Dunántúli Napló, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-09 / 239. szám

1966. OKTOBER 9. napló 3 a Megkezdődött téglaipar gyorsított fejlesztése Az építkezéseken az utóbbi években sok nehézséget oko­zott a téglahiény. Ezért az iparág 16 gyárában terveztek gyorsított beruházást és az üzemeknek csaknem a felé­ben most már megkezdődött a korszerűsített munka. Többek között a Hajdúszo­boszlói Téglagyárban új üzemrész épül kamrás mű­szárítókkal, Putnokon és Kő­röshegyen pedig gépesített alagútkemencét és szárítót adnak át. Hajdú, valamint Komárom megye téglagyárai azonban a helyi építőipari vállalatoktól több segítséget kémek a gyorsított program teljesítéséhez. Az előzetes számítások szerint jövőre 52 millió téglával és 4,5 millió tetőcseréppel bővül az ipar­ág termelési kapacitása, s később már évente 149 millió téglatermelési többlettel fi­zetnek a gyorsított beruházá­sok. Ezen a soronkívüli prog­ramon felül további beruhá­zásokat is kap az iparág. így a harmadik ötéves tervben végeredményben 400 millió téglával és csaknem 50 millió tetőcseréppel növelik a tröszt termelését. A megye legifjabb üzeme a hidasi könyvkötő, dobozké­szítő és papírfeldolgozó. A Raffai György üzemvezető által betanított ötven nő albumokat, dossziékat, dobozokat készít, könyvkötő és más papíripari munkát végez. Alig néhány na­pos fennállása óta az üzem már 100 ezer naptál könyvkötő­munkáját készítette el a Magyar Hirdető részére, nagy tétel­ben zacskókat készített az fmsz-nek és nagyalakú kartondobo­zokat a Bonyhádi Cipőgyárnak. Jelenleg tárgyalások folynak kartoték-dobozok készítésére a budapesti SZTK-nak és 10 kilogrammos nátronzsákok többmilliós tételben való gyártá­sára a Brikett és Széndúsító Tröszt részére. A képen: mun­kában a dossziégyártó brigád. Baranya legfiatalabb üzeme Birkavágási verseny Pécsett A Húsipari Vállalat sikerei as olasz megrendelőknél Első hallásra kissé különös, az üzem szempontjából azon­ban fontos esemény zajlott le szombaton délelőtt a Pécsi Húsipari Vállalatnál. A vál­lalat vezetősége, az üzemi KISZ-szervezet javaslatára, birkavágási versenyt rende­zett. A versenyen három KISZ korosztálybeli és há­rom idősebb szakmunkás vett részt. Az egyik kérdés ugyan­is, amelyet el akartak dönte­ni, az volt, hogy a fiatal szak­munkások felnőttek-e az idő­sebb, tapasztaltabb törzsgár­dához, birtokában vannak-e annak a mesterségbeli tudás­nak, amit azok megszereztek? Másrészt kíváncsiak voltak arra is, hogy kik a legügye­sebbek a szakmában, kik azok, akiket példaképül le­het állítani a fiatalok elé? A mindennapos üzemi munka ugyanis nem bizonyult alkal­masnak arra, hogy választ adjon az ilyen kérdésekre, s akárcsak az esztergályosok­nál, traktorosoknál, vagy ép­pen favágóknál, itt is a ver­senynek kellett döntenie. A verseny a birka leölésé­től kezdve több munkamoz­szokta! Igaz, hogy az unokát lavórban füröszti — jó ie lenne egy fürdőszoba ... — de hát biztos ez? Gyanakvását semmi el nem oszlatja addig, míg át nem lépi a modem, új lakás kü­szöbét. Igen ám, de addig Weich néni is kinyilvánítja bizonytalanságát a többi lakó előtt és ébren tartják a rossz, elkeseredett hangulatot. Nem hisznek a lakók. Odor Lajos- né nyugdíjas munkásasz- szonnyal a kapuban beszélge­tünk. — öt év múlva rá sem is­merne erre az utcára —mon­dom neki. Legyint: — Ugyan! Csak mondják. Itt halok meg ebben a kuc­kóban. Semmiféle