Dunántúli Napló, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-23 / 276. szám
UM. NOVEMBER 23. nujjio 3 Korszerűbb munkahelyeket a legelhanyagoltabb iparágban! Csúcsforgalom a cipészeknél Hatvankét műhelyben javítják a megye lábbelijét Két even beiül nyugdíjba megy a cipészek egy harmada Pécsett, a járási székhelyeken és a nagyobb községekben összesen 62 műhelyben javítja a megye lábbelijét a Baranya megyei Cipész Szövetkezet 268 cipésze. A javításoknak most van a szezonja. A szövetkezet Pécsett általában 6—8 napos vállalási idővel dolgozik. Különösen sok a megrendelés a belvárosi műhelyekben. Gépesíteni szeretnének momd- a szö— Ennek oka az, — ja dr. Gungl József, vetkezet elnöke —, hogy munkába menet inkább oda viszik be a javítanivalót, ahelyett, hogy a lakóhelyükhöz közelebb eső részlegekben adnák le. így aztán a belvárosi műhelyeink túlterheltek. Persze, ha annyi cipő gyűlik össze, hogy a határidőt nem tudjuk betartani, átvisszük a munkát más műhelyekbe. Egyébként az Irányi Dániel téri műhelyünk két műszakban dolgozik, más boltjainkban pedig — ha kell — túlórában is javítanak. Falun túrajáratok gyűjtik össze 130 község lábbelijét. Ezeket a cipókét a nagyobb vidéki részlegekben, mint például a siklósiban javítják. Siklóson harmincán dolgoznak, ott már sikerült megvalósítani a szalagrendszerű javítást. Legközelebb Pécsvá- radon szeretnénk a részleget tatarozni, új berendezésekkel, gépekkel felszerelni. — Sajnos, legnagyobb problémánk az — mondja az elnök —, hogy a cipészek olyan szűkös körülmények között dolgoznak, hogy sok helyen még jóformán kezet mosni is alig tudnak. Többnyire a műhely egyben a felvevő, helyiség is, ahol három-négy ember szorong. Korszerűsítésnél ebből indulunk ki. Uj, kis he— Felhívást Előkészít« tanfolyam a Felsőfokú Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakiskola felvételi vizsgájára. A Felsőfokú Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakiskola az 1967/68-as tanév felvételi vizsgájára előkészítő tanfolyamot indít. Az előkészítő tanfolyam 1967. január 9-től június 17-ig tart. Az előkészítő tanfolyam tárgyai: matematika, kémia, valamint az érettségivel (képesítő oklevéllel) nem rendelkezők számára magyar nyelv is. A tanfolyam önköltséges, a részt vevők 450 forint tandíjat fizetnek. Baranya, Somogy, Tolna megyében lakók december 1-ig jelentkezhetnek a Közgazdasági Technikum Kereskedelmi Tagozatán, a Felsőfokú Szakiskola konzultációs központjában, Pécs, Rét u. 10., Nagy Sándornál, a konzultációs központ vezetőjénél, ahol a jelentkezési lapok is beszerezhetők. (x) ösztől tavaszig csúcsforgalom van a javító műhelyekben. Nyári időben többnyire a helyi árualapra termelnek. A földművesszövetkezet már megrendelt tőlük 6000 pár gyermekszandált a jövő év első felére. Jelenleg is készítenek férfi cipőket, amelyből az utolsó negyedév során 1600 párat adnak át a belkereskedelemnek. Jobb körülmények között Jobb, korszerűbb körülmények között jobb feltételt lehetne teremteni a hiánycikk pótló lábbelik készítéséhez is, ami a vásárlók szempontjából is előnyösebb lenne. Olyan iparág ez, amelyre az év minden szakában naponta szükség van. Ezért minden támogatást megérdemel az a törekvésük, hogy jobbá, gyorsabbá tegyék ezt a szolgáltatást. Egy felszólalás nyomában : Tizenegy éves főiskolás Baranyi Klári négy éves kora óta tanul zongorázni édesapjától, Baranyi Jánostól, aki a Zeneművészeti Főiskola tanára. A kis művésznő már néhány sikeres hazai és külföldi hangversenyen szerepelt. A nyáron felvételizett a Zeneművészeti Főiskola zongoraszakára, s októberben megkezdte tanulmányait Hernádi Lajos tanárnál. Baranyi Klári főiskolás és általános iskolás egyidőben. Főiskolai tanulmányai mellett a VIII. osztályt magánúton végzi. Képünkön: Hernádi Lajossal a főiskolán. Tessék választani! A tejbőség többféle tejtermék készítésére nyújt lehetőséget Jön a rokfortos vaj, a pritaminos és a vaníliás sajt Konyvelőgépek Űjpetrén Ascota típus« könyvelőgépekké! dolgoznak az újpet- rei termelőszövetkezet könyvelői. A két géppel két könyvelő négy ember munkáját végzi el. Fele annyi idő alatt készülnek el a könyvelők a gépek segítségével az elemező, kiértékelő és ellenőrző munkákkal és időben tudják az adatokat szol gáltatni a szakmai vezetésnek az operatív ív* t'zk édesekhez. Az újpetrei termo . . >.etkezet a uoo- ■ elsőnek, orsz'sósán pedig neg Bőiknek alkal- mn»- ’ gépeket. A képen Kása Györgyné és Gergely Istvánné adatokat dolgoznak fel. Foto: írt. gyasztó megkedveli. De hát a cél, mi is tulajdonképpen? — A fő profilunk a tej, s ha a lakosságot megfelelően elláttuk, a többi tejjel gazdálkodhatunk. Körülbelül tíz-tizen két féle tejterméket állítottunk elő eddig, s most októberben még öttel bővítettük a választékot. Ez a lényeg — a választék bővítése. Az itt említett öt új termékből kettő — a Mecseki blokksajt és a pritaminos sajt — a pécsi tejüzem szakembereinek kreációja. — Hogyan születik meg az új termék? — Sokféle követelményt kell figyelembe vennünk, ezek közül például az ízt, a színt, a csomagolást, aztán a termék hozzávetőleges árát is. Hiszen ha túl drága terméket állítunk elő, kicsi lesz a kereslet. Kis mennyiségben pedig nem érdemes gyártani — mondja Szupper Márton, a pécsi üzem vezetője. A kísérletek a receptúra összeállításával, illetve afölötti vitával kezdődnek. Próbálkoztak például a hagymás sajt előállításával. Sült hagyma aromáját keverték az anyagba. ízlelték, elvetették. Nem íze miatt, hanem mert a hagyma gyorsan bomlik és hatására romlik a sajt is. Ezután következett az eperaroma. íz és szín tekintetében megfelelt, csak az ára volt magas, ezért a kereskedelem nem vállalkozott árusítására. Dióaromával is kísérleteztek, de a dió és a sajt íze „ütötte egymást”. — Ekkor próbálkoztunk a pritaminnal, a Mecsek-sajtnál pedig az enyhén füstös ízzel. Ez az utóbbi eléggé magas zsírtartalmú és enyhén füstölt szalonnára emlékeztet. Bizonyára sikere lesz. A csomagolás külön probléma. A dobozos sajt csomagolása az egészségügyi követelményeknek megfelel, de' szebb, mutatósabb lehetne. Miért fontos ez? A reklámra tulajdonképpen addig nincs szükség, amíg valamilyen termékből szűkén állunk, de ha az áruválaszték bőséges, akkor már a termékre fel kell hívni a fogyasztó figyelmét. Mutatott több külföldi csomagoló kollekciót: mélynyomású színes papírok, ízléses ábrákkal, vízjeles staniolpapirok, különböző színekben. — Egyelőre nem tudjuk fejleszteni csomagolás-technikánkat, pedig éppen a tej bősége miatt van árunk elég! — Hogy érti a tejbőséget? Dr. Szupper Márton elmondja, hogy az időjárás az idén kedvezett az állattenyésztésnek. Korán jött a tavasz, az állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek tehénállománya korábban jutott friss takarmányhoz. Még augusztusban is — ami pedig ritkán fordul élő — majdnem „májusi fris- seségű” fű volt a legelőkön, A sok csapadék miatt bőven volt zöldtakarmány, nőtt a tej hozam és az ipart elég tejjel láthatta el a mezőgazdaság. Természetesen, ha az üzem jövőbeni terveit nézzük, akkor néhány év múlva a mai mennyiség már nem lesz elegendő. Folyamatosan több új termékkel kísérleteznek majd és ehhez tej kell. Jelenleg 44—45 ezer liter fogyasztói tejet szállít naponta a pécsi üzem Pécsre, Siklósra, Harkányba, Szöllősre, Szigetvárra Komlóra és Sásdra. A tej életszükséglet, és ezt a meny-, nyiséget az üzem mindig biztosítani fogja De a tejtermékek rendszeres és nagyobb mennyiségű előállítása már bizonyos állattenyésztési feladatok megvalósításához kapcsolódik. Az üzemvezető — mérnöki diplomamunkájából — idéz néhány adatot, Magyarország területének 75,5 százaléka mezőgazdaságilag hasznosítható terület. Ebben megelőzzük Csehszlovákiát, Lengyelországot, Dániát, Hollandiát, Ausztriát. Svédországot stb. De a tehénsűrűségben majdnem az utolsók vagyunk. Nálunk mezőgazdaságilag hasznosítható négyzet- kilométerre 11,1 tehén iut. Hollandiában viszont 72,2 tehén! Még a tehénsűrűséget tekintve utánunk a legrosz- szabb Csehszlovákiában is 27,4 tehén jut az említett területegységre. Ezek az adatok oer- sze a mezőgazdasági körök ben ismertek, és az állattenyésztéssel kapcsolatos távlati tervek éppen eme aránytalanságok megszüntetését célozzák. Csupán azért érdemes ezt megjegyezni, mert így világos a városi fogyasztó számára is az állattenyésztés és az eladó- pultra kerülő tejtermékek kö-j zötti összefüggés. Rab Ferenc Érdektelenül érdekelve Molnár József, a Nagy- harsányi Kőbánya KISZ-tit- kára már az október elejét) megrendezett ifjúmunkás parlamenten felhívta a figyelmet a karbantartók bérproblémáira. Pethő Sándor járási KlSZ-titkárrai most a helyszínen tájékozódunk. — A karbantartóik nem vitatják, helyes, ha anyagilag is érdekeltek a jobb munkában — mondja Páj Pál, a kőbánya párttitkára —, de nem tudnak egyetérteni a február elsején bevezetett bérezéssel, és megvallom, én sem tartom a legszerencsésebbnek. Miről is van szó? Korábban a karbantartók megkapták órabérüket, végzett munkájuktól függetlenül. A bányászok igazságtalannak tartották ezt, hiszen ők már rég teljesítménybérben dolgoznak. Az ÉM Dél-dunántúli Kőbánya Vállalat előtt tehát az a feladat állt, hogy a Nagy harsány! Kőbánya karbantartói részére megfelelő ösztönző bérezési formát találjanaik. De hogyan ösztönözzék őket? Nem könnyű kérdés. Nos, bérelszámolási szempontból mindenesetre egyszerű megoldást választottak. A karbantartók bérét az üzem tervteljesítésétől tették függővé. Olyan meggondolásból — Schmider József üzemvezető szerint —, hogy ha a karbantartók gyorsan és kifogástalanul dolgoznak, kevesebb a gépállás —, nő a bánya teljesítménye. Részesedjenek ők is az ebből származó nyereségből. de érezzék meg azt is, ha az üzem termelése nem éri el a száz százalékot A baj csak az, hogy az üzem termelési eredményei jórészt függetlenül alakulnak nemhogy a karbantartók, hanem olykor még a bányászok hozzáállásától is. Éppen erre való tekintettel — anyagjövesztési, alkatrész- és dömperprobléma miatt — egészítették ki száz százalékra októberben a bányászok és a karbantartók bérét. A karbantartók oldaláról nézve, és talán általánosságban is, úgy vetődik fel a kérdés, hogy a gép meghibásodásáért azért nemcsak az felel, aki megjavította, hanem azok is, akik dolgoznak vele. Maga az üzemvezető is bólogat, amikor arról esik szó, hogy a bányászok egy része — tisztelet a kivételnek — „gyilkolja” a gépet, mert csak saját műszakjának tervteljesítésében érdekelt. Ha sok gép, szerszám hibásodik meg, a karbantartóknak természetesen többet kell dolgozniuk, és ha az adott időszakban a bánya nem teljesíti tervét, a jelenlegi bérezés szerint kevesebb fizetést kapnak. Emiatt kedvetlenül, ambíció nélkül dolgoznak. Látja ezt az üzemvezető, a párttitkár, de elmondják a dolgozók is. Keresetük az új bérezés bevezetése óta — egy-két hónaptól eltekintve — csökkent, rajtuk kívül álló okosból, ez önmagában is magyarázza elégedetlenségüket De nem is csak a fizetés érdekli őket Egyikük így fogalmaz: — Ez a bérezési rendszer akkor sem lenne reális, ha az üzem rendszeresen teljesítené a tervet. Igaz, akkor több lenne a pénzünk, de sántán nem a saját munkánk után. Schmider József üzemve zető is azt vallja, hogy anyagi érdekeltséget m-- dnpon is meg lehetne vak sítani. Kéri Tamás I zoszeKrenyeitet rendeltünk. / másik nagy probléma az hogy a cipészek egy harmad; két éven belül nyugdíj bi megy. S jelenleg összesen 1- cipész tanuló van a megyi területén. , Mivel jelenleg is túrájára tokkal bonyolítják le a cipői többségének szállítását, nen lehetne egy nagyobb műhely létrehozni a város területén amelyet aztán korszerű gé pekkel szerelnének íel? — Lehetne, pénzünk is volna. Ki is szemeltünk égj épületet a Felsővámház utcá ban. A városrendezési ten során azonban ezt a részt le bontják. Igaz, hogy a lebontásra csak tizenöt-húsz éi múlva kerül sor, de ezekei a területeken már nem szabad építeni. Más megoldás- egyelőre nem találunk. Tizennégy tanuló Pedig a helyzet sürgős. It van például a Sallai utca részleg. Jó szakemberekkel színvonalas méretes tevékenységet is végez. Jelenleg nag: az érdeklődés a báránybőr béléses, zippzáras szárú csíz mák iránt. Közel kétszáz megrendelésük gyűlt össze napol alatt. A felvevőhely mindösz sze talán hat négyzetméter eléggé elfogadható berende zéssel. De belül a műhelybei zsúfoltan, szociális létesít menyek nélkül dolgoznak. Ez a vásárlók nem látják. Másut meg, ahol a műhely felvevő iroda is, a pángliba, a csirize és az áztató edénybe botlil az ember, s ha netán szeret né megvárni egy sarokvas fel verését, még hellyel sem tud ják megkínálni. Ha egy fia tál egy ilyen műhelybe belép nem kap kedvet a szakmához Gungl elvtárs azt mondja hogy a dolgozók 30 százalék; két éven belül nyugdíjb; megy, vagyis a 268-ból leg alább 80. Utánpótlás jelenlei 14 tanuló. Ha ezalatt mindéi műhelybe tudnának is felsze relni gépeket, akkor sem le hét a szakmunkásokat pótol ni vele, hiszen a javításnál nem minden részét lehet gé pesíteni. Ezért teljesen ért hető, ha a szövetkezet veze i tősége mindent elkövet an nak érdekében, hogy dolgozó . megfelelő körülmények köz» , jussanak, mert ez a szakmun - kás utánpótlás egyik feltétele A jobban megközelíthető já ; rási székhelyeken s Pécset kellene egy-két nagyobb rész i leget létrehozni, ahol a meg ■ levő kevés munkást gazdasá [ gosan, szakképzettségüknél ■ megfelelően úgy tudnák fog ’ lalkoztatni, hogy azzal a sző ' vetkezet, de a lakosság is jó i iáma „...Csak egy kicsivel több idő jutna a kísérletekre!”. De kevés jut. Percenként cseng most is a telefon, hol a városból, hol valamelyik üzemrészből keresik az üzemvezetőt. Aztán aláínni- valót hoznak be dr. Szupper Mártonnak, egy fehérköpenyes férfi KÖJÁL-jelentést kér, ismét kopognak, néhány kerek doboz sajtot mutatnak be neki, a dobozról levált a rögzítő szalag, a kereskedelem így nem veszi át, jön egy idős ember, éjjeliőrnek jelentkezik, mutatja a papírt is, megint telefon, megint kopognak ... — Nehogy azt higgye, hogy ezt megrendeztem — mondja —, így megy ez reggeltől estig A Tejipari Vállalat kísérleti termékei, az úgynevezett Mecsek blokksajt, a rokfortos vaj, a pritaminos krémsajt, a vaníliás illetve mazsolásvaníliás krémsajt — a sajtó révén már ismertek és még ebben az évben mind a fogyasztók elé kerül. Mire egy új termék végre az eladó- 1 pultra kerül, időbe telik. A KERMI (Kereskedelmi Minőségvizsgáló Intézet) szakvéleményezi, utána az Árhivatal üti rá a pecsétet és akkor 1 még nem biztos, hogy a fo
