Dunántúli Napló, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-30 / 282. szám
IS«. NOVEMBER 30. napló 7 Milliók helyeslésével A párt IX. kongresszusán Kádár elvtárs számos javaslatot mondott el, köztük a kisgyermekes anyák helyzetének könnyítéséről is szólott. A javaslat: a párt lehetővé kívánja tenni, hogy a kisgyermekes dolgozó anya a gyermek két és fél éves koráig két éven át otthon maradhasson — ha ezt óhajtja — és havi 600 forint gyermekgondozási segélyt kapjon. Ezen juttatás a termelőszövetkezetekben dolgozó nőket is megilleti. A javaslat olyannyira találkozott a közvélemény helyeslésével, hogy az egyetértésről nem is szükséges egyéni nyilatkozatokat kérni. Köztudomású, hogy hólesődéi hálózatunk nem tudott lépést tartani az igényekkel! Szóljunk csak Pécsről! Az ezer bölcsődés korú — tehát 3 éves korig — gyermekre jutó bölcsődei férőhelyek száma 1965 végén 114 volt. A pécsi bölcsődék kihasználtsága 102 százalékos, magasan az országos átlag felett van. Ez okozza, hogy igen nagy nehézségbe kerül a 0—3 éves korú gyermekek bölcsődei elhelyezése. Idézek egy tanácsi beszámolóból: „Pécsett a bölcsődei férőhelyek számának kétszeresre való növelésére van szükség”. De addig is mi legyen a sorsa a legfia- talabbaknak? Lejár a szülési szabadság s ha nincs bölcsődei hely, a dolgozó nő, a család igen nagy gond előtt áll. Vagy otthon marad az anya, s akkor nem keres egy fillért sem, vagy ismét munkába áll. de akkor valakit kell venni a gyermek mellé —, arra megy el a keresete. Nem vitás, hogy a javaslat végrehajtása során számos asszony otthon marad, maga neveli gyermekét. „Tudom én, hogy a bölcsődékben jól ellátják a gyerekemet, de egy-kétévig mégis magam szeretném nevelni” — lehet sokszor hallani asszonyoktól. Azt a sze- retetet, amit anya adhat gyermekének, valóban nem mindig pótolja a bölcsőde. Nos. a párt javaslata most lehetőséget nyújt ahhoz is, hogy az anya teljes gondoskodásával maga nevelhesse akár kétéves koráig is gyermekét, a napnak mind a 24 órájában. A javaslatnak hatása lesz a gyexmekszaporulatra is. Vitákból, beszámolókból, tájékoztatókból tudjuk, hogy a művi vetélések száma megdöbbentően magas. Ismeretes az is, hogy ezek a műtétek károsak az egészségre. Tény: sok asszony kényelemszeretetből keresi fel az orvost. De a művi vetélések indokaként nemegyszer a gyermek gondozásával, nevelésével járó problémáikat is említik, mint ■•például a bölcsődei, óvodai férőhely hiányát. A javaslat érvényre jutásának eredményét most még nem mérhetjük le a gyermekszaporulat vonatkozásában, de nem valószínű, hogy tévedünk. ha állítjuk: nevelési problémák miatt a jövőben kevesebben keresik fel az abortusz-bizottságokat. A kisgyermekes anyákról és a legfiatalabbakról való gondoskodásnak már eddig is számos tanújelét adta pártunk és kormányunk — hogy csak a legutóbbit, a családi pótlék felemelését említsük. A javaslat most többek között ezeket is mondja: „A párt, kormányzatunk ... eddig is szorgalmazta a családi pótlék rendszerének fejlesztését és ezt az anyagi fedezet megteremtésétől függően a jövőben is szorgalmazza”. Általános helyeslésre talált a beszámolónak ez a része is. csakúgy mint az a kitéte', miszerint az olyan apa is kapjon családi pótlékot, aki egyetlen kiskorú gyermekét ; egyedül neveli. (G. F.) A pécsi vállalatok várják a végzős fiatalokat Jelentkezzenek minél többen ipari tanulónak! — A fiúk elhelyezése megoldható — Rendelkezések várhatók a lányok ügyében Januárban jelenik meg a Pályaválasztási Tájékoztató Deres bundában a fák A születések számának növelése érdekében 1949 és 1956 között hozott adminisztratív intézkedéseket tarthatjuk eltúlzottnak, vagy éppen helyesnek, egy biztos, Pécsett is a születések számának erős me0 övekedését eredményezték. 