Dunántúli Napló, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-04 / 261. szám

»66. NOVEMBER t.-------------------------------------------------napló Er edményes évet zárt V 1 Mecseki Állami Erdőgazdaság Újból teljesítette az Élüzem cím teltételeit Sikeres gazdasági évet zárt s szeptember 30-ával a több, lint 60 ezer hektáron gazdál- odó Mecseki Állami Erdő- azdaság. A SZOT és a Mi- isztertanács vándorzászlajá- al kitüntetett gazdaságtól íegszoktuk már a jó ered- lényeket, s tudjuk, hogy a óbb adottságokkal rendelke- ő Szombathely — fenyves azdaság — és Debrecen ki­ételével az országban kevés irdőgazdaság vetekedhet redményesség tekintetében a mecsekivel. Mégsem érdekte- en kissé bepillantani a ter- nelési mutatók mögé, mert a tínvév nem jelenti azt, hogy i jó eredmény itt Baranyá­in félgőzzel is elérhető. Sőtt a gépesítettség A tíz-tizenöt évvel ezelőtt elepített nyárfások — 3000 lektár — belépésével már az 966-os gazdasági évben nőtt i fakitermelésük volumene. V tervezett 160 ezer köbmé- er helyett 175 ezer köbméter rastagfát termeltek kj (az feszes föld feletti kitermelt 'atömeg közel 200 ezer köb- néter) s ennek 90 százalékát notorosfűrésszel vágták ki. ^ kitermelés mellett a máso- ök legnehezebb fizikai mun- ca a rakodás. Ennek gépesí- ésében is jelentős eredményt •rtek el, hisz míg 1965-ben >8 ezer köbméter, addig 1966- oan már több, mint 90 ezer cöbméter fát raktak fel és le gépekkel. A papírfa kér­dezés — sokak szerint — még a kitermelésnél, rakodás- sál is nehezebb fizikai erő­kifejtést igényel. A gépesí­tettség foka ennél ma 48 szá­zalékos. Az elmúlt gazdasági évben B millió forintot fordítottak gépek vásárlására. Több ra­kodógépet, traktort, motoros- türészt, teherautót és erdei vasúti mozdonyt stb. szerez­tek be. Ily módon úgy tud­tak növelni a kitermelést, hogy közben 108 fővel csök­kentették a fizikai — elsősor­ban az ország távolabbi vi­dékeiről idejáró időszaki — dolgozók számát. Írtékesítés, export Az iparifa-kihozatal min­den erdőgazdaság egyik leg­fontosabb mutatója, s hogy csak 56,8 százalékos lett a tervezett 60 százalékkal szem­ben, annak a sok száraz ki­vágás az oka A vajszlói, sellyei mélyfekvésű erdőkben a pangó vizek kiölik a fákat, ehhez ebben az évben liszt­harmat és hernyórágás is hozzájárult. A száradék csak tűzifaként értékesíthető. A pkngó vizek lecsapolásának ügyében más szervekkel már tárgyalásokat folytatott az Er­dőgazdaság. Távlatilag ezen a vidéken víztűrő, vízkedvelő fákat fognak telepíteni, illet­ve a mezőgazdasági művelés­re alkalmas területeket át­adják a tsz-eknek, állami gaz­daságoknak. Iparifa-értékesítési tervü­ket ennek ellenére 112 száza­lékra teljesítették, melynek döntő részét a kemény lomb rönk tette ki. Jelentősen nö­velték papírfa értékesítési tervüket. A kemény papírfát, bükköt, gyertyánt, teljes egé­szében Ausztriába exportál­ták. Tűzifánál az Erdőgazda­ság ebben az évben kapott első ízben engedélyt nagyobb mérvű helyi értékesítésre, több mint 14 ezer köbmétert már Pécsett értékesítettek, s így jelentős szállítási költsé­gektől mentesült az üzem. A fagyártmány üzem 109 szá­zalékra teljesítette értékesíté­si tervét összesen 17 000 köbmé­ter fagyártmányt — bányafél- dorong, bányadeszka, parket­taléc, bútorléc, fűrészelt ceru­zafa stb. — értékesítettek. Az Erdőgazdaság gyakorol­ja a mintegy 21 ezer hektárt kitevő tsz-erdők feletti szak­felügyeletet is. Ezekből az erdőkből az elmúlt gazdasági évben 47 ezer köbméter fát vágtak ki a tsz-ek, 22 000 köb­méter volt az ipari fa. Az