Dunántúli Napló, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-02 / 233. szám

4 napló 1966. OKTÓBER & Véget ért az ötnapos snaánrédelmi konferencia Rendkívül hasznos volt Dr. Bozóky László professzor nyilatkozata Pénteken befejeződött Pé­csett a Tudomány és Techni­ka Házában szeptember 26- án megnyílt II. magyar su­gárvédelmi szimpozion. A tu­dományos tanácskozáson a hazai szakembereken kívül hét ország 59 sugárvédelmi fizikusa vett részt. Az öt nap folyamán hetvanhárom elő­adás hangzott el, ebből negy­vennégyet neves külföldi szak tekintélyek tartottak. Dr. Bozóky László profesz- szor, a szimpoziont rendező Eötvös Loránd Fizikai Társu­lat sugárvédelmi szakcsoport­jának elnöke, nyilatkozatában a következőket mondotta a konferencia munkájáról: — A Budapesten, 1963-ban rendezett első, akkor még csak kétnapos, sugárvédelmi szimpozion programjához ké­pest igyekeztünk szűkíteni a konferencia témakörét és a nemzetközi irodalom szerint az érdeklődés középpontjában álló két kérdéscsoportot tár­gyalni. Egyik a sugárvédelem gyakorlatában alkalmazott új módszerek, és mérési eljárá­sok voltak; a másik pedig a népesség sugárterhelésének problémái. — A szimpozion közvetlen eredményének lehet tulajdo­nítani, hogy a jelelévő szak­emberek megismerték egymás munkáját, problémáit, tapasz­talatcserék történtek, amely hazai és nemzetközi kapcso­latok létrehozására, szélesíté­sére ösztönöz. Mig például ed­dig a magyar szakemberek elsősorban lengyel és NDK- beli sugárvédelmi fizikusok­kal tartottak közvetlen kap­csolatot, a most létrejött sze­mélyes ismeretségek eredmé­nyeként az együttműködés to­vábbi három országgal bővül. Konkrét tervek is születtek együttműködésre. Például a sugárvédelemben igen je­lentős szerepet tölt be a su­gárzások, különösen a vegyes sugárzások dozásmórésének ma még nem minden tekintetben megoldott problémái. Erre vo­natkozólag itt a konferencián igen értékes külföldi tapasz­talatokat szerezlek a magyar szakemberek. Az NDK-ból és a Szovjetunióból érkezett su­gárvédelmi fizikusok előadá­sai olyan eredményekről ad­tak számot az élő emberi test­be jutott radioaktív anyagok mennyiségének mérésével kap esolatban, amiről eddig hazai körökben nem voltunk tájé­kozva. A radioizotopok fel- használása során felmerülő gyakorlati sugárvédelmi mód­szerek terén ugyancsak na­gyon hasznos Ismereteket sze­reztünk a német előadóktól; Ebben a témában is együtt kí­vánunk működni az NDK- szakemberekkel. — ügy gondoljuk — mon­dotta végül dr. Bozóky László professzor —, hogy az öt éve M Ml M , Gyümölcsöt telepít a mozsgói tsz A mozsgói Zrínyi Termelő­szövetkezet 1962-ben elhatá­rozta, hogy Mozsgó és Almés- keresztúr határában 250 ka- tasztrális hold kiterjedésű gyümölcsöst telepítenek. A munka nem sokkal ezután megkezdődött, és a telepítés első üteme, 146 katasztrális he: dón Almáskereszt úr hatá­rában befejeződött. A másik ütemben tervezett telepítésre most készül a szö­vetkezet a mozsgói határban összesen 125,5 katasztrális holdon. A meglévő és a tele­pítendő gyümölcsös-tömböt mintegy 40 katasztrális hold l.i'erjedésű rét választja él egymástól. Ezen a területen néhány éven belül víztároló épül, melyből az öntözéshez, permetezéshez szükséges vizet ’biztosítani lehet. működő sugárvédelmi szak­csoport munkájának a II. su­gárvédelmi szimpozion jelen­tős állomása volt. Irányt mu­tat a további munkához, hoz­zájárul a nemzetközi kapcso­latok fejlődéséhez. A szakcso­port 1966. szeptember 7-e óta a Nemzetközi Sugárvédelmi Társulat (IRPA) tagjaként mű ködik. Ezért várható, hogy nemzetközi síkon a hazai szakemberek eredményei is ismertté válnak, s gyümöl­csöző kooperációk fejlődnek ki. A II. magyar sugárvédelmi szimpozion záróülésén K. Z. Mórban professzor, a Nemzet­közi Sugárvédelmi Társulat elnöke nagy elismeréssel nyi­latkozott a konferencia mun­kájáról, az itt hallott ered­ményekről és röviden ismer­tette az IRPA további terveit, célkitűzéseit. Hajnalné Háromszáz dolgozója van a Szikra Nyomdának Tizenöt éve igazgató Hatvanezer példányban jelenik meg a Dunántúli Napló Egymillió kétszázezer könyvet készítenek évente Pécsett izenöt esztendeje a Pécsi Szikra Nyomda igazgatója, Melles Rezső. Szombaton délben rövid ünnepség keretében nyújtották át a Kiváló dolgozó jelvényt mun­kásságának elismeréseképpen. Az ünnepségen részt vettek a nyomda párt-, tömegszervezeti és műszaki vezetői, Pollák Dezső elvtárs, az MSZMP Városi Bizottsága ipari osztá­lyának munkatársa, dr. Bánki Nándor elvtárs, a Városi Tanács ipari osztályának vezetője és az osztály több dol­gozója. — Másfél évtizede vezeti a nyomdát. Az igazgató tevé­kenysége feltétlenül összefügg az üzem fejődésével... — Kérem, ne vegye álsze­rénységnek, ha azt mondom, hogy a nyomda sohasem ju­tott volna el idáig a dolgo­zók, különösen a törzsgárda nagyon szorgalmas munkája nélkül. Alacsony szinten kezd­tünk. Valamikor Pécsett volt vagy tizennégy nyomdai de A legveszélyesebb hónap az október Még mindig sok a baleset a termelőszövetkezetekben Havonta egy halálos szerencsétlenség Több mint egy évvel ezelőtt cikket jelentettünk meg a kö­vetkező címmel: Miért sok a baleset a tsz-ekben? A helyzet az elmúlt évi ál­lapotokhoz képest nem sokat változott. A múlt év első nyolc hónapjában 619, 1966. augusztus végéig pedig 581 komolyabb balesetet jegyez­tek fej a tsz-ekben. Tavaly szeptember 1-ig 9220 volt a balesetek következtében ki­esett munkanapok száma, az idén ugyanez idő alatt 10 190. Tavaly három ember halt meg a balesetek miatt egész év­ben, idén pedig már hét az év első nyolc hónapjában. Mi a ludas? A mezőgazdasági balesetek száma (az állami gazdaságokat nem számítva) 1961 és 1966 között körülbelül a kétszere­sére emelkedett. Ugyanez idő alatt a termelőszövetkezetek traktorállománya meghárom­szorozódott (az év végéig el­éri a 2300-at), nem beszélve a temérdek munkagépről. Logi­kusnak látszik a következte­tés: nyilván a gépek miatt szaporodnak a balesetek. Csak hogy a statisztikai adatok ar­ra vallanak, hegy a gépek okozta balesetek aránya 8—15 százalék között változik, s rit­kán emelkedik ennél maga­sabbra. Az viszont igaz, hogy a gépüzemben ma is maga­sabb a súlyosabb balesetek aránya Ebben az évben is hét ember halt még amiatt, mert figyelmetlenül mozgott a gépek közelében, illetve bánt vele: Mészárovics Pál egyházasharaszti traktorosnak a gép letépte a karját és el­vérzett; Teli Vilmosné, a bel- várdgyulai Közös üt Tsz tag­ja pedig a diszktiller alá ke­rült A növénytermesztésben és állattenyésztésben is a figyel­metlenség és könnyelműség okoz annyi sérülést. Sajnos, sok ember még ma is meg­lehetősen felelőtlenül bánik a kapával, kaszával, sarlóval és a többi szerszámmal. Ami pe­dig az állatok okozta balese­teket illeti, az ok nem túlsá­gosan változatos. Rendszerint az történik, hogy a tehén vagy lő rálép a gondozó lábára, fal­hoz szorítja, esetleg megrúgja. A munkacsúcsok veszélyei A mezőgazdasági balesetek között mindig nagy súlyuk volt a szállítás közbeni sérü­léseknek. Minden évben fel­borul több-kevesebb traktor, Illetve vontató, s leesik né­hány ember a megrakott sze­kérről. Az idén két halálos balesetet írhatunk a szállítás számlájára Vörös Sándor mecseknádasdi traktoros a túl terhelt kocsit vontató Zetor- traktor alatt lelte halálát, Kovács János szigetvári tsz- tag pedig lezuhant a szénás- szekér tetejéről. Amint a csaknem hatéves statisztika összevetéséből ki­derül, az idénymunkák idején több a baleset. Ha a hat éves adatokat grafikonon ábrázol­nánk, azt kapnánk, hogy a görbe május táján hirtelen emelkedni kezd, s magasan jár egészen október végéig. Aztán süllyedésnek indul, s viszonylag alacsony szinten mozog a következő év máju­sáig, tehát az újabb periódu­sig. Talán nem érdektelen a tsz-ek számára, ha megtud­ják, hogy az október, az őszi munkacsúcs hónapja, mindig balesetveszélyesebb az átlag­nál. öt évre visszamenőleg vizsgáltuk meg ezt az idősza­kot, s egyetlen olyan évet sem találtunk, amikor októ­berben nem volt több baleset. A tsz-vezetőktől, a tsz-tagság- tóí függ, hogy az idén októ­berben miként alakul ez a statisztika, különös tekintettel a nagy őszi szállításokra! A többi balesetet az egyéb kategóriába sorolják. Ebbe a szóba sok minden belefér, kö­zöttük sajnos három halálos baleset is. Perlaki Ferenc vil­lányi tsz-tagra ráomlott a pince; Riegl Gáspár Püspök- laknál lezuhant a homokbá­nya 15 méteres magasságából, Balázs Jánost pedig agyon­sújtotta a villám Magyarher- telenden. Minden évben leg­alább egy halálos áldozatot követel a villám, ennek elle­nére, sok ember mégis a vál­lán viszi a kapát, kaszát vagy más fémes szerszámot a ziva­taros vagy villámveszélyes időben. Aktaháborúval ? Az elmúlt évhez képest né­mi fejlődés tapasztalható a termelőszövetkezeti munkavé­delemben. Néhány elhanya­golt és igen veszélyes mellék­üzemágat — például fűrész­üzemet — a járási tanácsok leállítottak. Van ahol bizton­sági szemlét tűztek ki a tsz- ekben. sőt újabban munka- védelmi intézkedési tervet is kívánnak a tsz-ektől. Mindezen felül a tsz-elnö- köt és a tsz munkavédelmi felelősét —■ az utóbbi rend­szerint egy brigádvezető — minden télen levizsgáztatják egyszer munkavédelmi isme­retekből. Azt azonban már ke­vésbé vagy egyáltalán nem ellenőrzik, hogy ők mit ad­nak tovább az ismereteikből, hogy a tsz-tagság részesül-e oktatásban, s ha igen, milyen­ben. Nincs is aki ellenőrizze, hiszen az SZMT részéről csak egy személy — Sebestyén Ist­ván előadó — járja a tsz-eket A járási tanácsoknál, illetve megyei tanácsoknál a gépé­szeti főelőadót bízták meg a munkavédelemmel, a mező- gazdasági osztály többi mun­katársa nem sokat törődik vele. Tekintve, hogy a gépé­szeti előadóknak mégis a gé­pesítés a fő munkájuk, nem hibázta thatók amiatt, hogy keveset foglalkoznak a mun­kavédelemmel. Idő híján „ak­taháborút” viselnek a tsz-ek ellen. A mezőgazdasági munkavé­delem tehát éppen olyan mos­tohagyerek, mint egy évvel ez előtt volt. Ajánljuk ezt az FM munkaügyi és szociálpo­litikai osztálya, valamint a SZOT munkavédelmi osztá­lya figyelmébe. — Magyar — valamennyi manuális módsze­rekkel dolgozott. Amikor ki­nevezték 1951-ben igazgató­nak, a Szikra Nyomda létszá­ma kilencven fő volt és évi hárommilliós termeléssel. Ma 300 dolgozónk van, évi terme­lési tervünk több mint 22 mil­lió Ft. Az első években körül­belül húszezer példányban nyomtuk a Dunántúli Naplót, ezen kívül nyomtatványokat készítettünk. Könyvtermelé­sünk nem volt több évi 8—10 tonnánál.-= Maradjunk ezeknél az adatoknáll Ma mi a helyzet? — Hatvanezerben nyomjuk a Dunántúli Naplót. Ez a vi­déki lapok között a legna­gyobb példány szám. Könyv­termelésünk lassan eléri az ötszáz tonnát. Ma már kilenc könyvkiadóval állunk üzleti kapcsolatban. Megrendelést kapunk rendszeresen a Szép­irodalmi, Ifjúsági, Móra. és több szakkönyvkiadó vállalat­tól. Az utóbbi két-három esz­tendőben évi átlagban egymil­lió-kétszázezer könyvet nyom­tunk. Külön örömünkre szol­gál, hogy több pécsi írónak, költőnek — mint Bertha Bul­csú, Pákolitz István, Lázár Ervin. Bárdosi Németh János, Pál József — műveit mi állít­hattuk elő. — A fejlődés e számok tük­rében kézenfekvő... — A fejlődés üteme persze nem volt egyenletes a tizenöt esztendőben. Tulajdon­képpen az 1957—58-as és az utána következő évek hozták meg a nyomdaipar számára is a fellendülést; Az üzemet bő­vítenünk kellett. Az építési költségek meghaladták a két és fél milliót, korszerű gépek beszerzésére több mint 14 millió forintot fordítottunk. Egyik legjelentősebb beruhá­zásunk vol a kliséüzem. Ko­rábban Budapesten készítették a kliséket. Ez azt jelentette, hogy az adott napon készí­tett felvétel csak a harmadik napon jelenhetett meg a lap­ban. A kllséüzem meggyorsí­totta a fényképes hírközlést. Példának megemlíthetem: az a fénykép, amely mondjuk ma este tíz óra után készül el a filmszemle gálaestjéről, éjfélkor a vasárnap reggeli lapba kerül. — A nyomdaipar nagy szak­tudást igényel. Van-e megfe­lelő utánpótlás? — Nem mondhatnám, hogy elegendő szakmunkásunk van, de a helyzet feltétlenül jobb, mint a korábbi években. Is­meretes, hogy a nehézipar fej­lesztése miatt a könnyűipar­ban erősen korlátozott volt a létszámfejlesztés és már-már odajutottunk, hogy mire a szakmunkásaink lassan kiöre-* gednek, nincs utánpótlás. Je­lenleg huszonöt Ipari tanulónk van. Tanulóink rátermettsége, képessége vonatkozásában Is elégedettek lehetünk. Az is igaz, hogy a jövőben — ameny nyiben elképzeléseinket sike­rül valóra váltani — több olyan szakmunkásra lesz szük­ségünk, akik már a lehető legmagasabb képzettséggel rendelkeznek. — Távoli tervekről van szó? — Részben távoli, részben közeli. Üzemünk feltétlenül megérett arra, hogy új telep­helyet kapjon. E reményeink nyolc-tíz esztendőn belül alig­ha válnak valóra. Közelebbi terveink: szeretnénk egy fény­szedő és egy síknyomó offset- berendezést. A fényszedés nem más, mint a betűk film­re szedése, amelyet aztán át­másolnak lemezre és a kívánt szöveget a lemez viszi át pa­pírra. Az ólombetűt ez az el­járás kiiktatja, tehát az egész­ségtelen ólomgőztől mentesül a szedő, másrészt a nyomási folyamat ideje is csökkent­hető. A síknyomó offset-gép a könyvek, falragaszok és a napilapok esztétikai értékét növeli. Ezzel a berendezéssel a feketén kívül még három különböző színt nyomhatunk egyszerre. Az újságban pél­dául színes képet közölhet­nénk. — Miért csak elképzelések ezek? — Mert a végrehajtás függ — többek között — a gazda­sági reform által biztosított vállalati pénzügyi önállóság­tól is, hiszen nem tudjuk, hogy e berendezések költsé­geit milyen arányban fedez­nénk mi, vagyis a vállalat és milyen támogatást kapnánk a népgazdaságtól? Mindenesetre olyan elképzelések ezek, ame­lyeket valóra kell váltanunk, mert a nyomdaipari termékek iránti igények megkövetelik. Rab Ferenc Megnyílt a pécsi Úttörőház Ölszáz pajtás a megnyitón -13 szakkörben kezdődött meg a munka - Fúvószenekar, kamarakórus, klubok Pénteken este nyitotta meg kapuit a pécsi Szabó István Uttörőház. Kóczián Erzsébet igazgatónő a park­ban tartott ünnepi megnyi­tójában arra kérte a paj­tásokat, hogy A vörös zászló hőseinek útján című új mozgalom szellemében dol­gozzanak, kapcsolódjanak be a mozgalom feladatainak végrehajtásába. Ennek cél­ját szolgálják majd azok a kiállítások, melyeket a Ház­ban rendeznek meg. — Az igazgatónő szólt arról is; hogy az idén is megrende­zik a télapó-, a karácsonyfa­ünnepélyt, s lesz farsangi karnevál a jövő év elején. Rendkívül szép színfoltja lesz a Ház programjának a március 21-én megtartandó szoboravató ünnepség me­lyen névadójuknak, Szabó Istvánnak portréját leplezik le. Külön érdekessége en­nek a szobornak, hegy a gipszmintát a képzőművé­szeti szakkör tagjai készí­tették, s arról öntik a bronz szobrot Újra megkezdi munkáját az úttörőtanács, melybe minden szakkör egy-egy pajtást küld. ök aztán majd arról döntenek, hogy mi­lyen közös megmozduláso­kat rendeznék: kiránduláso­kat, összejöveteleket A Pécsi Uttörőházban 13 szakkör, bélyeggyűjtő klub, eszperantó nyelvkör, fúvós- zenekar és kamarakórus működik. A legnépszerűbb­nek mutatkozik a rádió- és repülőmodellező-szakkör, va­lamint a riporterek szakkö­re. Az ünnepi megnyitón részt vett 500 pajtás még pénteken találkozott a szak­körvezetőkkel, akikkel meg­beszélték, hogy milyen na­pokon tartják foglalkozásai - kát Komlószüreten A hagyományokhoz hí­ven néhány napot az idén is a Bólyi Állami Gazda­ságban töltöttek a Pécsi Ja­nus Pannonius Gimnázium diákjai. A szép, napsütéses őszi időben vidáman szü­retelték a komlót harminc­két tanár vezetésével, ösz- szesen 240-en. A 16 nap alatt közel 11 300 kiló komlo került a kosarakba, a tanu­lók 53 ezer forintot keres­tek, amiből lejön némi tör­lesztés. Ez viszont nem tesz ki nagy összeget a napi ki­adós uzsonna 3 forintba került. Az állami gazdaság ideális munkafeltételeket te­remtett, autóbusszal szállí­totta ki a munkahelyre és vissza a fiatalokat. 1 * K A

Next

/
Oldalképek
Tartalom