Dunántúli Napló, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-09 / 239. szám
»66. OKTOBER 9. aupió r; Baranyai grafikusok a budapesti Dürer-teremben A nemzetközi érdeklődés kereszttüzébeni Nem árulja el a plakát, lem a meghívó (mellékesen: vajon miért nem?) mégis minden érdeklődő tudja már m fővárosban, hogy az öt művész nevével hirdetett grafikai bemutató öt baranyai alkotó műveit kínálja a Dürer- teremben. És elég egy felületes körbepillantás, hogy észrevegyék: ezeknél a művészeknél nemcsak a közös lakhely, a személyes ismeretség jelenti az összetartozást, s nem csupán e rövid kiállítási időre társultak. A vitathatatlan szellemi kapcsolat tűnik fel legelőször a látogatónak a tárlaton, az a talán így nevezhetném — „együttes élmény”, amely a szellemi, stílusbeli variációk és a nívókülönbségek ellenére megkomponált egésszé teszi a gyűjteményt. Az, hogy ennek az összetartozásnak az idős mester, Martyn Ferenc a magja, aligha új megállapítás a pécsi, baranyai közönség számára. A Dürer-teremben kiállított művek nagyon meggyőzően bizonyítják, hogy a környezetében élő grafikusok vagy tanítványának, vagy társának vallhatják magukat, s hogy a város, a vidék grafikai művészete ritkán tudja kivonni magát szellemi erejének hatása alól. Méltán került ezúttal is a főhelyre Martyn 4, de erőteljes lapja, bizonyítván alkotójuk méltán nagy hírnevét, eleven művészi erényeit. A négy álló alak lényegében egyetlen téma 4 variációja, és stílusát tekintve a művész elvon tabb lapjai közé kívánkozik. Noha a címmel jelzett téma felismerhető a lapokon, nehéz lenne részleteiben természetes formákat keresni rajtuk, főként pedig félrevezető lenne, mert nem látvány-felidézéssel, hanem elvontabb gandolatéb- resztéssel hatnak. A tömör egységekre bontott súlyosabb és könnyedebb részletek, a nagy tömbök és a felaprózott tömegek, a sűrű-sötétre és levegősen könnyedre rajzolt foltok kavargó rendszeréhez, fe- szlülő ellentéteihez csak keretül szolgál az átfogalmazott látvány. A lényeg ez a csaknem elvonatkoztatott, döbbenetes erejű, nagyfeszültségű súlyos küzdelem, ez az elvonatkoztatott, de nehezen felejthető háborgó tiltakozás, amely szenvtelen tárgyszerűségében, és sejthető-érezhető misztikájában mindig utal az embertelenségre és a művész görcsös tiltakozására, meg nem nyugvására. Martyn Ferenc a nyugalmát nem találó, az erő szak és az embertelenség ellen kétségbeesett erővel tiltakozó polgári művészet egyik legkiválóbb alakja volt mindig (torz elkeseredettséggel tiltakozó antifasiszta lapjait nemrégiben láthattuk ismét a Nemzeti Galériában), s ez a félelemmel teli bátorság, ez a sokszor reménytelen, máskor talán túlságosan elvont, vagy eleve megbicsakló nyugtalan kiáltás művészetének, szándékában maximálisan emberi életművének mindig legfőbb vonása. Azért válhatott azzá, mert ehhez minden művészi adottsága — felkészültsége és tehetsége — megvolt. Hosszan lehetne írni ezúttal is azokról a változatos formai erényekről, amelyek ezeket a nyugtalan lapokat a legremekebb grafikák nívójára emelik: a hihetetlenül könnyű és mégis biztos vonalak finomságáról, a súlyos formák döbbenetes erejéről, a kompozíció tökéletes és mégsem kiszámított rendjéről, a csínján használt és éppen ezért erőteljesen ható színekről. Egyszóval nem véletlen és nem rossz a választás, ha a körötte élők Martyn Ferenc- től tanulnak míves alázatot, és technikai magabiztosságot, emberiséget és következetességet. A kérdés csak az, ki mire tudja felhasználni a tanultakat, hogyan, és milyen irányban folytatja Martyn művészetét. Mert amilyen hatalmas művészi és emberi ereje volt a fasizmus idején Martyn kiteljesedett, tiltakozó művészetének, annyira erőtlenné válhatna mindez egy mai, őt csak ismétlő generáció keze alatt. A folytatás lehetőségét Soltra Elemér mutathatja például, aki — kiállított művei legalábbis ezt bizonyítják — a mester kicsiszolt, megérlelt stílusát ismét konkrétabb élményekre alkalmazza, — s ezzel már át is alakítja bizonyos értelemben és feltölti — sí megfelelő alkalmat talál egy-egy zártabb, súlyosabb tájrészlet felidézésével (Baranyai dombok), az erőteljesebb drámaibb élmények s egy finomabb, lazább kép megjelenítésével (Táj) a költőibb, békésebb érzések megszólaltatására. . Ugyancsak Martyn életművéhez, de az életmű más eredményeihez kapcsolja munkásságát Lantos Ferenc. ö — Soltrával ellentétben — az elvontabb (nemcsak témáiban: érzésben is általánosabb) költőiséget képviseli: tiszta ritmusképletei, természeti jelenségekre legtöbbször alig utaló formái, raffinált felület- és ritmusellentétei egy érzelmektől szabadulni akaró racionális lírát szolgálnak. (Arra kell csak ügyelnie, ez a racionalizmus ne váljék — mint a Hárman című lap esetében — kiszámí- tottsággá). Első pillanatban a három művésztől távolabb állónak tűnik Kolbe Mihály grafikája. Talán kedvenc technikája, a filctoll is ezt az érzést kelti. Veszedelmes, kétélű szerszám, igen könnyen csábítja a rajzolókat a tetszetős üresség, az olcsó hangulatoskodás irányába. Kolbe láthatóan elkerülte ezeket a könnyű megoldásokat, s a behízelgő szerszámmal éppen szűkszavú, finoman egyszerű hatású grafikákat komponál. Eső című lapja meghökkentően igénytelen eszközeivel nagyszerű alkotás, hálója nemesen komponált, s vízparti faluja, minden érzékeny tájképe azt bizonyítja, hogy nagyon bölcsen él, s nem visszaél a filctoll előnyeivel. Bizse János ismét szorosabban kötődik a Martyn-is- kolához; s kissé önállótlanab- bul. A Budapesten kiállított művek legalábbis azt mutatják, hogy kevésbé átgondoltan, kevesebb biztonsággal használja ezt a stílust, ezeket a megoldásokat. A Vízparton című laphoz hasonló kevésbé bonyolult, kevéssé elvont kompozíciók irányában kell keresnie lehetőségeit. Ugyancsak bizonytalanságot érezni Simon Béla grafikáin; a kettősség labilitását. Formaadása festőién lágy, foltfestészetet idézően puha, témái, képkivágásai, az a módszer, ahogy meghökkentően kiemel, vagy részletez egy- egy látványt, az előbb jellemzett keményebb, finomabb, aprólékosabb módszert követik. És a két elem, az atmoszférikus hangulatteremtés és a kemény-hideg objektivitás megsemmisíti egymást. Attól tartok, a bíráló megjegyzések kissé ünneprontók ezúttal. De a műveket az említett „együttes“ általános színvonalához kellett mérnem, ennek a tömör, nívós kis gyűjteménynek az általános képéhez. És az öt baranyai grafikus közös budapesti szereplése — ezt az első napok látogatottsága is bizonyította — rangos eseménye lett a főváros képzőművészeti életének. Rózsa Gyula Orvosi körökben háromnégy évvel ezelőtt figyeltek fel először dr. Antal Elemér és dr. Dános László komlói orvosok nevére. Azóta már a nagy nyilvánosság is tudomást szerzett rendkívül érdekes feltevésükről és ezzel kapcsolatos kísérlet-sorozatukról, melynek lényege az a hipotézis, hogy a szilikózisos megbetegedés allergiás jellegű. Azaz: egyes emberek rendkívül érzékenyek erre a betegségre, ugyanakkor azonban megfelelő védőoltásokkal védetté is lehet tenni őket. Sikeres kísérletek Az óriási jelentőségű feltevés bizonyítása érdekében több fokozatú nyúlkísérletek- be kezdtek. Az állatokat — melyek között kezelt példányok is voltak — mesterséges körülmények között porterhelésnek vetették alá. A porkamrát 65 százalékban szabad kovasavtartalmú keveri porral — köbcentiméterenként 1400 szemcseszám mellett —, telítették, melyben naponta két órát tartózkodtak az állatok. • Az istállózási és klimatikus viszonyok egyébként tökéletesek voltak, táplálékuk változatos és vitamindús. A negyedik hónapban végzett vágás után — az injekciózott állatok esetében —, makrosz- kópikusan semmi kórosat sem mutattak a vizsgálatok, míg a kontroli-példányoknál világosan kimutathatók voltak a szilikózis jelei. Az alapkísérletek tehát sikerrel jártak. 1964 nyarán dr. Antal és dr. Dános az Orvosi Hetilap hasábjain a tudományos közvélemény előtt is beszámoltak eredményeikről. Mint minden megdöbbentő tudományos felfedezés után lenni szokott, ez esetben is hatalmas vihart kavart a bejelentés. Támadója és védelmezője egyaránt akadt az ügynek, bár kétségtelen az előzőek voltak többen. A szilikózis elleni védőoltás lehetőségeinek kritikai ellenőrzésére végül is a Mecseki Szén- bányászati Tröszt Kutatási Osztályán, illetve a Pécsi Orvostudományi Egyetem Kórbonctani Intézetében került sor. Az előző részéről dr. Seres Viktor, az utóbbi részéről pedig Romhányi György professzor, illetve dr. Kovács Sándorné tanársegéd közreműködésével. Á lengyelországi bábművészetről, a budapesti bábkongresszusról Kós Lajos nemrégiben járt Lengyelországban a Bielsko- Bialai Állami Bábszínház meghívására. Ez a lengyel bábszínház részt vesz majd a novemberben Pécsett rendezendő II. országos bábjátékos napokon. Kós Lajos, a pécsi Bóbita Bábegyüttes vezetője részben ennek megbeszélésére, részben a II. lengyel báb- fesztivál megtekintésére utazott Lengyelországba. Milyen tapasztalatokat szerzett? — A színház, amely vendégül látott, igen szép, korszerű és nagy színház. Sok érdekeset tapasztaltam náluk, de leginkább mégis a lengyelek országos fesztiválja jelentett nagy élményt. Évente másmás városban rendezik meg ezt a fesztivált, és a résztvevő 5—6 színháznak valamennyinek ősbemutatóval kell szerepelnie. A bábirodalmat is fejleszteni, serkenteni akarják ezzel a módszerrel. A be- inutatott darabok is igen érdekesek voltak, a népi betle- hemes játéktól kezdve a fantasztikus gépi játékokig sokféle darabot láttunk. Milyen személyes élménye volt a hivatalos eseményeken tiivül? — Megismerkedtem egy pszichológussal, naplókig lestem munka közben: a közönség reagálását figyelte, kérdőíveket gyűjtött, rajzokat készíttetett a gyerekekkel, ott a helyszínen, az előadás után, amikor még friss volt az élmény, és ezeknek a rajzoknak az alapján próbálta kielemezni a darabok lélektani hatását. A pszichológus feladata nagyon érdekes, az ő tanulmányaik alapján tudjuk mi jobban megismerni a közönségünket. Egyébként októberben kerül sor Budapesten az UNIMA rendezésében egy világkongresszusra, amelynek a tárgya a bábművészet és a pedagógia kapcsolata. beleértve a gyógypedagógiát is. Orvosok, pszichológusok, pedagógusok vesz nek részt ezen a tanácskozáson. s új lengyel ismerősöm is érdekes előadással készül a kongresszusra. Többen megyünk Pécsről is erre a tanácskozásra, ahol szó lesz a bábbal való gyógyításról, a bábról, mint tantárgyi segítő eszközöről, stb. Novemberben pedig már ismét nagy feladatok állnak előttünk: az 1963- ban először megrendezett országos bábjátékos r ’/ kerül sor Pécsett. Á volt spanyolországi harcosok között A csehszlovák testvérszakszervezet meghívására a Magyar Partizán Szövetség Országos Bizottságának megbízásából szeptember 25-e és és október 3-a között Nagy Sándor, a Baranya megyei MÉSZÖV elnöke részt vett a fasizmus és a háború elleni hét ünnepségein. Ezen az ünnepségen rendezték meg a spanyol polgárháború kitörésének és a nemzetközi brigádok megalakulásának 30. évfordulóját. — Tizennégy országot hívtak meg, összesen 28 volt nemzetközi brigádtagot — mondja Nagy Sándor. A volt nemzetközi brigád tagjai négy csoportban utaztak vidékre. Nagy Sándor Bmóba, Bratislavába, Morav- skába, Ostravába és Kassára utazott. — Kellemes meglepetésben volt részünk akkor, amikor október 1-én Antonin Novotny köztársasági elnök fogadott bennünket. Novotny elvtárs az ország gazdasági hel /zetél és a jelenlegi nemzetközi helyzetet ismertette velünk. Este a néphadsereg kultúrcsoportja adott műsort tiszteletünkre, a katonai színházban. Az egész ünnepség középpontjában és mintegy befejezésképpen a 2-án megrendezett nagygyűlés állt. A Sme- tana-teremben találkoztak a vendégek a volt csehszlovákiai spanyolosokkal. A nagygyűlésen mintegy hétszáz fő vett részt. Ezen az ülésen is felszólalt Galege elvtárs, a Spanyol Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, Rogyincev marsall és a francia küldöttség vezetője. A beszédek után átadták a Dimitrov zászló mását a bolgár és a jugoszláv delegációnak. — Este került sor a búcsútalálkozásra, melyen mindnyájan megkaptuk a fasizmus elleni harc emlékérmét. Ezzel tulajdonképpen véget is ért a 8 napos program, melyre mindig nagy szeretettel gondolok. Nagy elvtárs elmondotta, hogy a Nemzetközi Brigád volt tagjait mindenütt kedvesen, szívélyesen fogadták. Az ünnepségek nagy visszhangot keltettek a külföldi és belföldi sajtóban egyaránt. Az ellenőrző kísérleteket 200 gramm súlyú hímpatkányokon végezték. A porkamrában alsóőrsi kvarcpor és magas kovasav-tartalmú István-ak- nai szénpor keverékét használták, köbcentiméterenként átlagosan 2000 szemcseszám mellett. A porinhalálás ideje napi nyolc óra volt. A nyolcvan kísérleti patkányból néhányat 1965. február 22-én védőoltással láttak el. Négyhónapi porinhalálás után újabb patkányokat oltottak be, így összesen három patkánycsoportot tartottak megfigyelés alatt: oltatlan (kontroll-) példányokat, illetve két — egyhónapos időkülönbséggel — beoltott csoportot Mindhárom csoportból havonta három-három állatot öltek le, s tüdejüket, légcsövükkel együtt, formalinoldatban rögzítették. Az így feldolgozott 54 kísérleti patkány mindkét oldali tüdejének szövettani feldolgozását, illetve kiértékelését Romhányi György professzor és dr. Kovács Sán- domé intézeti tanársegéd végezték. Az ellenőrzés nem hozta meg a várt sikert. A metszetlen szilikotikus csomókat, sövényvastagodásokat, kisebb mérvű rostsejtporosodást és következményes jelenségként tüdőtágulási folyamatokat észleltek. Az elváltozások a kezelt és a kontroli-csoportok között sem a kezelés kezdeti, sem végső szakában nem mutattak eltérést... A kísérlet eredményéről szóló összefoglaló a Kutatási Osztály 1965. évi munkájáról szóló beszámolóban is megjelent. Ennek kapósán kerestük fel dr. Antal Elemér röntgenszakorvost a komlói kórházban, azzal a kéréssel, tájékoztasson bennünket a sikertelen kontrollvizsgálat utáni helyzetről. Levél Párizsból — Valóban az említett ösz- szefoglaló „kritikai ellenőrzés” megjelöléssel látott napvilágot. A kísérlet rendkívül nagy jelentőségű volt — ezúton is köszönjük mindazoknak, akik megteremtették a lehetőséget, hogy sor kerülhetett rá —, kontroli-vizsgálatként azonban nem fogadhatjuk el, mert az említett kísérlet során az állatok 19,5 százalékos oltóanyag-koncentrációt kaptak, az általunk használt és hatásosnak bizonyult 25 százalékkal szemben. Ez a kísérlet csak azt a feltevésünket igazolta, hogy a hathatós védelem kizárólag a 25% feletti szabad kovasav tartalommal bíró oltóanyag esetében biztosított... — Végeztek-e ilyen koncentrációjú oltóanyaggal kontroli-vizsgálatot? — Igen. Még 1965-ben felajánlotta segítségét a nyugat-németországi Bochum kutatóintézete, mely az Európai Szén- és Acélközösség keretén belül dolgozik. Elküldtük a szükséges információkat, s ők ennek alapján több hónapig tartó állatkísérletet kezdtek. Az általuk használt oltóanyag 25 százalékos volt, számunkra tragikus véletlen folytán azonban testkilogrammonként 0,1 millilitert adagoltak az általunk kért 1 milliliter helyett. A kívánt eredményt így természetesen nem érték el, bár annak lehetőségét a sikertelenség ellenére sem tagadták... — Jelenleg végeznek-e hasonló ellenőrző vizsgálatot? — Sajnos, nem. Kutatásainkat így tudnám összefoglalni: 1. Hosszú évek munkája után sikeres alapkísérleteket végeztünk. Az általunk kezelt állatokon egyértelműen kimutattuk a védettséget, 2. Kont- rollvizsgálatra lett volna szükségünk, melyet a bochumi intézet vállalt. Az eredmény ismert. A legújabb fejlemény: levelet kaptunk Párizsból, dr. M. Ch. Sorstól, a Salpetriére kórház professzorától, aki vállalta, hogy az általunk megadott kezelési utasítások szerint nyulakon elvégzi a kont- rollvizsgálatot. Tíz-tizenkét hónap múlva kezünkben lesz az eredmény ... A munka 'altételei — S Önök? Hol és milyen úton folytatják további kísérleteiket? — Mint köztudott, én a Komlói városi Kórházban dolgozom, Dános kollégám p>edig üzemi főorvos. További munkánk előfeltétele negyven nyúl volt, melyet végül is a Sikon- dai Szanatórium biztosít számunkra — de anyagiak hiányában sajnos csak jövőre. Soron következő feladatainkat Kesztyűs Lóránt, a Debreceni Orvostudományi Egyetem Kórélettani Intézetének professzora, az egyik legnevesebb allergiakutató jelölte meg .. — Folynak-e — Önöktől függetlenül — hasonló jellegű kísérletek valamelyik országban? — A P—204-ről tudunk. Ez* az oltóanyagot H. W. Schlip- köter nyugatnémet professzor dolgozta ki. Eredményei jelentősek, az alapvető különbség azonban az a két oltóanyag között, hogy míg a P—204-et hetenként, folyamatosan adagolni kell, a miénket a kísérlet egész időszakára elég egyszer alkalmazni. Békés Sándor Győri üzemorvosi küldöttség Pécsett Pénteken és szombaton a Győri Vagon- és Gépgyár üzemorvosi szervezete látogatott el Pécsre, tapasztalatcsere céljából. A vendégek dr- Fejér István üzemi főorvos vezetésével a Mecseki Ércbánya Vállalatot, a Sörgyárat, a Mecseki Szénbányászati Tröszt István-aknáját, a Fekete Gyémánt téri bányaüzemi rendelőt és a Köztársaság téri bölcsődét látogatták meg, s tanulmányozták az egészségügyi ellátást. Felhívás! Pécs mj. város Tanácsa V. B. művelődésügyi osztálya felkérd mindazokat a pécsi lakosokat, akik ismerik Bács megye politikai, gazdasági, történelmi, földrajzi és kulturális helyzetét, múltját ill. érdekességeit, hogy az október 28-án sorra kerülő Rádió-vetélkedőn való közreműködés céljából október 20-ig jelentkezzenek a Városi Tanaes Művelődésügyi Osztályán de. 8—12-ig (Hl. emelet 93. szoba. Telefon: 30-01/210 mell.). Pécs m. j. város Tanácsa V. B. Művelődésügyi Osztálya Előzzük meg az erdőtüzeket! A kedvező őszi Időjárás igen sok kirándulót vonz a szabadba. Ebben az időszakban különösen ügyelni kell a tűzesetek megelőzésére, mert egy eldobott, kenoeu el nem oltott cigarettától, gyulától, vagy az őrizetlenül hagyott tűztői a száraz avar könnyen láng ra lobban. A tűzesetek megelőzése érdekében az Erdőgazdaság dolgozói, kirándulók, turisták, úttörők, az er dobén közlekedők különös figyelmet fordítsanak arra, hogy erdőben, erdőn kívüli fásításban — a tűzrakásra kijelölt helyeket kivéve — tüzet ne rakjanak, égő gyufát, cigarettát, vagy más tűzveszélyes tárgyat ne dobjanak el. A kijelölt .helyen rakott tüzet távozás előtt tökéletesen oltsák el. Aki az erdőben tüzet észlel, jelentse azt a legközelebbi tűzren- dészeti parancsnokságnak, erdő- gazdaságnak, vagy tanácsnak. Az erdőbe kiránduló csoportok vezetői oktassák ki a kirándulókat a tűzrendészet! szabályokra és a tűz esetén tanúsítandó magatartásra . Az I. fokú Tűzrendészet! Hatóság. 1 Védőoltás — szilikózis ellen Két komlói orvos izgalmas kísérletsorozata AI'at ok a porkamrában Kontrol/vizsgálatok Párizsban