Erdőgazdaság 15 ezer köbmé­ter ipari fát vásárolt a ter­melőszövetkezetektől. Bár a szakfelügyeletet továbbra is az Erdőgazdaság látja majd el, a tsz-eknek módjukban lesz teljes egészében annak eladni a fát, akinek éppen akarják. A verseny sikere Az 1965—66-os gazdasági év a Mecseki Erdőgazdaságnál is a kongresszusi verseny jegyé­ben zajlott le. A versenynek köszönhető az is, hogy a gaz­daság összes megmaradt fa­készletét — 40 ezer köbméter fát — köves utak mellé szál­lították, ahonnan a legmos­tohább Időjárási viszonyok között is könnyen el tudják vinni. A dolgozók nagyobb aktivi­tása ott van minden terme­lési mutató mögött. Az egy munkásra eső 110 százalékos termelési értékben csak úgy, mint az 1,2 százalékkal csök­kentett költségszintben, vagy az 1,6 millió forintos terven felüli eredményben. A bal­esetek számát 10 százalékkal, a kiesett munkanapok számát 5 százalékkal csökkentették az elmúlt évhez képest, ha­lálos baleset ebben az évben sem volt. Eredményes mun­kájukat jelzi, hogy a tavalyi 7 nappal szemben ebben az évben előreláthatólag 12—14 napi keresetnek megfelelő nyereségrészesedést kapnak a dolgozók. A népgazdaság pe­dig a tervezett 54 millióval szemben 61 millió forintot ka­pott a most lezárult évben a Mecseki Erdőgazdaságtól. Az élüzem cím feltételeit ezúttal is teljesítették, min­den reményük megvan rá, hogy hetedszer is megkapják. „Gyógykezelik“ a lenkórót Baranya, Somogy, Fejér megye lenföldjeiről több mint százezer mázsa lent szállítottak a drávaszabol- csi feldolgozóba. Ennek egy része azonban gondot okoz a szakembereknek. A csa­padékos nyár, különösen a júliusi hetes eső, mintegy 16 000 mázsa kórót megbar­nított, s emiatt alacsonyabb minősítést kapott Ezért gondosabb előkészítéssel igyekeznek az időjárás okoz fa kárt csökkenteni. Foko­zottabban ügyelnek az áz- tatóvíz hőmérsékletére. Ki­használják a meleg víz ja­vító hatását. Néhány nap­pal meghosszabbítják az áztatási időt, s gyakrabban cserélik a medencék vizét. A gyógykezeléstől" várják, hogy az elszineződött len minőségén is sikerül javí­tani. MEZSQYÉJÉN oldalon nyolc, a bal oldalon öt bordája tört össze.) A tüdeje is megsérült, az első héten a bőr alatt levegő gyülemlett föl, ez a tüdő­ből jutott ki. A súlyos lég­zési elégtelenség a mellkas statikájának kóroc elválto­zása folytán következett be. Belégzésnél a mellkas ahe­lyett, hogy szabályosan ki­tágult volna, a bordatöré­sek következtében összes esett. A spontán lélegzést gépi lélegeztetéssel kellett pótolni. Az első napokban izom za tát lazító szerekkel elbénították. így természe­tes légzése teljesen meg­szűnt. A megfelelő térfogat­ra és ritmusra beállított gép elegendő oxigént tudott biztosítani a szervezetnek, ezt vérgáz-analitikai vizs­gálatokkal ellenőrizték. Papp György harmadik nap visszanyerte eszméletét, állapota azonban lassan ja­vult. Meg kellett várni, míg a törött bordák vala­mennyire rögződtek, mert ha a beteget levették a gépről azonnal felléoett a légzési elégtelenség. Három és fél héten át géppel lé­legzett, az első. különösen súlyos napok után már a géppel „összedolgozva”. A pécsi I. számú Sebészeti Klinika kitűnő felszerelésé­ben négy lélegeztető gép van. Ezek között egy ma­gyar gyártmányú készülék is, a „Korbevit", mely fel­váltva egy külföldi lélegez­tető géppel — éppen Papp György gyógykezelése során állta ki első próbáját. A pécsi I. számú Sebé­szeti Klinika szeptember­ben költözött az új klinikai épületbe. Alig egy hét múl­va hozták be eszméletlenül Papp Györgyöt. A klinikán rendszeresen