1953-ban a korábbi évek átlagánál mintegy 500 gyerekkel többet jegyeztek be a születési anyakönyvbe, de hasonló képet adnak az 1954— 55-ös évek adatai is. Ennek megfelelően már 19G7-ben körülbelül háromszázzal több tanuló lép ki az általános iskolából, mint az előző években. Komplex problémáról lévén szó, a középiskolai helyzet is ide tartozik. Korábbi tudósításunkban részletesen beszámoltunk arról, hogy a Pécsett idén középiskolát végzett 1351 tanuló közui hányán tudtak továbbtanulni, illetve elhelyez kedni. Legkedvezőtlenebb a továbbtanulási és elhelyezkedési arány a gimnáziumokban végzetteknél, de a technikumokból, sőt a szakközép- iskolákból kikerültek elhelyezését sem sikerült teljes mértékben megoldani. Jövőre kö- rülbelül száz tanulóval nő a (középiskolát végzettek száma... ) A nagylétszámú korosztályok beiskolázásához, elhelyezéséhez elengedhetetlen a népgazdaság szükségleteit tükröző lehetőségek ismerete. A képlet egyszerű. A közép- és felsőfokú oktatási intézmények felvételi keretszáma lényegében megegyezik az elmúlt évekével, az általános (és közép-) iskolából kilépők száma viszont jelentősen emelkedik. Megoldás: nagyobb létszámban kell szakmunkásképző intézetekbe beiskolázni a végzős fiatalokat. Az idei beiskolázás során például egy tanuló, 3,4-es tanulmányi átlaggal, jelentkezési lapján első helyen a Nagy Lajos Gimnáziumot jelölte meg, másodsorban pedig műszerésznek jelentkezett. Vállalati előjegyzését nem biztosította. Középiskolába nem vették fel, mire a vállalatot megkereste, a műszerész helyeket már betöltötték... Jelenleg asztalos szakmát tanul. A pályaválasztásban, nem feledkezve meg a pedagógus sze repéről, a legnagyobb feladat a szülőre hárul. Meg kell tagadnia önmagát... Okos, tehetséges és szorgalmas gyermekének reálisan kell felmérnie a képességeit... A szakma-tanulást eleve számbaj öhető lehetőségnek, nem pedig kényszerű, végső esetnek kell tekintenie. Mert a szakmunkás tanuló helyekre is sokan pályáznak, nem jó az, ha tehetség és rátermettség helyett a jelentkezés sorrendje dönti el a felvételt. mítani a szakmunkásképzésben. Nos, a pécsi vállalatok eddig beterjesztett igénye ezt a létszámot nem fedezi. Közelebbről: a fiúk elhelyezése megoldható, a lányoknál azonban a korábbi évekhez hasonlóan hiány mutatkozik. A Megyei és a Városi Tanács minden évben kiadásra kerülő Pályaválasztási tájékoztatója a vállalatok és oktatási intézmények igényeinek pontos felmérésével az eddigi években is jelentős segítséget nyújtott a pályaválasztáshoz. Két megyében már ki is adták ezeket a beiskolázást elősegítő dokumentumokat — a következő megjegyzéssel: „A közölt felvételi adatok tájékoztató jellegűek, mivel az 1967—68. évi létszámterv csak későbbi időben áll rendelkezésre.” A Baranya megyei, illetve a Pécs megyei jogú városi Tanács végleges adatokat kíván a pedagógusok és a szülők rendelkezésére bocsátani január közepén, a tavalyinál korábbi időpontban. Ettől füg getlenül, már november elején felmérték a pécsi vállalatok 1967—68-as szakmunkás tanuló igényét. Ha a végzős fiatalok számából levonjuk a közép- és felsőfokú oktatási Intézmények felvételi keretszámát, megkapjuk, hány fiatal jelentkezésére lehet száHáromszoros túlteljesítés A Mohácsi Farostlemezgyár dolgozói még az év elején kongresszusi versenyfelajánlásként vállalták, hogy egymillió 676 ezer forint értékben, — a szükséges minőségi követelmények szigorú figyelembevételével — túlteljesítik a farostlemez-tervet. A dolgozók szorgalmának, szakértelmének, továbbá a kedvező műszaki feltételeknek köszönhető, hogy a kongresszus kezdetére a túlteljesítést is „túlteljesítették”: a vállalt forint érték helyett 4 millió 368 ezer forint az értéke annak a nagy mennyiségű farostlemeznek, amely többlettermelésként jelentkezett. Ennek kiküszöbölése, illetve enyhítése érdekében a munkaügyi osztály az Iparitanuló helyek növelésén túlmenően, azokban a szakmákban, ahol erre lehetőség van, a lányok arányának emelését tervezi, egyes szakmákra pedig kizárólag lányokat kíván beiskolázni. Helyi rendelkezések is várhatók a végzős lányok — és fiúk — beiskolázásának megkönnyítésére: a felvételnél előnyben fogják részesíteni a helyi lakosú fiatalokat. (Kéri) Tanultunk a Magyar TV-tői Az „üvegtanároo“ hatása — Orvostovábbképzés a Szovjetunióbau Szovjet vendégek a Jókai utcai iskolában Tegnap délelőtt nemcsak a diákok feleltek a Jókai utcai ált. isk. két osztályában, hanem felelt, vizsgázott a magyar iskola-televízió is, méghozzá sikeresen. Ezt Vlagyimir Ivanovics Kljucsánszkij, a Moszkvai Oktató Televízió főszerkesztője és Leonyid Leo- nyidovics Csevásev főrendező állapították meg. Tegnapi számunkban hírül adtuk: Kelemen Endrének, a Magyar Rádió és Televízió Iskola-tv adása szerkesztőjének vezetésével kétnapos tapasztalatcsere kezdődött Pécsett. Ez alkalommal beszélgettünk a szovjet vendégekkel útjuk céljáról, tapasztalataikról. — A televízió világszerte egyre nagyobb segítséget ad az iskolai oktatás számára — mondotta Vlagyimir Kljucsánszkij főszerkesztő. — Sajátos helyzet, hogy éppen a szocialista országokban igen fejlett a televízión keresztül történő oktatás, hiszen ez is igen alkalmas arra, hogy széles néptömegekhez szóljunk a korszerű pedagógia eszközeivel. Tudtunk róla, hogy a Magyar Televízió nagyon érdekes, korszerű, használható megoldásokat alkalmaz oktatás céljára. Most saját szemünkkel akartunk erről meg& tsz-ek íelenfik a kongresszusnak: „Több élelmet adtunk az országnak" Több kenyér, hús, tej és tojás — ebben realizálódik a baranyai termelőszövetkezetek kongresszusi vállalása. Hogy milyen nagy mennyiségű élelmiszertömegekről van szó, azt a pellérdi Uj Barázda Tsz túlteljesített vállalása is illusztrálja. E tsz-ben a baromfinevelő szocialista üzem 18 asszony és leány dolgozója felajánlotta, hogy 1 millió 390 ezer darabot számláló évi tojástermelési tervét 12 ezer darabbal túlteljesíti. A valóságban azonban nem 12 ezer, hanem 150 ezer plusz tojásra számítanak az év végéig. Csupán ez mintegy 225 ezer forint többletjövedelmet jelent a tsz számára. Még imponálóbb eredményt ért el az üzem a hústermelésben. A 61 296 pecsenyecsirke helyett ugyanis mintegy 80 ezer, darabonként 1,30 kilogrammos broilercsirkét neveltek. Ez annyit jelent, hogy mintegy két és fél vagon terven felüli csirkehúst szállítanak a népgazdaságnak, 624 ezer forint értékben. A pellérdi vállalások alapján elképzelhető, hogy menynyi élelmiszert rejthetnek maguk mögött az olyan számok, hogy a beremendi Dózsa Tsz- ben az állattenyésztők 150, a növénytermesztők 170, a kertészeti dolgozók pedig 60 ezer forint többletértéket teljesítenek. A szalántai Hunyadi Tsz-ben mintegy félmillió forint pluszra számítanak csupán az állattenyésztőktől. A villányi Uj Alkotmány Tsz növénytermesztői a jégverés ellenére is 450—500 000 forint többletet fognak elérni, s csak 100 ezer forinttal maradnak el a vállalásuktól. A kongresszusi munkaverseny és vállalások kezdeményezői főként a szocialista j brigádok, azok között is a traktorosbrigádok voltak. A I beremendi traktorosok 300 000, a villányiak több mint 400 ezer, a pellérdiek 216 ezer, a szalántaiak pedig 600 ezer forint többletet, illetve megtakarítást biztosítottak a tsz-ek számára. A villányi Uj Alkotmány Tsz-ben a traktorosok kétszeresére teljesítik eredeti felajánlásukat, ezáltal lehetővé teszik, hogy a tsz a növénytermesztés kiesései ellenére is teljesítse vállalását. A tsz-ek vezetői mindenütt arra törekszenek, hogy meghálálják a példás, jó munkát. A beremendiek például a november 7-i ünnepségen háromezer forint jutalmat osztottak ki a traktorosok, kétezer forintot az állattenyésztők és