Dunántúli Napló, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-07 / 237. szám

J V 1966. OKTOBER 7. QESZTENYESZÜRET napló 3 Rekordtermés ígérkezik a péesváradi termelőszövetkezet zengővárkonyi üzemegységé­nek geszenyésében. Már egy hete szüretelik az asszonyok a különleges csemegét és kö­rülbelül két hét múlva végeznek a munkával. A 23 fős brigád naponta átlagosan 18— 20 mázsát szüretel. Foto: Erb János Osztrák vendégek Dunaújvárosban A hazánkban tartózkodó osztrák parlamenti küldöttség szerdán és csütörtökön vidé­ken tett látogatásokat. A szer­dai napot Dunaújvárosban töl­tötték. Megtekintették a Dunai Vasmű hideg- és meleghen­gerművét, s az utóbbiban mű­ködő osztrák gyártmányú be­rendezéseket. Ezt követően felkeresték a város néhány szociális és kulturális intéz­ményét. Az osztrák parlamenti küldöttség csütörtökön a Bá­bolnai Állami Gazdaságba lá­togatott. A vendégeket Bür­gert Róbert igazgató fogadta és tájékoztatta a gazdaság munkájáról. Több búzát vetnek Érdekes kezdeményezés néhány tsz-ben Az elmúlt években általá­nos volt a termelőszövetke­zetekben az a vélemény, hogy túl nagy területet kell bevet­niük búzával. A legtöbb tsz szívesen fogadta volna, ha kötelező búza vetésterületét kisebb-nagyobb mértékben csökkentheti. Ezért feltűnő az a jelenség, amely a közelmúltban leját­szódott. Nemrégiben, a vetés- terület elosztásánál ugyanis több tsz nemhogy tiltakozott a sok búza miatt, hanem ki­jelentette, hogy több búzát szeretne vetni, mint ameny- nyit kémek tőle. Ennek meg­felelően a magyarteleki tsz 150, a garéi 20, a gordisai pe­dig 40 holddal vet több bú­zát az eredeti tervnél. A ga- réit kivéve mindegyik te­kintélyes mennyiség, hiszen a gordisai tsz-nek még így is csak 398 hold lesz az összes búza vetésterülete. Arra a kérdésre, hogy mi­ért vállalnak több búzát, a tsz-ek vezetői meglehetősen egybehangzóan feleltek. Ál­talános volt az a vélemény, hogy a múlt évi jó termés, s különösen a felemelt ár — ma majdnem 300 forintot kapnak a tsz-ek egy mázsa búzáért a tavalyi 267 forint­tal szemben — ösztönöz a több búza termesztésére. Hoz­zátették, t hogy a búza az ex- tenzív gazdálkodás növénye, következésképp nagyon aján­latos termeszteni ott, ahol a munkaerő elöregedett, illetve annak száma is korlátozott, a tsz-ek többségében pedig — közöttük Magyarteleken és a többiben is — ez a helyzet. Bár a tsz-ek többsége nem vállalt többletbúzát, ugyanak­kor nem tiltakozott az előírt vetésterület ellen. A változás tehát még itt is szembetűnő. Szervezetten, folyamatosan Az sem segítene, ha az üzem falait kitolnák helyük­ről, hiszen itt terjeszkedni semmilyen irányba nem lehet. A XIV. Autójavító beszorult a szűk Munkácsy Mihály ut­ca házai közé. Az úttest szé­lén tizenhét teherkocsit szá­molok össze, bent az udvaron is tűzoltóautó, teherkocsi, Skoda, Warszawa, Moszkvics autók várnak sorsukra, pon­tosabban: revízióra, alkatrész- cserére, felújításra, egyebek­re. Zsúfoltak a műhelyrészek is és szinte csoda, hogy e lát­szólagos „káosz” mögött szer­vezett és folyamatos termelés folyik. Szervezett és folya­matos. Másfél vagy két esztendeje, hogy egy hatvan tételből álló listát mutatott Meiszterits István főmérnök. A lista nem tartalmazta az egész, csupán a legszükségesebb alkatrésze­ket. amelyeket nagyon ne­hezen. vagy egyáltalán be sem lehetett szerezni. A javí­tásra váró kocsik álltak, a kitűnő képességű szakmun­kásgárdának alig volt mun­kája. jobb híjján rendszám- táblákat festettek és éppen, hogy csak elértek valami ter­melési s untét a kifizetett bé­rek ellenértékeként. Szerve­zett és folyamatos munkáról aligha lehetett szó. Meiszterits István főmér­nök: — Ez az esztendő viszont — legalábbis eddig — sike­rült. Az alkatrészellátásunk hasonlíthatatlanul sokkal jobb, mint a korábbi évek­ben. Néhány személykocsi-tí­pusnál előfordul, hogy bizo­nyos alkatrészek érkezése ké­sik, de a teherkocsiknál a beszerzés már nem okoz gon­dot. A kongresszusi versenymoz­galom itt az Autójavítónál is előnyösen érezteti hatását. A vállalás pontjainak megfele­lően az első háromnegyedév- ben 50 kocsival többet újí­tottak fel, mint amennyit a vállalati terv előír. A még hátralevő három hónap alatt 10 darab teherkocsi, 25 autó­motor és 60 darab úgyneve­zett „fődarab” felújítását, il­letve nagyjavítását végzik el, szintén terven felül, a ver­senyvállalás alapján. — Forintértékben mit je­lent ez a vállalás az üzem­nek és a dolgozóknak? — Az üzemnek közel hat és fél millió forintot, a dol­gozóknak pedig megnöveli a keresetét. Tóth László, a vevőszolgá­lat vezetője elmagyarázza, hogy a szakmunkások átlag órabére 8 forint 20 fillér. A kidolgozott normatívák alap­ján százszázalékos teljesítésre „A kongresszusra készülődés megnövelte a párttagok és pártonkívüliek aktivitását“ Interjú dr. Jerszi István elvtárssal, a Sásdi járási Pártbizottság első titkárával A sásdi járásban is befe­jeződtek az alapszervi taggyű­lések, megvitatták az eddig végzett munkát, a feladato­kat. Erről beszélgettünk dr. Jerszi István elvtárssal, a Sásdi járási Pártbizottság el­ső titkárával. — Aíi volt a taggyűlésejt általános tapasztalata? — Bevezetőben talán any- nyit, hogy járásunk mezőgaz­dasági jellegű, számottevő ipa­ri üzemünk nincs — kezdte válaszát Jerszi elvtárs. — Ez azt is jelenti, hogy alapszer­vezeteink többsége a tsz-ek- ben, állami gazdaságokban ta­lálható. Az alapszervi tag­gyűlések a kongresszusra ké­szülődés jegyében — egész járásunkban — befejeződtek. Általános tapasztalat: a tag­gyűlések a korábbiakhoz ké­pest népesebbek voltak —, a tagságnak mintegy 90 százalé­ka vett részt. Elmondhatom, hogy az aktivitásra sem pa­naszkodhatunk —, a részve­vők 30 százaléka szólt hozzá a beszámolók érintette kérdé­sekhez. A beszámolók több­sége konkrét, helyi kérdése­ket elemzett. — A párttagok aktivitásáról esett szó az előbbiekben. Szeretnénk, ha titkár elv­társ arról is tájékoztatna bennünket, hogy az említett felszólalók milyen témával foglalkoztak? — A felszólalások vonatko­zásában nagyon pozitívnak ér­tékeljük azt, hogy míg koráb­ban a hozzászólások jelentős hányada egyéni jellegű prob­lémákkal foglalkozott, addig most — egy-két eset kivéte­lével — a közösséget érintő dolgokról volt szó. Beszéltek a párttagok a pártszervezetek tevékenységéről, munkahelyi problémákról, a termelőszö­vetkezetek eredményeiről, gondjairól, községpolitikáról, szociálpolitikai, tömegszerve­zeti és az ifjúsággal kapcsola­tos kérdésekről. A hozzászólá­sokból is kiderült, hogy a tag­ság nemcsak egyetért pártunk politikájával, hanem ennek a politikának jó végrehajtá­sáért aktívan tevékenykedik s ez kifejezésre jut a végzett munkájukban is. Ami a párt- szervezetek életét, tevékeny­ségét illeti: szó került többek között arról, hogy a jövőben még jobban kell növelni az alapszervezetek munkájának hatékonyságát, vezető, irányí­tó tevékenységét, különös te­kintettel az új gazdasági me­chanizmusban ránk váró fel­adatokat illetően. A mágocsi tsz alapszervezetében például a tagság elméleti, politikai felkészültségének javításáról is beszéltek. Mondották: szük­séges ez, hogy alaposabban megismerjék a jelenlegi bél­és külpolitikai kérdéseket, az összefüggéseket, mert csak így képesek ezekről megfele­lően beszélgetni az emberek­kel. Mindehhez természetesen az is szükséges, hogy a tag­ság tájékoztatása jó legyen. Helyeselték az utóbbi időben megjavult tájékoztatást, azt, hogy vezető elvtársak időben, aktuális problémákat ismer­tetnek. Kérték, hogy ezeket a tájékoztatókat a jövőben még rendszeresebbé tegyék. — A párttagok jó tájéko­zottsága nagyon fontos, de ezzel kapcsolatban nemcsak a vezetőknek, hanem az alapszervi tagoknak is van kötelességük. 'Ez _ gondo­lo m — mindjárt felveti a kritika, önkritika kérdését is. Milyen tapasztalatok adódtak erről? — Szereztünk ilyen irányú tapasztalatokat is. A sásdi, a szászvári, a járási tanács — és még említhetnék számosat — alapszerveknél a hozzászó­lók elmondották, hogy a jó tájékozottsághoz, a továbbkép­zéshez szükséges a különböző pártkiadványók elmélyültebb tanulmányozása s ezen a té­ren van még tennivalójuk. Szóltak az elvtársak arról is, hogy a taggyűléseket rend­szeresebbé kell tenni, vitas­sák meg és tisztázzák az idő­közben felmerült kérdéseket, esetleg téves nézeteket és jus­sanak egységes álláspontra. A pártszervezés problémája nagyon sokrétű — számos te­rületről esett még szó, ezeket részletezni azonban hosszadal­mas volna. — A pártmunka és a gaz­dasági munka szoros kap­csolatban van egymással. A gazdasági munkáról mi­ként beszéltek a taggyűlé­seken? jár az órabér, túlteljesítés < tén pedig a prémium. — Tavaly az első háromne­gyed évben húszezer forint prémium került kiosztásra, a teljesítményeknek megfele­lően. Most — eddig — hat­vanezer forint, tehát a versenyvállalások teljesítése megháromszorozta a prémium összegét. Egy tervszám túlteljesítésé­re csupán ígéretet tenni, nem elég. Több munkaszervezési elgondolást is valóraváltott az üzem vezetősége, ezek kö­zül az egyik: a motormű­helyben úgy csoportosították a munkaerőt, hogy lehetőleg mindenki a képességének meg felelő munkafolyamatot vé­gezhesse el. — Ebben a műhelyben a dolgozók szakmai ideje elég­gé végletes: két-három szak­munkásunk 25—30 éves ta­pasztalattal rendelkezik, de a többség sokkal kevesebbel, olyan fiatalok, akik két-há- rom-négy esztendeje szaba­dultak. A motorok felújításá­nál — mondja a főmérnök — vannak kényes munkafolya­matok is. Például a csapágya­zás. Egy-egy csapágygarni­túra ára jó kétezer forint. A csapágyak beillesztése nagyon gondos, pontos munkát igé­nyel, ha csak néhány száza­dot téved, eldobható az egész garnitúra, még javítani sem Nagyjavításra váró Csepel motorok, javítandó tűzoltóautó és a személyautók sokasága a Munkácsy Mihály utcai köz­ponti telephely udvarán. lehet. A fiatalok — érthető óvatossággal persze — sok­kal több órát fordítottak en­nek a munkának elvégzésére, mint a gyakorlott, idősebb szakmunkások. Ennél a pontnál hajtották végre az átszervezőt. A csapágyazást most a tapasz­talt szakmunkások végzik, rendszeresen. A többit a fia­talok. Az eredmény lemérhe­tő két számadattal: a napi másfél motor helyett négy motor kerül ki kezük alól. Bővítették itt ugyan a létszá­mot is, de a létszámemelés csak minimális mértékben be­folyásolta ezt az örvendetes termelésnövekedést. Amivel elkezdtem, azzal fe­jezném be: a zsúfoltságon és az ebből adódó kedvezőtlen munkakörülményeken a gazda­ságos munkaszervezés és a folyamatos anyagellátás sem segít. A gépkocsipark szinte hatványozottan emelkedik. Csak a személykocsitulajdo­nosok száma is lassan eléri a százezret. A vállalat kapaci­tásának hatvan százalékát a tehergépkocsik nagyjavítása köti le, de a vevő-szolgálati igények is egyre nőnek. A vásártéri új komplex-telepen a XIV. Autójavító Vállalat is kap egy üzemrészt, odatelepí­tenék a teherkocsik javító részlegét. De a Munkácsy Mi­hály utcai vállalati telephely, így is szűknek bizonyul. Kap-e az Autójavító új telepet, va­lahol a város területén? A program kész. a kivitelezési típustervek is készek. Csak e tervek végrehajtása késik . R. F. — A gazdasági munka na­gyon jelentős helyet foglalt el mind a beszámolókban, mind a hozzászólásokban. Ál­talános tapasztalatunk volt, hogy az alapszervezetek igye­keztek jól segíteni a gazda­sági munkát. Tevékenységűk — a kongresszusra készülődés időszakában is — járásunk legfontosabb feladatainak meg oldására irányult. Már az év elejétől a készülődés jegyé­ben szervezték, segítették a munkát. A számos közül pél­dának említhetem: a kapos- szekcsői termelőszövetkezet a szövetkezet kommunistámat; kezdeményezésére vállalta a tej és a hús termelésének 10 százalékos növelését a terv­hez viszonyítva. Vállalásuk mintegy félmillió forint plusz- bevételt jelent a termelőszö­vetkezet tagságának. A vál­lalás teljesítését eddig vég­zett munkájuk alapján bizto­sítottnak látjuk. A gerényesi tsz-ben — ugyancsak a kom­munisták kezdeményezésére — a traktorosok vállalták, hogy év végéig jobb szervezéssel, a termelékenység növelésével^ mintegy 40 000 forinttal javít­ják az üzemág eredményessé­gét. Örömmel tapasztaltuk. hog.> a járás tsz-tagsága, ál­la)« gazdaságának dolgozó; ebben az esztendőben dereka­san kivették részüket a mun­kából. Ezt bizonyítja, hogy minden eddiginél jobban si­került az aktuális mezőgaz­dasági munkákat időben és ami nagyon lényeges, jó mi­nőségben elvégezni. Csak egy példát ehhez a sok közül: az őszi vetőszántást a járás te­rületén eddig már több mint 60 százalékban befejezték ’és más munkák is jó ütemben haladnak. A kongresszusi ver­senyre — különböző felaján­lásokkal — a járás 20 tsz-e közül 6 nevezett be — és az eredmények alapján bizako­dóak lehetünk a vállalások teljesítését illetően is. Igaz — s ezt is el kell mondanom — még több tsz is benevezhetett volna, ha pártbizottságunk és az alapszervezetek is több se­gítséget nyújtanak ehhez. A kongresszusi készülődéssel, a gazdasági munkával kapcsola­tosan hadd említsek még egy példát: a Bikali Állami Gaz­daság gépcsoportjának dolgo­zói vállalták, hogy éves szin­ten a géppark üzembiztonsá­gát a tervezett 80 százalékkal szemben 83 százalékra növe­lik. Jól dolgoznak és „muta­tójuk” azt igazolja, hogy ed­dig ezt a szintet tartani is tudták. Természetesen ezek­ről mind szó esett a taggyű­léseken, ahol a további mun­kák „hogyan”-ját is elemez­ték. — Az alapszervi taggyűlé­sek végén új vezetőséget vá­lasztottak. Ezzel kapcsolat­ban ha kaphatnánk tájékoz­tatót ... — Igen, már számszerű ér­tékelésünk is van. Az alap­szervi vezetőségi tagoknak mintegy kétharmadát ismét megválasztották. — A ré­gi párttitkároknak ugyancsak a kétharmada továbbra is él­vezi á tagság bizalmát. Ahol nem dolgoztak megfelelően — ott új vezetőségi tagokat titkárt választottak. Ezek a - adatok azt is bizonyítja! hogy a tagság igényes, csa < a rátermett emberekbe helye­zi bizalmát. Még annyit, hog az alapszervezetekben az el­múlt kongresszus óta javul1 a nők és a fiatalok aránya — összefoglalóul elmondha­tom, hogy a kongresszus-- <é szülődés egész járásunk fe~- létén megnövelte a pártt^e. és a pártonkívüliek aktivfá- sát is. Számítunk arra és bí­zunk benne, hogy a konyesz- szus után a meghatározott po­litikai és gazdasági feladatok megoldásán járásunk dolgozói még fokozottabb intenzitással és eredményesen munkálkod­nak — fejezte be nyilatkoza­tát dr. Jerszi elvtárs. Garay Ferenc I Á 4 k

Next

/
Oldalképek
Tartalom