érvekkel meg­győzni nem lehet. Körösztös Pista bácsi szin­tén nyugdíjas. A Sörgyárban dolgozott évtizedeken át. Na­gyon kicsi, szűk kis lakásban lakik. Amíg az új és korsze­rű lakások előnyeit ecsetelj előtte az igazgató, helyeslőén, szinte örömmel bólintgat. Érti ő, persze, hogy érti. — Csak ... tudja ... — kör­be mutat az udvaron —, ami­kor én ideköltöztem, nagyon rég volt, szóval akkor itt gaz volt, én vágtam, tisztítottam meg a cserjétől, fát ültettem... Meg itt otthon érzi magát az ember. Itt a kerítés, senki be nem lát, ez a mi világunk. zanatot magában foglalt, be­leértve a bunda lefejtését, il­letve a zsigerelést is. Mennyisé gi és minőségi követelménye­ket állítottak a résztvevők elé, s a vállalat gazdasági, politikai vezetőiből, szakem­bereiből álló zsűri figyelte s bírálta el a munkákat. A verseny a fiatalok előre­törését hozta magával. Az első három helyen harminc éven aluliak végeztek. Litter Imre 221 perc alatt 35,5 bir­kánál végezte el a fent em­lített munkamozzanatokat. — Bódis János ugyanennyi idő alatt 34,5, Ács Ernő pedig 31 juhhal volt eredményes. (Litter és Bódis esetében azért beszélünk 35 és fél, il­letve 34 és fél juhról, mert egyszerre végeztek, s közösen álltak neki az utolsó állat le­vágásának, illetve a feldolgo­zás első szakaszának.) A verseny után rövid ün­nepséget tartottak a vállalat ebédlőjében, amelyen részt- vett Salamon Gyula, a Váro­si KISZ-bizottság szervezési és termelési osztályának ve­zetője is. Oklevéllel tüntet- I ték ki, illetve 1500 forinttal De majd feint a bérházban .. Elszomorodik. Egyetlen — és elfogadható, bár a ténye­ken mit sem változtató — ér­velése: a megszokóttség. Las­san kiderül, hogy Körösztös bácsi is, Weich néni is és a többiek, akik évtizedeket él­tek le ebben a nagyon öreg, omladozó utcában — a meg­szokott falakat, a pusztulásra ítélt környezetet sajnálják, nehezen szakadnak el ettől a szűk és bezárt világtól, még ha a falakat a mennyezetig is veri a penész és nedvesség. De ezt nehezen vallják be, még önmaguk előtt is. Ettől jutalmazták meg a verseny­zőket. Az 1500 forintból 1200-at az első három helye­zett kapott meg, a pénzössze­geket Szabó László, a válla­lat igazgatója adta át. A jövőben marhavágási versenyt akarnak rendezni a vállalatnál, s szóba került még az is, hogy a vállalat legjobb szakmunkásai az or­szág más húsüzemeibe is el­mennek, illetve az ottani élen járókkal is összemérik erejü­ket. A nagy szakmai hozzáértés és szorgalom egyébként jelen­tős erkölcsi és anyagi tőkét jelent a vállalat számára. Az üzem még a tavasszal vállal­ta, hogy a pártkongresszus tiszteletére egy hónappal rö- videbb idő alatt teljesíti évi 25 vagonos export-marha vá­gási tervét. E felajánlás már a harmadik negyedév végéig 31 és fél vagonban realizáló­dott. A vállalat dolgozói olyan szakszerű, szemnek is tetszetős munkát végeznek, hogy az olasz megrendelők száma szinte hónapról hónap­ra emelkedik. Van olyan olasz cég, amely egyenesen Pécsről kéri a marhahúst. a nyomasztó érzéstől nem is szabadulnak meg addig, amíg majd néhány hét múlva elő­ször tárják ki a világra az új lakások nagy ablakait, míg ki nem nyitják a fürdőkád csap­jait, míg meg nem pihennek első éjszaka a jól fűtött, szá­raz szobákban. A fejlődő gyár — korszerű gépeivel, berendezéseivel, mo­dem épületeivel — lassan, fo­kozatosan meghódítja a Ta­vasz utca öreg és rozzant há­zait, udvarait úgy, hogy még nyomuk sem marad. Ez korunk rendje ... Rab Ferenc Az üzemi pártértekezletek tapasztalatai A pártalapszervezetek be­számoló vezetőség újjáválasz­tó és küldöttválasztó taggyű­léseit követően hívták össze a legalább kétszáz fős párttag­sággal rendelkező üzemek alap szervi küldötteit, hogy a szer­vezeti szabályzat értelmében pártértekezleten válasszák meg a pártbizottságot ás majd a járási, illetve városi pártértekezleten részt vevő küldötteket. A pártbizottságok alapos, az elmúlt időszak ered ményeit összefoglaló és a hi­bákról sem hallgató beszámo­lóját követően a küldöttek minden pártértekezleten nagy számban mondták el észrevé­teleiket, javaslataikat, példa­mutató aktivitással vettek részt a tanácskozásban. Mégis, melyek azok a kér­dések, amelyek a legnagyobb súllyal vetődtek fel a kom­munisták tanácskozásain? A következőkben erről igyek­szünk képet adni. Eszmei és cselekvési egység Szinte mindegyik pártérte­kezleten foglalkoztak a hoz­zászólók a nemzetközi mun­kásmozgalom kérdéseivel. A kínai részről tapasztalható egységbomlasztó törekvésekről szólva megállapították azt is, hogy bármilyen sajnálatosak is azok, nem vonhatják el fi­gyelmünket saját feladataink megoldásától. A párttagság eszmei-politikai egységéve' kapcsolatban hangsúlyozták, hogy csakis az lehet a közös cselekvés alapja, és nagy fe­lelősségérzettel vizsgálták, ele­mezték az ezzel kapcsolatos tényezőket. „Egy-egy súlyo­sabb gyakorlati hiba, mint például a párt szövetségi po­litikájának helyenként tapasz­talható eltorzítása, zavart és bizonytalanságot eredményez­het még párttagok között is, különösen, ha marxista kép­zettségük elmarad a követel­ményektől.” — hangzott el a MÉV Ércdúsító Üzemének pártértekezletén. Ugyanitt, de a 12-es AKÖV-nél is olyan vélemény látott napvilágot, hogy a jövőben differenciál­tabb pártoktatásra van szük­ség, melyben a marxizmussal éppen ismerkedő fiatal párt­tag, de a marxizmust maga­sabb színvonalon elsajátítani kívánó tapasztalt pártmun­kás egyaránt megtalálja a ne­ki leginkább megfelelő for­mát A Hőerőmű egyik propagan distája elmondotta, hogy a hozzá beosztott tizennyolc fő elég rendszertelenül jelenik meg az előadásokon, javasol­ta, hogy ilyen vonatkozásban is használjuk ki a szocialista brigádokban rejlő erőt segít­ségükkel szilárdítsuk meg a pártoktatás bázisait. „Ered­ményeink olyanok, hogy nincs okunk szégyenkezni — mon­dotta a pécsi vasutas csomó­pont pártértekezletének első felszólalója —, de összehason­líthatatlanul többet tudtunk volna produkálni, ha minden párttag egyformán kiveszi ré­szét a munkából”, Beszédünk az eredményeinkről Mindegyik kollektíva tanács kozására jellemző volt bizo­nyos mértéktartás az eredmé­nyek értékelésében. Saját ma­gunkat csapnánk be, mondot­ta egy idősebb elvtárs a MÁV pártértekezletén, ha „lakko­zással” próbálkoznánk. Mégis, a hozzászólásak összevetése­kor kiviláglik: a küldöttek kívánatosnak tartják. hogy tárgyilagos hangon, de azért beszéljünk elért eredmé­nyeinkről is. „Dombóvári üze­münk háromszáz fővel, 1. szá­mú üzemünk hatszáz fővel indult be és eredményesen működik — hangzott el a Kesztyűgyár pártértekezletén. — Az elmúlt években elnyer­tük az élüzem címet, jó pozi- ciónk van a világpiacon. S, ha erről beszélünk, nem hall­gathatunk arról sem, hogy a kesztyűgyárban a kommunis­ták a legfőbb kezdeményezői minden újnak és legfőbb tá­mogatói minden kezdeménye­zésnek.” „A kommunistáknak jelen­tős szerepe van abban, hogy Pécs állomáson, és Pécs fűtő­házban, e két nagy munka­helyen. a táopénzen lévő — a termelésből kiesett — dol­gozók száma állandóan ala­csony szinten mozog.” A bal­esetet szenvedett, a fegyelmi vagy bírói eljárás alá vont i kommunisták száma abszolút értelemben és relatíve is el­enyésző. tehát személyes pél­damutatásuk a munkafegye­lem és a munkaerkölcs tekin­tetében a gyakorlatban érvé­nyesül. A pártértekezleteken sokan bírálták azokat a gazdasági vezetőket, akik nem nyújtanak megfelelő támogatást a párt­szervezeteknek, nem támasz­kodnak eléggé a kommunis­tákra, „előkelő idegenként szemlélik” a mellettük, de nél­külük folyó ideológiai nevelő tevékenységet. A Hőerőműnél szóvá tették, hogy egyes be­osztott gazdasági vezetők úgy gondolják: a szocialista bri­gádokkal való foglalkozás csak a szakszervezet feladata. Sem itt, sem az Ércdúsító Üzemnél nem általában a gaz­dasági vezetésnek, hanem egy- egy vezetőnek címezték a bí­rálatot, és ugyanilyen nyíltan beszéltek arról is, ha valami­lyen kérdésben a pártbizott­ság nem állt feladata magas­latán. A kesztyűgyár pártér­tekezletén ketten is elmarasz­talták a csúcsvezetőséget, amiért nem tartott rendsze­resen munkaértekezletet a párttitkárok részére, az 1-es alapszerv párttitkára pedig név szerint bírálta patronáló- ját, akitől nem kapott megfe­lelő segítséget az alapszerve­zet. Többen hangsúlyozták a pártcsoportok munkájának alapvető jelentőségét. A MÁV pártértekezletén az egyik kül­dött világosan felépített hoz­zászólásában a következőket mondotta: „A párthatározatok végrehajtása szinte döntő mér tékben a párttagság bevoná­sán és így a pártcsoportok te­vékenységén is múlik, ez pe­dig többé-kevésbé azon. hogy milyen elvtársakat választunk a pártcsoportok élére. Amelyik pártszervezetben a pártcso­portvezetők mozgékony és megfelelő képzettséggel ren­delkeznek. és ahol az alap­szervi vezetőség szoros kap­csolatot tart velük, kihasznál­va összekötő szerepüket, ott jól megy a pártépítés, a ter­melést segítő tevékenység és az ideológiai munka is.” A párt­éi a tömegszervezetek Az ezzel a témával kapcso­latos hozzászólásokból kivi­láglik az a vélemény, hogy ahol az egyes párttagok akti­vitása kívánni valót hagy ma­ga után, ott a legtöbbször a pártcsoportok és a vezetőség kapcsolatában van a hiba, utóbbiak nem támaszkodnak kellően a pártcsoportra, nem ellenőrzik rendszeresen tevé­kenységüket. A jövőben, ami­kor a nagyobb vállalati önál­lósággal párhuzamosan növek­szik a pártszervezetek szerepe felelőssége, fokozott figyelmet kell szentelni ennek a kér­désnek. A pártértekezletek beszá­molóiban, és a hozzászólások­ban is fontosságának megfele­lően foglalkoztak az egyes tö­megszervezetek tevékenységé­vel, és a párt velük kapcsolat ban érvényesülő elvi irányí­tásával. A Hőerőmű pártérte­kezletén bírálat érte a párt- szervezetek termelési felelő­seit, mert nem foglalkoztak kellő súllyal a szocialista bri­gádmozgalommal, szinte ma­gukra hagyták a szakszerve­zeti bizottságot, beszámoló je­lentéseiket nem egy esetben a szakszervezet felmérése alap ján készítették el — saját is­meretek hiányában. A MÁV pártértekezletén a szakszerve­zetet és a pártszervezetet egy­aránt bírálat érte, mivel a magasabb színvonalú brigád- munkaverseny szervezése mel­lett kevesebb gondot fordítot­tak az egyéni munkaverseny­ben résztvevőkre. A csomó­pont szakszervezetének képvi­selője ugyanakkor köszönetét | mondott a pártszervezetnek 1 egy sor jelentős kérdésben 1 nyújtott hathatós támoga- ! tásért. A 12. AKÖV pártérte- | kezletén a felszólaló szakszer- } vezeti funkcionárius jó é^zés- i sei summázta, hogy a IX. I kongresszus irányelveiben tel- j jes értékű pártmunkának is- I meri el a szakszervezetein ki- , fejtett tevékenységet, ezzel s kifejezésre juttatva a szak- szervezetek mesnövekerMt sze repét. Hasonló súllyal szere­pelt a tanácskozások napi­rendjén a fiatalok ügye. a KISZ tevékenysége is. A Kesztyűgyár egyik alaoszer-. vezeti küldötte felszólalásá­ban arra utalt, hogy olyan ismertető jellegű előadásokra van szükség, ahol a fiatalok őszinte és magasszín vonalú választ kaphatnak kérdéseik­re, ám előadásokon kívül is tekintse feladatának minden párttag a fiatalok nevelését. „Beszélgessenek el gyakrab­ban a kiszistákkal. ismerked­jenek meg problémáikkal, se­gítsenek. ha kell, és kérjék is számon tőlük a végzett mun­kát.” A MÄV pártértekezle­tén a felszólaló kifejtette, hogy a fiatalság megítélésében nem szabad felszínes jelensé­gekre adni, munkájuk és ma­gatartásuk a döntő. Ami vi­szont a magatartást illeti, nem mehetünk el közömbö­sen olyan megnyilvánulások mellett, melyek apolitikusság­ra, cinizmusra vagy éppen nyugatimádatra engednek kö­vetkeztetni. „Jobban kell élni a társadalmi szertartások nyúj tóttá nevelési lehetőségekkel — javasolta a MÁV másik felszólalója. A női párttagok — speciális női problémákról — is hallat­ták szavukat a pártértekezle­teken. A Hőerőműben a fel­szólaló nőbizottsági funkcio­nárius tolmácsolta a női dol­gozók kérését az óvodai, böl­csődei és napköziellátás ki- terjesztésével kapcsolatban, a 12. AKÖV tanácskozásán a felszólaló kifogásolta, hogy a beszámoló a női dolgozók hely zetével nem foglalkozik. A MÁV pártértekezletén a fel­szólaló az asszonyok nevében örömmel üdvözölte azt a tényt, hogy a pártszervezet egyre jobban kezébe veszi a dolgozó nők^ ügyét, majd kifejtette: 3 jövő feladatai kényszerítőié^ írják elő, hogy az asszonyok is tovább képezzék magukat. A pártértekezletek összefog­lalták az elmúlt néhány év fejlődését, és felelősséggel, hozzáértéssel vitatták meg az elkövetkező idők legfontosabb feladatait. Kéri Tamás Kirándulás repülővel Budapestre Az EXPRESS Ifjúsági és Diák Utazási Iroda és a KISZ Pécs városi Bizottsága Ifjúsá­gi Utazási Csoportja október 22-én és 23-án másfél napos kirándulást szervez repülővel Pécsről Budapestre. A külön­repülő szombat délután fél háromkor indul és vasárnap este 6 órakor érkezik vissza. A kirándulók Budapesten kö­zös városnézésen és színházi előadáson vesznek részt (Tbá- lia Színház, Helytartó előadá­sa). Részvételi díj: 250,— Ft. (útiköltség, színházjegy, szál­lás, városnézés, egy vacsora, egy ebéd). Jelentkezni a KISZ Pécs városi Bizottságán Pécs, Rét u. 4. fszt. 4. lehet legkésőbb október 12-ig, na­ponta 9 órától délután 5 óráig. — Megvizsgáltatják a Szik gyufákat, A Baranya megy Tanács kereskedelmi osztál; felszólította a Baranya—Te na megyei Élelmiszer- és V gyiáru Nagykereskedelmi Vs lalatot, hogy vizsgáltassák mi a Szikra feliratú gyufák rr nőségét, mert sok a keres; szálas, törékeny gyufa a d hozókban. Tavasz utca 15: három család 9 Tővel lakja ezt a kis házat Érdemes ehhez ragaszkodni?

Next

/
Oldalképek
Tartalom