Dunántúli Napló, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-02 / 233. szám
4 napló 1966. OKTÓBER & Véget ért az ötnapos snaánrédelmi konferencia Rendkívül hasznos volt Dr. Bozóky László professzor nyilatkozata Pénteken befejeződött Pécsett a Tudomány és Technika Házában szeptember 26- án megnyílt II. magyar sugárvédelmi szimpozion. A tudományos tanácskozáson a hazai szakembereken kívül hét ország 59 sugárvédelmi fizikusa vett részt. Az öt nap folyamán hetvanhárom előadás hangzott el, ebből negyvennégyet neves külföldi szak tekintélyek tartottak. Dr. Bozóky László profesz- szor, a szimpoziont rendező Eötvös Loránd Fizikai Társulat sugárvédelmi szakcsoportjának elnöke, nyilatkozatában a következőket mondotta a konferencia munkájáról: — A Budapesten, 1963-ban rendezett első, akkor még csak kétnapos, sugárvédelmi szimpozion programjához képest igyekeztünk szűkíteni a konferencia témakörét és a nemzetközi irodalom szerint az érdeklődés középpontjában álló két kérdéscsoportot tárgyalni. Egyik a sugárvédelem gyakorlatában alkalmazott új módszerek, és mérési eljárások voltak; a másik pedig a népesség sugárterhelésének problémái. — A szimpozion közvetlen eredményének lehet tulajdonítani, hogy a jelelévő szakemberek megismerték egymás munkáját, problémáit, tapasztalatcserék történtek, amely hazai és nemzetközi kapcsolatok létrehozására, szélesítésére ösztönöz. Mig például eddig a magyar szakemberek elsősorban lengyel és NDK- beli sugárvédelmi fizikusokkal tartottak közvetlen kapcsolatot, a most létrejött személyes ismeretségek eredményeként az együttműködés további három országgal bővül. Konkrét tervek is születtek együttműködésre. Például a sugárvédelemben igen jelentős szerepet tölt be a sugárzások, különösen a vegyes sugárzások dozásmórésének ma még nem minden tekintetben megoldott problémái. Erre vonatkozólag itt a konferencián igen értékes külföldi tapasztalatokat szerezlek a magyar szakemberek. Az NDK-ból és a Szovjetunióból érkezett sugárvédelmi fizikusok előadásai olyan eredményekről adtak számot az élő emberi testbe jutott radioaktív anyagok mennyiségének mérésével kap esolatban, amiről eddig hazai körökben nem voltunk tájékozva. A radioizotopok fel- használása során felmerülő gyakorlati sugárvédelmi módszerek terén ugyancsak nagyon hasznos Ismereteket szereztünk a német előadóktól; Ebben a témában is együtt kívánunk működni az NDK- szakemberekkel. — ügy gondoljuk — mondotta végül dr. Bozóky László professzor —, hogy az öt éve M Ml M , Gyümölcsöt telepít a mozsgói tsz A mozsgói Zrínyi Termelőszövetkezet 1962-ben elhatározta, hogy Mozsgó és Almés- keresztúr határában 250 ka- tasztrális hold kiterjedésű gyümölcsöst telepítenek. A munka nem sokkal ezután megkezdődött, és a telepítés első üteme, 146 katasztrális he: dón Almáskereszt úr határában befejeződött. A másik ütemben tervezett telepítésre most készül a szövetkezet a mozsgói határban összesen 125,5 katasztrális holdon. A meglévő és a telepítendő gyümölcsös-tömböt mintegy 40 katasztrális hold l.i'erjedésű rét választja él egymástól. Ezen a területen néhány éven belül víztároló épül, melyből az öntözéshez, permetezéshez szükséges vizet ’biztosítani lehet. működő sugárvédelmi szakcsoport munkájának a II. sugárvédelmi szimpozion jelentős állomása volt. Irányt mutat a további munkához, hozzájárul a nemzetközi kapcsolatok fejlődéséhez. A szakcsoport 1966. szeptember 7-e óta a Nemzetközi Sugárvédelmi Társulat (IRPA) tagjaként mű ködik. Ezért várható, hogy nemzetközi síkon a hazai szakemberek eredményei is ismertté válnak, s gyümölcsöző kooperációk fejlődnek ki. A II. magyar sugárvédelmi szimpozion záróülésén K. Z. Mórban professzor, a Nemzetközi Sugárvédelmi Társulat elnöke nagy elismeréssel nyilatkozott a konferencia munkájáról, az itt hallott eredményekről és röviden ismertette az IRPA további terveit, célkitűzéseit. Hajnalné Háromszáz dolgozója van a Szikra Nyomdának Tizenöt éve igazgató Hatvanezer példányban jelenik meg a Dunántúli Napló Egymillió kétszázezer könyvet készítenek évente Pécsett izenöt esztendeje a Pécsi Szikra Nyomda igazgatója, Melles Rezső. Szombaton délben rövid ünnepség keretében nyújtották át a Kiváló dolgozó jelvényt munkásságának elismeréseképpen. Az ünnepségen részt vettek a nyomda párt-, tömegszervezeti és műszaki vezetői, Pollák Dezső elvtárs, az MSZMP Városi Bizottsága ipari osztályának munkatársa, dr. Bánki Nándor elvtárs, a Városi Tanács ipari osztályának vezetője és az osztály több dolgozója. — Másfél évtizede vezeti a nyomdát. Az igazgató tevékenysége feltétlenül összefügg az üzem fejődésével... — Kérem, ne vegye álszerénységnek, ha azt mondom, hogy a nyomda sohasem jutott volna el idáig a dolgozók, különösen a törzsgárda nagyon szorgalmas munkája nélkül. Alacsony szinten kezdtünk. Valamikor Pécsett volt vagy tizennégy nyomdai de A legveszélyesebb hónap az október Még mindig sok a baleset a termelőszövetkezetekben Havonta egy halálos szerencsétlenség Több mint egy évvel ezelőtt cikket jelentettünk meg a következő címmel: Miért sok a baleset a tsz-ekben? A helyzet az elmúlt évi állapotokhoz képest nem sokat változott. A múlt év első nyolc hónapjában 619, 1966. augusztus végéig pedig 581 komolyabb balesetet jegyeztek fej a tsz-ekben. Tavaly szeptember 1-ig 9220 volt a balesetek következtében kiesett munkanapok száma, az idén ugyanez idő alatt 10 190. Tavaly három ember halt meg a balesetek miatt egész évben, idén pedig már hét az év első nyolc hónapjában. Mi a ludas? A mezőgazdasági balesetek száma (az állami gazdaságokat nem számítva) 1961 és 1966 között körülbelül a kétszeresére emelkedett. Ugyanez idő alatt a termelőszövetkezetek traktorállománya megháromszorozódott (az év végéig eléri a 2300-at), nem beszélve a temérdek munkagépről. Logikusnak látszik a következtetés: nyilván a gépek miatt szaporodnak a balesetek. Csak hogy a statisztikai adatok arra vallanak, hegy a gépek okozta balesetek aránya 8—15 százalék között változik, s ritkán emelkedik ennél magasabbra. Az viszont igaz, hogy a gépüzemben ma is magasabb a súlyosabb balesetek aránya Ebben az évben is hét ember halt még amiatt, mert figyelmetlenül mozgott a gépek közelében, illetve bánt vele: Mészárovics Pál egyházasharaszti traktorosnak a gép letépte a karját és elvérzett; Teli Vilmosné, a bel- várdgyulai Közös üt Tsz tagja pedig a diszktiller alá került A növénytermesztésben és állattenyésztésben is a figyelmetlenség és könnyelműség okoz annyi sérülést. Sajnos, sok ember még ma is meglehetősen felelőtlenül bánik a kapával, kaszával, sarlóval és a többi szerszámmal. Ami pedig az állatok okozta baleseteket illeti, az ok nem túlságosan változatos. Rendszerint az történik, hogy a tehén vagy lő rálép a gondozó lábára, falhoz szorítja, esetleg megrúgja. A munkacsúcsok veszélyei A mezőgazdasági balesetek között mindig nagy súlyuk volt a szállítás közbeni sérüléseknek. Minden évben felborul több-kevesebb traktor, Illetve vontató, s leesik néhány ember a megrakott szekérről. Az idén két halálos balesetet írhatunk a szállítás számlájára Vörös Sándor mecseknádasdi traktoros a túl terhelt kocsit vontató Zetor- traktor alatt lelte halálát, Kovács János szigetvári tsz- tag pedig lezuhant a szénás- szekér tetejéről. Amint a csaknem hatéves statisztika összevetéséből kiderül, az idénymunkák idején több a baleset. Ha a hat éves adatokat grafikonon ábrázolnánk, azt kapnánk, hogy a görbe május táján hirtelen emelkedni kezd, s magasan jár egészen október végéig. Aztán süllyedésnek indul, s viszonylag alacsony szinten mozog a következő év májusáig, tehát az újabb periódusig. Talán nem érdektelen a tsz-ek számára, ha megtudják, hogy az október, az őszi munkacsúcs hónapja, mindig balesetveszélyesebb az átlagnál. öt évre visszamenőleg vizsgáltuk meg ezt az időszakot, s egyetlen olyan évet sem találtunk, amikor októberben nem volt több baleset. A tsz-vezetőktől, a tsz-tagság- tóí függ, hogy az idén októberben miként alakul ez a statisztika, különös tekintettel a nagy őszi szállításokra! A többi balesetet az egyéb kategóriába sorolják. Ebbe a szóba sok minden belefér, közöttük sajnos három halálos baleset is. Perlaki Ferenc villányi tsz-tagra ráomlott a pince; Riegl Gáspár Püspök- laknál lezuhant a homokbánya 15 méteres magasságából, Balázs Jánost pedig agyonsújtotta a villám Magyarher- telenden. Minden évben legalább egy halálos áldozatot követel a villám, ennek ellenére, sok ember mégis a vállán viszi a kapát, kaszát vagy más fémes szerszámot a zivataros vagy villámveszélyes időben. Aktaháborúval ? Az elmúlt évhez képest némi fejlődés tapasztalható a termelőszövetkezeti munkavédelemben. Néhány elhanyagolt és igen veszélyes melléküzemágat — például fűrészüzemet — a járási tanácsok leállítottak. Van ahol biztonsági szemlét tűztek ki a tsz- ekben. sőt újabban munka- védelmi intézkedési tervet is kívánnak a tsz-ektől. Mindezen felül a tsz-elnö- köt és a tsz munkavédelmi felelősét —■ az utóbbi rendszerint egy brigádvezető — minden télen levizsgáztatják egyszer munkavédelmi ismeretekből. Azt azonban már kevésbé vagy egyáltalán nem ellenőrzik, hogy ők mit adnak tovább az ismereteikből, hogy a tsz-tagság részesül-e oktatásban, s ha igen, milyenben. Nincs is aki ellenőrizze, hiszen az SZMT részéről csak egy személy — Sebestyén István előadó — járja a tsz-eket A járási tanácsoknál, illetve megyei tanácsoknál a gépészeti főelőadót bízták meg a munkavédelemmel, a mező- gazdasági osztály többi munkatársa nem sokat törődik vele. Tekintve, hogy a gépészeti előadóknak mégis a gépesítés a fő munkájuk, nem hibázta thatók amiatt, hogy keveset foglalkoznak a munkavédelemmel. Idő híján „aktaháborút” viselnek a tsz-ek ellen. A mezőgazdasági munkavédelem tehát éppen olyan mostohagyerek, mint egy évvel ez előtt volt. Ajánljuk ezt az FM munkaügyi és szociálpolitikai osztálya, valamint a SZOT munkavédelmi osztálya figyelmébe. — Magyar — valamennyi manuális módszerekkel dolgozott. Amikor kinevezték 1951-ben igazgatónak, a Szikra Nyomda létszáma kilencven fő volt és évi hárommilliós termeléssel. Ma 300 dolgozónk van, évi termelési tervünk több mint 22 millió Ft. Az első években körülbelül húszezer példányban nyomtuk a Dunántúli Naplót, ezen kívül nyomtatványokat készítettünk. Könyvtermelésünk nem volt több évi 8—10 tonnánál.-= Maradjunk ezeknél az adatoknáll Ma mi a helyzet? — Hatvanezerben nyomjuk a Dunántúli Naplót. Ez a vidéki lapok között a legnagyobb példány szám. Könyvtermelésünk lassan eléri az ötszáz tonnát. Ma már kilenc könyvkiadóval állunk üzleti kapcsolatban. Megrendelést kapunk rendszeresen a Szépirodalmi, Ifjúsági, Móra. és több szakkönyvkiadó vállalattól. Az utóbbi két-három esztendőben évi átlagban egymillió-kétszázezer könyvet nyomtunk. Külön örömünkre szolgál, hogy több pécsi írónak, költőnek — mint Bertha Bulcsú, Pákolitz István, Lázár Ervin. Bárdosi Németh János, Pál József — műveit mi állíthattuk elő. — A fejlődés e számok tükrében kézenfekvő... — A fejlődés üteme persze nem volt egyenletes a tizenöt esztendőben. Tulajdonképpen az 1957—58-as és az utána következő évek hozták meg a nyomdaipar számára is a fellendülést; Az üzemet bővítenünk kellett. Az építési költségek meghaladták a két és fél milliót, korszerű gépek beszerzésére több mint 14 millió forintot fordítottunk. Egyik legjelentősebb beruházásunk vol a kliséüzem. Korábban Budapesten készítették a kliséket. Ez azt jelentette, hogy az adott napon készített felvétel csak a harmadik napon jelenhetett meg a lapban. A kllséüzem meggyorsította a fényképes hírközlést. Példának megemlíthetem: az a fénykép, amely mondjuk ma este tíz óra után készül el a filmszemle gálaestjéről, éjfélkor a vasárnap reggeli lapba kerül. — A nyomdaipar nagy szaktudást igényel. Van-e megfelelő utánpótlás? — Nem mondhatnám, hogy elegendő szakmunkásunk van, de a helyzet feltétlenül jobb, mint a korábbi években. Ismeretes, hogy a nehézipar fejlesztése miatt a könnyűiparban erősen korlátozott volt a létszámfejlesztés és már-már odajutottunk, hogy mire a szakmunkásaink lassan kiöre-* gednek, nincs utánpótlás. Jelenleg huszonöt Ipari tanulónk van. Tanulóink rátermettsége, képessége vonatkozásában Is elégedettek lehetünk. Az is igaz, hogy a jövőben — ameny nyiben elképzeléseinket sikerül valóra váltani — több olyan szakmunkásra lesz szükségünk, akik már a lehető legmagasabb képzettséggel rendelkeznek. — Távoli tervekről van szó? — Részben távoli, részben közeli. Üzemünk feltétlenül megérett arra, hogy új telephelyet kapjon. E reményeink nyolc-tíz esztendőn belül aligha válnak valóra. Közelebbi terveink: szeretnénk egy fényszedő és egy síknyomó offset- berendezést. A fényszedés nem más, mint a betűk filmre szedése, amelyet aztán átmásolnak lemezre és a kívánt szöveget a lemez viszi át papírra. Az ólombetűt ez az eljárás kiiktatja, tehát az egészségtelen ólomgőztől mentesül a szedő, másrészt a nyomási folyamat ideje is csökkenthető. A síknyomó offset-gép a könyvek, falragaszok és a napilapok esztétikai értékét növeli. Ezzel a berendezéssel a feketén kívül még három különböző színt nyomhatunk egyszerre. Az újságban például színes képet közölhetnénk. — Miért csak elképzelések ezek? — Mert a végrehajtás függ — többek között — a gazdasági reform által biztosított vállalati pénzügyi önállóságtól is, hiszen nem tudjuk, hogy e berendezések költségeit milyen arányban fedeznénk mi, vagyis a vállalat és milyen támogatást kapnánk a népgazdaságtól? Mindenesetre olyan elképzelések ezek, amelyeket valóra kell váltanunk, mert a nyomdaipari termékek iránti igények megkövetelik. Rab Ferenc Megnyílt a pécsi Úttörőház Ölszáz pajtás a megnyitón -13 szakkörben kezdődött meg a munka - Fúvószenekar, kamarakórus, klubok Pénteken este nyitotta meg kapuit a pécsi Szabó István Uttörőház. Kóczián Erzsébet igazgatónő a parkban tartott ünnepi megnyitójában arra kérte a pajtásokat, hogy A vörös zászló hőseinek útján című új mozgalom szellemében dolgozzanak, kapcsolódjanak be a mozgalom feladatainak végrehajtásába. Ennek célját szolgálják majd azok a kiállítások, melyeket a Házban rendeznek meg. — Az igazgatónő szólt arról is; hogy az idén is megrendezik a télapó-, a karácsonyfaünnepélyt, s lesz farsangi karnevál a jövő év elején. Rendkívül szép színfoltja lesz a Ház programjának a március 21-én megtartandó szoboravató ünnepség melyen névadójuknak, Szabó Istvánnak portréját leplezik le. Külön érdekessége ennek a szobornak, hegy a gipszmintát a képzőművészeti szakkör tagjai készítették, s arról öntik a bronz szobrot Újra megkezdi munkáját az úttörőtanács, melybe minden szakkör egy-egy pajtást küld. ök aztán majd arról döntenek, hogy milyen közös megmozdulásokat rendeznék: kirándulásokat, összejöveteleket A Pécsi Uttörőházban 13 szakkör, bélyeggyűjtő klub, eszperantó nyelvkör, fúvós- zenekar és kamarakórus működik. A legnépszerűbbnek mutatkozik a rádió- és repülőmodellező-szakkör, valamint a riporterek szakköre. Az ünnepi megnyitón részt vett 500 pajtás még pénteken találkozott a szakkörvezetőkkel, akikkel megbeszélték, hogy milyen napokon tartják foglalkozásai - kát Komlószüreten A hagyományokhoz híven néhány napot az idén is a Bólyi Állami Gazdaságban töltöttek a Pécsi Janus Pannonius Gimnázium diákjai. A szép, napsütéses őszi időben vidáman szüretelték a komlót harminckét tanár vezetésével, ösz- szesen 240-en. A 16 nap alatt közel 11 300 kiló komlo került a kosarakba, a tanulók 53 ezer forintot kerestek, amiből lejön némi törlesztés. Ez viszont nem tesz ki nagy összeget a napi kiadós uzsonna 3 forintba került. Az állami gazdaság ideális munkafeltételeket teremtett, autóbusszal szállította ki a munkahelyre és vissza a fiatalokat. 1 * K A