kétezret a növénytermesztők között. A pellérdiek 2 hetes országjárással jutalmazzák a baromfinevelő szocialista üzem 18 dolgozóját. Az országjárás költségeit természetesen a tsz fedezi. győződni. Ezért jöttünk Magyarországra, így Pécsre is. Sok műsort szeretnénk látni, azonkívül megnézzük majd Pesten a most nyíló audiovizuális szemléltetőeszköz kiállítást, továbbá néhány iskolában az iskola-televízió műsorának feldolgozását, alkalmazását is. Leonyid Csevásev főrendező elmondotta: — A Szovjetunióban a televíziós oktatást most már 4 részre osztják. Van egy állandó műsor az alsóbbfokű és középiskolások számára, egy másik az egyetemisták és főiskolai hallgatók részére, továbbá egy, a felnőttoktatás céljaira. Ez utóbbi azonban nem iskolaszerű, hanem önképzés jellegű, s időszerű külpolitikából, természettudományokból, irodalomból, művészetekből és sok minden egyéb programból álló, közérthető széles skálájú műsor. Végül ebben az évben indult meg a negyedik televíziós oktatási forma is, mégpedig orvosok számára. Az orvostudomány ugyanis rendkívüli mértékben fejlődik, s a gyakorló orvosok ezt nem tudják követni. Ezt pótolja a műsor, mégpedig a szovjet orvostovábbképző intézet anyagához simulva. így a túlzsúfolt s népszerű intézet ismeretanyagából azok is részesülhetnek valamiképpen, akiknek nem sikerült oda bejutniok. Megkérdeztük Vlagyimir Kljucsánszkijt: Szerinte milyen sajátosságai vannak a magyar iskola-televíziónak? — Eddigi tapasztalataink alapján elmondhatom, hogy nagyon tetszik nekünk az adás dramatizált szerkesztése, sajátos és igen jó az is, hogy színészeket alkalmaznak. A Magyar Iskola Televíziónak nem egyszerű tanóra formája van, hanem olyan játékelemekkel oldja meg feladatát, ami a gyerekek oktatásában igen fontos. Nálunk nagyon tanóra ízűek az oktatási műsorok. Ezzel szemben a mai történelem óra keretében Például az önök televíziójában a íörög Akropolisz volt a díszlet. Egyszóval, tanultunk belőle és mi is ebben az irányban fejlesztjük műsorainkat, vagyis a képemvő és a hallgatóság közötti állandó kapcsolat kifejlesztésére törekszünk. A Jókai utcai iskolában tapasztaltakról a vendégek elmondták. hogy nagvon jó benyomást tett rájuk Sípos Kornélia történelem és Erényi An~ talni vegytan órája. Elsősorban azért, mert az egyébként is nagyszerű műsor, — az „üvegtanámő" — és az említett két pécsi nevelő munkája között szoros kapcsolat volt. Mindketten irányították az órát. A műsor nemcsak iskolamozinak tűnt, hanem e gyerekek a televízió mellett is igen aktívak voltak. 450. fiane.it okát Pénteken befejeztél: az esztendő utolsó — terv szerinti! — panelházának építését Uj- mecsekalján. A 1112. építésvezetőség 1966. évi tervében 450 panellakás szerepelt. A tervidőszak hátralevő heteiben — há az időjárás engedi — még két panelépület (60 lakás) szerelését elvégzik. Az építésvezetőié; terveiben természetesen még más jellegit munkák is szerepelnek. Ugyanis az egész évre szóló 59 millió forintos termelési értéket még nem érték el. Az utolsc negyedévre 16 milliót ír elő a terv, ebből tízmilliót realizáltak, a fönnmaradott összegből 3 millió fedezné az első 10 emeletes panellakóház ütemszerű költségeit. Mivel ennek c típusnak panelelemeit még kísérleti jelleggel gyártja a panelüzem — az elemek előállítása egyelőre lassú. Eredetileg két nagykapacitású toronydaru végezné az elemek beemelését, de mert nincs elegendő panelelem, csak az egyik darut üzemeltetik. Ezért nem biztos, hogy a tervezett 3 millió forintot beép'thetik a 10 emeletes lakóházba. Az építésvezetőség úgy döntött, hogy a feleslegessé vált másik toronydarn t az Építők útján alkalmazzák a már ismert 4 emeletes panelházak építésénél. Így tehát a méo függőben levő hat millió forint a hátralevő tervidőszakban Uj- mecsekalja más pontjain kerül beépítésre.
