünk el. Ezt senki se hitte volna. Jutalomképpen hazafelé 5 napot töltöttünk Moszkvában. Mit vásároltak az ottani keresetükből? — Leginkább csokoládét vettünk, meg mazsolát, meg vietnami mogyorókon zervet* ezek nagyon finomak voltak. De vettünk sok mást is, mert nagyon szépen kerestünk. — Emlékbe kis porcelántárgya­kat, lovakat és mongol pász­torokat hoztunk. Ulan Bátorban mi volt a legérdekesebb látnivaló7 — Hogy rengetegen járnak lóháton, és ahol nagy a for­galom, ott a járdán mennek a lovasok. Apró lovakon lo­vagolnak, nem is ülnek, in­kább állnak a nyeregben, és egészen pici gyerekek is már lóháton közlekednek. De azért a főváros egyre modernebb, gyönyörű ifjúsági házuk van* tiszta üveg az egész épület. Nem volt hosszú ez az idő egy idegen országban? — Nem. Alig akartunk ha­zajönni. Ha lehetne még sok­szor elmennénk. H. E. * I

Next

/
Oldalképek
Tartalom