Dunántúli Napló, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-13 / 242. szám

19#a. OKTOBER 15. napló 3 Megértetni a párt politikáját Imponáló egyetértés Vezetőségválasztás a Ruházati Kereskedelmi Vállalat párttaggyűlésén Alig kezdte meg beszámo­lóját Kovács Jánosné párt­titkár a Megyei Ruházati Ke­reskedelmi Vállalat vezetőség­választó taggyűlésén, amikor nyílt az ajtó és négy csinos kislány meg egy fiatalember lépett be, hogy a vállalat KISZ-szervezete és szocialis­ta brigádjai nevében köszönt­se a párttagságot, Tekintélye van a pártgzervezetnek A párttitkár beszámolójá­ban egyértelmű határozott­sággal jelentette ki: tüzete­sen meg kell nézni, hogy a jelenlegi vezetőség tagjai megfeleltek-e megbízatásuk­nak. Ha nem, helyükre olya­nokat kell választani, akikre a párttagság biztosan számít­hat. „A vezetőség újjáválasz- tásának az a célja, hogy erő­sítse és szélesítse a párt de­mokráciáját”. Az elvi alapvetést kővető­en a szervezeti élet alakulá­sát vizsgálta. Az utóbbi két év alatt az alapszervezet há­rom taggal és ugyanannyi tagjelölttel gyarapodott, to­vábbi két tagfelvétel folya­matban van. Ez a 22 fős tag­létszámot tekintve számszerű­leg nem rossz eredmény. Mégis, a fiatalokkal való fog­lalkozás nem érte ed eléggé a célját, vannak még jó né- hányan, akik számításiba jö­hettek volna a felvétélnéL Kovács élvtársnő itt utalt arra, hogy a szervezeti sza­bályzat módosítása folytán a jövőben a KISZ-taggyűlésre, mint ajánlóra, fokozottabban lehet számítani. A politikai munkáról szólva világos kép­letet állított fel: csak abban az esetben tudunk politizál­ni a dolgozókkal, tudjuk meg­értetni velük a párt politiká­ját, ha megfelelően képezzük saját magunkat is. A pártok­tatás komoly színvonala, mint tény, a pártonkívüliek hozzá­állásán, a politikai hangula­ton keresztül is lemérhető. A pártszervezetnek tekintélye van a vállalatnál, befolyása a gazdasági munkában és a tö­megszervezetek eszmei irá­nyításában egyaránt megmu­tatkozik. Aktív fiatalok Komoly hangsúlyt kapott a beszámolóban a KISZ tevé­kenysége. í— Nálunk igen sok a fiatal — mondotta az előadó —, ezért nem lehet közömbös, hogy milyen irányban fejlőd­nek. A KISZ-szervezet mun­káját, a városi KlSZ-bdzott- ság programjával összhang­ban végzi, nagy aktivitást ta­núsít a különböző megmozdu­lásokban, akár a vietnami ag­resszió elleni tiltakozásról, akár vállalatunk gazdasági féladatainak megoldásában való részvételről legyen szó. Tevékenységükhöz a párt- szervezet közvetlen segítséget nyújtott A szakszervezeti mozgalom elemzése során kitért a szo­cialista brigádok munkájára is. Az elmúlt évben harminc­nyolc brigád érte el a szo­cialista címet, ami 253 dolgo­zó kiváló eredményét jelenti. A gazdasági vállalások csat­lakoznak a vállalati intézke­dési tervben foglaltakhoz, a szocialista brigádoknak ko­moly része van abban, hogy elértük a Saválló vállalati” szintet. — A szakma ifjú mestere mozgalmat a kereskedelmi munka színvonalának emelé­se, a kulturáltabb kiszolgálás érdekében szerveztük meg Kiemelten foglalkozott a beszámoló a gazdasági munka pártéllenőrzésével, illetve tá­mogatásával. A két, különbö­ző tevékenységet egymással szoros összefüggésben fejtette ki a pártszervezet. — Az osztályvezetői érte­kezleteken rendszeresen részt veszünk — mondotta a párt­titkár —, előzetesen megkap­juk a napirendi anyagokat. De komoly szerepe van a párt- szervezetnek az elvi jelentő­ségű határozatok kialakításá­ban és végrehajtásának ellen­őrzésében is. A hozzászólók általában ki­fejezték egyetértésüket a be­számolóban elhangzottakkal és elfogadták azt. Tárgyjutalom kiváló munkáért A hozzászólások befejezése után a vezetőség nyolc párt­tagot kiváló munkájáért tárgyjutalomban részesített, majd az új vezetőségválasz­tásra került sor. Az alapszer­vezet Kovács Jánosné élv­társnőt ismét megválasztotta párttitkárnak. K. T. Tizenegy szintes komlófeldolgozó Magyar tervek — jugoszláv technológia — német gépek Harmincmillió« költségelő­irányzattal elkészültek a pé­csi komlóiéi dől gozó üzem programtervei. Magyarorszá­gon ez lesz az első ilyen üzem, így az egész ország, de elsősorban Dél-Dunántúl komlótermése itt kerül fel­dolgozásra. A Pécsi Sörgyár üzemelte­tésében működő tízemeletes komlófeldolgozó a déli rak­tárvidék jelentős ipari léte­sítménye lesz. Tervezője Er­délyi Zoltán, a Pécsi Terve­ző Vállalat mérnöke a kö­vetkezőket mondta él $ III. ötéves tervben felépülő üzem­ről: *— Sok nehézséggél kellett megküzdenünk a tervezés folyamán. Hazai tapasztala­tokra nem támaszkodhat­tunk, igy külföldi cégekkel kéllett együttműködnünk. Az üzem jugoszláv technológiá­val készül, a gépek egy ré­szét, faanyagot, villamos be­rendezéseket és az automatá­két is ők szállítják. A prés­gépeket nyugatnémetek gyártják, a kivitelezést, a magasépítési és mélyépítési terveket magyar vállalatok készítik. A tizenegy szintes, zárt tömegű épületet nagy­részt előregyártó«: elemek­ből terveztük, kevés ablak­it ét hónappal a rendelet életbelépése után Tsz-tagok az orvosnál é Kevés lesz a szociális alapra fordítható két százalék Többen jelentkeznek fogpótlásra — Kijáró fogtechnikusok kai. A technológia kívánal­mai szerint különleges hő- szigetelési igények lépnek fel, igy például az összes külső falat szigeteléssel kel­lett megtervezni. A szárítá­si igény miatt pedig renge­teg tűzrendésze« problémát okozó, vasbetonráccsal kom­binált fapallós födémet keíl majd beépíteni. A komlófeldolgozó nagy jelentőséggel bír majd a sör­gyártás terén. Az eddigi gya­korlat szerint a komlót köz­vetlenül a sörgyárakba szál­lították, ahol megfelelő tar­tósítási eljárásokra nem ke­rülhetett sor, ennek követ­keztében a komló minősége romlott, a sörgyártáshoz szükséges alapanyag egy ré­sze tönkrement Az új üzem viszont a beszállított komlót osztályozza, tartósítja, bá­lázza, s a felhasználásig itt kerül sor a tárolásra is. Le­hetséges, hogy az üzem nem­csak a hazai sörgyáraknak szállít majd kitűnő minősé­gű tartósított komlót, de a magas árfolyamon mozgó, külföldön keresett cikk ex­portálását is lehetővé teszi. (M. P.) Árokásó gépét készítettek a Közúti Üzemi Vállalatnál Óránkénti teljesítménye 800 méter Augusztus elején lépett ér­vénybe az Egészségügyi Mi­nisztérium és a SZOT rende­leté a tsz-tagok egészségügyi, szociális ellátásának bővíté­séről. Két hónap nem elegen­dő arra, hogy részletes érté­kelést adjunk, de az alábbi példák ennek ellenére is el- gondolkoztatók. Bizonyítják az új juttatások egyre növek­vő igénybevételét, de egyben arra is figyelmeztetnek, hogy a rendelet egy és más vo­natkozásban kiegészítésre szo­rul. Dr. Szilágyi Imre, a dráva- foki körzet orvosa a követ­kezőképpen foglalta össze ta­pasztalatait. — Noha régebben is része­sültek a tsz-tagok kórházi ápolásban, gyógyszerellátás­ban, betegségi segélyezésben, mégis sérelmezték, hogy e juttatások sok tekintetben szerényebbek voltak a városi dolgozókéinál. Érthető tehát, hogy nagy vívmánynak te­kintették többek között az új rendelet adta táppénzjogo­sultságot. s nem kevésbé a beutalásokkal járó utazási megtérítéseket. Régebben a tsz-vezetőség fél munkaegységben számolta el a hosszabb-rövidebb időre munkaképtelenné vált tsz-ta­gok betegségi segélyezését, az új rendelet a tsz-tag teljes évi átlagjövedelme alapján fizeti ki az egy hónapra eső kereset 50—75 százalékát. S ha ebben a vonatkozásban még van is eltérés az ipari és a mezőgazdasági dolgozók juttatásai között, más tekin­tetben részben vagy teljes egészében megszűntek a kü­lönbségek. Például az új ren­delet életbelépése előtt a ke­resőképtelen tsz-tag számára komoly anyagi gondot jelen­tett már az is, ha kezelőor­vosától felülvizsgálati vagy gyógykezelési célból beutalót kapott valamelyik városi vagy járási rendelő, illetve gyógy­intézetbe. — Ma már ez a probléma is megoldódott — mondta dr. Szilágyi —. Nem húzódoznak már a betegeim az utazással járó beutalásoktól, amióta az SZTK megtéríti költségeiket. Van már olyan betegein is, akinek tíz alkalommal min­den másnap Harkányba keli utaznia fürdő és fizikóthe- rápiáa kezelésre. Néhány hó­nappal ezelőtt hasonló gyógy- kúra utazási költségeire kö­rülbelül háromszáz forintot fizetett volna ki saját zsebé­ből a tsz-tag. / Dr. Szilágyi elmondotta, hogy a fenti juttatások, ha egyelőre nem is, de a tél folyamán nagy gondok elé állítják majd a tsz-vezetősé- get. A tsz-tagság betegsegé­lyezési, szociális és kulturális juttatásait a tsz-jövedelem két százalékából fedezik. Ez a keret nem emelkedett az új rendelet életbelépésével. — Szinte egészen biztos, hogy ez a két százalék na­gyon kevésnek bizonyul majd, ha az ősz, a tél beálltával megszaporodik a meghűléses vagy krónikus betegségekkel táppénzre kiírt paciensek szá­ma. Nagyon elkelne hát még idejében felülvizsgálni a prob­lémákat, annál is inkább, mert a tsz-vezetőség nem emelheti meg önkényesen, még köz­gyűlési határozattal sem a fentebb említett célokra enge­délyezett keretét. Más természetűek a tsz- tagok fogászati ellátását bő­vítő új miniszteri rendelet gyakorlati bevezetésének első eredményei. Ezekről dr. Báldy Tibor, a harkányi körzet fog­orvosa nyilatkozott. — Ahogy az általános gyógyászatban, úgy a fogá­szatban is pangási időszak­nak nevezhetem a nyári és a kora őszi hónapx>kat. Azon­ban a mezőgazdasági, szőlé­szeti munkák e nagy szezonja ellenére is elmondhatom, hogy az új rendelet óta duplájára emelkedett a körzetembe tar­tozó paciensek száma. Ré­gebben úgyszólván csak azok a tsz-tagok keresték fel a rendelőt, akiken már csak a fogó segített. Legtöbben, kü­lönösen az idősebb korosztály­ból 8—10 régen betört foggyö- kérel, elszuvasodott vagy gyulladásos foggal állították kész tények elé az orvost. Ma már együtt, ülnek vagy áll­nak sorba a fiatalok és az öregek is, pedig ahogy Báldy, doktor mondja „pangási idő­szak” van a vidéki rendelők­ben. A problémák azonban itt >s jelentkeznek. — Már régebben is gondot okoaott, de a jövőre, méghoz­zá a közeljövőre nézve egye­nesen aggasztónak ígérkezik a fogpótlások időbeni bizto­sítása. Például, a régebbihez viszonyítva duplájára emelke­dett a várakozási idő, amíg a Fogtechnikai Vállalattól megkapjuk a kész munkát. A legsürgetőbb, s ugyanak­kor persze a legköltségesebb megoldás az lenne, ha bőví­tés útján megnövelnék a Fogtechnikai Vállalat kapa­citását — mondta bizonytala­nul, hogy azonnal hozzátegye szerényebb, de célravezetőbb javaslatát —. Az egyetlen va- lóraváltható megoldás mégis az maradna, ha a fogászati rendelő és a vállalat az eddi­gieknél közvetlenebb úton rö­vidítené ' le a munka techni­kai részét. Nagy segítség len­ne, ha meghatározott időkö­zökben összekötő technikusok járnák sorra a rendelőket, hogy a munka egy részét, például a gipszlenyomat kiön­tését és a műfogsor próbára való elkészítését helyben vé­geznék el. Ilymódon az is megoldódna, hogy a technikus egy-egy kiszálláskor magával hozná a már beillesztésre, használatra alkalmas protézi­seket, s ugyanakkor elvinné a laboratóriumi munkálatok­ra váró megrendeléseket. Tu­lajdonképpen nem új mód­szer ez, hiszen a komlói fo­gászati rendelőnek régen van már ilyen kijáró fogtechniku­Hetven tanuló műhelyt keres Hetven asztalosipari ta­nuló várja sorsa jobbra for­dulását a Pécsi Faipari Ktsz-nél. Ugyanis a szövet­kezet vezetősége felkészülve az egyre nagyobb belföldi é$ külföldi bútorigények ki- elég:tésére, termelésének további növelésére, időben gondoskodott szakmunkás utánpótlásról is. Idén het­ven tanulóval kötöttek szer­ződést, s hogy a szakmai képzésükről megfelelően gondoskodhassanak, több külföldi szerszámot, s a képzéshez szükséges egyéb anyagokat is beszereztek. Gondolni sem mertek volna arra, hogy a Nagy Lajos Gimnáziumban levő tanmű­helyt a Városi Tanács Mű­velődési Osztálya elveszi tőlük és helyette nem kap­nak másikat. Az Országos Tervhivatal már jóváhagyta a tervet és 22 millió forintot a szövet­kezet rendelkezésére is bo­csátott a korszerű telephely megépítéséhez. Ennek el­készülése viszont a lehető legjobb építési munka során is csak 1968 végére várha­tó. Tanműhely hiányában viszont a szövetkezet nem képes a leszerződött hetven tanulónak az amúgy is zsú­folt műhelyeiben megfelelő szakmai továbbképzést biz­tosítani. Kérték már a művelődés- ügyi és az igazgatási osztály segítségét, de eddig ered­ménytelenül. Pedig nem hosszabb, mint legfeljebb másfél év használatra len­ne szükségük egy akkora helyiségre, ahol a hetven ta­nuló továbbképzését meg le­hetne oldani. Nem hisszük, hogy hetven jövendőbeli szakmunkás számára egy ilyen helyiség ne lenne ta­a laboratóriumi munkálatok­ra váró megrendeléseket. Tu­lajdonképpen nem új mód­szer ez, hiszen a komlói fo­gászati rendelőnek régen van már ilyen kijáró fogtechniku­sa. A két nyilatkozatból kide­rül, hogy nemcsak szép ered­ményekkel, hanem komoly gondokkal is párosul az új rendeletek gyakorlati beveze­tése. E problémák megvizs­gálására felhívjuk illetékes szervek figyelmét. f- ■ — gy — * Évek óta foglalkoztatja a Közúti Üzemi Vállalat veze­tőit az árokásás gépesítésé­nek gondolata. Az árokásást még mindig ugyanúgy kézi erővel, ásóval, lapáttal vég­zik, mint évekkel ezelőtt, holott az útépítés fontosabb munkáit már sikerült gépe- siteniök. Horváth Lajos, a vállalat főmérnöke a tavasz- szal külföldön járt és lefény­képezett egy árokásógépet. A fényképeket látva a laka­tosműhelyben hozzáláttak a gép elkészítéséhez. Az öreg UTOS traktor úgymond kísérleti gép, hi­szen amikor még nem volt dózerük, erre a traktorra szereltek egy tolószerkeze­tet. A fényképek alapján az UTOS-ról először a kereke­ket szedték le és kapott he­lyettük kisebb átmérőjű gép- kocsikerekeket. A sebességét pedig fogaskerék-áttétellel mászósebességre csökkentet­ték. Erőleadó tengelyét ék­szíj segítségével kapcsolták össze azzal a 120 centiméter átmérőjű, kaparókkal felsze­relt kerékkel, amely tulaj­donképpen az árkot ássa. Egy hónapig tartó munka utón a napokban kipróbálták a gépet. A bemutatkozás ar­ra enged következtetni, hogy óránként 600—800 rpéter hosszú árok ásására lesz al­kalmas. Az új gép néhány nap múlva egyhónapos üzemi próbára indulj

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom