Dunántúli Napló, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-29 / 281. szám

6 napló 196®. NOVEMBER Megkezdte munkáját pártunk IX. kongresszusa (Folytatás az 5. oldalrótt A lakáshelyzet javítására Fontos társadalmi kérdés a lakáshelyzet további javítása. Ismeretes, hogy kidolgozásra került egy 15 éves terv, amely 1975-ig egymillió lakás építé­sét irányozza elő. A második ötéves tervben eredetileg 250 ezer lakás építése szere­pelt, ezt a számot a VIII. kongresszus felemelte 300 ezerre, ténylegesen .282 ezer lakást sikerült felépíteni. A harmadik ötéves tervben 300 ezer lakás építését irányoz­zuk elő. Ez az előirányzat alapjában megfelel a 15 éves terv időarányos részének, A Központi Bizottság úgy véli, hogy a terv végrehajtá­sa mellett ismét meg kell vizsgálni a lakáskérdést, még­pedig az építést, az elosztási rendszert és az igénylés rend­szerét egyaránt« Az építésnél ezt, hegy a tervet mi módon lehetne túlteljesíteni. A gazdasági reformmal összefüggésben meg kell vizsgálni, hogy az üzemek létesíthessenek saját pénzügyi alapot és saját ki­vitelezésben is építhessenek dolgozóiknak bizonyos szá­mú lakást, továbbá, hogy a lakásépítő ‘ipari kapacitási hogyan bővíthctnénk a kis­ipari termelőszövetkezetek bevonásával. Az tlosrtáuf rends zeit ti javítani kell aiy módon, hogy abban a tanácsok fő szerephez Jussanak és az elosztás a nyilvánosság el­lenőrzésével történjék. Az elosztás Igazságosab­bá csak akkor tehető, ha módosítják az igénylés rendszerét k. Akinek mód­ja van, az csak megfelelő anyagi hozzájárulással igé­nyelhess«!, bizonyos jöve­delemhatáron felül keresők pedig ne igényelhessenek és ne kaphassanak állami bér­Tisztelt Etvtánakl Jelenlegi viszonyaink kö­zött a gazdasági építőmunka a párt, a forradalmárok szá­mára az osztályharc közpon­ti kérdése. E munka sikeré­től függ szocialista céljaink elérése, a munkásosztály, a dolgozó nép életszínvonalának további emelkedése. Feladataink ezen a téren: L Minden erővel dolgosai a harmadik ötéves terv sikeres teljesítéséért és túlteljesítéséért. S. A gazdasági mechanizmus reformjának előké­szítő munkáját a párthatározat elveinek ée a adott határidőknek betartásával befejezni. *• A gazdasági mechanizmus reformjának életbe léptetését ée hatékonyságát biztosítani. A A feladatok helyet meghatározásával a feles­leges kettősségek felszámolásával biztosítani, hogy egyrészről a párt- és a tömegszer vezetek, az állami gazdasági szervek, Illetve a ménj-esen és a leghatékonyabban tadjanak dolgozni és együttműködni a népgazdasági feladatok megol­dásán. A A pártnak a gazdasági munka terén Is be kell töltenie vezető szerepét, a központi és területi párt­szerveknek, a párt alapszervezeteinek kell országosan és helyileg biztosítani gazdaságpolitikánk érvényesí­tését, az országos és helyi érdekek megfelelő össze- hangolását. 0E3 Pártunkat a marxizmus-lenimzmus vezérli Pártunkat« ümdslnuiiit eszmei, politikai vezetőjét, te­vékenységében a munkásosz­tály forradalmi elmélete, a marxizmus—leninizmus ve­zérli. A marxizmus—leniniz- tnus, mint minden Igazi tudo­mány a gyakorlattal kölcsön­hatásban szüntelenül fejlő­dik. Pártunk alapvető fel­adata a sokoldalúan kifejtett ideológiai munka: a) Alkotó módon alkalmaz­za és fejleszti a marxista el­méletet és választ ad a fejlő­dés új kérdéseire, b) Propa­gálja és terjeszti a marxis­ta—leninista elméletet, a kommunista világnézetet, har­cot folytat az ellenséges szemléletek ellen, e) A tö­megek céltudatos aktivizáld-, sával az elméletet a társada­lom anyagi erejévé változ­tatja. Az ideológiai területnek csupán néhány kérdését kívá­nom röviden érinteni, első­ként a szocialista tudat, az anyagi érdekeltség és az anya­giasság összefüggéseit. Nálunk az utóbbi időben aggodalmuk­nak adtak kifejezést, hogy egyrészt az életszínvonal emelkedése, másrészt külön­böző negatív hatások követ­keztében csökken a forradalmi szellem és teret nyer, az önző anyagiasság, társadalmunkat az „elpolgáriasodás" veszélye fenyegeti. A párt a szocialista tudat, közgondolkodás erősí­tése mellett sokszor szól az anyagi érdekeltségről, sőt, a gazdasági mechanizmus re­formja kapcsán még növelni is kívánja azt. Véleményünk szerint itt különböző kérdé­sekről van sző, közöttük két olvan jelenségről, amelyik kö­zül az egyik káros és leküz­dendő. a másik pedig teljes összhangban van a szocialista elmélettel és gyakorlattal. Az ismert korábbi hibák és az ellenforradalmi demagógia a szocializmus ingadozó hívei­nél átmenetileg kiábrándulás­ra és a szocialista eszmétől való eltávolodásra, nem egy- ;?er valamiféle „éljünk a má- •ifik" hangulatra vezetett. Az életszínvonal 1957-ben bekö­veti’ --ett jelentős emelkedése, - kisinar, a kiskereskedelem bizonyos mérvű felien dő­lése. a telekvásárlás, a csa­lád' áoítés, a szemé1 vgép- Voc ' ’"' -árlás, a külföldre .tömegessé válása, a ! tőkés országokkal iétreiött széles felületű érint­kezés kétségtelenül a kispol­gári gondolkodás, az önző anyagiasság szemléletének bi­zonyos fokú megerősödéséhez vezetett A kispolgári gondolkozás a többi között a kispolgárság létéből is fakad. De ma| viszonyaink között lehetővé kell tenni mindazt a magánkezdeményezést, ami segíti a szocialista célok megvalósítását a torzuláso­kat pedig, amelyek ezt hát­ráltatják, le kell küzdeni. Ez lenini politika. Az ered­mény a szocialista állam és rendszer megerősödése, a szo­cialista forradalom továbbfej­lődése. Más kérdés a kispol­gári gondolkodás, a haszonle­sés, az önző anyagiasság szel­leme, ez idegen a szocializ­mustól, ez ellen megalkuvás nélküli elvi harcot kell foly­tatni Megint más kérdés a dol­gozók anyagi érdekeltsége a szocializmus építésében, amely a szocialista eszmével, gyakor­lattal teljes összhangban van, ezért erősíteni kívánjuk. Vall­juk és hirdetjük, hogy a szo­cialista társadalom építése, a tömegek tudatos cselekvését, áldozatkészségét, önzetlensé­gét, közösségi szellemének erő­sítését kívánja meg. A kettő azonban nincs ellentétben egy­mással, hanem kiegészíti egy­mást A párt a szocialista eszme terjesztésén és elmélyítésén munkálkodik és egyidejűleg hirdeti, hogy a szocialista társadalom építésének együtt kell járnia a dolgozók élet­színvonalának rendszeres emelkedésével. Sőt jelenleg a szocialista bé­rezési elv hatékonyabb érvé­nyesítése a feladatunk, más szóval növelni akarjuk a dol­gozók anyagi érdekeltségét, azt hogy aki munkájával töb­bet ad a társadalomnak, az a javakból is jobban részesed­jék. A gyakorlat ebben a kérdés­ben is bizonyítja a párt állás­pontjának helyességét Azok­ban az években, amelyekben a dolgozó tömegek, munká­sok, parasztok, alkalmazottak életszínvonala jelentősen emelkedett, sok százezerrel nőtt azoknak a kommunisták­nak — és pártonkívülieknek — a száma, akik a párt, a tö­megszervezetek, a tanácsok, a Hazafias Népfront-mozgalom aktív tagjaiként anyagi ellen­szolgáltatás nélkül, minden szabadidejüket sokszor egész­ségüket feláldozva, a szocia­lizmus tudatos építőiként vet­ték ki részüket legnagyobb társadalmi feladataink megol­dásából. Ezekben az években jött létre és vált erős szerve­zetté például a munkásőrség, amelynek tagjai önzetlenül, öntudatból, hivatásbeli mun­kájuk példás ellátásán túl, minden anyagi ellenszolgálta­tás nélkül vállalták és vállal­ják belső rendünk, a nép ha­talmának, szocialista vívmá­nyainak fegyveres védelmét. Ezekben az években született és növekedett tömegessé a szocializmus tudatos építői­nek, élenjáróinak nagyszerű mozgalma. A haza és a magyarság fogalma ma azonos a társadalmi haladással Tisztelt Elvtársak! Ideológiai munkánkban ki­emelkedő fontosságú a szocia­lista hazafiasság elmélyítése, a nacionalizmus elleni harc, az internacionalizmus erősí­tése. Népünkben erős . hazaszere­tet érzése, történelmi múl­tunk, nemzeti kultúránk érté­kes hagyományainak őrzése, ápolása. A múltban az ural­kodó osztályok, a nemesség és példájukat követve a burzsoá­zia az alkotmányon kívül he­lyezte, jogtalanná tette a dol­gozó népet. De még akkor is a mostoha sorsra kárhoztatott dolgozó nép volt a haza igazi védelmezője« a nemzet fenn­tartó ereje. A nép akkor is szerette a szülőföldet, a ha­zát. Százszor inkább szereti ma, amikor a szülőföld, a nép saját, igazi, édes hazájává vált, amikor a haza és a magyarság fogalma azonosa független országban szaba­don élő néppel és a társa­dalmi haladással, az embe­riség jövőjét jelentő, szocia­lista társadalom emelkedő, hatalmas művével. A nacionalizmus polgári esz­me, amely ma még pozitív szerepet tölt be a világnak azokon a helyein, ahol a né­pek még az önálló nemzet megteremtéséért, és m függet­lenségükért harcolnak az im­perializmussal, a reakciós feudális, vagy törzsi erők el­len. Európában azonban a nacionalizmus már betöltötte pozitív szerepét az önálló nemzeti államok kialakulása idején. Még ma is léteznek olyan polgári erők nyugat­európai országokban, amelyek nemzeti érdekek védelméhez csatlakozva szembe kerülnek amerikai imperialista, nyugat­német, revansista törekvések­kel. Az ilyen erőkkel lehetsé­ges és szükséges is együttmű-1- ködni, azonban a nemzeti ér­dekeket Európa országaiban következetesen már régen a munkásosztály képviseli, s reakciós burzsoázia pedig az osztályharcban a nacionaliz­must, a modem ipari proleta­riátus megjelenése óta az osz­tályellentétek ködösítésére, más népek elleni uszításra használja feL Ezért pártunk, mint minden forradalmi párt, következetesen harcol a bur- zsoá nacionalizmus ellen, Ojabban az imperialisták és a reakció honi maradványai szeretnék felszítani a nacio­nalizmus eszméjét a szocialis­ta országokban, éppen azzal a céllal, hogy a régi recept sze­rint megosszák és kijátsszák egymás ellen e népeket. Szo­cialista országokban is akad­nak egyes emberek, akik rö­vidlátó módon kacérkodnak a nacionalizmussal és ezzel,— bár azt szolgálni vélik, — ár­tanak a szocialista ügynek. Az imperialisták azonban hiába reménykednek, a szo­cialista országokat vezető marxista—leninista pártok nagy forradalmi tapasztala­tokkal rendelkeznek, népeik között szocialista, testvéri barátság épül, alapvető ér­dekeink közösek, és a bnr- zsoá nacionalizmus nem fog éket verni közénk. Pártunk a szocialista haza­fi ság lényeges elemének te­kinti a munkásnemzetközisé­get. Ezért ideológiai munkájá­ban az internacionalizmus, a más népek iráhti barátság szellemében neveli a magyar népet. A proletár internacio­nalizmus eszméjében egyesül a szocialista ham, a nemzet­közi munkásosztály, a szocia­lista világrendszer érdekeinek azonossága, és az ezekhez való hűség. Pártunk a leninizmus tanításaihoz híven hű a pro­letár internacionalizmus esz­méjéhez Fő feladatunk a szocialista társadalom felépítése ha­zánkban. Ebből kiindulva hozzuk döntéseinket, de azok nem lehetnek ellenté­tesek a szocialista világ- rendszer országainak, a nemzetközi munkásosztály­nak közös érdekeivel és kö­zös frontban, egységesen kell harcolnunk közös el­lenségünk, az imperializmus ellen. Ezért mi elítéljük a kínai vezetők jelenlegi irányvona­lát, amely a világforradalom­ról sűrűn hangoztatott szavak ellenére mindinkább láthatóan nacionalista, nagyhatalmi, he­gemon törekvéseket mutat. A hívők szabadon gyakorolhatják vallásukat EtvtáreaM ‘ Az ideológiai kérdések kö­rül érinteni szeretném még a vallásos világnézethez, a val­lásos emberekhez, az egyhá­zakhoz való viszonyunkat. Pár­tunk álláspontja e kérdések­ben alapjában mindvégig he­lyes volt Pártunk világnézete szem­ben áll minden idealista vi­lágnézettel, Így a vallásos vi­lágnézettel is. eszmei har­cot jelent. Hazánkban vallásszabadság van, pártunk kerül min­dent, and a vallásos embe­rek érzéseit sértené, de nem mond le arról, hogy küzdjön a íelvOágosodottságért a tu­dományos ’ világnézet elter­jesztéséért. Az osztályban frontja sze­rintünk nem a hívők és nem hívók között húzódott és nem ott húzódik ma sem. Bármely felekeze thez tartozó hívők szabadon gyakorolhatják val­lásukat. hátrányos megkülön­böztetésben nincs részük, egyenjogú állampolgárai a ha- iának. A felszabadulást követően voltak éles politikai harcaink különböző egyházak vezetői­vel, de nem egyházi, hanem világi és hatalmi kérdésekben. Amikor egyes egyházi vezetők még a Habsburg királyi ház­hoz való hűségért, a földbirto­kos és kapitalista osztály érde­keinek védelmében lépteik fel és imperialista ellenségeinkkel szövetkeztek, akkor éles volt a harc, de ez ebben a formá­ban már a múlté« Jelenleg a Magyarországon működő egyházak és az ál­lam viszonyát, mindkét fél számára elfogadható egyez­mények szabályozzák kielé­gítően. Amióta az egyházak vezetői a szocialista társadalmi rend megszületését és fennállását tudomásul vették és a helyze­tet e reális valóság alapján ítélik meg, nem egy társadal­mi kérdésben is közelíteni tudtuk álláspontunkat. Az állam, az egyház szá­mára elfogadható és a nép ér­dekeinek, szocialista építő munkájának megfelelő helyzet kialakításában a párt, az ál­lam helyes politikája mellett szerepe van a hivő tömegek demokratikus állásfoglalásá­nak. Szerepük van az egyhá­zak vezető testületéiben reáli­san gondolkodó embereknek, és a különböző egyházak, gya­rapodó számú haladó papjai­nak is, akikkel a Hazafias Nép­front keretében a kölcsönös tisztelet alapján, egyetértésben dolgozunk népünk javára. A tapasztalatok alapján mi üdvözöljük a marxisták és ke­resztények között a nyugati országokban megkezdődött pár beszédet, amelynek célja, hogy a haladás és a béke érdekében a közös fellépés alapjait éo módozatait megtalálják. A Központi Bizottság refe­rátuma összegezte a tudomá­nyos élet. a kutatómunka te­rületén elért fejlődést, ■ az el­múlt évek tapasztalatai ján felhívta a figyelmet: A következő években kell törekednünk, hogy az ipar, a mezőgazdaság, kulturális életünk igényelje a tudomány fokozottabb segítségét, s hatá­rozzon meg konkrét, időszerű feladatokat, amelyeket a tudo­mány eszközeivel kell megol­dani. Kutatóink, a tudományos élet vezetői építsék és erősít­sék a kapcsolatot az ipar, a népgazdaság termelő munkáját irányítókkal, s olyan tudomá­nyos témák művelését állít­sák előtérbe, melyek társadal­munk céljait a legeredménye­sebben szolgálják« A tudományos eredmények megalkotói és felhasználói kö­zös erővel munkálkodjanak a tudomány kincseinek eddigi­nél gyorsabb hasznosításán« Az oktatási reform alapelvei helyeseknek bizonyultak Kedves Elvtársak! Az utóbbi négy évben né­pünk műveltsége tovább gya­rapodott. Minden általános is­kolát végzett 100 tanuló közül 42 középiskolában, 41 pedig szakmunkástanuló intézetben folytatja tanulmányait Ma évenként másfélszer annyi szak embert bocsátanak ki egyete­meink, főiskoláink, mint az egyetemi, főiskolai hallgatók száma 1937/38-ban összesen volt A tízezer lakosra Jutó nap­pali tagozatos egyetemi és főiskolai hallgatók száma és , aránya tekintetében olyan fejlett európai ka­pitalista országokat előz­tünk meg, mint Anglia, Fran eiaország, Olaszország, Svéd­ország. E tények szocialista építésünk legszebb eredmé­nyei közé sorolhatók. A VIII. kongresszus egyik jelentős döntése a származási kategóriák eltörlése és az új egyetemi-főiskolai felvételi rendszer bevezetése volt. A döntés helyességét a gyakor­lat igazolta. A felvételi rend­szer követelményei: a felké­szültség, a tehetség, rátermett­ség és a magatartás fokozot­tabb helytállásra serkent és jobb tanulásra, a képességek fejlesztésére ösztönöz. Az ez évi egyetemi felvételi vizsgá­kon a korábbinál nagyobb le­hetőséget biztosítottunk a fel- készültség mellett a tehetség, a rátermettség és a magatar­tás figyelembevételére. Nem számolva a ma más munka­körben dolgozó korábbi mun­kások és parasztok gyerme­keit, a fizikai dolgozók gyer­mekeinek aránya országosan nem csökkent, a hallgatók 44 —45 százaléka közülük való. Nem mehetünk el azonban szó nélkül amellett, hogy egyes — különösen budapesti — egyetemeken arányuk ala­csony. 1961 óta közoktatásunk egé­szét átfogó reform megvaló­sításán dolgozunk. Az oktatási reform eddigi tapasztalatai igazolták a lefektetett alapel­vek helyességét Az Iskola- reformmal a Központi Bizott­ság behatóan foglalkozott. A gyakorlati végrehajtás néhány torzulását és hibás értelmezé­sét — különösen a közép­fokú oktatásban •— kijaví­tottuk. Folytatnunk kell azonban erőfeszítéseinket, hogy az eredeti célnak meg­felelően csökkentsük a tanu­lók megterhelését, ugyanakkor minden iskolatípusban korsze­rű műveltsége* nyújtsunk, te­gyük hatékonyabbá a tudo­mányos, szocialista világnézeti nevelést, s készítsük fel ta­nulóinkat a tudatos szakma- választásra és választott élet­hivatásukra. A mi társadalmunkban a műveltség, a szakmai ismere­tek, a tudás megszerzésének különböző útjai vannak. Van­nak, akik iskolai keretben sa­játítják d, mások pedig egyé­nileg képezik magukat. Olyan gyakorlatot javasolunk — és elkezdtük ennek bevezetését — mely mindenkinek lehető­vé teszi, hogy bármely okta­(Folytatás a 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom