Dunántúli Napló, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-03 / 260. szám

Világ proletárjai, egye&ÖljeteK $ Dunanlűlt napló Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja XXIII. ÉVFOLYAM, 26«. SZÄM ÄRA 50 FILLÉR 1966. NOVEMBER 3., CSÜTÖRTÖK | A pártkongresszus tiszteletére Két és fél millió forint többletnyereség 26 mázsás kukorica-átlagtermés a Bólyi Altami Gazdaságban , Megyénk legnagyobb mezőgazdasági üzeme I — a Bólyi Állami Gazdaság — kimagasló j terméseredményeket ért el az idén. A múlt héten befejeződött a kukoricatörés — ami maga is páratlan munkasikernek felel meg ebben az időben, hiszen nem kevesebb mint 6300 holdról van szó — s így valamennyi nö­vény terméshozama ismert már. Kukoricából a tervezett 23 mázsa helyett holdanként 26 mázsát takarítottak be (májusi morzsoltban számítva), majdnem ugyanannyit, mint a múlt évben — s ez világszínvonalnak felel meg. Búzából a tervezett 17 helyett holdan­ként 24,7 mázsa termett, ami ugyancsak ki­tűnő eredménynek számít, hiszen 5100 hold átlagában érte el a gazdaság. Ily módon ez a nagyüzem 189 vagon szemeskukoricát és 392 vagon kenyérgabonát szállított be terven fe­lül a górékba, illetve a magtárakba De a többi fontosabb növényből is túlteljesítették tervüket a gazdaság dolgozói: komlóból pél­dául négy mázsa helyett ötöt, borsóból hét mázsa helyett tizet, repcéből kilenc és fél mázsa helyett tizenhárom és felet, szilvából pedig huszonkét mázsa helyett negyennégyet takarítottak be egy-egy holdról. A bólyi dol­gozók a pártkongresszus tiszteletére két és fél millió forint többletnyereséget vállaltak. ötszáz olvasója van a Szakszervezetek Megyei Tanácsa komlói műszaki könyvtárának. A tízezer kötetes könyvtárban külön­böző hazai és külföldi szakkönyvek, német, orosz, angol, fran­cia bányászati szakirodalom között válogathatnak a könyvtár látogatói. ÍSovember 7. előestéjen •• Ünnepség Kossuth­bányán November 6-án este 6 órakor rendezik meg a komlói Kossuth-bá- nya helyiségében a Me­cseki Szénbányászati Tröszt idei november 7-i ünnepségét. Ezen a pécsi bányászokat az István-dknai Kasza La­jos, a komlóiakat pedig a Kossuth-bányai Nagy Dezső szocialista bri­gádja képviseli. Az ün­nepi előadó Dobos Jó­zsef üzemvezető-helyet­tes lesz. [\em !, ielofíítő az állami gazdaságok lakáshelyzete Ütést, tartótl a megyei képviselőcsoport Kétnapos fögeológus-tanácskozás Pécsett Ötven iorinttal olcsóbb a kutatófúrások folyómétere A Nehézipari Minisztérium rendezésében szerdán 2 napos tanácskozás kezdődött Pécsett a Mecseki Szénbányászati Tröszt meszesi irodaházában. Az értekezleten a szénbányá­szati trösztök, az Érc- és Ás­ványbányászati Vállalat, va­lamint a Központi Földtani Hivatal főgeológusai vesznek | részt. A tapasztalatcsere jel- j legű találkozó célja a mecse­ki szénmedencében végzett bányabeli kutatások módszer­tanának és kivitelezésének ta­nulmányozása. A mecseki te­rületen ugyanis a földtani vi­szonyok tisztázása, megbízha­tó kőszénkészletek meghatá­rozása miatt igen nagy jelen­tősége van a bányabeli fúrá­sos kutatásnak. Jellemző erre, hogy az ország más szénvidé­kein együttvéve nem fúrnak annyit, mint ezen a terüle­ten. A megnövekedett feladatok és a szükség megfelelő szer­vezési fonma és technológia kidolgozására serkentette a szakembereket Sikerült a legjobb géptípusokat össze­gyűjteni. Ezenkívül saját erő­ből célgépeket szerkesztettek és készítettek a különleges feladatok megoldására. A fúrások telepítésére kialakí­tották az úgynevezett „legye­ző” fúrásos módszert, amely- lyel gyorsan és igen jó telje­sítményt érnek el. Létrehoz­tak egy jól képzett fúrómes­teri gárdát is. így a minimá­lisra csökkenthetik a felesle­ges, hasznot nem hozó, mégis rendkívül költséges vágathaj­tást, ami sokmilliós megtaka­rítást jelent. Emellett fokoz­ták a termelés biztonságát. A korszerű eljárások eredménye az is, hogy ebben az évben 50 forinttal olcsóbb a bánya- beli kutatófúrás folyómétere, mint tavaly volt. A tapasztalatcsere résztve­vői szerdán előadásokat hall­gattak. Csütörtökön pedig a komlói Béta- és Zobák-aknán j a helyszínen ismerkednek az országos elterjesztésre érde­mes módszerekkel, szervezési formákkal. Egyéni megítélés szerint... A z utóbbi évek közéleti nyíltsága kedvezett a vitáknak, folyt is vita s fo­lyik most is szorgalmasan tovább fontos és kevésbé fontos problémákról. Ezek között néhány téma azonban állandóan a felszínen ma­radt, ezek közé tartoznak aa ifjúsággal kapcsolatos vita­témák. Az ifjúság egyébként is több okból hálás téma, hi­szen téma volt mindig, a családban s a közéletben, amióta csak van közélet, egyaránt, és hálás téma töb­bek közölt azért is, mert aa ifjúságot kellő érvek segít­ségével el lehet marasztalni (mert mikor nem lehetett elmarasztalni?) és az még halasabb, hogy meg lehet védeni őket. csupán arra van szükség, hogy az ember beismerje: nem elejétől fog­va bölcs és tapasztalt, és ha nem okozott fiatal korában problémákat a környezeté­nek, az gyanús, könnyen meglehet, hogy talán gyáva volt eg.v kicsit, vagy egysze­rűen élhetetlen. Az ifjúság és a társada­lom vonatkozásában keve­sebb a kétkedés. Mindenki elolvassa a tudósításokat, az ifjúsági határozatokat és kiáltványokat, akinek kellő korú gyereke van, az ta­pasztalatból maga is tanúja annak, hogy a fiatalok egy kis irányítással érzékenyen felfigyelnek a politikai-tár­sadalmi kérdésekre, köny- nyen mozgósíthatók, ki- sebb-nagyobb meggyőződés­sel, de őszintén részt vesz­nek a különböző politikai és munkaakciókban, legyen az külpolitikai értékű demonst­ráció vagy kemény fegyel­met. verejtékei igénylő nyá­ri épitőtábor. Igen ám, de ilyenkor mindig azt szokták mondani savanyúan: ezek mind irányított dolgok, a fiatalok belső világa, sző­kébb környezete egészen más képet mutat. Tiltakozó fel­vonulásra el lehet vinni őket. a munkatáborban még egy kis romantikát is talál­nak. de külön-külön cinikus felfogásnak a legnagyobb részben, az utcák névtelen (Folytatás a 2. oldalon) Rézérc- nyomok a Mecsekben Tegnap délután fél 5 óra­kor szakülést tartott a Ma­gyarhoni Földtani Társulat mecseki csoportja Pécsett, a Technika Házában. Az ülé­sen három érdekes előadás is elhangzott. Selmeci Béláné Szénült és asványosodoti fa­törzsek ércesedése a mecseki uránércieiőhelyen címmel tartott előadást. Várszegi Ka­roly A nyugat-mecseki szeizi palában és homokkőben ta­pasztalt rézércnyomokról, .Szederkényi Tibor pedig a szigetvári vízkutató fúrás földtani tapasztalatairól szá­molt be. Termelési értekezlet Megtartották a negyedévi termelési értekezletüket a Pécsi Építőgépjavító és-gyár­tó Vállalat dolgozói. Kósa György, az üzem főmérnöke és Örkényi Sándor főköny­velő ismertették a negyedév munkájának eredményeit. Örömmel állapították meg. hogy a vállalat jól teljesítet­te három negyedéves tervét, majd a kongresszusi verseny eddigi eredményedről beszél­tek Az országgyüiési képviselők Baranya megyei csoportja tegnap délelőtt 10 órai kez­dettel a Technika Házában ülést tartott. Első napirendi pontként megtárgyalta az or­szággyűlési képviselők és a i tanácstagok választásáról szóló törvényjavaslatot, majd a Baranya megyei állami gaz­daságok dolgozóinak lakás- helyzetével foglalkozott. A le­folytatott vizsgálat adatai sze­rint a megyei állami gazda­ságok 2464 lakása közül egy szobás 1868, 2 szobás 526, 3 szobás pedig mindössze 70. Nyolcvannégy százalékuk 1950 előtt épült, beleértve a fel- szabadulás előtt épülteket is. Ha az új lakások állapotát 100 százalékosnak vesszük, megállapítható, hogy a megye állami gazdaságainak lakásai közül 527 mindössze 25 szá­zalékos állapotban van, 1137 lakás állapota pedig 25 és 50 százalék között mozog. Ez any- nyit jelent, hogy körülbelül 1650 iakás. a lakások 68 szá­zaléka korszerűtlen: vizes, földes, illetve hidegpadlós, az épületek elavult szerkezetűek, penészednek, a dolgozók bú- i torai és egyéb berendezési tárgyai egy-két év alatt tönk­re mennek. A képviselő csoport véle­ménye szerint — melyet alá­támaszt Dudás József, a Ba­ranya megyei Állami Gazda­ságok Igazgatósága vezetőjé­nek véleménye is — a felújí­tás jellegű ráfordítás sok he­lyen meg sem oldhatná a ba­jokat, legfeljebb átmeneti se­gítséget jelentene. Az eltelt öt év alatt a megye ál laini gazdaságainál mindössze 50 új lakás épült, továbbá 12 millió forintot felújításra for­dítottak. Ugyanakkor — sze­rény számítások szerint is — évi 50 új ikerlakóház: 100 la­kás építésére volna szükség. Ez a jelenlegi árviszonyok mellett évi 17 milliós beru­házást igényel. Mivel a fentebb vázolI la­káshelyzet több egyszerű szo­ciális kérdésnél, politikai, ter­melékenységi és hovatovább minőségi-létszám probléma­ként vetődik fel a Baranya megyei képviselő csoport úgy határozott, hogy az állam) gaz­daságok lakáshelyzetének mi­előbbi rendezése érdekében az országgyűlés legközelebbi ülé­sén interpellációval fordul a földművelésügyi tárcához. ORFÜI TÖ Foto: Id. Vadász István iá > \ t

Next

/
Oldalképek
Tartalom