foglalkoznak súlyos mellkasi sérültek el­látásával. Papp György, most negyvenkét nap múl­tán útrakészen áll, haza­megy. Egészséges, testileg, szellemileg, lelkileg. Emberi számítás szerint 6—8 hét múlva munkába is állhat. Sovány, megviselt arca ne­hezen tud mosolyogni, mégis látszik csalhatatla­nul: boldog. Vannak per­cek, amelyekkel különösen emberségese« kell bánni. Amit most kérdeznék tőle: közhely. Amit válaszolna: az se volna más. Hány éves? Negyvenhét. Család? Két gyerek, az egyik fiam kato­na, aggódom érte . .. Hetek múltán tudta meg, hogy két­szer megállt a szíve, s a biológiai halál közvetlen közelébe» v<oJt Zavartan, hálatelten nézelődik. Min­den mozdulatán, arcrándu­lásán, hangján érezni az ügyetlenséget: szeretné megköszönni, ki tudja há­nyadszor már a klinika or­vosainak, ápolónőinek a 6 hetes küzdelmet, mellyel visszahozták az életbe, talp­ra állították. Hogyan lehet ezt megköszönni. A klinika orvosai sze­mélytelenül azt mondják: hogy kinek az érdeme, ez lényegtelen. A fontos, hogy Papp György él, egészséges, hazamegy a családjához. Nagyon nehéz volna vala­kit is kiemelni, kollektív munka volt. Erre a küzde­lemre egymagában egy or­vos se lett volna képes. Papp György az orvosok­nak, az ápolónőknek, a kli­nika kitűnő felszerelésének, az organizációnak köszön­heti az életét, mindenek­előtt pedig az orvostudo­mánynak, a szívsebészet és az anaesthesiológia fontos tapasztalatainak. Egyszerűen hangzik ez. Csak az, aki nagy beteg volt egyszer is életében, az tudja, hogv ennél már csak az egyszerűbb, hogy él az ember. Thlery Árpád Gyümölcsöző évtized E gy évtizede, 1956. októ­ber 23-án fegyveres el­lenforradalom támadt hazánk­ra, vés élybe sodorva népünk szabadságát, az ország függet­lenségét, a népi hatalmat, a dolgozók 1945-től 1956-ig meg­alkotott forradalmi vívmá­nyait, egyszersmind a világ­békét is. Az imperialista hi­degháborús kalandorok, a nemzetközi reakció legvesze­delmesebb erői azt akartak elérni, hogy Magyarország ki­szakadjon a szocialista világ- rendszerből és ezzel a szocia­lista tábor meggyengüljön. Sú­lyos háborús válság alakult ki e kalandor lépés következté­ben. A nemzetközi reakció mindenekelőtt a hazai reak­ció maradványaira, és egyes megtévesztett rétegekre, köz­tük fiatalokra támaszkodott, és arra számított, hogy a tisz­tánlátásukban megzavart tö­megek nem lesznek képesek megakadályozni aljas terveit. De ezek a sötét erők elszá­mították magukat. Most, tíz év elmúltával emlékünmepsé- geket szerveztek a világ kü­lönböző sarkaiban, és semmi­féle szemforgatás sem palás­tolhatta a valót; az 1956-os magyar ellenforradalom le­verésével ők buktak meg, magukat és vesztett ügyüket gyászolják. Szabadságunk, szocialista népi hatalmunk, sok-sok vív­mányunk, békénk volt a tét 1956-ban. De történelmünk­nek ebben a válságos pillana­tában, Kádár János élvtárs vezetésével harci sorokba tö­mörültek a magyar kommu­nisták, megszervezték az MSZ- MP-t, életre keltették a for­radalmi munkás-paraszt kor­mányt, mozgósították a dol­gozó népet, megmagyarázva, hogy milyen óriási veszélybe taszították az ellenforradal­márok, fegyverbe hívták a munkásság legjobbjait és ke­mény harcban győzelemre ve­zették a magyar népet az el­lenforradalom fölött Győzött a nép, és győzött a proletár intemacianalizmus nagyszerű eszméje. A dolgozó emberek saját törekvéseiket látták viszont az új vezetés programjában. He­lyeselték, hogy erélyesen fel­számolja az ellenforradalom maradványait, határozottan leszámol a személyi kultusz éveiben elkövetett hibák kö­vetkezményeivel, eltökélten érvényt szerez a szocialista törvényességnek, s alkotó ösz- szefogásra hiv a szocialista célokban egyetértő valameny- nyi hazafit, hogy az egész nemzettel összeforrva oldja meg az ország nagy gondjait A dolgozó tömegek bizalom­mal és tettekben megnyílva­nuló támogatással válaszoltak erre a politikára. A párt és a kormány, va­lamint a dolgozó tömegek kö­zös harca eredményezte, hogy az ellenforradalom rövid idő alatt visszaszorult, és az or­szág. amely 22 milliárd forint­nyi kárt szenvedett, gyorsan talpraállt. Más testvéri orszá­gokká! együtt ebben is nagy segítségünkre volt a Szovjet­unió, amely a fegyveres el­lenforradalom leverésében fel­becsülhetetlen értékű támo­gatást nyújtott népünknek. olgos, küzdelmes, de eredményes évtized áll mögöttünk. Népünk derekas munkája nyomán nagy alko­tások születtek, csak az utóó- bd öt év során egymillió em­ber költözött új lakásba, vá­rosaink és falvaink megszé­pültek, az egész ország a mo­dem fejlődés jegyeit viseli: nem dolgoztunk hiába. Megfontolt, reális gazda­ságpolitika útján haladtunk előre, terveink, céljaink lelke- sítőek és megvalósíthatók. Termelőeszközeink korszerűb­bek; gazdaságosabban terme­lünk, mint korábban. Tíz év alatt több mint kétszeresére nőtt ipari termelésünk, átla­gosan évi 4,5 százalékkal emelkedett a törmelék enyseg, ezzel fedezzük a termelés nö­vekedésének mintegy kéthar­madát. 1965-ben a lakosság két és félszer annyi mosó­gépet, másfélszer annyi motor- kerékpárt, hat és félszer any- nyi hűtőszekrényt és csaknem nyolcszor annyi televízió-ké­szüléket vásárolt, mint 1960- ban. Sorsdöntő forradalmi válto­zás történt falvaink életében: mezőgazdaságunk szocialista útra tért, s ezzel egész nép­gazdaságunkban osztatlanul uralkodóvá váltak a szocialis­ta termelési viszonyok. A nagy átalakulás megrázkódtatás nél­kül ment végbe, sőt közben még emelkedett is a mező- gazdasági termelés. Azóta mind társadalmunk, mind a parasztság nagy erőfeszítése­ket tett, hogy a termelőszö­vetkezetek korszerű, termelé­keny nagyüzemekké épülje­nek ki. Az elmúlt évtizedben mintegy 40 százalékkal nőtt a parasztság egy főre jutó reál- jövedelme. Tíz év alatt a munkások és alkalmazottak egy főre jutó reáljövedelme 68,6 százalékkal nőtt, s noha a fogyasztás ez idő alatt számottevően emel­kedett, mégis kétszeresére nőtt a takarékbetét-állomány. Nagy vívmányunk, hogy a társada­lombiztosítást a lakosság 98 százalékára kiterjesztettük. 1965-ben már 1,1 millió nyug­díjasnak 7,7 milliárd forint nyugdíjat folyósított az állam. A következő években még gyorsabban akarunk előre ha­ladni, a növekvő termelés alapján tovább javítva a dol­gozók életkörülményeit. Eh­hez teremt alapot a gazda­ságirányítás új rendszere, amelyet 1968-tól vezetünk be. Amit e tíz évben az ipar­ban, a mezőgazdaságban, a kulturális életben, a közok­tatásban, a tudományban, a közegészségügy fejlesztésében, az életszínvonal emelésében elértünk, azt a bizonyosságot nyújtja, hogy helyes utunkon tovább haladva minden cé­lunkat valóra váltjuk. A szocialista építésben tíz év alatt kivívott anyagi fej­lődésnél semmivel sem kisebb értékű az a változás, amelyet dolgozó népünk öntudatának, műveltségének, tájékozottsá­gának, önbizalmának fejlődé­sében mérhetünk. Igazán el­mondhatjuk a költővel, hogy ! ez már „másfajta nép, más- ! fajta raj.. .** A nép gazdává nőtt saját hazájában. Az em­berek magukénak vallják a köz ügyeit. Bírálják, ami még nem kielégítő, egyszersmind nőttön nő felelősségérzetük aa ország minden közös dolga iránt Jól érzik magukat or­szágunk szabad, egészséges légkörében, amelyben mind jobban kiteljesedik a szociar lista demokratizmus. Tíz év munkájával és ered­ményeivé] hazánk nagy meg­becsülést szerzett határainkon túl is. A szocialista testvémé- pek úgy tekintenek orszá­gunkra, mint közösségünk szi­lárd és hűséges tagjára. S kí­vülük is minden nemzet el­ismeréssel és tisztelettel vi­seltetik a Magyar Népköztár­saság iránt, amelynek tekin­télye nőttön nő a nemzetközi élet legkülönbözőbb fórt»- main. a Magyar Szocialista Mim­" káspárt az egész nép tiszteletétől övezve vezeti táré sadalmunkat a szocialista jö­vőbe. A párt politikája talál­kozik az emberek nagy több­ségének igazságérzetével, egy­bevág a józan és becsülete» közgondolkozással, meleg em­bersége, a dolgozók iránti megértés és figyelmes tőrödé» szelleme egész életünket át­hatja. Ez a politika határo­zott, céltudatos, és semmi másra nincs tekintettél, csak a dolgozó nép érdekeire. A párt együtt vitatja és oldja meg az ország problémáit a dolgozó néppel. Haladásunk fő erőforrása a pártnak a dol­gozó tömegekkel való össze* forrottsága. Pártunk tagjai a nép szol­gálatát vallják hivatásuknak és munkájuk értelmének. A kommunisták, akik együtt nőt­tek a feladatokkal, megszerez­ték népünk tiszteletét és el­ismerését. Szilárd elhatározá­suk, hogy ezentúl is odaadás­sal harcolnak a párt és a dolgozó nép eggyé ötvöződött ügyéért, és az élet minden te­rületén erősítik sikereink biz­tosítékát: a párt vezető szere­pének érvényesülését. Népül)te mélységes bizalmával és sze- retetévei tiszteli meg pártunk: Központi Bizottságát és első titkárát, Kádár János élvtár­sat, akinek egyénisége és mun­kája elválaszthatatlanul ösz- szeforrt ezzel a tízéves tör­ténelmi jelentőségű korszak­kal November végén összeül pártunk IX. kongresszusa, és megvitatja: hogyan folytas­suk és fejlesszük tovább az eddig követett, egész népünk helyeslésétől és cselekvő tá­mogatásától kísért politikán­kat, az új követelményeknek: megfelelően és a közös mun­kával megteremtett jobb fel­tételekre építve. A párt és a forradalmi ” munkás-paraszt kor­mány tízéves tevékenységé­nek mérlege gazdag kiváltja népünk elismerését. Valóban: a céltudatos, ingadozástól mentes, következetes, tudomá­nyos megfontolásokon nyug­vó, és mindenkor a dolgozó tömegek életerejére támasz­kodó vezetés szerepe és ér­deme rendkívül nagy mind­abban, amit kivívtunk ma­gunknak. A párt és a kor­mány viszont — mint mindig — most is hangsúlyozza: a tömegek saját sorsuk ková­csai. Az életkörülmények ala­kulásában azoké a döntő sze­rep, akik a munkapadoknál* a földeken, a t,ervezőraszta- loknál és mindenütt az élet javait termelik, előteremtve a fejlődés, a népjólét eszközeit Egy szorgos, sikeres ^évtized mérlegét lezárva azzal a gon­dolattal Indulhatunk tovább, hogy amilyen a munkánk* olyan lesz a jövőnk. Elkészült a tsz-ek üzem'emésztési tervmodelGe A Földművelésügyi Minisz­tériumban elkészítették a ter­melőszövetkezetek üzemfcjlesz tési tervének modelljét. Az üzemfejlesztési terveket a szö­vetkezeti gazdaságok maguk készítik — a felsőbb irányító szervek sem a terv tartalmá­ba, sem a kidolgozás módjába és időpontjának meghatározá­sába nem szólnak bele. A szö­vetkezetek többsége azonban még nem rendelkezik kellő gyakorlattal és tapasztalattal az ilyen tervek összeállítási­hoz, ezért készítették el a Földművelésügyi Miniszté­riumban, módszertani segít­ségként az üzemfejlesztési ter­vek modell jót ) t i 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom