Dunántúli Napló, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-24 / 277. szám

UN. NOVEMBER 24. napló 5 Pénteken este: HÄNDEL-BEMUTATÓ JULIUS CAESAR a pécsi színház színpadán A szántalak mögött lándasás, pajzsos, sisakos harcosok. A színpadon Julius Caesar a győ­zelemről énekéi... Megkez­dődött Händel pénteken be­mutatásra kerülő operájának főpróbája. Mennyire más ez az opera, mint amilyeneket eddig láttunk, hallottunk ezen a színpadon, A rendező Hor­váth Zoltán számára is izgal­mas feladatot jelenthetett színreállítása. — Ismerve közönségünk íz­lésé t — mondotta Horvath Zoltán —, mely hozzászokott a sodró erejű, romantikus ope­rákhoz, látszólag valóban rend­kívül nehéz egy barokk ope­rát közelhozni a közönség igé­nyeihez. Előfordult, hogy ma­gam is közönség voltam és erősen igényeltem a drámai- ' Ságot, az izgalmat. Erről, mint rendező sem mondhatok le. Annál kevésbé tehetem ezt, mert az oratóriumszerzőnek ismert Händel barokk muzsi­kája érzelemgazdagságával és rendkívüli fűtöttségével __ ezt szinte meg is követeli tőlem. Sokan állóvíznek képzelik Hän­del dramaturgiáját, holott ben­ne rejlik a mi igényeink sze­rinti dráma lehetősége, s cé­lom az volt, hogy ez a lehe­tőség valósággá váljon. En­nek érdekében igyekeztem felfedezni minden mondatnak, minden áriának drámai funk­cióját, hogy az előadás egyet­len mozzanata se kerüljön ki a darab állandó sodrásából. Händel lehetőséget adott erre azokban a nagyszerű áriák­ban, melyekből egy-egy sze­replő karaktere a mai érte­lemben is sokszínűén és izgal­masan bontakozik ki. Az európai előadási hagyományok a barokk operákkal kapcso­latban eléggé eltérőek. Mi az - egyiptomi környezet és a reá­lis kor figyelembevételével kíséreljük meg életrekelteni a művet, mert véleményem sze­rint a túlburjánzó barokk kör­nyezet (díszlet, jelmez) meg­fosztana minket a modern 1 drámaiság lehetőségétől. A Julius Caesar című ope­ra bemutatóját a vezénylő Paulusz Elemér szerint Háry del műveinek népszerűsége te­szi indokolttá. — Händel zenéje — mon­dotta — elsősorban az orató­riumokon és a rádióban fel­hangzó áriákon keresztül vált ismertté. De úgy érzem, hogy adósok maradtunk egyes ope­ráinak színrehozatalával. Az Állami Operaház évkönyvének tanúsága szerint mindössze két operáját mutatták be eddig hazánkban: a Xerxest 1928- ban, a Rodelindát 1943-ba n. Összesen 8—8 előadást ért meg a két opera. A mi vá­lasztásunk az új átdolgozás­ban megjelent Julius Caesar című operára esett. Ezt a mű­vet mind több külföldi ope­raház tűzte műsorára. A lon­doni bemutató után nemrég mutatták be Grácban, vala­mint Ljubljanában. Természe­tesen Händel szülővárosában, Halléban i* állandóan műso­ron van. A pécsi színház különösen nagy gonddal készült a be­mutatóra. A címszerepet Mar- czis Demeter énekli, deopát- rát Ágoston Edit. Két ven­dégénekes is bemutatkozik. — A Zeneművészen Főisko­la opera tanszakának végzős növendéke vagyok — mutat­kozott be Erese Margit, aki Comélia szerepében lép a kö­zönség elé. — Ez életem első szerepe, nem számítva termé­szetesen a vizsgaelőadásokat, melyeken Ebolit, Dorabellát, Delüát énekeltem, most készü­lök majd az Aida Amnerisz szerepére. Igen nagy megtisz­teltetésnek érzem, hogy eléne­kelhetem Comélia szerepét. A másik vendégéneke» Mol­nár Miklós, aki tíz évvel ez­előtt végezte el a főiskolát. Mint az Operaház ösztöndíja­sa 19 operában szerepelt, szá­mos rádiófelvételen vett részt, ahol oratóriumokat, operákat és dalokat énekelt, öt éve a néphadsereg művészegyüttesé­nek szólistája. — Örömmel vállaltam el a Pécsi Nemzeti Színház meg­hívását, hogy Här. Jel operájá­ban Ptolemeus szerepét eléne­keljem — mondotta teljes harci díszben és máris indult a színpadra ... — nt — Gzabó Samu, Kossuth- ^ díjas, a Pécsi Nemzeti Színiház művésze november 22-én este váratlanul el­hunyt. Hatvanhárom éves voít. Csaknem öt évtizedes, sike­rekben és szeretetben gaz­dag színészi múlt állt mö­götte. 1949-ben. a színházak államosításakor került Pécs­re, és itt letelepedett. Tán- coskomikus volt, minden rangos operettben játszott, a Mosoly országa, a Mária főhadnagy, a Lili bárónő, a Sybill, a Leányvásár és sok más operett elképzelhetet­len lett volna nélküle. És főként a Csárdáskirálynő, életének utolsó szerepe: Miska. Harmadszor játszot­ta volna ebben az évadban ezt a sok színnel megfor­mált. s egyre inkább szívé­hez nőtt szerepet. A Kossuth-díjat 1954-ben kapta sok emlékezetes ala-/ kításáért. amelyek közül ak­kor a Luxemburg grófját emelték ki. De sokszor ki­lépett az operett világából, kedves alakítása volt A fös­vény címszerepe és a Revi­zor polgármestere. 1958-ban, amikor 40 éves s^nészi ju­bileumát ünnepelték, a Pyg- malionban játszott. Több év­tizedes munkásságáért, iok- sok érdeméért 1963-ban a Munkaérdemérem birtoko­sa lett. A közönség kedvence volt, szerették humorát, közvet­lenségét, temperamentumát Nem titkolt, sőt, nyíltan vállalt életcélja az embe­rek megnevettetése volt. Harsányan és kedvesen, sa­játos Szabó Samu-i bájjal tette ezt, sosem ejtett se­beket, inkább gyógyított: a nevetés felszabadító katar­zisával. Halálának híre minden­kit megdöbbentett, talán ép­pen azért, mert alakja min­denki szemében egybefor­rott kipusztíthatatlan vi­dámságával és meleg em­beri humorával. A színház­ra, amelyet annyira szere­tett, s amelyhez haláláig hű maradt, kitűzték a gyász­lobogót A Pécsi Nemzeti Színház Szabó Samut saját halottjának tekinti és szom­baton délben temeti. 593 név Tapasztalatok három országból Az igazságügyi orvostan új feladata az autóbalesetek után Az [SDK. új felsőoktatási törvénytervezete Beszélgetés dr. Budvári Róbert professzorral Montpellier, Bukarest, Er­furt — Dr. Budvári Róbert professzor egyhónapos távol­iét után lépett be az Igaz­ságügyi Orvostani Intézet Dischka Győző utcai kapuján. A három városban konferen­ciákon, törvényjavaslatok vi­táján vett részt, felszólalt, tár­gyalt, sőt a montpellieri nem­zetközi konferencián — ott először fordult ez elő magyar professzorral — ő ült az al­elnöki székben.- Most az egy­hónapos út legérdekesebb ta­pasztalatairól beszélgettünk. — Mindhárom útja az igaz­ságügyi orvostannal kapcso­latos? / — Csak kettő, a franciaor­szági és a romániai. Erfurtba az ottani Orvostudományi Akadémia és a Pécsi Orvostu­dományi Egyetem között há­rom éve kialakult együttmű­ködés keretében jártam. — Mi a jelentősége a montpellieri útnak? — A Nemzetközi Igazság­ügyi és Szociális Orvostani Akadémia 1967-ben Budapes­ten tartja VII. kongresszusát. Mivel az Akadémia vezetősé­ge jelentős mértékben fran­ciákból áll, lehetőségem nyí­lott arra, hogy megbeszéljem a jövő évi kongresszus rende­A siketek pécsi képzőművészeti kiállítása November 26-án, szombaton este 19 órai kezdettel nyitják meg a Siketek és Nagyothal­lók Országos Szövetsége Pé­csi Csoportja rendezésében a siketek pécsi képzőművészeti kiállítását, szókházukban: Jó­kai utca 9. szám alatt. — A megnyitót dr. Borsos József, Pécs m. j. város Tanácsa VB népművelésügyi csoportvezető­je tartja. A tárlaton pécsi és baranyai siketek festmény-, szobor-, kerámia- és fém­tárgy-alkotásaikkal szerepel­nek. A rendkívül érdekes és gazdag kiállítás december 15­ig tart nyitva, kedd, csütörtök, szombat és vasárnaponként 17—20 óráig. A kiállítás megnyitása után kerül sor a soproni siket színjátszók közreműködésével az érdeklődéssel Várt panto­mim-estre, melyen a vendég- csoport A Patyolatnál és A háziasszonyok főzési negyed­órája című némajátékokkal, a pécsi együttes pedig Kós La­jos: Apróhirdetés című, há­rom képből álló pantomim­játékával szerepel, a szerző rendezésében. Műsor után táncestéig zésével kapcsolatos problé­mákat. — Montpellier ben a tör­vényszéki orvosok kongresz- szusán vettem részt. Ezen két, magyar viszonylatban is közérdekű témáról tárgyal­tunk. Az egyik a közlekedés­sel függ össze. A balesetek miatt ugyanis elszaporodtak a sérüléses eredetű szívbán- talmak. A gépkocsivezető tud­niillik mindig kap egy tom­pa mellkasi ütést, ami persze lehet súlyos, esetleg halálos kimenetelű is. De az enyhébb kimenetelű esetekben is szív­panaszok jelentkezhetnek a baleset után. Már most a kártérítési ügyekben a jövő­ben gyakori feladat lehet an­nak megállapítása, hogy a baleset és a szívbántalmak között milyen az összefüg­gés. — A másik érdekes téma a születésszabályozás volt. Ez világviszonylatban napirenden levő kérdés. Megismerkedhet­tünk a francia megoldással is'. Ott a művi vetélések fe­lett hozott rendkívül szigorú ítéletek, a fogamzásgátló sze­rek igen jó propagandája, a francia családtervező intézet működése, valamint a viszony­lag magas összegű családi pótlék a megoldás, aminek következtében az utóbbi tíz évben jelentősen csökkent a művi vetélések száma. A kongresszus általában igen élesen állást foglalt az ellen a nézet ellen, mely egyedül az ÁB-bizottságok engedélyei alapján oldja meg a születés­szabályozást — Erfurt?. — Részt vettem az NDK új felsőoktatási törvényterveze­tének vitáján. Néhány érde­kesség a javaslatból: külön akarják választani a tanszé­ket az intézettől. Tehát külön professzor áll az oktató és kutató tevékenység, valamint külön a sok adminisztrációt, gazdasági és egyéb szervező munkát Igénylő intézet élén. Aztán 5—7 évenként akár egy évre is fizetéses szabad­ságot biztosítanak majd az egyetemi tanároknak könyv­írásra, továbbképzésre. A nyugdíjas tanárok pedig, az egyetem kötelékében marad­nak. — És Bukarestben? — Most rendezték meg a román törvényszéki orvosok első nemzetközi kongresszu­sát. Értékes tapasztalatom volt, hogy az egységes román igazságügyi-orvostani szerve­zet milyen nagyszerűen bizto­sította ennek a nagy nemzet­közi kongresszusnak a sike­rét. A kongresszus elnöke, Moraru professzor, egyébként az egészségügyi miniszter he­lyettese is. Romániában igen jó a kapcsolat az egészségügyi igazgatás és az igazságügyi orvosi szervezet között. No­vember 1-től, mint ismeretes, náluk eltörölték a „bizottsági vetélést”, s ennek igazságügyi orvostani feladatairól is tár­gyaltunk, — mondotta dr. Budvári Róbert professzor, a Pécsi Igazságügyi Orvostani intézet igazgatója. Földessy Dénes V an egy vastag, regiszteres füzet a Pécsi Ingatlan- kezelő Vállalat központjában. Ebben a füzetben tartják nyilván azokat a lakókat, akik nem fizetnek rend­szeresen lakbért, állandó — gyakran sok hónapos hátralék­ban vannak, nem kis gondot okozva a vállalatnak. A fü­zetben jelenleg 593 név szerepel. Kiegészítve azzal, hogy a notórius nemfizetők havonta megszerzik az „érdemet”, évente azonban csak egyszer jegyzik be őket a regiszteres füzetbe. Az 593 lakó ellen a vállalat kilakoltatást kért az év folyamán, illetve u írósági felszólításhoz folyamodott. A Pécsi Ingatlankezelő Vállalatnak összesen 16 ezer bérlője van. Az 593 körülbelül az összes bérlők három százalékát jelenti. Hasonlóképpen a havi 50—60 ezer forintot képező hátralék is körülbelül három százaléka az egész évben esedékes 15 millió forint összbérleti összegnek. Sok ez? Vagy kevés? Az egészhez viszonyítva olta- képpen nem nagy összeg, és nem sok bérlő. De sok abból a szempontból, hogy az esetek nagy részében nem is anya­gi problémáról van szó, hanem pusztán csak hanyagságról, felületességről. Ha valaki nem fizeti ki időben a gáz-, a villany- vagy a telefondíjat, egyszerűen kikapcsolják a szolgáltatásból, mig tartozását nem rendezi. Alig hallani olyan precedensről, amikor a notórius lakbérhátralékoso­kat szükséglakásba költöztetik. A lakásbérletek terén fenn­álló messzemenő türelem érthető. A szolgáltatásokban könnyű a számla kiegyenlítése után visszakapcsolni a fo­gyasztót, de az önhibája miatt szükséglakásba költöztetett bérlőt már sokkal nehezebb volna visszahelyezni a ko­rábbi lakásába. De hát meddig türelem a türelem? És meddig hu­mánus? A PIK vezetői joggal panaszkodnak: „Vannak olyan visszaeső bérlőink, akik nem képesek a húsz forint lak­bért kifizetni, a házkezelőnek gyakran háromszor-négyszer ki kell utaznia Vasas 11-re, Hirdre, és mire behajtja a húsz forintot, elutazott huszonötöt. Gyakran előfordul, hogy jó­keresetű emberek, például Ujmecsekalján, öt-hatszáz forin­tos lakbérhátralékban vannak. Volt olyan bérlőnk, aki egy egész éven át nem fizetett, de amikor a bíróságnál foga­natosítani akartuk a kilakoltatást, azonnal ki tudta fizetni az egész hátralékot. Mire gondoljunk ezek után? Az a ké­résünk a lakókhoz, hogy ne várják meg, amig a kénysze­rítő eszközökhöz nyúlunk. Jobb ezt elkerülni nekik is, nekünk is ..." Néhány példa: B. László Készüli úti lakos havi lak­bére húsz forint. A húsz forintos lakbérből 675 forint ösz- szegű hátraléka gyűlt össze. Sz. István, a Pécsváradi or­szágút 23—25-ben havi huszonkét forintot fizet. Adóssága 652 forint F. Bertalanná az ötven forintos havi lakbér mellett 1313 forinttal tartozik. M. Gabriella 1731 forint lakbérrel tartozik. A bírósági felszólításra kötelezettséget vállalt, hogy hátralékát három részletben rendezni fogja. Mindhárom határidő elmúlt, egyetlen forintot se fizetett. Sem a tartozásból, sem az esedékes lakbérből. A notórius nemfizetők gyakran változtatják a munkahelyüket, mire le lehetne tiltani a fizetésüket, már leszámoltak és másik munkahelyen bukkannak föl, és előfordul, hogy lefoglal­ható ingóságuk se nagyon van. Akad közöttük néhány nagy családos, gondokkal küzdő bérlő, bár az a tapaszta­lat, hogy a nagy családúak — ha időnként késéssel is — de előbb-utóbb rendezik a tartozásukat. Akiket viszont nem lehet eléggé furcsállni: azokat a hátralékos bérlőket, akik két-háromezer, nemegyszer még ennél is magasabb keresettel rendelkeznek. Valóban fur­csa, hogy havonta Ujmecsekaljáról érkezik a legtöbb pa­nasz, arról a lakótelepről, ahol köztudomásúan a legma­gasabb az átlagjövedelem. Az ok legtöbbször a hanyagság,. a felületesség, a következményekkel szembeni nemtörő­dömség, a bérlői helyzet túlértékelése. S ha megérkezik a bírósági felszólítás, vagy kilakoltatási végzés, akkor külö­nös módon a legtöbb esetben van pénz az egész hátralék rendezésére. Az ilyen esetekre nincs magyarázat, és nincs mentség. A regiszteres füzetben szereplő 593 név lehet, hogy ** számszerűleg nem sok. Ami figyelemre méltó, hogy a hatszáz esetből négyszáz esetben nem anyagi prob­lémákról van szó. Az a világ véglegesen elmúlt, amikor a háziúr gyakran csak egy-két hónapos hátralék miatt is kirakta lakóját az utcára. Ilyen ma nem történhet meg. Lakbért azonban a humánus körülmények között is fizetni kell, az ember a társadalmi szervezettségben nem feled­kezhet meg a kötelezettségeiről. Ez önfegyelem, jótartás, az emberi tiszteiére törekvés dolga. A másik oldalról pe­dig rendeletek, szabályok intézkednek, s ezekkel türelme­sen, de élni kell! Hatszáz család egy egész falu. <T) PVENALL é&texet a smjápoGísl L A SZ AJ V 'Ulb ........­_____J TÖLTSE a szilvesztert külföldön! A KISZ Pécs Városi Bi­zottsága társasutazást szer­vez 30 éven aluli fiatalok részére: Halle—Lipcse—Drezda (szilveszter Halléban) 1966. XII. 27—1967. I. 2. Részvételi díj: 1300 Ft. Krakkói szilveszter 1966. XII. 29.—1967. I. 2. Részvételi díj: 1050 Ft. Jelentkezés és felvilágo­sítás a KISZ-bizottság Uta­zási Osztályának ügyeletén kedden és csütörtökön 16— 18,00 óráig a Doktor Sán­dor Művelődési Házban (Déryné u. 18.) 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom