Dunántúli Napló, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-12 / 241. szám

1966. OKTOBER 12. napló 5 Eszéki vendégek Pécsett Beszélgetés eszéki képzőművészeti vezetőkkel Kiállítás nyílt Pécsett az eszéki képzőművészek művei­ből. Ünnepélyes megnyitása után a helyi képzőművészek, kulturális vezetők és a ven­dégek baráti eszmecserét foly­tattak a Technika Házában. Eszékről Pécsre érkezett ez alkalomból Stjepan Brlosic, az "Eszéki Képzőművészeti Ga­léria igazgatója és felesége, Predrag Goi, a Horvátországi Képzőművészek Szövetsége Szlavóniai Szervezetének tit­kára, Vladimir Dzanko és Bozo Kopie festőművészek, va­lamint Ordanic Milánná, az eszéki galéria titkára. Az eszéki képzőművészeti élet két vezetőjével alkalmunk volt beszélgetni, részben saját eredményeikről, az eszéki kép­zőművészek helyzetéről, prob­lémáiról, részben a Péccsel kialakulóban lévő kapcsolatok értékeléséről. Stjepan Brlosic, az eszéki galéria igazgatója maga is szobrászművész, Pred- rag Goi, az eszéki szervezet átkára festőművész, mindket- ójük alkotásai szerepelnek a Fécsett megrendezett kiállítá­son. Milyen szerepet tölt be a galéria az eszéki képzőművé­szeti életben? — Amig a galéria nem lé- 1 zett — válaszol Stjepan Brlosic — az eszéki képző- művészeti élet szétszórtán, szervezetlenül létezett. S mi­vel a galéria csak a legutóbbi években kapta meg jelenlegi, korszerű otthonát, csak mos­tanában beszélhetünk egysé­gesedő, szervezett képzőmű­vészeti életről. Az eszéki szer­vezet is a galéria létrejötte után alakult meg. A galéria egyébként nagyon szép, gaz­dag anyaggal rendelkezik, mintegy 2000 kitűnő képünk van. amely keresztmetszetét adja festészetünknek, a tizen­nyolcadig századtól napjaink­ig. A szlavón múzeum anyaga és sok régi magángyűjtemény jelentette a gyűjteményünk alapját. Állandó kiállításunk mellett rendszeresen időszaki kiállításokat rendezünk rész­ben a mi képzőművészeink al­kotásaiból. részben máshonnan kölcsön kapott, gazdag anya­gokból. A galériának nagy sze repe van a közönség ízlésfor­málásában, és a rendszeres kiállítások és rendezvények hatása ilyen vonatkozásban máris érződik. Az eszéki képzőművészek helyzetéről, problémáiról Pred- rag Golt kérdeztük meg. — Hivatalosan mintegy 15 tagunk van — válaszolta. — De egy sereg tehetséges kép­zőművész van, akinek tagfel­vétele hamarosan megtörténik. A tagság zöme fiatal, többnyi­re nemrég végezték el a zág­rábi művészeti akadémiát. A zágrábi akadémia oktatási rendszerének, szellemének megfelelően ezek a fiatalok mind megtanulták a mester­séget. a szakmai fogásokat, tisztában vannak a képzőmű­vészet minden hagyományá­val, eredményével, s a to­vábbiakban maguk döntik el milyen utat választanak, ho­gyan festenek, melyik az „ stílus vagy műfaj, ami egyé­niségük, tehetségük kibonta­kozásának leginkább megfelel. Nyitva áll számukra minden út, megismerhetik a Kelet és Nyugat modern irányzatait, a jelen képzőművészetének ered ményedt. Ami problémáikat illeti, az nagyjából bizonyára azonos az itteni festőkével, s talán a világ minden festőjé­nek problémáival. Küzdelem a mind tökéletesebb kifejezési formáért, a művészi eredmé­nyekért. Persze, vannak más problémák is, ezek sem meg­lepőek vagy újak, a művész alkotni akar, de ehhez a meg­felelő körülményeket is meg kell a maga számára terem­tenie, megfelelő munkát, állást kell találnia, össze kell egyez­tetnie ambícióit a körülmé­nyekkel. Mi a véleményük a Péccsel j kialakult kapcsolatról? — A legteljesebb örömmel 5 fogadtuk a közeledés gondo- \ latát — válaszol Predrag Golj — azt hiszem, ez a két kiállí- < tás a legjobb mód volt arra,! hogy megismerjük egymást, és megteremtsük a kapcsolat alapját. Ami a továbbiakat illeti, máris megállapodtunk abban, hogy mindig az őszi hónapokban rendezzük a cse­rekiállításokat, évente egyszer. Eszéken kívül még két galé­riában be fogjuk mutatni a pécsiek anyagát, mint ahogy ők is azt tervezik, hogy ván- doroltatják a mi kiállításun­kat. Tervezzük, hogy Jugo­szlávia más köztársaságaiban a pécsiekkel közösen összeál­lított kiállítást mutatunk majd be. ugyanígy lenne Ma­gyarországon is. Már a nyár folyamán megkezdjük a mű­vészek személyes tapasztalat- cseréjét. vendégül látjuk egy­mást a közeleső művésztele­peken. Mi volt a vélemény a pé­csiek kiállításáról? — A már említett körülmé­nyek figyelembevételével — mondja Stjepan Brlosic —■ igen nagyszámú közönség volt kíváncsi a kiállításra, s a vé­lemény rendkívül kedvező volt. Érdekes és változaté* anyagot láttunk, érződött, hogy komoly művészegyéni­ségekről van szó, akik egy­mástól is különböznek, nyo­mát se láttuk az uniformi- záltságnak. A képzőművészek szívesen és örömmel tanulnak egymástól, tanulságos és ér­dekes számukra, ha egymás munkáját megismerhetik. Ma ítélethirdetés Italra kellett a pénz Bírósás előtt a sofőrsyilkosok EGT- ÉS KÉTSZOBÁS, FAELEMEKBŐL, HELYSZÍNEN ÖSSZESZERELHETŐ lengyel víkendházak kaphatók A TÜZÉP VÁLLALAT JÖKAl MÓR UTCAI TELEPÉN JHlét't izé ft? A Városi Művelődési Ház tíz előadásból álló soroza­tot rendez Miért szép? cím­mel. A modern líra és pró­za, a modern zene, a fotó­művészet, a képzőművészet, a modern dráma és film kérdéseiről beszélnek a ne­ves előadók: dr. Makay Gusztáv, Földes Imre, Til- lai Ernő, Perneczky Géza, dr. Almást Miklós. Az elő­adásokat diavetítés, zenei illusztráció, valamint a Pé­csi Nemzeti Színház művé­szeinek fellépése egészíti ki. A sorozatra bérletet bo­csátanak ki, felnőtteknek ötven, diákoknak harminc forintos árban. Az egyes jegyek ára hat, illetve négy forint. Bérletek és jegyek a Magyar írók Könyvesbolt­jában és a művelődési ház­ban válthatók. Az első előadást október 17-én, hétfőn este tartják a művelődési ház nagyter­mében este hét órai kezdet­tel. Dr. Makay Gusztáv a mai lírát elemzi, közremű­ködik Bálint András és Győry Emil színművész. A Baranya megyei Bíróság tegnap Pécsett a járási ta­nács nagytermében megkezdte Tonesz János taxisofőr gyil­kosai bűnügyének tárgyalását. Az ügyészség mindkét vádlot­tat — Török Pétert és Boros Gábort — előre kitervelt mó­don, nyereségvágyból elköve­tett emberölés bűntettével, rablás és betöréses lopás bűn­tettével, ezen kívül Boros Gá­bort további egy rendbeli be­töréses lopás bűntettével vá­dolja. A nagyszámú érdeklődőtől zsúfolásig megtelt tárgyalóte­rembe reggel fél kilenckor ve­zették elő a két vádlottat. A bíróság asztalán helyezték el a lefoglalt bűnjeleket: köve­ket, amelyekkel a sofőrt ütötték, a két vádlott véres ruháit, valamint azokat a hol­mikat, amelyeket Török és Boros személyautókból lop­tak. „Bűnösnek érzem magam Elsőnek Török Péter állt ;a bíróság elé. „Bűnösnek ér- ;zem magam” — mondotta. Török 1942-ben Hajduszo- | boszlón született, debreceni * lakos, csak ideiglenesen lakott ! a Mecseki Ércbányászati Vál­lalat újmecsekaljai legényszál­A Moziüzemi Vállalat jelenti: A hét moziműsora változa­tos témagazdagsággal lepi meg a közönséget. Az annyira kedvelt krimi műfajából ez­úttal egy izgalmas román film kerül műsorra, melynek cí­me: SAKK—MATT. A bonyo­lult bűnügy egy üzemi bal­eset kapcsán pattan ki. Nap­világra kerül ugyanis, hogy az üzemmérnök diplomája ha­mis. A felelősségrevonását vi­szont a hatóságok nem tudják végrehajtani, mert közben meggyilkolják. így nyilván­valóvá válik, hogy nemcsak egyszerű okirathamisító ban­da áll a háttérben, hanem sokkal nagyobb horderejű bűnszövetkezet. A nyomozás szálai egyelőre a hamis ok­iratok felderítésére terjed­nek ki. Bizonyítékok — ha­mis okmányok — bőven akad­nak, de a tettesnek vagy tet­teseknek nyoma sincs. A szá­lak a háború előtti időszak­ra vezethetők vissza. Akkor ugyanis élt egy hírhedt bű­nöző és egyben művészien ügyes hamisító, de 1945-ben meghalt. Az is kérdéses, hogy van-e kapcsolat a régi és újonnan' felbukkanó ügyek között öj «entoer lépett-e a Román krími, szélesvásznú szovjet és magyar film a hét műsorán „porondra” vagy valami más rejtély lappang az ügy mö­gött Ezekre a kérdésekre ad választ ez a jó tempójú ro­mán film. Amíg azonban a bandavezér mattot kap, sok izgalomból veszi ki részét a mozi néző. PERBEN ÖNMAGÁMMAL a címe az új, magyarul be­szélő szovjet filmnek. Már a cím is érdekes és elgondol­koztató témát jelez. Genrih Gabaj fiatal rende­ző azzal a problémával fog­lalkozik, hogy egyes embe­reknél olykor a gondolat és a tett nem áll összhangban. Ez természetesen sokféle for­mában jelentkezhet. Hősünk ezúttal nem klinikai eset, de az önmagával való viaskodás — ha humoros formában nyilvánul is meg — komoly problémát jelent. Hősünk ér­zi és tudja, hogy sokkal ha- tározottabbnák kell lennie ah­hoz, hogy ne veszítse el tel­jesen egyémrégét. Ehhez azonban nincs y ereje. Képze­letben nemegyszer síkraszáll igazáért. Azonban ha fantá­ziája megnyugszik, csalódot­tan tapasztalja, hogy igazság­érzése szenvedett csorbát. A FÉRFI EGÉSZEN MÁS című új magyar film a film­szemle idején már bemuta­tásra került meghívott közön­ség előtt. Most a nagyközön­ség is láthatja. A film érde­kes problémát vet fel. Bizo­nyára emlékeznek nézőink a Beszéljünk a nőkről című filmre. Hát most beszéljünk a férfiakról. Miért? — Mert „A férfi egészen más” (!?) ... Jaczkó Béla MNB-revizor otthon a legjobb férj és csa­ládapa. Munkaidejének nagy részét vidéken tölti, ahol könnyű ismeretségeket keres magának. Egy kecskeméti ki­ruccanás alkalmával, egy újonnan szerzett „barátnőjé”- vel eltöltött éjszaka után ér­tesül az újságokból, hogy fe­leségét egy férfi társaságában motorba leset érte. Bár feleségét meglátogatja a kórházban, a következő éj­szakát mégis egy ..barátnőjé”- nél tölti. Marika felgyógyulá­sa után komoly beszélgetés témája a megtörtént eset. Jaczkó hajtogatja elveit, hogy a férfi más, annak szabad. — Aztán bonyolódnak az ese­mények ... A film főszereplői: Kállai Ferenc, Krencsey Marianne, Sinkovits Imre, Dómján Edit. * A Kossuth mozi délelőtti műsora: 13—14: Perben önmagám­mal, 15—16: Sakk-matt, 17—19: A férti egészen más. * Kívánságsorozat a Kossuth moziban: 17-én, hétfőn este fél 9 óra­kor: Dúvad. (3ö lásán. Nős, egy 4 éves gyer­meke van. Az elmúlt év vé­gén került Pécsre. Munka­könyvéből kiderül, hogy 1957 óta tíz munkahelyen dolgo­zott, négy-öt vállalatnál alig néhány hónapot. Legutóbbi bűntettének elkövetése előtt közismert alakja volt a deb­receni alvilágnak. 1964-ben kétszer kapott pénzbüntetést szabálysértésért, 1965-ben is szabálysértésért — botrányos részegségért — majd később a rendőr intézkedésének aka­dályozásért kellett pénzbírsá­got fizetnie. Lopásért 8 hóna­pi javító-nevelő munkára ítél­ték 1964-ben. Pécsett egy szobában lakott Boros Gáborral. Török elmon­dotta, hogy Borosban hozzá hasonló beállítottságú embert ismert meg. Nem egyszer di­csekedtek egymásnak külön­böző bűncselekmények elkö­vetésével. Boros is elmondot­ta, hogy Székesfehérváron ki­fosztott egy személyautót. Mindketten szerettek inni, szórakozni. Bíró: Mennyit költöttek italra egy hónap alatt? Török: Kifizettük a szál­lót meg a kosztot, a többit mind. Bíró: Mennyi maradt? Török: 1500 forint körül. De még ez az összeg sem volt elegendő az italra. Ez év július 31-én is együtt szóra­koztak, majd amikor elfogyott a pénzük, az Olimpia-étte­rembe mentek, ahol figyelni kezdték: kinek van pénze. Nekina József a mellettük levő asztalnál szórakozott, majd fizetett. v Utána mentek, követték az autóbuszon is és a budai vám közelében le­ütötték. A nála levő 400 fo­rint körüli összegen osztozkod­tak. A „jól sikerült kirándu­lás” újabb tettre sarkallta őket. Augusztus 7-től 8-ra vir­radó éjjel — mint ismeretes — leütötték és megszúrták Tonesz János taxisofőrt. A bíróság előtt Török váltig hangoztatja, hogy a pénzszer­zésre mindig Boros adta az ötletet. Török: Akkor este is Boros mondta, hogy leütünk egy so­főrt, így szerzünk pénzt. Bíró: Miért tette zsebre a tőrkését? Török: Én csak ütni akar­tam, nem szúrni. Ismételten hangoztatja Tö­rök, hogy a késsel ütni akart. Bíró: Amikor szúrt, érezte, hogy a kés a sofőr testébe hatol? Török: Igen. Elvették Tonesz János 550 forintját, megosztozkodtak rajta. Bíró: Mire kellett a pénz? Török: Italra. Mindig csak Italra. Ha ke­resetüket elitták, akkor köl­csönt kértek ismerőseiktől, ha már a kölcsönforrás is kime­rült. akkor fizetés nélkül tá­voztak az Olimpiából, a Misi cukrászdából. Végül pedig már nem riadtak vissza a leütés­től. rablástól, sőt, az ember­öléstől sem. — Mindig Boros adta az öt­letet, hogyan szerezzünk pénzt — mondotta Török. Szembesítés Boros Gábor 1948. július 16-án született Székesfehérvá­ron. Elvégezte a 8 általánost, majd esztergályos szakvizsgát tett. A bíróság előtt hangoz­tatta, hogy miután megismer­kedett Törökkel — szokott rá az ivásra. Bőnösnek érzi ma­gát. Ügyész: Mennyi keresete volt édesanyjának és nevelő­apjának együttvéve? Boros: Körülbelül havi 5000 forint. Ügyész: Nyertek a totón ks? Boros: Igen, anyám, azt hi­szem, hogy körülbelül 180 000 forintot. Van egy Opel sze­mélygépkocsija. Ügyész: Rosszul élt otthon? Ha jól tudom, még zongoráz­ni is tanították ... Boros: Igen. Ügyész: Azt mondja, hogy csak Törökkel való ismeret­ség után ivott. De tudomá­sunk van arról is, hogy már Székesfehérváron is elköltött havi 200—300 forintot italra. Sőt, egy személygépkocsit is kifosztott. Boros vallomásából kiderül, hogy — Törökhöz hasonlóan — ő is fizetése 80 százalékát italra költötte. A bíró kérdé­seire adott válaszaiban ígyek-"' szik Törökre hárítani a bűn­cselekmények kezdeményezé­sét Bíró: Azt látta, hogy Török zsebre tette a tőrt? Boros: Láttam a kezében. Kihallgatásuk végén szem­besítésre került a sor, ahol Boros Törököt, Török Borost okolta a kezdeményezésekért. Török: Te még a taxis eset után is loptál pénzt. Boros: (Felháborodva). Ez már becsületsértés! Egy fénykép jellemez A féktelen szórakozásvágy és az ital volt a szenvedélyük. A tárgyaláson az ügyész egy fényképet mutatott fel, jel­/ fie ­Török Péter saját magáröt készített oortréja. lemezve Török mentalitását. A fénykép Törököt ábrázolta, félmeztelen, jobb kezében és fogai között egy késsel. A tárgyalást ma folytatják és minden valószínűség sze­rint a bíróság ítéletet is hir­det. Gara? Ferenc r 1 Gyilkosok a bíróság előtt. Balról Boros Géza, Jobbról Törők Pétéi

Next

/
Oldalképek
Tartalom